Computerworld magazin 2021.11.03. LII. évfolyam 21. szám
A Computerworld magazin 2021. november 3-án megjelent száma.
A Computerworld magazin 2021. november 3-án megjelent száma.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
VÉLEMÉNY<br />
A mesterséges intelligencia<br />
intellektuális határa<br />
Akármilyen fejlett is egy mesterségesintelligencia-eszköz, csak azon a területen működik,<br />
amelyet fejlesztője beprogramozott vagy az elektronikába beépített.<br />
DR. LOUIS<br />
KOMZSIK<br />
Professor Emeritus,<br />
Óbudai Egyetem<br />
A<br />
mesterséges intelligencia (AI) ma már hétköznapi<br />
kifejezéssé vált, és <strong>szám</strong>os érdemleges<br />
technikai megvalósítása ismert. A témáról<br />
szóló tanulmányok viszont jogtalanul túlértékelik a<br />
technológia jövőbeni lehetőségeit, amikor a mesterséges<br />
intelligencián alapuló, emberformájú robotok<br />
hatalomátvételéről és az emberek kicseréléséről<br />
írnak. Ez nagyon téves feltételezés, ami a mesterséges<br />
intelligencia lehetőségeit határtalannak tekinti.<br />
Ennek magyarázatához először tekintsük át a<br />
technológia alapjait, kezdve a kérdéssel, hogy mi is<br />
az intelligencia. Szótárak és enciklopédiák különböző<br />
megfogalmazásainak közös lényege így hangzik: az<br />
intelligencia képesség új ismeretek elsajátítására,<br />
új körülmények értelmezésére és alkalmazkodásra<br />
hozzájuk. Ez az általános definíció, ezen belül megállapítottak<br />
bizonyos intelligencia kategóriákat is. Így<br />
van logikai, térbeli, zenei és nyelvészeti intelligencia,<br />
és bár egész másnak tűnik, még testi intelligencia is.<br />
Mind genetikai alapú, bár az első négy mentális, míg az<br />
utolsó fizikális. Ezeket az intelligenciakategóriákat jól<br />
illusztrálják a matematikusok absztrakciói, mérnökök<br />
szerkezetei, a zenészek művei és írók írásai, illetve<br />
sportolók, idegsebészek és vadászpilóták rendkívüli<br />
képességei.<br />
A következő kérdés a mesterséges intelligencia<br />
mivolta. Úgyszintén viszonylag elfogadott általános<br />
definíció áll rendelkezésre: Mesterséges intelligencia<br />
az egy emberi tevékenységnek elektronikus rendszerek,<br />
például <strong>szám</strong>ítógépek és más mechanizmusok<br />
általi utánzása és (talán nálunk jobban és gyorsabban)<br />
elvégzése. Ilyen rendszerek a képfelismerési szoftverek<br />
orvosi és társadalmi alkalmazása vagy a gyártó<br />
és operáló (a testi intelligenciát megvalósító) robotok.<br />
A gépi tanulási terület is idetartozik, itt a mesterségesintelligencia-szoftver<br />
a feldolgozott adatok<br />
alapján képes elvégezni bizonyos algoritmusmódosításokat.<br />
Ennek egy ága a mesterséges neurális<br />
hálózati technika, amely az agyi idegrendszert imitálja<br />
elektronikailag.<br />
Ennek az írásnak nem az a célja, hogy a mesterséges<br />
intelligencia ígéretét, amiben e sorok írója is<br />
hisz, elhomályosítsa. Éppen ellenkezőleg, a technológia<br />
határának kiemelése az esetleges jövőbeni<br />
fejlődésének érdekét szolgálná, mert bizony a<br />
mesterséges intelligenciának létezik egy igen erős<br />
határa. A neurális hálózat csak olyan formákat tud<br />
felismerni egy rakás véletlenszerű eloszlásnak tűnő<br />
pixelből, amilyenek az összehasonlító adatbázisban<br />
szerepelnek. Hasonlóképpen, az intelligens robotok<br />
mozgásai, formái és tevékenységei a tervezők képzeletének<br />
elektromechanikai megvalósításai. Mérnöki,<br />
matematikai szoftverek képesek a repülőgép szárnyának<br />
profilját optimalizálni hatékonysági szempontból,<br />
de nem tudják a szárnyprofil és a felhajtóerő<br />
koncepcióját feltalálni.<br />
Akármilyen fejlett is egy mesterségesintelligencia-eszköz,<br />
csak azon a területen működik, amelyet<br />
a fejlesztő ember beprogramozott vagy az elektro -<br />
nikába beépített. Azt a szellemi, intellektuális tevékenységet,<br />
amit a fejlesztők egy mesterségesintelligencia-alkalmazás<br />
feltalálásakor használtak, nem<br />
lehet beprogramozni. Intellektualitás és intelligen -<br />
cia teljesen két külön fogalom. Még a szótárak is<br />
megteszik a megkülönböztetést: az intellektualitás<br />
képesség az önálló gondolkodásra és az elvont fogal -<br />
mak képzésére. Így olyan mesterségesintelligenciaalkalmazás,<br />
amelyik intellektuális tevékenységet is<br />
végre tud hajtani, nem létezik.<br />
Igen, vannak már emberi formájú (sőt mi több,<br />
női arcú) robotok, amelyek „beszélgetnek”. Ezek a<br />
beszélgetések természetesen csak válaszok a feltett<br />
kérdésekre egy adatbázisba előre beépített kifejezések<br />
statisztikai vizsgálatán alapulva. Egy másik<br />
lehetséges mesterséges intelligencia alkalmazás a 3D<br />
nyomtatási technológiával saját magukat megismétlő<br />
(self replicating) robotok építése űrutazásra, amit<br />
eredetileg honfitársunk, Neumann János javasolt vagy<br />
70 évvel ezelőtt. Valóban, egy speciálisan megtervezett<br />
3D nyomtatott robot képes lenne egy másik változatát<br />
kinyomtatni, amelyik képes lenne egy másik változatot<br />
kinyomtatni… ad infinitum. De egyik 3D nyomtató sem<br />
tud kitalálni egy következő alkalmazást a gépekre.<br />
Végső soron tehát a mesterséges intelligencia<br />
határa az intellektus hiánya. Ez áthághatatlan a mai<br />
tudásunk szerint. Talán a jövőben, amikor az emberiség<br />
megtalálja az intellektus programozási nyelvét<br />
a világ legfejlettebb bioelektronikus <strong>szám</strong>ítógépében,<br />
az emberi agyban, tényleg tudunk majd gondolkodó<br />
és minket helyettesítő mesterséges lényeket kifejleszteni.<br />
Addig azonban csak annyira intelligens egy<br />
mesterségesintelligencia-eszköz, amennyi intelligenciát<br />
az alkalmazást megtervező és kifejlesztő matematikus,<br />
mérnök és programozó beépített.<br />
4 | | <strong>20<strong>21.</strong>11.03.</strong>
Change language