Computerworld magazin 2021.11.03. LII. évfolyam 21. szám

2021. november 3. • LII. évfolyam 21. szám 

BERKÓ 

BENCE 

TECH PEOPLE 

SZAKÉRTŐ 

NŐ A MÉRNÖKÖK SÚLYA 

A GAZDASÁGBAN 

9 770587 151006 21021 

Ára: 495 Ft 

2021. november 3. / LII. évfolyam 21. szám

ELŐFIZETÉS 

12 hó • 11 340 Ft 

6 hó • 5 700 Ft 

3 hó • 2 865 Ft 

Informatika a versenyképességért 

piacter.project029.com • terjesztes@project029.com • +36 1 577 4300 

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary 

Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés nem mondható fel. További információért hívja a 06-1/577-4301, 

nem emelt díjas telefonszámot, vagy írjon a terjesztes@project029.com e-mail címre. Megrendelése 

egyben önkéntes adatközlés is. Az adatközlő hozzájárul, hogy közölt adatait a kiadó előfizetői 

névjegyzékében nyilvántartsa, és számára előfizetésekkel, akciókkal kapcsolatos tájékoztatókat küldjön. 

Megrendelésével továbbá hozzájárul, hogy a kiadó tájékoztató- és reklámanyagokat küldjön, és az itt 

közölt adatokat marketingcélból a hozzájárulás visszavonásáig kezelje. Az adatközlés a kiadó címére 

(Project029 Magyarország Szolgáltató Kft. 1374 Budapest 5, Pf. 578) írt levéllel bármikor visszavonható. 

Minden jog fenntartva!

TARTALOM | 2021. november 03. 

/ IMPRESSZUM 

KIADJA A PROJECT029 

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT. 

1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9. 

HU ISSN 0237-7837 

Internet: project029.com 

FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető 

OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika 

mbabinecz@project029.com 

MARKETING MENEDZSER: Kovács Judit 

jkovacs@project029.com 

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET: 

Keskeny és Társai 2001 Kft. 

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6. 

Ügyvezető: Keskeny Árpád 

SZERKESZTŐSÉG 

Lapigazgató: Bozsoki Dániel Róbert 

dbozsoki@computerworld.hu 

Computerworld kiemelt szakértők: 

Hatvani István, RPA, GRC szakértő 

Kulcsár Alexandra, erp-consulting.hu 

Lengré Tamás, ASC Kft. 

Sebastian Tamas, RocketShepherd.com 

Szota Szabolcs, hellocristo.hu 

Tartalomigazgató: Urbán Anikó 

aurban@computerworld.hu 

Vezető szerkesztő: Sós Éva 

esos@computerworld.hu 

Szerkesztőség: 

Mallász Judit, Kis Endre, 

Meixner Zoltán, Móray Gábor 

Olvasószerkesztő: Pál Attila 

pattila@computerworld.hu 

Tördelő grafikus: Király Zoltán 

zkiraly@computerworld.hu 

Videó: Gojdár Ákos, Bajusz Bence 

Fotó: Doba Zoltán 

Ügyfélszolgálat: Fekete Ákos 

afekete@project029.com 

Telefon: +36 1 445 0930 

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM 

HIRDETÉSFELVÉTEL 

Lapreferens: Rodriguez Nelsonné 

irodriguez@computerworld.hu 

Telefon: +36 1 577 4311 

Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea 

abohn@project029.com 

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274 

e-mail: info@project029.com 

ajanlat@project029.com 

1132 Budapest, Visegrádi u. 31. 

tel.: +36 1 577 4316 

Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei 

szerint gondozza, de nem vállalja azok visszaküldését, 

megőrzését. A COMPUTERWORLD-ben 

megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy 

fordításban), minden megjelent képet, táblázatot 

stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos 

terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk 

kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet. 

A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb körültekintéssel 

kezeli, ám azok tartalmáért felelősséget 

nem vállal. 

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI, 

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK 

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és 

egyes számítástechnikai szak üzletek terjesztik. 

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán, 

az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között), 

a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu, 

fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft, 

fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft. 

A Computerworld az IVSZ hivatalos 

médiapartnere. 

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését 

az ESET biztonsági programokkal végezzük, 

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója, 

a Sicontact Kft. biztosít számunkra. 

4 

16 

4 | Vélemény | Dr. Louis Komzsik 

| A mesterséges intelligencia 

intellektuális határa. 

5 | Címlapon | Nő a mérnökök súlya 

a gazdaságban | Egyre nehezebb 

helyzetben vannak a „vegytiszta” 

mérnökök, míg mások kedvükre válogathatnak 

az állások között. 

7 | Aktuális | A mesterséges 

intelligencia és a lánglelkű 

szabályozás | A mesterséges 

intelligenciát az elmúlt 10 évben 

valóságos ajánláscunami érte el. 

Létezik OECD-, IEEE-, EU-ajánlás, 

felkészül az UNESCO, és szavazni 

fog az EU is egy új törvényről. 

8 | A digitalizáció határvidékén 

| Infrastruktúrától a laptopig 

peremhálózati megoldások sorát 

jelentette be a Dell Technologies. 

10 | A fenntarthatóság mátrixa | 

Uvance márkanév jelöli mostantól 

a Fujitsu szerteágazó megoldásait, 

amelyek digitális innovációval segítik 

az emberiség nagy kihívásainak 

megválaszolását, egy fenntarthatóbb 

világ építését. 

7 

22 

12 | Felhővakcina zsarolóvírus 

ellen | Hibrid környezeteken átívelő, 

egységes analitikai szolgáltatásokkal 

és a zsarolóvírus-támadásokat 

percek alatt semlegesítő 

katasztrófaelhárító megoldásokkal 

bővítette GreenLake edge-to-cloud 

platformját a HPE. 

14 | Szabályozás | Drónok, 

munkák, állások 

16 | Elkészült a drónipar 

helyzetelemzése 

18 | Együttes erővel képesek 

lehetünk növelni a hazai kkv-k 

termelési színvonalát – IMM- 

DATA Kft. 

20 | Üzlet | A jelenlegi forradalom 

a felhőben zajlik 

22 | Hogyan nevel pénzügyileg 

felelősségteljes gyermekeket a 

fintech? 

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI 

Project029 .....................................2,24 

iiR ..................................................... 23 

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

VÉLEMÉNY 

A mesterséges intelligencia 

intellektuális határa 

Akármilyen fejlett is egy mesterségesintelligencia-eszköz, csak azon a területen működik, 

amelyet fejlesztője beprogramozott vagy az elektronikába beépített. 

DR. LOUIS 

KOMZSIK 

Professor Emeritus, 

Óbudai Egyetem 

A 

mesterséges intelligencia (AI) ma már hétköznapi 

kifejezéssé vált, és számos érdemleges 

technikai megvalósítása ismert. A témáról 

szóló tanulmányok viszont jogtalanul túlértékelik a 

technológia jövőbeni lehetőségeit, amikor a mesterséges 

intelligencián alapuló, emberformájú robotok 

hatalomátvételéről és az emberek kicseréléséről 

írnak. Ez nagyon téves feltételezés, ami a mesterséges 

intelligencia lehetőségeit határtalannak tekinti. 

Ennek magyarázatához először tekintsük át a 

technológia alapjait, kezdve a kérdéssel, hogy mi is 

az intelligencia. Szótárak és enciklopédiák különböző 

megfogalmazásainak közös lényege így hangzik: az 

intelligencia képesség új ismeretek elsajátítására, 

új körülmények értelmezésére és alkalmazkodásra 

hozzájuk. Ez az általános definíció, ezen belül megállapítottak 

bizonyos intelligencia kategóriákat is. Így 

van logikai, térbeli, zenei és nyelvészeti intelligencia, 

és bár egész másnak tűnik, még testi intelligencia is. 

Mind genetikai alapú, bár az első négy mentális, míg az 

utolsó fizikális. Ezeket az intelligenciakategóriákat jól 

illusztrálják a matematikusok absztrakciói, mérnökök 

szerkezetei, a zenészek művei és írók írásai, illetve 

sportolók, idegsebészek és vadászpilóták rendkívüli 

képességei. 

A következő kérdés a mesterséges intelligencia 

mivolta. Úgyszintén viszonylag elfogadott általános 

definíció áll rendelkezésre: Mesterséges intelligencia 

az egy emberi tevékenységnek elektronikus rendszerek, 

például számítógépek és más mechanizmusok 

általi utánzása és (talán nálunk jobban és gyorsabban) 

elvégzése. Ilyen rendszerek a képfelismerési szoftverek 

orvosi és társadalmi alkalmazása vagy a gyártó 

és operáló (a testi intelligenciát megvalósító) robotok. 

A gépi tanulási terület is idetartozik, itt a mesterségesintelligencia-szoftver 

a feldolgozott adatok 

alapján képes elvégezni bizonyos algoritmusmódosításokat. 

Ennek egy ága a mesterséges neurális 

hálózati technika, amely az agyi idegrendszert imitálja 

elektronikailag. 

Ennek az írásnak nem az a célja, hogy a mesterséges 

intelligencia ígéretét, amiben e sorok írója is 

hisz, elhomályosítsa. Éppen ellenkezőleg, a technológia 

határának kiemelése az esetleges jövőbeni 

fejlődésének érdekét szolgálná, mert bizony a 

mesterséges intelligenciának létezik egy igen erős 

határa. A neurális hálózat csak olyan formákat tud 

felismerni egy rakás véletlenszerű eloszlásnak tűnő 

pixelből, amilyenek az összehasonlító adatbázisban 

szerepelnek. Hasonlóképpen, az intelligens robotok 

mozgásai, formái és tevékenységei a tervezők képzeletének 

elektromechanikai megvalósításai. Mérnöki, 

matematikai szoftverek képesek a repülőgép szárnyának 

profilját optimalizálni hatékonysági szempontból, 

de nem tudják a szárnyprofil és a felhajtóerő 

koncepcióját feltalálni. 

Akármilyen fejlett is egy mesterségesintelligencia-eszköz, 

csak azon a területen működik, amelyet 

a fejlesztő ember beprogramozott vagy az elektro - 

nikába beépített. Azt a szellemi, intellektuális tevékenységet, 

amit a fejlesztők egy mesterségesintelligencia-alkalmazás 

feltalálásakor használtak, nem 

lehet beprogramozni. Intellektualitás és intelligen - 

cia teljesen két külön fogalom. Még a szótárak is 

megteszik a megkülönböztetést: az intellektualitás 

képesség az önálló gondolkodásra és az elvont fogal - 

mak képzésére. Így olyan mesterségesintelligenciaalkalmazás, 

amelyik intellektuális tevékenységet is 

végre tud hajtani, nem létezik. 

Igen, vannak már emberi formájú (sőt mi több, 

női arcú) robotok, amelyek „beszélgetnek”. Ezek a 

beszélgetések természetesen csak válaszok a feltett 

kérdésekre egy adatbázisba előre beépített kifejezések 

statisztikai vizsgálatán alapulva. Egy másik 

lehetséges mesterséges intelligencia alkalmazás a 3D 

nyomtatási technológiával saját magukat megismétlő 

(self replicating) robotok építése űrutazásra, amit 

eredetileg honfitársunk, Neumann János javasolt vagy 

70 évvel ezelőtt. Valóban, egy speciálisan megtervezett 

3D nyomtatott robot képes lenne egy másik változatát 

kinyomtatni, amelyik képes lenne egy másik változatot 

kinyomtatni… ad infinitum. De egyik 3D nyomtató sem 

tud kitalálni egy következő alkalmazást a gépekre. 

Végső soron tehát a mesterséges intelligencia 

határa az intellektus hiánya. Ez áthághatatlan a mai 

tudásunk szerint. Talán a jövőben, amikor az emberiség 

megtalálja az intellektus programozási nyelvét 

a világ legfejlettebb bioelektronikus számítógépében, 

az emberi agyban, tényleg tudunk majd gondolkodó 

és minket helyettesítő mesterséges lényeket kifejleszteni. 

Addig azonban csak annyira intelligens egy 

mesterségesintelligencia-eszköz, amennyi intelligenciát 

az alkalmazást megtervező és kifejlesztő matematikus, 

mérnök és programozó beépített. 

4 | | 2021.11.03.

CÍMLAPUNKON 

Nő a mérnökök súlya 

a gazdaságban 

Egyre nehezebb helyzetben vannak a „vegytiszta” mérnökök, ugyanakkor 

azok, akik fogékonyak az új dolgok, az informatika, a digitalizáció, a különféle 

határterületek iránt, kedvükre válogathatnak az állások között. 

Az 

automatizáció, a robottechnológia, 

a digitalizáció, a big data, a mesterséges 

intelligencia, a felhőalapú 

megoldások, a megújuló energetikai fejlesztések, 

az innovatív infrastruktúrák és az adatfeldolgozás 

robbanásszerű fellendülése határozza meg 

az elkövetkező öt évben a gazdaság fejlődésének 

irányát Magyarországon is – mutat rá az Együtt a 

Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) és a 20 éves 

múlttal rendelkező munkaerő-közvetítő vállalat, 

a Tech People legutóbbi kutatása. A felmérésben 

75, száznál több műszaki szakembert foglalkoztató 

gyártó- és termelővállalat felsővezetői vettek 

részt. A válaszadók egybehangzó véleménye, 

hogy a jövőben a mérnökök és IT-szakértők az 

eddigieknél hangsúlyosabb szerephez jutnak a 

gazdaság, az ipar fejlesztésében. 

A folyamatosan változó környezetben felértékelődnek 

a speciális tudással rendelkező 

mérnökök, mint például a gyártástámogató, 

az ipari, a folyamat-, az elektromechanikai, a 

fejlesztő- és tesztmérnökök, a minőségirányítási 

vagy az automatizálási mérnökök, esetleg 

az energetikai/környezetvédelmi, valamint az 

IoT-mérnökök. 

Még mindig kevés 

a gyakorlat a 

mérnökképzésben 

A kutatásból az is kiderül, hogy 

a nagyvállalatok cégvezetői sem 

mennyiségében, sem minőségében 

nem elégedettek a jelenlegi 

mérnökkínálattal. A válaszadók 

mintegy 70 százaléka említette, 

hogy alapvetően kevés a frissen 

végzett, nagytudású mérnök, és a 

demográfia alakulása, valamint a 

tehetségek külföldre vándorlása 

eredményeképpen ez a szám egyre 

kisebb lesz. A helyzet alakulását 

tovább veszélyezteti a nők alulreprezentáltsága 

a mérnökképzésben. 

Akik végeznek, viszonylag kevés 

szakmai gyakorlattal rendelkeznek 

(sokszor a releváns laborgyakorlat is hiányzik), így 

nincs reális képük az iparról, egy vállalat valódi 

működéséről, arról, hogy milyen területeken is 

van szükség mérnökökre. A válaszok szinte mindegyikében 

fellelhető, hogy az egyetemi képzések 

túlságosan elméletorientáltak (bár abban többnyire 

magas színvonalúak), ezért több ipari 

tapasztalatra, gyakorlatra (manualitásra) lenne 

szükségük ahhoz, hogy a pályakezdők valóban 

értéket teremthessenek – már belépésük idején 

is. 

Hiányszakmák – 

hagyományosak és újak 

– Az EJMSZ-szel közösen végzett kutatásunk egyik 

fő célja, hogy felmérjük a mérnökök felvevőpiacának 

igényeit. Az eredmény egyértelmű: a tiszta 

mérnöki szakmák veszítettek piacképességükből, 

az összlétszámon belül csökken a „vegytiszta” 

mérnökök aránya. Óriási azonban a kereslet a 

piacon például a mechatronikai mérnökök iránt, 

akiknek gépészeti és elektronikai területen is 

van tudásuk. Iszonyatos hiány van robotizációs 

mérnökökből, de eddig soha nem látott vákuum 

tapasztalható a minőségirányítási mérnökökből, 

amit alapvetően az autóipari standardoknak és 

az iparban erősödő minőségügyi elvárásoknak 

való megfelelés eredményezett. Sokkal több 

informatikai mérnököt, az ipar 4.0-val foglalkozó 

mérnököt tudna felvenni a piac, de óriási a hiány 

a MES mérnökökből is (Manufacturing Execution 

System, gyártás végrehajtási rendszer). 

Figyelemre méltó azonban, hogy nem csak ezen 

új területeken hiányoznak a mérnökök. Vannak 

olyan tradicionális mérnökszakmák, amelyek több 

évtizede hiányszakmák. Ide tartoznak például 

a hegesztő-, az olajipari vagy a fröccsöntéssel 

foglalkozó mérnökök. Természetesen ma már 

a hagyományos szakterületeken mozgóknak is 

szükségük van informatikai ismeretekre. Egy 

mérnök, legyen bármely terület szakértője, 

nagyon nehezen tud állást kapni alapszintű 

IT-tudás nélkül – mutat rá Berkó Bence, a Tech 

People szakértője. A felmérés külön kitért arra, 

hogy a cégvezetők általánosságban miként látják a 

2021.11.03. | | 5

CÍMLAPUNKON 

mérnökök IT-tudásának alakulását. A válaszadók 

többsége pozitív változást tapasztalt az utóbbi 

években a pályakezdőknél. – A kutatásban nem 

kérdeztünk rá, hogy a 25-35 éves tapasztalattal 

rendelkező mérnökök hogyan állnak az informatikai 

ismeretekkel. Erről tehát most nincsenek 

friss információink. Az azonban egyértelműen 

látszik, hogy jó az irány. A frissdiplomásoknál 

mind az informatikai, mind az idegennyelvtudás 

terén kedvező a változás – hangsúlyozza Berkó 

Bence. 

A kutatás másik fontos célja, hogy kezdődjön 

párbeszéd a mérnökök felvevőpiacának gerincét 

képező nagyvállalatok és a mérnökképzésben 

részt vevő oktatási intézmények között. Az EJMSZ 

már több egyetemmel kezdett tárgyalásokat. A 

stratégiai együttműködési megállapodások célja, 

hogy országszerte több száz általános- és középiskolában 

kaphassanak figyelmet, bemutatkozási 

lehetőséget a műszaki, mérnöki szakmák, illetve 

a vállalatok által kínált karrierlehetőségek. Az 

első megállapodás a Miskolci Egyetemmel már 

megszületett. Az EJMSZ várhatóan még 2021-ben 

aláírja az együttműködési szerződést egy fővárosi 

és egy kelet-magyarországi egyetemmel is. 

Van, ahol fontos a papír, 

van, ahol nem 

Noha a felmérés nem tért ki rá, a témához kapcsolódóan 

érdekes kérdés, hogy vajon a piac aszerint 

is válogat-e, hogy a jelentkező hol, illetve milyen 

szintű képesítést szerzett. Ez a kérdés főként az 

informatika területén vetődik fel. Berkó Bence 

16 éves fejvadász tapasztalata alapján úgy látja, 

hogy az egyik végletet azok a szervezetek képviselik, 

amelyek BSc-diplomával rendelkezőket 

egyáltalán nem alkalmaznak, de még olyanokat 

sem vesznek fel, akik az MSc-képzést ugyan már 

megkezdték, de diplomájukat még nem szerezték 

meg. Ebbe a körbe jellemzően a kutatás-fejlesztési 

tevékenységet folytató szervezetek tartoznak. 

Számukra fontos, hogy már kezdő mérnökeik 

is rendelkezzenek tudományos múlttal, esetleg 

PhD fokozattal. Ezek a szervezetek előszeretettel 

alkalmaznak programozó matematikusokat is. 

Itt (is) egyértelműen visszaköszön az a korábbi 

megállapítás, hogy a „tiszta” mérnökök nem 

felelnek meg az elvárásoknak. 

Természetesen mások az igényei egy nagy 

árréssel dolgozó, saját termékeket nagy automatizáltsággal 

előállító, kevés embert alkalmazó 

cégnek, illetve egy több ezer főt foglalkoztató 

elektronikai gyárnak. Náluk jellemzően a tudás, 

a tapasztalat számít, nem a diploma szintje a 

meghatározó. – Azt látom, hogy a legtöbb esetben, 

amikor valamilyen specifikus nyelvben programozó 

munkatársat keresnek, senkit sem érdekel, 

hogy hol végzett a jelölt, hogy egyáltalán van-e 

valamilyen papírja. Ha esetleg csak autodidakta 

módon képezte magát, és rendelkezik néhány éves 

munkatapasztalattal, akkor is pillanatok alatt 

elkel a munkaerőpiacon – fogalmaz a Tech People 

szakértője. 

A tudás hatalmas érték 

Aktuális kérdés az is, hogy vajon a pályakezdők 

vagy a sokéves gyakorlattal rendelkező mérnökök 

keresettebbek-e a munkaerőpiacon. A kutatás 

erre ugyan nem tért ki, a fejvadászoknak azon - 

ban vannak ilyen irányú információi. 

– Úgy látom, hogy a hiányterületeken nagy 

tapasztalattal rendelkező mérnököknek 

nincsenek elhelyezkedési gondjaik. Vegyünk 

például egy 30 éves olajipari tapasztalattal 

rendelkező szakembert. Meggyőződésem, hogy – 

hacsak ő maga nem úgy akarja – egyetlen napot 

sem kell munka nélkül töltenie. A tudás a jelen 

piaci körülmények között felbecsülhetetlen érték. 

Természetesen meghatározó, hogy egy-egy 

cégnek mire, milyen szakértelemre van szüksége. 

Egyértelmű, hogy a senior mérnököknek 

és a junioroknak is megvannak a maguk előnyei, 

és ezek az előnyök jellemzően sehol sem találkoznak. 

Párhuzamosan futnak. A juniorok könnyen 

alakíthatóak, nincsenek bennük bemerevedett 

sémák, szellemi gátló tényezők. Úgy is fogalmazhatunk, 

hogy jó értelemben véve gátlástalanabbak 

idősebb kollégáiknál. Ezen kívül sokkal jobban 

fel vannak készülve a nemzetközi környezetre, 

jobban beszélnek idegen nyelveket, ráadásul 

otthonosan mozognak az informatika világában. 

Ugyanakkor egy senior mérnök 25-30 éves szakirányú 

tapasztalatának felbecsülhetetlen értéke 

van a cég számára. Ez semmivel sem pótolható. 

De: az idősebb generáció tagjai kevésbé beszélnek 

nyelveket, kevésbé ismerik az informatikai rendszereket, 

és talán a kulturális változásokra is 

gyengébben reagálnak, mint fiatalabb kollégáik – 

mutat rá Berkó Bence. 

A seniorok esetében egyébként általában két 

szcenárió szokott lezajlani a vállalatoknál. Az 

egyik, amikor a cég egyszerűen nem alkalmaz 

olyan mérnököt, aki nem tudja használni a munkájához 

nélkülözhetetlen informatikai eszközöket. 

A másik, hogy a szóban forgó informatikai rendszereket 

különböző eszközökkel és módszerekkel 

felhasználóbaráttá teszik. Ehhez természetesen 

egyfajta cégkultúrára, illetve olyan árbevételre 

és árrésre van szükség, ami lehetővé teszi a 

szükséges változtatásokat. A fejvadász tapasz talata 

szerint ezek lesznek azok a cégek, 

amelyek egyszerre meg tudják tartani a senior 

és a junior munkatársakat is, így a nap végén a 

piaci verseny nyerteseivé válnak. 


AKTUÁLIS 

REGULA 

A mesterséges intelligencia és 

a lánglelkű szabályozás 

A mesterséges intelligenciát az elmúlt 10 évben valóságos ajánláscunami érte el. Létezik OECD-, 

IEEE-, EU-ajánlás, felkészül az UNESCO, és szavazni fog az EU is egy új törvényről. Ez utóbbi 

a GDPR-hoz hasonlóan minden tagállamban érvénybe fog lépni, és bár a legtöbben hallottak 

már róla, bizonyára mégis felkészületlenül éri majd az érintettek nagy részét. 

HÉDER 

MIHÁLY 

https://filozofia.bme.hu/people/mihaly.heder 

Jó kérdés, hogy mi az, ami az MI-ben 

külön szabályozást igényel, és mi az, 

ami a hagyományos műszaki kódexek, 

sőt a józan ész puszta alkalmazása. Ennek 

megállapítására használhatjuk a vízforraló 

tesztet: helyettesítsük be az „MI” helyére 

a „vízforraló” szót, és figyeljük meg, hogy 

értelmes marad-e az állítás. Ha a válasz 

igen, megállapíthatjuk, hogy az adott iránymutatás 

aligha MI-speficikus. 

„MI rendszerek Vízforralók nem lehetnek 

sem forrásai, sem közreműködői semmilyen 

emberi lénynek okozott kárnak, vagy 

ártalmas hatásnak. (…)” (EU irányelvek); 

„Az MI rendszereknek Vízforralóknak 

élettartamuk végéig meg kell őrizniük ép és 

biztonságos voltukat, hogy normál, rendeltetésszerű, 

vagy nem rendeltetésszerű 

használat, vagy akár kedvezőtlen körülmények 

között is megfelelően működjenek (...)” 

(OECD irányelvek) 

„A tervezőknek és a kezelőknek egyaránt 

igazolniuk kell az A/IS vízforralók hatékonyságát 

és a célnak való megfelelését.” 

(IEEE irányelvek) 

Amint látható, a fentiek mindegyike 

megbukik a teszten, hiszen vízforralók 

esetén ugyanúgy megállják a helyüket, mint 

MI-k esetén. Ez persze nem jelenti azt, hogy 

hibás megállapítások lennének, és betartásuk 

felesleges. Mindez csupán arra utal, 

hogy az MI-szabályozás olykor a technológiaszabályozás 

ismétlése. 

A következő fokozat az, amely átmegy 

ugyan a vízforralóteszten, de az „információs 

rendszer” behelyettesítésével már nem 

látszik az MI-specifikusság: 

„MI technológiáink információs rendszereink 

fejlesztése és használata során alkalmazni 

fogjuk adatvédelmi alapelveinket. 

Biztosítjuk az észrevétel és beleegyezés 

lehetőségét, (…) az adatok megfelelően 

átlátható és kontrollálható módon való 

felhasználását.” (Google MI etikai alapelvek) 

Ezek jóindulatúan mind ismétléseknek 

tekinthetők, viszont a nem MI-specifikus 

javaslatok egy csoportjával kapcsolatban a 

feleslegesség problémájánál fontosabb kér - 

dések merülnek fel. Ezek azok az irányel - 

vek, melyek az MI-projektek mögött álló, általános 

indítékokkal foglalkoznak. Például: 

„MI Vízforralók alkotói számára a 

fejlesztés sikerességének elsődleges kritériuma 

az emberiség jólétének terén történő 

előrelépés.” (IEEE irányelvek, 2. alapelv) 

„MI Vízforralók első számú célkitűzésként 

minden típusú rendszer esetén az emberi 

jólét növelését célozza, a legjobb elérhető 

és széles körben elfogadott well-being indexeket 

referenciapontként használva.” (IEEE 

irányelvek, 2. alapelv javaslata) 

Az érv fajtája, amit itt kivitelezek a 

reductio ad absurdum: arra mutatok rá, 

hogy mi történne, ha minden technológiát, 

még egy vízforralót is, a jóléti indexeknek 

rendelnénk alá. Egy „hétköznapi” 

technológia esetében a fő motiváció a cég 

nyeresége. Természetesen a vízforralógyártóknak 

is szem előtt kell tartaniuk a 

környezetvédelmi, biztonsági, pénzügyi, 

fogyasztóvédelmi stb. előírásokat, melyek 

egyébként mind az emberi jólét szolgálatában 

állnak; ugyanakkor elsődleges 

motivációjuk továbbra is a profitszerzés 

maradhat a törvény adta kereteken belül. 

Az új elvárások az MI-vel szemben alapvető 

változásra utalnak az innováció zászlóvivőivel 

szemben támasztott társadalmi 

elvárások terén. Egyes gondolkodók 

örömmel fogadják e váltást, mint a műszaki 

felvilágosodás régóta várt következő lé - 

pését, melynek során a technológia végre 

dacolhat egy kicsit a befektetők elvárásai - 

val. Köszönthetik a sikeres technológiademokratizálódás 

egy formáját vagy a tech - 

nológia társadalmi kontrollja felé tartó 

példátlan társadalmi törekvést. Bárcsak 

a klímaváltozást okozó technológiáknál is 

így tettünk volna! 

Ugyanakkor mindez szemben állhat az 

innováció mögött álló ösztönző erőkkel, 

melyek szinte minden gazdaságelmélet 

szerint a profitszerzéshez és a piaci 

versenyhez kapcsolódnak. Semmi sem 

garantálja, hogy a jólétre törekvés olyan 

konkrét keretbe foglalható, amelyet vállalatok 

szisztematikusan követni tudnak a 

tulajdonosok megelégedésére. Ismét a 

penge élén táncolunk tehát: az alul- és a 

túlszabályozás között keressük az arany 

középutat, és a jó megoldások megtalálásához 

egy kicsit bölcsésszé kell válnunk. 

Továbbiak az MI Etikai szabályozások 

témájában az Információs Társadalom 

aktuális különszámában. 

Vitaindító: 

Héder Mihály. "A criticism of AI 

ethics guidelines." Információs 

Társadalom 20.4 (2020): 57-73. 

https://doi.org/10.22503/inftars. 

XX.2020.4.5 

A különszám cikkei (angol nyelven) 

https://inftars.infonia.hu/issue. 

php?id=77 


KIS 

ENDRE 

AKTUÁLIS 

DELL TECHNOLOGIES 

A digitalizáció határvidékén 

Infrastruktúrától a laptopig peremhálózati megoldások sorát jelentette be a Dell Technologies, 

amelyekkel a vállalatok az adatközponton és a nyilvános felhőn kívül – terepen, üzletekben, 

gyárcsarnokokban – keletkező adatokból nyerhetnek nagyobb értéket. A távközlési cégek a 

szállító új szoftverével automatizálhatják az 5G és Open RAN hálózatok telepítését és felügyeletét. 

A 

peremhálózat a technológia új, kiterjedt 

határvidéke, amely a kereskedelemtől a 

gyártóiparig, az okosvárosoktól a kórházakig 

mindenütt körbevesz bennünket, mondta Michael 

Dell, a cég elnök-vezérigazgatója az edge meg - 

oldásokat bejelentő Dell Technologies Summit októberi, 

virtuális eseményén. A Dell egyszerűen kezelhető 

megoldásokat fejleszt, amelyekkel a szervezetek 

az adatokat keletkezésük helyéhez közel 

elemezhetik, így gyorsabban dönthetnek, és 

jobb eredményeket érhetnek el, fejlődésükben 

előreléphetnek, mondta a vezérigazgató. 

Piaci előrejelzésében az IDC is arra számít, hogy 

2023-ra az új IT-infrastruktúra felét már peremhálózati 

környezetben fogják telepíteni a vállalatok. 

A Dell Technologies új és továbbfejlesztett edge 

megoldásainak palettája a szerverektől és átjáróktól 

kezdve az iparági referenciaarchitektúrákon és 

adatplatformon át a strapabíró személyi számítógépekig 

ível. 

Szatellit szerverek, 

strapabíró laptopok 

A Dell EMC VxRail szatellit node-ok a VxRail hiperkonvergens 

infrastruktúra (HCI) megoldások működési 

modelljét és hatékonyságát teszik elérhetővé a 

peremhálózatokon. A szervert, tárolót, hálózati és 

virtualizációs erőforrásokat is egyben, integráltan 

tartalmazó készülékek infrastruktúra-lábnyoma 

más VxRail modellekhez képest kisebb, így szerényebb 

költséggel, könnyebben telepíthetők a cégközponttól 

távol, különböző telephelyeken, üzletekben 

és fiókirodákban, mondta a gyártó. A VMware-rel 

közösen fejlesztett VxRail szatellit node telepítésével 

a vállalatok minden helyszínre kiterjedően automatizálhatják 

az üzemeltetés napi feladatait, az eszközök 

monitorozását és életciklus-kezelését, így helyben 

ehhez már nem szükséges speciális technikai 

erőforrásokat biztosítaniuk. 

Széttagolt ipari peremhálózati eszközök, adatok 

és alkalmazások összekapcsolását, felügyeletét 

és összehangolását – a gyárcsarnoktól a vállalati 

felhőig – programozás nélkül teszi könnyebbé a Dell 

Technologies Validated Design for Manufacturing 

Edge with Litmus megoldása. A Dell EMC VxRail 

készülékekre vagy PowerEdge szerverekre és op - 

cionálisan választható VMware Edge Compute 

Stack szoftverekre épülő referencia architektúrá - 

ban a Litmus ipari IoT edge platform biztosítja a 

nagyvállalati szintű, központi eszközfelügyeletet. 

Az ipari peremhálózatok bonyolultságát csökkentő 

architektúrán a gyártóvállalatok gyorsabban 

alakíthatnak ki valós idejű adatelemzésre támaszkodó 

– például termékminőség-ellenőrző, prediktív 

karbantartó – megoldásokat, amelyekkel jelentős 

költséget takaríthatnak meg. 

A szintén most bemutatott Dell EMC Edge 

Gateway egy kompakt kialakítású, 5G-képes, hűtőventilátor 

nélküli átjáró 9. generációs Intel Core 

processzorokkal, amely szélsőséges hőmérsékleti 

értékek között, -20 és +60 Celsius fok közötti tartományban 

is megbízhatóan működik, biztonságosan 

kapcsolja össze a gyártási és az informatikai technológia 

eszközeit. A Dell EMC Streaming Data Platform 

(SDP) pedig továbbfejlesztett GPU optimalizálást 

kapott az élő videófolyamok alacsony késleltetésű és 

képkocka sebességű környezetekben történő feldolgozásához. 

A platform segítségével a vállalatok Dell 

EMC VxRail készülékeken vagy PowerEdge szervereken, 

egyetlen processzormagon is futtathatnak 

könnyűsúlyú, valós idejű videóanalitikai munkaterheléseket, 

így kicsiben kezdhetnek, és infrastruktúrájukat 

később igény szerint felméretezhetik. 

Most debütált a Dell két új, 5G-képes strapabíró 

Latitude laptopja, az 5430 Rugged és a 7330 Rugged 

Dell Technologies Summit: 

kerekasztal 

a cég menedzsmentjével, 

középen Michael Dell 


AKTUÁLIS 

Dell Latitude 5430 Rugged: 

strapabíró laptop szélsőséges 

munkakörülményekhez 

Extreme modell is. Előbbi egy kis tömegű, 14 colos, 

félstrapabíró PC, utóbbi pedig egy 13 colos, teljesen 

strapabíró kialakítású laptop, amely a gyártó szerint 

a legkíméletlenebb környezeti körülmények között is 

nagy teljesítményt és megbízható hálózati kapcsolatot 

ad felhasználójának. 

Az új edge megoldásokat bejelentő esemény 

előtt nem sokkal, a VMworld 2021 konferencián 

mutatkozott be a Dell Technologies APEX Cloud 

Services with VMware Cloud. A Dell által menedzselt 

biztonságos platformon a szervezetek igény 

szerint mozgathatják munkaterheléseiket a többfelhős 

(multi-cloud) és peremhálózati környezetek 

között, és a futtatásukhoz használt erőforrásokat 

is gyorsan skálázhatják, előre pontosan kiszámítható, 

átlátható költségek mellett, mondta a gyártó. 

APEX-szolgáltatásokkal a vállalatok két hét alatt 

olyan többfelhős környezetet alakíthatnak ki, amely 

hat kilences rendelkezésre állású infrastruktúrára 

épül, így munkaterheléseiket – ebben az esetben a 

megoldás részét képező VMware HCX szoftverrel 

– zökkenőmentesen migrálhatják a helyi és a kihelyezett 

magánfelhők, valamint a nyilvános felhők és 

peremhálózatok között. 

Nehéz feladattal szembesülnek az informatikai 

vezetők, amikor valós idejű, adatvezérelt döntéshozást 

támogató infrastruktúrát kell építeniük 

a peremhálózatra, és a Dell Technologies edge 

portfóliója, amely az infrastruktúrától kezdve a 

személyi számítógépen át a szolgáltatásokig ível, 

hozzásegíti a szervezeteket adataik jobb értelmezéséhez, 

mondta Matthew Eastwood, az IDC alelnöke 

a gyártó új termékeinek bejelentésekor. A Dell 

EMC VxRail szatellit node-ok világszerte november 

végén kerülnek forgalomba, a Dell Latitude Rugged 

5430 és 7730 laptopok pedig december elejétől 

rendelhetők Windows 11 operációs rendszerrel. A 

Dell Technologies Validated Design for Manufacturing 

Edge referenciaarchitektúra és a Dell EMC 

Streaming Data Platform frissítése a bejelentés 

időpontjától már elérhető, az új Dell Technologies 

Edge Gateway modell pedig 2022 elején jelenik meg 

a piacon. 

Hálózatautomatizálás telkóknak 

Az 5G-s alkalmazások és szolgáltatások masszív 

adatforgalmára készülve a távközlési cégek is a 

hálózatok peremére költöztetik infrastruktúrájuk 

feldolgozási kapacitásait, és a szoftverszállítók 

széles körével együttműködve igyekeznek megragadni 

az edge környezetekben kínálkozó üzleti 

lehetőségeket. Olyan technológiákat hívnak ehhez 

segítségül, mint például az Open RAN – a nyílt szabványos 

hardverre, virtualizációra és felhőre épülő, 

nyílt rádiós hozzáférési hálózatok ugyanis na - 

gyobb rugalmasságot és választási lehetőséget 

adnak számukra a jövőbeni igényeket kiszolgáló 

infrastruktúra kialakításában. A távközlési hálózatokban 

így létrejövő nagy, földrajzilag elosztott 

szerverkörnyezetek kiépítése, menedzselése és 

életciklus-kezelése azonban igen bonyolult feladat. 

Most bejelentett Bare Metal Orchestrator szoftverével 

a Dell Technologies a távközlési vállalatokra 

nehezedő terhet csökkentené, a megoldással 

ugyanis az 5G és Open RAN hálózatokat támogató 

több százezer szerver telepítése és menedzselése 

automatizálható. A gyártó Metalweaver projektjének 

első szoftvertermékeként a Bare Metal 

Orchestrator többek között a szerverek felfedezéséhez, 

leltározásához, hálózatba kapcsolásához 

és szoftvertelepítéséhez ad eszközöket, függetlenül 

attól, hogy a kiszolgálók földrajzilag hol 

helyezkednek el. Deklaratív automatizálással a 

Bare Metal Orchestrator egyszerűen megmondja 

a megcélzott szervernek, hogy mit tegyen, így a 

különböző feladatok – például a szoftvercsomagok 

és a munkaterhelések telepítése – gyorsan és hatékonyan, 

emberi közreműködés nélkül végezhetők 

el. A nyílt és zárt forráskódú technológiákat ötvöző 

megoldással a távközlési cégek napokat vagy 

heteket takaríthatnak meg a hálózati hardverek 

konfigurálásán és hozzárendelésén, mondta a Dell 

Technologies. Az automatizálás minimalizálja a 

hibázás kockázatát és ellensúlyozza a szakemberhiányt, 

idővel pedig az üzemeltetési költségeket 

is csökkenti. Az ACG Research becslése szerint 

a Bare Metal Orchestratorral a távközlési cégek 

57 százalékos OpEx megtakarítást érhetnek el 

hálózatukban. 

A Dell Technologies virtuális eseményén további 

távközlési megoldásokat, referenciaarchitektúrákat 

és szolgáltatásokat is bejelentett Open RAN és edge 

környezetekhez. A Bare Metal Orchestrator novembertől 

világszerte elérhető, míg a Validated Solution 

for Mavenir Open vRAN és a VMware Telco Cloud 

Platform 2022 elején kerül piacra. 


KIS 

ENDRE 

AKTUÁLIS 

FUJITSU 

A fenntarthatóság mátrixa 

Uvance márkanév jelöli mostantól a Fujitsu szerteágazó megoldásait, amelyek digitális 

innovációval segítik az emberiség nagy kihívásainak megválaszolását, egy fenntarthatóbb világ 

építését. A szállító ActivateNow 2021 konferenciáján bejelentett transzformációs portfólióban, 

amely a hálózatoktól kezdve a kvantumihletésű és szuperszámítógépeken át a mesterséges 

intelligenciáig ível, a technológia a társadalomtudományokkal találkozik. 

Takahito Tokita, 

vezérigazgató, 

Fujitsu 

Minden dolog előremozdítása a fenntarthatóság 

irányába – a két szó, universal 

és advance összevonásával alkotott, új 

márkanév az egyetemes fejlődés koncepcióját 

hangsúlyozza az évek óta deklaráltan emberközpontú 

digitális innovációra törekvő Fujitsu stratégiájában. 

A Fujitsu Uvance ennek megfelelően a 

szállító alaptevékenységeit fogja össze, amelyek 

hét kulcsfontosságú területre összpontosítanak. 

Négy közülük – a fenntartható gyártás, az ügyfélélmény, 

az egészséges életmód és a megbízható 

társadalom – iparágakon átívelő vertikális üzleti 

terület, amelyet a digitális átalakulás, az üzleti 

alkalmazások és a hibrid IT horizontális területei 

támogatnak. A Fujitsu Uvance megoldásai ebben 

a mátrixban helyezkednek el, platformot teremtve 

az adatok összegyűjtéséhez és elemzéséhez, valamint 

az alkalmazások együttműködéséhez. 

Globális felmérésében a Fujitsu már a múlt évben 

megállapította, az üzleti vezetők zöme (92 százaléka) 

a vállalat közép- és hosszú távú, fenntartható 

növekedése szempontjából fontosnak tartja, hogy 

a társadalomnak is értéket teremtsen. A szállító 

idei jelentése (Future Insights Global Digital Transformation 

Survey Report 2021) szerint ez a trend a 

járványhelyzetben tovább erősödött. A februárban 

kilenc országban, több mint 1200 felső vezető (CxO) 

megkérdezésével végzett kutatás során ugyanis 

az offline működő – termékeit eddig kizárólag 

hagyományos csatornákon értékesítő – szervezetek 

válaszadóinak 78 százaléka is így nyilatkozott. 

Digitális izmok 

A begyűjtött válaszok alapján a Fujitsu idei felmérésében 

nemcsak a járványhelyzet hatékony megválaszolásához 

szükséges tényezőket, hanem azokat 

a létfontosságú szervezeti képességeket is azonosította, 

amelyek birtokában a vállalatok a pandémia 

utáni időkben is sikeresen fejlődhetnek. Miközben 

a termékeiket és szolgáltatásaikat tisztán online 

csatornákon kínáló szervezetek közül soknak még 

nőtt is a bevétele a járvány idején, a teljesen offline 

működő vagy csak részben online értékesítő vállalatok 

felének csökkent a bevétele. Ezzel együtt még 

az offline vállalatok vezetőinek több mint háromnegyede 

(78 százaléka) is úgy értékelte, hogy a 

szervezeti agilitás növelésére és a digitalizáció gyorsítására, 

valamint az alkalmazottak jólétére összpontosítva 

hatékonyan tudott válaszolni a COVID-19 

kihívásaira. 

Ismét bebizonyosodott – a Fujitsu előző években 

készült kutatásainak eredményéhez hasonlóan – 

hogy a vezetés, az adatokból nyert érték, az agilitás 

kultúrája, az ökoszisztémák modellje, az emberek 

felhatalmazása és az üzleti integráció olyan szervezeti 

képesség, amelyre a vállalatnak szüksége lesz a 

digitális átalakulás sikerre viteléhez. A Fujitsu ezért 

digitális izomként utal a hat tényezőre. A szervezet 

digitális izomzata és a járványhelyzet hatékony 

kezelése közötti összefüggés mutatja, hogy a 

kritikus területeken fejlettebb képességekkel rendelkező 

vállalatok a hirtelen bekövetkező és pél - 

dátlanul nagy erejű változásokra is eredményesebben 

válaszolnak. 

A közelmúlt friss tapasztalatai a járvány utáni 

időkre is meghatározzák az üzleti prioritásokat, 

amelyek listáját az idei felmérés alapján – teljesen 

érthető módon – a rugalmas állóképesség elérése 

és fenntartása vezeti. A megkérdezett vezetők az 

üzleti folyamatok automatizálását, az adatvezérelt 

döntéshozás kialakítását, valamint az online és az 

offline világot zökkenőmentesen átfogó ügyfélélmény 

megteremtését is legfontosabb céljaik és feladataik 

közé sorolták. Sok válaszadó számít az üzleti 


AKTUÁLIS 

folyamatok mind kiterjedtebb automatizálására. Az 

offline szervezetek vezetőinek 44 százaléka mondta 

például, hogy jelenleg még nem automatizált folyamataik 

több mint felét 2025-re automatizálni fogják. 

Az online szervezetek válaszadóinak 64 százaléka 

ugyanakkor úgy véli, hogy a digitális átalakulással 

párhuzamosan a személyes kontaktus prémium 

értéke tovább nő, a személyes kiszolgálással 

szerezhető ügyfélélmény még kivételesebbé válik – 

amivel az offline vállalatok vezetőinek 49 százaléka 

is egyetért. 

Szolgáltatás minden 

Változatlanul prioritás marad persze az üzleti teljesítmény, 

a nyereségesség is, de ahhoz, hogy fenntartható 

módon növekedhessenek, a vállalatoknak 

úgy kell átalakítaniuk működésüket, hogy tevékenységükkel 

minden érintett félnek, az ügyfeleknek, az 

alkalmazottaknak, a partnereknek és tágabb értelemben 

a közösségnek, a társadalomnak is értéket 

teremtsenek – fejtette ki a Fujitsu idei jelentésében 

(Technology and Service Vision 2021), amelyben 

technológiai jövőképét ismerteti. 

A fenntarthatóság, a rugalmas állóképesség, 

a hibrid munkavégzés és a határtalan működés, 

a megbízható automatizálás és az ökoszisztémamodell 

stratégiai jelentőségének taglalása után, 

a tanulmány záró fejezetében a Fujitsu a digitális 

átalakulás technológiáit is sorra veszi, amelyek az 

üzletre és a társadalomra egyaránt a legnagyobb 

hatással lesznek a jövőben. Közéjük tartozik szuperszámítógépes 

technológia, amelyet a Fujitsu a 

RIKEN intézettel együtt fejlesztett ki a Fugakuhoz, a 

világ jelenlegi leggyorsabb szuperszámítógépéhez, 

hogy teljesítményével segítse a hatalmas adatmenynyiségek 

elemzését, szimulációk és előrejelzések 

készítését. A technológia eddig többek között a meteorológia, 

a klímavédelem, a gyógyszerkutatás terén, 

valamint a megújuló energiaforrásokat hasznosító 

megoldások fejlesztésében talált alkalmazásra. 

Öt kulcsfontosságú területen részletesebben is 

bemutatta a Fujitsu a fejlett digitális technológiák 

alkalmazási lehetőségeit és társadalmi hatását. Az 

5G hálózatok kiépülésével és szolgáltatások elindulásával 

például megnyílt az út a kiterjesztett és 

a virtuális valóságra épülő AR/VR alkalmazások, 

az emberi érzékekre az eddiginél jobban ható, 

határtalan felhasználói élmények előtt. A digitális 

ikrek és az exascale teljesítményű szuperszámítógépek 

technológiáival lehetővé válik a jelen valós 

idejű tükrözése és kiterjesztése a jövőbe a digitális 

térben, ami a tájékozott döntéshozást éppúgy segíti, 

mint a kockázatok csökkentését, az emberek és 

a rendszerek védelmét, a biztonság növelését. A 

mesterséges intelligencia segítségével az emberek 

gyorsabban ellenőrizhetik feltételezéseik helyességét, 

és előbb juthatnak tudományos felfedezésekre, 

míg a kvantumihletésű számítógépekkel 

olyan komplex problémákat is megoldhatnak, 

amelyekkel a hagyományos felépítésű rendszerek 

olyan hosszú idő alatt birkóznának meg, hogy 

eredményeik a gyakorlatban használhatatlanok 

lennének. A blokklánchoz hasonló technológiák 

pedig az átláthatóságot és a bizalmat erősítik olyan 

változatos területeken és folyamatokban, mint a 

szénmentesítés, az ipari hulladék vagy például az 

élelmiszerhiány kezelése, így hozzásegítik a társadalmat 

a rendszerszintű, világméretű kihívások 

megválaszolásához. 

Minthogy a fenntartható digitális átalakuláshoz 

szükséges képességek mind nagyobb része szolgáltatásként 

érhető el, Vivek Mahajant, a Fujitsu 

idén nyáron kinevezett, új technológiai igazgatóját 

arról kérdeztük a konferencia innovációs szekciójában, 

hogy az XaaS (everything as a service) 

az IT-fogyasztás uralkodó modelljévé válhat-e a 

közeljövőben. 

– Igen, azt hiszem, a technológián ez már nem 

múlik, a felhő lehetővé teszi, hogy mindent szolgáltatásként 

használjunk – mondta Vivek Mahajan. 

– Minden szervezet IT-környezete az életciklus 

más-más szakaszában jár. Persze a régebb óta 

működő vállalatok dollármilliárdokat fektettek 

informatikai eszközökbe, ezért más tempóban 

fordulnak a modell felé, mint a most induló cégek, 

amelyek már egyértelműen szolgáltatásként 

akarják használni az IT-t. Lényeges szempont mindebben, 

hogy a különböző üzleti problémák megoldásához 

az erőforrások, képességek más-más 

kombinációja szükséges, és a felhőben, ahol a 

vállalatok azért fizetnek, amit valóban használnak 

céljaik eléréséhez, a változó IT-igények rugalmasabban 

szolgálhatók ki. Amint a szuperszámító - 

gépes és a kvantumihletésű feldolgozás szolgáltatásként, 

a hagyományos beszerzéshez képest 

a költség töredékéért elérhetővé válik, berobban 

az XaaS elterjedése, de ehhez széles körben 

használható alkalmazásokat is fejleszteni kell ezekre 

a platformokra. 

Vivek Mahajan, 

technológiai igazgató, 

Fujitsu 


KIS 

ENDRE 

AKTUÁLIS 

HPE 

Felhővakcina zsarolóvírus ellen 

Hibrid környezeteken átívelő, egységes analitikai szolgáltatásokkal és a zsarolóvírus támadásokat 

percek alatt semlegesítő katasztrófaelhárító megoldásokkal bővítette GreenLake edgeto-cloud 

platformját a HPE. A szállító a felhőszolgáltatások bevezetését és az innováció 

felpörgetését is új keretrendszerrel, adatvezérelt automatizálással segíti, amely az agilitást 

biztos ellenőrzéssel és irányítással ötvözi. 

Peremhálózattól a felhőig ívelő Green- 

Lake platformját bővítő – részben 

már elérhető, illetve a jövő év első 

felében induló – szolgáltatásaival a Hewlett- 

Packard Enterprise az egységes analitikai 

megoldások, valamint az adatvédelem nagy 

és dinamikusan növekvő piacára lép. A 

szolgáltatások újabb képességeket adnak a 

vállalatoknak digitális átalakulásuk további 

gyorsításához, egyúttal megerősítik a stratégiát 

is, amelynek jegyében a felhőszolgáltatóvá 

alakuló HPE egy nyílt és korszerű 

platformon ad nagyobb választási lehetőséget 

és szabadságot a szervezetek informatikai 

transzformációjához és üzleti 

innovációjához, hangzott el a bejelentő 

virtuális eseményen. 

Három új szolgáltatáscsoportot mutattak 

be ezúttal a HPE vezetői a GreenLake platform 

folyamatosan bővülő kínálatában. A 

GreenLake for analytics szolgáltatásokkal 

a vállalatok minden környezetben – a házon 

belüli adatközpontjukban, a peremhálózaton 

és a felhőben is – egységesen korszerűsíthetik 

alkalmazásaikat, a GreenLake for 

data protection katasztrófaelhárító szolgáltatásaival 

adataik védelmét erősíthetik meg 

mindhárom környezetben, az Edge-to-Cloud 

Adoption Framework módszereinek és automatizációs 

eszközeinek átfogó készletével 

pedig a felhőszolgáltatások bevezetését és 

a felhőélmény kiterjesztését gyorsíthatják 

fel, miközben csökkenthetik az átalakulást 

kísérő kockázatokat. 

– A nagy adat és analitikai szoftverek 

piaca, amely az IDC szerint 2023-ra eléri 

a 110 milliárd dollárt, szintén megérett az 

átalakulásra, mert az ügyfelek olyan hibrid 

megoldásokat keresnek a nagyvállalati 

adatkészletek kezeléséhez, amelyeket 

helyben, saját adatközpontjaikban és a 

peremhálózatokon is használhatnak – 

mondta az új szolgáltatások bejelentésekor 

Antonio Neri, a HPE elnök-vezérigazgatója. 

– Iparágtól függetlenül minden modernizációs 

kezdeményezés lelke az adat, a 

vállalatoknak mégis be kellett érniük olyan 

öröklött, hagyományos analitikai platformokkal, 

amelyek nélkülözték a felhőben 

fogant képességeket, vagy bonyolult migrációs 

folyamatba kellett vágniuk, hogy a 

nyilvános felhőbe vigyék adataikat, kockáztatva 

ezzel, hogy valamely szolgáltatóhoz 

láncolják magukat. Új GreenLake for analytics 

felhőszolgáltatásainkkal a vállalatok 

elkerülhetik az ilyen kompromisszumokat, 

mivel mindenütt egyetlen platformon egyesíthetik 

és korszerűsíthetik adatkörnyezetüket. 

Az új GreenLake for data protection 

szolgáltatásokkal együtt egyedülálló platformot 

adunk a szervezeteknek adataik 

egységes védelméhez és hasznosításához 

a peremhálózattól a felhőig. 

Világszerte több mint 1200 vállalat 

használ jelenleg GreenLake szolgáltatásokat, 

mondta a HPE a virtuális eseményen, 

ügyfelekkel kötött szerződéseinek 

összértéke meghaladja az 5,2 milliárd 

dollárt. A cég legfrissebb pénzügyi jelentése 

szerint 2021 harmadik negyedévében 

46 százalékkal több megrendelést kapott 

szolgáltatásként használható (as-a-service) 

megoldásaira, mint az előző év azonos 

időszakában. A HPE legutóbb a Woolworths 

Csoportot, Ausztrália és Új-Zéland legnagyobb 

kereskedővállalatát, valamint az 

NSA-t, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági 

Ügynökségét mutatta be a GreenLake 

felhasználói táborának új tagjai között. 

Egységes analitika hibrid 

környezetekben 

A GreenLake for analytics szolgáltatásokkal 

a vállalatok minden adatra kiterjedően 

felgyorsíthatják modernizációs 

kezdeményezéseiket a peremhálózattól a 

felhőig. A HPE edge-to-cloud platformjára 

épülő szolgáltatások felhőre termettek, a 

felhasználókat így megkímélik a bonyolult 

adatmigrációtól, mivel egységes és elasztikus 

analitikai platformot biztosítanak 

az adatok és az alkalmazások számára a 

helyi adatközpontban, a peremhálózaton 

és a nyilvános felhőkben. Az elemzők 

és az adatkutatók így már házon belüli 

környezetben is felhőnatív megoldásokra 

támaszkodhatnak, Apache Spark alapú 


AKTUÁLIS 

adattavaikat például könnyebben felméretezhetik, 

valamint felgyorsíthatják a mesterséges intelligencia 

(AI) és a gépi tanulás (ML) alkalmazásával 

összefüggő munkafolyamatokat. 

Most bemutatott HPE Ezmeral Unified Analytics 

szolgáltatását a szállító az iparág első, egységes 

és modern analitikai és adattóház (data lakehouse) 

platformjának nevezte – egyszerre utalva az adattárházakra 

és a felhőalapú adattavakra –, amely házon 

belüli bevezetésre optimalizált, de a peremhálózatig 

és a felhőig ér. A szállító szerint a nyilvános felhőben 

elérhető analitikai szolgáltatásokhoz képest az 

Ezmeral Unified Analytics szolgáltatással a felhasználók 

35 százalékkal nagyobb költséghatékonyságot 

érhetnek el üzletkritikus, adatintenzív munkaterheléseik 

futtatásában. A másik debütáns, a HPE 

Ezmeral Data Fabric Object Store pedig egy analitikai 

teljesítményre optimalizált, Kubernetes-natív 

objektumtár, amely a peremhálózattól a felhőig 

hozzáférést ad az adatkészletekhez. Bővült a HPE 

Ezmeral partner-ökoszisztémája is. A programon 

keresztül a szállító független szoftverfejlesztő (ISV) 

partnerek közreműködésével hitelesített megoldások 

gyorsan bűvölő palettáját kínálja, amelyekkel 

a felhasználók még gyorsabban építhetnek analitikai 

motorokat. Nyílt forráskódú projektek, például az 

Apache Spark mellett ezúttal olyan partnerek jelentettek 

be újabb támogatásokat, mint az NVIDIA, a 

Pepperdata és a Confluent. Idén márciusi indulása 

óta az Ezmeral Partner Programhoz harminchét 

ISV partner csatlakozott megoldásaival, amelyekkel 

a vállalatok többek között nagy adat, AI és ML 

típusú használati eseteiket és munkaterheléseiket 

támogathatják. 

A HPE idén júliusban vásárolta fel a folyamatos 

adatvédelmi (CDP) technológiájáról ismert Zertót. A 

katasztrófaelhárítást, biztonsági mentést és adatmobilitást 

egyetlen, felhőből könnyen kezelhető, 

ugyanakkor a házon belüli, a hibrid és többfelhős 

környezeteket is lefedő megoldást világszerte több 

mint 350 menedzselt szolgáltatásokat adó piaci 

szereplő és 9 ezernél több vállalat használja. Zsarolóvírusos 

vagy más típusú kibertámadás, illet - 

ve egyéb, nem tervezett leállás esetén a Zerto meg - 

oldásával a szervezetek percek alatt helyre tudják 

állítani rendszereik működését, méghozzá az incidenst 

mindössze másodpercekkel megelőző állapotba. 

A technológia emellett az adatok tükrözését 

és migrálását is megkönnyíti VMware vSphere és 

Microsoft Hyper-V alapú, virtualizált környezetek, 

valamint az Amazon Web Services és a Microsoft 

Azure felhőplatformok között. Az akvizíciót követően 

a HPE GreenLake for Disaster Recovery 

néven ezeket a képességeket saját edge-to-cloud 

platformján fogja kínálni szolgáltatásként. 

A platform adatvédelmi újdonságai között mutatkozott 

be a HPE Backup and Recovery Service 

for VMware. A SaaS-konzolon keresztül, szolgáltatásként 

elérhető biztonsági mentéssel, amely 

házirendekkel és automatizálással teszi egyszerűvé 

a felügyeletet, a vállalatok három lépésben, 

öt percnél rövidebb idő alatt beállíthatják virtuális 

gépeik védelmét a házon belüli és a hibrid felhős 

környezetekben. 

Intelligensen automatizált felhő 

Analitikai és adatvédelmi szolgáltatásaival együtt 

a HPE módszertanok és automatizációs eszközök 

bevált készletét is bemutatta, amellyel a vállalatok 

adatvezérelt megközelítéssel érhetnek el optimális 

felhőalapú működést minden környezetben. A HPE 

Edge-to-Cloud Adoption Framework olyan kritikus 

területeken segíti a szervezeti teljesítmény mérését, 

kiértékelését és optimális átalakítását, mint például 

a stratégia és az irányítás, az emberi munkaerő, 

az üzemeltetés, az alkalmazások, az innováció, a 

DevOps, az adatok és a biztonság. 

Keretrendszerében a szállító olyan eszközökkel 

is segíti a felhőélmény kialakítását, mint a HPE Info- 

Sight, amely folyamatosan figyeli a GreenLake platformon 

futó alkalmazásokat és munkaterheléseket, 

továbbá mesterséges intelligenciával automatizálja 

az infrastruktúra üzemeltetését. Új képessége, a 

HPE InfoSight App Insights például észleli az alkalmazásokban 

jelentkező anomáliákat, lépéseket 

javasol és tesz megszüntetésükre, így biztosítja 

zökkenőmentes futásukat. A HPE CloudPhysics 

pedig ugyancsak adatvezérelt módon a munkaterhelések 

optimális elosztásában, az infrastruktúra-szolgáltatások 

megfelelő méretezésében és a 

költségek csökkentésében segíti az IT-csapatokat. 

A HPE Edge-to-Cloud Adoption Framework a bejelentés 

időpontjától elérhető, míg a HPE GreenLake 

új analitikai és adatvédelmi szolgáltatásai várha - 

tóan 2022 első felében jelennek meg a piacon. 


MEIXNER 

ZOLTÁN 

SZABÁLYOZÁS / SZÁRNYALÓ PIAC 

Drónok, munkák, állások 

Szakmai becslések szerint 2025-ig 100 ezer új munkahely jön létre 

a drónágazatban, pedig a piac még csak most kezd lábra állni. Pár éven belül még 

nagyobb felfutás várható, azaz drónpilótának, drónspecialistának lenni komoly 

perspektívát jelent. 

A 

drónokkal kapcsolatos állások 

és munkák esetében világosan 

látni kell, hogy nem elég csak a 

drónokhoz érteni. Szükség van tudásra 

az adott felhasználási területen is, 

magas szintű szakismeret nélkül ugyanis 

gyakran nem lehet ellátni a feladatokat. 

Ezért a drónpilóták valószínűleg szakosodni 

fognak, és a speciális ismereteik 

befolyásolják majd azt is, hogy meny - 

nyit kereshetnek. Nézzük, hogy milyen 

területeken van igény máris a drónpilóták 

szolgálataira! 

Ingatlanpiac 

A potenciális vásárlók már azelőtt teljes 

képet szeretnének kapni az ingatlanról, 

mielőtt személyesen megtekintenék. A 

drónpilóták olyan perspektívát nyújthatnak 

a tulajdonosoknak vagy az ingatlanügynököknek, 

amely korábban nem létezett. A 

drónok rögzítette felvételek segítségével 

az érdeklődők átfogó látványt kaphatnak 

az ingatlanról és környezetéről. Ráadásul 

nemcsak külső felvételek készülhetnek, 

hanem virtuális túrán az egész ingatlan 

bejárhatóvá válik a földi és légi felvételek 

kombinálásával. A fotókból és videókból az 

ingatlan számára értékesítési reklámklip is 

készülhet. 

Építőipar és bányászat 

A drónfelvételek sok pénzt és időt takaríthatnak 

meg az építkezések és bányatelkek 

megfigyelésével. A pilóták felméréseket 

végezhetnek, amelyek segítségével a cégek 

képesek nyomon követni a tevékenységük 

különböző aspektusait, a készletek felmérésétől 

és pontos elhelyezkedésétől kezdve 

a munka előrehaladásának felmérésén át a 

biztonsági problémákig. 

A drónok nagy előnye, hogy viszonylag 

rövid idő alatt nagy területet tudnak áttekinteni, 

és a rögzített adatok speciális 

szoftverek segítségével feldolgozása után 

segítenek a szakembereknek pontosan 

megérteni, hogy hol találhatók az anyagkészleteik, 

hol haladnak megfelelően 

vagy maradnak le a munkák. A drónok 

segíthetnek a tervezési feladatok elvégzésében 

is – a légi adatokból létrehozott 

3D-s térkép segítségével – az építőipari 

vállalat megértheti az építési helyszín 

sajátosságait, a bányászati cégek pedig 

azonosíthatják azokat a helyeket, amelyek 

jobbak a kitermeléshez vagy az anyagok 

tároláshoz. 

Filmgyártás 

Nemcsak mozifilmek, sőt elsősorban a 

dokumentum- és természetfilmek elkészítésében 

is egyre nagyobb szerepet kapnak a 

drónok, hiszen a gyártók olyan látványos légi 

felvételeket kaphatnak, amelyek elkészítéséhez 

korábban igen drága helikopterre lett 

volna szükségük. 

Egy drónpilóta képes gyorsan a levegőbe 

emelni egy kis légijárművet, és légi lefedettséget 

nyújtani egy helyről. Ráadásul a 

drónok közvetlenül az emberek mellett is 

repülhetnek, amire egy helikopter esetében 

nem lenne esély. Ez azt jelenti, hogy a 

filmipar egyre több munkát fog találni drónpilóták 

számára. 

Közbiztonság 

Egy magasról letekintő szem gyakran olyan 

perspektívát ad a rendőröknek, tűzoltóknak, 

katasztrófaelhárítóknak, ami emberéleteket 

és vagyontárgyakat menthet meg. A 

tűzoltók drónokat használnak, hogy jobban 

megértsék az oltási lehetőségeket tűz 

esetén. De a drónok segítségével a menekülési 

útvonalakat is jobban fel tudják mérni, 

ami az evakuálást segíti. A katasztrófák, 

például árvizek vagy komoly viharok után a 

drónok közel repülhetnek a romos épületekhez, 

hogy túlélőket keressenek, vagy 

felmérjék a kár kiterjedtségét annak érdekében, 

hogy erőforrásaikat oda összpontosítsák, 

ahová leginkább érdemes, vagy ahol 

a legnagyobb szükség van rá. 

Biztosítás 

A katasztrófák vagy súlyos természeti 

anomáliák nyomán keletkező károkat a 

biztosítótársaságoknak fel kell mérniük. 

A földről végezni ezt a munkát lassú és 

veszélyes. A drónok és a pilóták sokat segít - 

hetnek e folyamat felgyorsításában és biz - 

tonságossá tételében, ha az előírás sze - 


SZABÁLYOZÁS / SZÁRNYALÓ PIAC 

rinti minta mentén repülve a megfelelő 

képet rögzítik vagy sugározzák a biztosí - 

tási esemény értékeléséhez. 

Újságírás 

Az elmúlt néhány évben a drónok az újságírás 

egyre gyakrabban használt eszközévé 

váltak. A drónok rögzítette légi felvételek 

segítenek megérteni, hogy mi a helyzet egy 

árvíz sújtotta területen, mekkora a dugó 

egy karambol után az autópályán, vagy a 

havazás hogyan akasztotta meg a közlekedést 

stb. Általánosságban elmondható, hogy 

a drónok az újságírásban újabb nézőpontot 

adnak a történet elmesélésében, mivel a 

légifelvételek új drámai réteget adhatnak 

hozzá a híradásokhoz. 

Mezőgazdaság 

Az agráriumban már néhány éve terjed a dróntechnológia 

használata. Elsősorban termésbecslést, 

a művelési igény felmérését vagy 

éppen a vadkár bizonyítását teszi könnyebbé, 

hatékonyabbá. A drónok használata nemcsak 

egyszerűbb, mint a terület bejárása, hanem 

a légi perspektíva sokkal pontosabb áttekintést 

is ad a földekről. Az egyik leggyakoribb 

eredmény, amelyet egy drónpilóta a gazdálkodónak 

átadhat, egy olyan térkép, amelynek 

segítségével azonosítható, hogy melyik növény 

hol nő egy földterületen, és az egyes növények 

mennyire jól teljesítenek az adott parcellában. 

A drónpilóták gyűjtötte nyers adatokból és 

térképekből elemző szoftverekkel olyan jelentések 

készíthetők a gazdák számára, amelyek 

jelzik a problémás területeket, és javaslatot 

tesznek a probléma orvoslására. A drónok 

az állattartásban bevethetők az egyedszámlálásra 

vagy az elkóborolt állatok megkeresésére 

is. 

Közlekedés 

Mint sok ágazatban, a drónok segítenek 

csökkenteni a szállítás kritikus infrastruktúrájának 

ellenőrzéséhez szükséges 

időt és költséget. Például a vasúti 

ellenőrzést hagyományosan „emberes” 

munka, hiszen egy ellenőr végigjárja a 

pályát, hogy felfedezze a rendellenességeket. 

A drónokkal ezek az ellenőrzések 

sokkal gyorsabban végezhetők el, és 

pontosabb adatokhoz lehet jutni. A közúti 

közlekedésben viszont a forgalomszámlálást, 

a torlódások feloldását, a veszélyes 

szabályszegők kiszűrését segíthetik 

a drónok. 

Energiaipar, távközlés 

A szállításhoz hasonlóan a drónok gyorsabb, 

olcsóbb módszereket kínálnak az 

energiacégek számára az eszközök, például 

az elektromos vezetékek, olajvezetékek 

és a napelemek ellenőrzésére. A drónpilóták 

megváltoztatják a távközlési iparban 

végzett ellenőrzések módját is. Felmérhetik 

az adótornyok állapotát a szakemberek 

toronyhoz küldéséhez szükséges idő 

töredéke alatt, így a folyamat olcsóbb és 

biztonságosabb. 

Oktatás 

A drónok demonstrációs eszközként szolgálhatnak 

a különféle tárgyak tanításánál. 

Például egy fát megvizsgálhatnak a tövétől 

a koronája csúcsáig, vagy fizikai kísérletek 

elvégzésében kaphatnak szerepet. A drón 

alkalmazásának tulajdonképpen szinte csak 

a tanárok fantáziája szab határt. Emellett 

magát a dróntechnológiát is oktathatják egy 

repülő eszköz segítségével. 

Saját drónüzlet 

Aki saját maga főnöke szeretne lenni, 

drónos vállalkozást is indíthat. Mint minden 

más esetben ehhez fel kell mérni a piacot, a 

lehetséges bevételeket és kiadásokat, illetve 

adminisztratív kötelezettségeket. Ahogy 

a bevezetőben már szó volt róla, a meg - 

rendelések és a megbízási- vagy óradíjak 

nagyban függenek a pilóta drónos ismeretei - 

től, illetve a drón alkalmazási területére 

vonatkozó szaktudásától. Valószínűleg a 

piaci érés elhozza, hogy az egyes szakterületeken 

minősítéseket is lehet majd idő - 

vel szerezni, amelyek befolyásolják majd az 

adott vállalkozás piaci lehetőségeit. 


MALLÁSZ 

JUDIT 

SZABÁLYOZÁS 

Elkészült a drónipar helyzetelemzése 

Magyarországon – nem hobbicéllal – a mezőgazdaságban, az infrastruktúra-monitoringban 

és a csomagszállításban terveznek a legtöbb drónt alkalmazni. E területek nem élveznek 

prioritást, a Magyarországi Drón Koalíció minden egyéb lehetőség kiaknázását is támogatja. 

Ez év májusában megalakult a Magyarországi 

Drón Koalíció (MDK) az Innovációs és Technológiai 

Minisztérium, a Közlekedéstudományi 

Intézet, a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti 

Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), 

a Digitális Jólét Program, valamint a Hungaro- 

Control Zrt. kezdeményezésére. Alapvető célja 

egy együttműködési platform, fórum létrehozása 

a fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci 

és állami szereplők, valamint az akadémiai és 

szakmai szervezetek között. Ezzel az MDK feladata 

katalizálni a biztonságos üzemeltetést és támogató 

jogszabályi keretrendszer kialakítását, a magyarországi 

drónstratégia megalkotását, annak érdekében, 

hogy nemzetgazdasági szinten mért iparági 

versenyképesség-növekedés legyen elérhető. 

Rohács Dániel, az MDK elnöke, a BME Közlekedésmérnöki 

és Járműmérnöki Kar Repüléstudományi 

és Hajózási Tanszékének vezetője, egyetemi 

docens, a drónokkal kapcsolatos aktuális kérdésekbe 

avatja be a Computerworld olvasóit. 

hogy elinduljon az iparág, viszont a helyzetelemzés 

alapján az is látható, hogy sok területet, részletet 

finomítani, pontosítani kell, annak érdekében, hogy 

átfogó támogatást lehessen nyújtani, és ki lehessen 

használni az iparágban lévő társadalmi és gazdasági 

potenciált. Finomítások szükségesek például az 

oktatáshoz, a tanúsításhoz vagy a felhasználáshoz 

kapcsolódóan. De azzal is foglalkozni kell, hogy a 

különböző állami szervek hogyan tudják ellenőriz - 

ni az üzemeltetők vagy a járművek jogosításait. A 

részletek kidolgozása folyamatban van, minden te - 

rületet egyenként vizsgálunk meg, és részletesen 

egyeztetünk az érintettekkel. 

Rohács Dániel: Alapvető célunk a magyarországi 

drónstratégia, a támogató jogszabályi keretrendszer 

katalizálása, az iparági versenyképesség-növekedés 

elérése érdekében. A stratégia magában foglalja 

a víziót, az annak eléréséhez szükséges stratégiai 

pilléreket, és egy konkrét akciótervet. Az operatív 

munka támogatása érdekében a legfontosabb problémák 

köré munkacsoportokat alakítottunk, ezekbe 

tudnak szakértőket delegálni a koalíció tagjai. Az 

elnökség, a szakmai vezető és a munkacsoportvezetők 

megválasztása után feltérképeztük a rendelkezésre 

álló kompetenciákat, és létrehoztuk az 

etikai kódexünket. Augusztus közepére valamennyi 

munkacsoportban elindult a munkavégzés, szeptember 

15-én, a második elnökségi ülésen már az 

első koncepciójavaslatokat tekintettük át. A munka 

jelenleg is aktívan folyik. Szeptember végéig elkészítettük 

a belső jogszabályi problématérképet, ami 

kirajzolta a fejlesztést igénylő területeket. Október 

végéig szeretnénk mind a stratégiára, mind a 

jogszabályi keretrendszerre elkészíteni elsőkörös 

javaslatunkat, amit az érintettekkel egyeztetés után 

az év végégig kívánunk véglegesíteni. 

CW: Milyenek a hazai szabályozással kapcsolatos 

első tapasztalatok? 

RD: A jelen szabályozás megadta a lehetőséget, 

CW: Több iparági tanulmány szerint vannak 

országok, ahol a drónok üzleti és ipari 

alkalmazásai jelentősen fejlődtek az utóbbi 

években, Magyarországon azonban csak 

visszafogott mértékű fejlődés volt tapasztalható. 

Helytállóak ezek a helyzetértékelések? 

RD: Vannak országok, amelyek előttünk járnak, de 

vannak olyanok is, amelyek lemaradtak Magyarország 

mögött. Mi igazából nem azzal foglalkozunk, 

hogy hol helyezkedünk el az Európai Unió színterén, 

hanem arra összpontosítunk, hogy mi magunk 

hova szeretnénk fejlődni. Látjuk a fejlődésben rejlő 

potenciált, de látjuk a megoldásért kiáltó problémákat 

is. Arra törekszünk, és a jogszabályok 

pontosításán is azért dolgozunk, hogy feloldjuk a 

hatalmas növekedési potenciál és a problémák 

egymás ellen ható kettősségét. 


SZABÁLYOZÁS 

CW: Megközelítőleg hány drón 

repked Magyarország fölött? Milyen 

mértékű növekedés várható egy-két 

éven belül? 

RD: Valószínűleg senkinek sincsenek 

pontos adatai, eltérő statisztikákat lehet 

olvasni. Az a szám, hogy hány drón repül 

hivatalosan, vélhetően nagyságrendekkel 

eltér attól, hogy ténylegesen hány 

drón emelkedik a magasba. Az iparági 

előrejelzések azonban egyetértenek 

abban, hogy 5-10 éven belül napi tízezres 

nagyságrendben lesz Magyarországon 

belül drónos repülés, és tömeges elterjedésről 

fogunk beszélni. Ilyen mennyiségű 

repülés már önmagában is felvet 

számos problémát, mert nem kezelhető 

a közlekedés más területein (akár a légiközlekedésben 

is) alkalmazott módszerekkel, 

eljárásokkal, azok költség-, 

humánerőforrás- vagy kapacitásvonzata 

miatt. 

minden lehetséges felhasználás potenciálját 

szeretné feltérképezni és kihasználni. 

Valószínűsíthető azonban, hogy jelenleg 

a drónok a szóban forgó három területen 

adják a legnagyobb társadalmi és gazdasági 

hozzáadott értéket. 

CW: Alkalmaztak vagy alkalmaznak 

külföldön, illetve Magyarországon 

drónokat a Covid-járványhoz kap - 

csolódóan? 

RD: Igen, vannak direkt felhasználási 

területek, drónokkal fertőtlenítettek 

például irodaházakat és stadionokat, 

külföldön és itthon egyaránt. 

CW: Említene folyamatban lévő, 

a Repüléstudományi és Hajózási 

Tanszék részvételével folyó, dróntechnikával 

kapcsolatos fejlesz - 

téseket? 

RD: Több fejlesztési projektben dolgozunk, 

ipari partnerekkel együttműködve. 

Az egyik egy merevszárnyú drón fejlesztése. 

Partnerünknek már volt egy alapdrónja. 

Először megvizsgáltuk, hogy ez 

pontosan mit tud. Definiáltuk a paramétereit, 

valamint azt, hogy egyéb drónokhoz 

viszonyítva milyen előnyei vannak. Ezt 

követően javaslatot tettünk arra, hogy 

milyen üzleti modellekben, illetve hol 

lehetne hatékonyan felhasználni. Ebből 

kiindulva aztán következett az újabb 

javaslat, amely a jármű továbbfejlesztésére 

vonatkozott. Felvetettük azokat a 

tennivalókat, amelyekkel a drónt például 

infrastruktúra-monitoring feladatok ellátására 

lehetne alkalmassá tenni. Másik 

fejlesztési projektünkben egy meteorológiai 

drónt fejlesztünk. Ez egy speciális 

kialakítású, külön erre a feladatra 

optimalizált drón, amely repülés közben, 

a levegőben mintavételezi az alapvető 

meteorológiai adatokat, például a légnyomást, 

a hőmérsékletet, a szél erősségét, 

irányát. Ezeket az adatokat a meglévő 

meteorológiai információk pontosítására, 

illetve az előrejelzés megbízhatóbbá 

tételére használjuk majd fel. A projekt fő 

célja, hogy komplex meteorológiai szolgáltatást 

lehessen nyújtani az országban 

több helyen, meghatározott időintervallumonként 

reptetve drónokat. Terveink 

szerint az ország teljes területét le lehet 

majd fedni ezzel a szolgáltatással, amelylyel 

nem csupán a drónok, hanem egyéb 

járművek számára is hasznos, a közlekedést 

befolyásoló információk adhatók. 

CW: Melyek azok az üzleti/ipari területek, 

ahol a leginkább elterjedtek 

már a drónok Magyarországon? 

RD: Erről is elég sok tanulmány készült, 

amelyek eredményei meglehetősen 

eltérőnek egymástól Összességében, 

ha közös nevezőt keresünk ezekben az 

anyagokban, három olyan terület látszik, 

amelyek egyértelműen vezetik a sort: 

az infrastruktúra-monitoring, a mezőgazdaság 

és a csomagszállítás. E három 

felhasználás dominanciája azonban nem 

jeleni azt, hogy bármelyik prioritást 

élvezne. A Magyarországi Drón Koalíció 


SZABÁLYOZÁS 

IPAR 4.0 

Együttes erővel 

képesek lehetünk növelni a hazai 

kkv-k termelési színvonalát 

Az IMM-DATA Kft. egy magyar alapítású, ipar 4.0 megoldásokat fejlesztő és integráló, 

a feldolgozóipari piacon működő üzleti vállalkozás, amelynek alapítói több mint 35 éves 

tapasztalattal rendelkeznek az ipari megoldások fejlesztésében és üzemeltetésében a 

gyártásoptimalizálás területén. 

A 

cég vezetője, Fábián Zoltán szerint az új 

rendszerek leginkább a költségcsökkentésben 

lehetnek a 10-100 termelő géppel 

rendelkező kkv-k segítségére, de legalább ennyire 

fontos, hogy hasznos támogatást nyújthatnak a 

vállalati kultúra fejlesztéséhez is. Nem beszélve 

arról, hogy jó kezdeti lépést jelenthetnek további 

ipar 4.0 fejlesztésekhez. Csapatával együtt tudja, 

hogy mindig van fejlődési lehetőség, ezért sem 

kívánnak leállni. 

Computerworld: Termelővállalatoknak segítenek 

növelni a hatékonyságukat, csökkenteni 

a költségeiket egy megbízható online adatokat 

szolgáltató megoldás segítségével. Miben áll 

az innováció újszerűsége? 

Fábián Zoltán: Megoldásunk lényegében három fő 

részéből, egy hardveres, egy szoftveres, valamint 

egy bevezetési vagy alkalmazási tanácsadásból. Úgy 

gondoljuk, a kis- és közepes vállalkozások ezeket 

ritkán kapják meg egy kézből. Ráadásul megoldásunk 

olyan jellemzőkkel bír, amelyekkel, hisszük, 

egyedit terméket sikerült létrehoznunk. Hardvereink 

saját fejlesztésűek, mind a Mimoza (fröccsöntő 

gépekhez Plug&Play illeszthető adatgyűjtő egység 

– a szerk.), mind a Polaris (beépíthető, moduláris, 

különböző szenzorokkal bővíthető egység, amely 

különböző gyártók gépeihez is illeszthető – a 

szerk.), szoftverünk pedig bármilyen eszközön futó 

böngészőből elérhető, olyan elemekkel kiegészülve, 

mint az interaktív dashboardok, a riasztások és 

adatelemzéshez riportok vagy adatátadás a MES/ 

ERP rendszerek számára API felületen keresztül. 

. Több leendő ügyfelünk is kért segítséget, hogy 

miként tudja, miként érdemes bevezetnie a 

mérés-adatgyűjtési megoldásokat. Ennek megválaszolására, 

a legjobb gyakorlatok bemutatására 

és testre szabására Lean szakemberekből álló 

szakértői gárdánk tanácsadói szolgáltatásokat, 

így projekt- és változtatásmenedzsmentben, a 

mérés-adatgyűjtés és a stratégiai célok lebontásában, 

a KPI mutatók kialakításában, alkalmazásában 

nyújt segítséget. A tanácsadói tudást egyrészt 

a szoftverekbe csomagoljuk be, másrészt egyedi 

konzultációkat is biztosítunk. Úgy gondoljuk, Software-as-a-Service 

modellünk – amely minden 

ügyfelünk számára azonos, folyamatosan fejlődő 

szoftververziót nyújt – egyszeri díj nélkül, illetve a 

csak a mérés-adatgyűjtésbe bevont gépek számától 

függő havi díj megfizetésével (amelyet ráadásul 

havonta lehet változtatni), valamint a hosszabb távú 

szerződés esetén kínált kedvezmények sok magyar 

cég számára jelenthetnek vonzó alternatívát. A szolgáltatásainkat 

a Microsoft Azure felhőkörnyezetben 

működtetjük, ezáltal biztosíthatjuk, hogy a gyors és 

rugalmas bevezethetőség és változtatások mellett 

minden ügyfelünk a szoftverek legújabb verzióihoz 

fér hozzá anélkül, hogy ez külön adminisztrációt 

igényelne. 

CW: Mi hívta életre adatgyűjtő rendszerük 

ötletét? 

FZ: Talán a legfontosabb inspirációt az jelentette, 

amikor a csapatunk tagjainak az egyik hazai 

műanyagipari vállalatnál sikerült évi százmillió 

forintos költségcsökkentést elérni a megoldásunk 

első verziójával. A mérések előtt a vállalat szakemberei 

úgy vélték, a selejt 3 százalékot tesz ki, idővel 

azonban kiderült, hogy 8 százalékos. Az innovációnk 

bevezetését követően 2 százalék alá sikerült csökkenteni 

a selejt arányát. 

CW: Milyen jellemző problémák merülnek fel 

a termelés hagyományos adatgyűjtései során? 

FZ: Igen korán sikerült felismernünk, hogy a piacon 

lévő rendszereket jellemzően a nagyvállalati működési 

módhoz alakították ki, amelyek egyszeri, de 

nagy beruházást jelentenek, tervezésük komplex, 

bevezetésük pedig lassú. Ezek a túl nagy és bizonyos 

szempontból túl bonyolult megoldások a hazai kis- 


SZABÁLYOZÁS 

és közepes vállalkozások számára, ezért nehezen 

illeszthetők be a napi rutinba, ráadásul bevezetésük 

és üzemeltetésük is költségesebb annál, mint amit 

többségük megengedhet magának. Nem is beszélve 

arról, hogy használatuk többnyire továbbképzést 

igényel, hiszen a rendszerek tulajdonosai nem 

minden esetben adnak tanácsadást a bevezetéshez, 

valamint a rendszereik használatához. Ehhez társul, 

hogy a gépgyártók saját megoldásai nem feltétlenül 

kompatibilisek más gyártók eszközeivel, illetve, 

hogy a régebbi gépekből nem egyszerű kinyerni 

az adatokat. Emiatt nem, vagy csak igen nehezen 

tudtunk volna hasznos segítséget nyújtani a magyar 

kkv-k jelentős részének ezen a területen, miközben 

azt is láttuk, hogy szép számmal vannak olyanok, 

akiknek komoly szükségük lenne egy innovatív 

és használható megoldásra. Mikor ezen a ponton 

átlendültünk, már csak néhány lépés vezetett az 

ötletig, hogy együttes erővel képesek lehetünk 

növelni a hazai kis- és közepes vállalatok terme - 

lési színvonalát, egyúttal egyszerűsíteni és digitalizálni 

a folyamataikat. 

CW: Miben jobb ez a megoldás, mint a kézi 

adatgyűjtés? 

FZ: Egyrészt a rendszerünk gyors, azonnali – 

minden érintett számára bárhonnan és bármikor 

elérhető, könnyen értelmezhető – valós információt 

szolgáltat, emellett megbízható, másrészt automatikus 

folyamat is kialakítható, például riasztás és 

eszkaláció lépései. 

CW: Miben lehet a rendszer a hazai kkv-k 

segítségére? 

FZ: Leginkább a költségcsökkentésben, hogy segítségünkkel 

kevesebb lesz selejt, kevesebb lesz a nem 

tervezett leállás, és gyorsabb munkavégzést tesz 

lehetővé, de legalább ennyire fontos, hogy hasznos 

segítséget jelenthet a vállalati kultúra fejlesztéséhez 

is. Nem beszélve arról, hogy induló lépés 

lehet további ipar 4.0 fejlesztésekhez is, hiszen ez a 

gyártási hatékonyság fejlesztéséről szól, arról, hogy 

a gyártáshoz, termeléshez szükséges gyártósorok, 

gépek, eszközök kommunikáljanak egymással. 

CW: Az IMM-DATA Kft. magyar alapítású, 

ipar 4.0 megoldásokat fejlesztő és integráló, 

a feldolgozóipari piacon működő üzleti 

vállalkozás. Hogyan vélekednek az ipar 4.0 

megoldások magyarországi helyzetéről, 

megítéléséről? Nyitottak erre a vállalkozók? 

FZ: Igen, azt látjuk, hogy nyitottságot mutatnak. 

Főként a generáció- vagy a tulajdonosváltás előtti, 

illetve azutáni állapotban lévő vállalkozások 

vezetői, valamint azok, akiknek ügyfelei megkövetelik 

az egyre jobb minőséget és magasabb 

szolgáltatási szintet, mégpedig folyamatosan 

csökkenő árak mellett. Azt gondoljuk, az ipar 4.0 

elfogadásában, lényegének megértésében különösen 

fontos szerepe van a legjobb gyakorlatok 

bemutatásának, a termelő vállalkozások problémáira 

adható megoldások logikájának, összefüggések 

bemutatásának. Alapvetően a fiatalokra 

kellene támaszkodni a technológia terjesztésében, 

de talán nem is annyira a kor számít, mint inkább a 

már említett nyitottság ahhoz, hogy egy cégvezető 

képes legyen befogadni az ipar 4.0-át, az ezzel járó 

változásokat. 

Fontos kiemelni, hogy az ipar 4.0-nak nem célja 

az emberi tényező, a humán erőforrás kiváltása, 

noha ettől sokan tartanak. Messze állunk még attól 

az időtől, amikor gépek gyártanak és szerelnek 

gépeket. A digitalizáció célja a gyorsabb, minden 

korábbinál pontosabb és egyúttal hatékonyabb 

működés elérése, ahol magasabb szintű, tervező-szervező 

kreatív tudással bíró munkatársakra 

van szükség a működés kialakításához és folyamatos 

fejlesztéséhez. 

CW: A cég alapítóinak több mint 35 éves 

tapasztalatuk vanaz ipari megoldások fejlesztésében 

és üzemeltetésében a gyártásoptimalizálás 

területén. Hogyan rajzolható fel a 

pályaképük? 

FZ: Vezetőcsapatunk négy főből áll. Kettős ügyvezetésünk 

másik tagja, Hauser Kristóf, aki technológiai 

vezetőként több logisztikai, gyártástámogatási és 

automatizálási rendszert fejlesztett már korábban, 

többek között a Simon Műanyagfeldolgozóban, ahol 

nyolc évet automatizálási projektekben dolgozott. 

Tőke Barnabás, a hardverfejlesztési vezetőnk, 

fejlesztő mérnöki pozícióban dolgozott a Simon 

Műanyagfeldolgozónál, ahol a főbb feladatai az 

adatgyűjtő rendszer fejlesztése, egyedi hardverek 

tervezése, célgépek tervezése, PLC programozás, 

az új innovációk és technológiák ismerete, rendszerbe 

emelése volt. Hámori Ákos szoftverfejlesztési 

vezető, a Google és SZTAKI ipari projektjeiben 

szerzett fejlesztői tapasztalatokat. Jómagam pedig 

25 éves tapasztalattal rendelkezem digitalizációs 

projektek vezetésében a hazai távközlési, 

infokommunikációs, közlekedési, energetikai és 

feldolgozóipari vállalkozásoknál. Dolgoztam IFKA 

iparfejlesztési tanácsadóként a termelő kkv-k 

digitális és automatizációs fejlesztéseinek élénkítése 

érdekében „Ipar4.0” mintaalkalmazások 

kialakítását segítő programban is. 

CW: Mi inspirálja önöket? 

FZ: Csapatunk célja, hogy a lehető legjobb megoldást 

adó mérő-adatgyűjtő rendszereket és szolgáltatásokat 

nyújthassuk ügyfeleink számára. Ez egy 

soha véget nem érő építkezés, ezért folyamatosan 

fejlesztjük magunkat. Nem állunk le! 


ÜZLET / IPAR 4.0 

A jelenlegi forradalom 

a felhőben zajlik 

Az ipari termelés digitalizációjában úttörő megoldások segítségével 

növekedést érhetnek el a kis és közepes vállalkozások a teljes 

eszközhatékonyságban, ehhez azonban a jövőbemutató gondolatok iránt 

nyitottnak kell lenniük. Ez ma még nem feltétlenül jellemző a magyar piaci 

szereplőkre, de az amerikaiakra sem minden esetben. 

A 

karrierjét minőségügyi mérnökként 

kezdő, majd tanácsadóként folytató 

Perecz Péter – aki ma már a 

Haris Digital társalapító-ügyvezető igazgatója 

– szerint, ha a vállalkozások nem 

rendelkeznek adatokkal, nem képesek 

beavatkozni a működésbe sem, így a hatékonyságuk 

növelése is elmarad. Mint 

mondja, ez nemcsak magyar, de világszintű 

probléma. Ha nem lenne az, nem beszélnénk 

ipar 4.0-ról sem. 

Computerworld: Egyes piaci szereplők 

azt állítják, hogy azok a hangzatos 

szavak, amelyek elsősorban az 

európai piacokat jellemzik, mint az ipar 

4.0 vagy akár az 5.0, inkább kommunikációs 

szempontból jelentősek, 

mintsem valódi megoldást kínálnának 

egy-egy felmerülő problémára. Mit 

gondol? 

Perecz Péter: Az állításnak bizonyos 

szempontból van igazságtartalma, hiszen 

az ipar 4.0 kifejezés kommunikációs erővel 

bír. Sokan azok közül, akik szeretnének az 

innováció élharcosainak tűnni, előszeretettel 

használják. De a hangzatos szavakat 

a valóságban nem mindig implementálják, 

tehát a kifejezések jelenleg inkább stratégiai 

megfogalmazások. Másrészt azt kell, 

hogy mondjam, hogy az ipar 4.0 a gyártási 

hatékonyság fejlesztéséről szól, amelynek 

keretében az eszközök maguktól kommunikálnak 

egymással, a jövő egy olyan okosgyárát 

hozva létre ezáltal, amelyben az 

elektronikusan vezérelt rendszerek nyomon 

követik a fizikai folyamatokat. Ehhez jelentek 

meg olyan technológiák, amelyek a múltban 

nem léteztek. Persze mindez nehezebben 

értelmezhető és megfogható, mint az első 

ipari forradalom esetében a gőzgép, a 

másodiknál a sorozatgyártás vagy a harmadiknál 

a számítógépek megjelenése, hiszen 

a jelenlegi forradalom a felhőben zajlik. 

CW: Miben segítheti a digitalizáció a kis 

és közepes vállalkozásoknak növelni a 

hatékonyságukat? 

PP: Alapvetően a létezésüket határozza meg. 

Az előbbi példánál maradva, képzeljünk el 

egy céget, amely az első ipari forradalom 

idején nem állított hadrendbe egy gőzgépet. 

Vélhetően gyorsan megszűnt a vállalkozás. 

Ha nem dramatizálom ennyire a helyzetet, 

azt mondom, a versenyképességükről van 

szó. Ha még lejjebb megyek, azt gondolom, 

a vevői elégedettségről és a profitabilitásról 

van szó. Ezek megléte minden cég érdeke. 

CW: Véleménye szerint a digitalizációval 

az ipar bármely szereplője 

növekedést érhet el a teljes 

eszközhatékonyságban? 

PP: Egyértelműen. Erről kell szólnia a 

digitalizációnak. 

CW: A korábban kialakult termelési 

rendszerek komoly változások elé 

néznek, hiszen ma már egy gyártási 

rendszernek egyszerre szükséges 

hatékonynak, dinamikusnak és innovatívnak 

lennie. Hogyan felel meg 

ezeknek az elvárásoknak a Haris 

Digital megoldása? 

PP: A kis és közepes vállalkozások jellemzően 

nem a legmodernebb gépparkkal 

rendelkeznek, nem feltétlenül engedhetnek 

meg maguknak költséges megoldásokat, 

és nincs szakértelmük és idejük e gyártás-digitalizációs 

rendszerek megértésére 

és implementálására. Ezért olyan megoldásra 

van szükségük, amely gyorsan, 

könnyen, szakértelem nélkül bevezethető 

és alkalmazható. Gyakorlatilag egy 24 órán 

belül installálható, precíz és pontos megoldást 

fejlesztettünk, amely bármilyen gépet, 

berendezést képes „felokosítani”, aminek 

köszönhetően azok akár 15 perc alatt 

fontos információkkal szolgálnak a gyártóvállalatok 

számára, ahol a szakemberek 

szükség esetén be is tudnak avatkozni, 

de természetesen elemzéseket is készíthetnek, 

hogy a nagyobb összefüggéseket is 

megértsék. Tehát az alacsony szintű gyártási 

hatékonyságra kínálunk megoldást, 


ÜZLET / IPAR 4.0 

amelyet magát egy pici szenzorként kell 

elképzelni, amelyet felhelyezünk a gép egy 

adott pontjára, és amely érzékeli a rezgéses 

mozgásadatokat. Az úttörő jellegét 

abban látjuk, hogy olyan IoT szenzorokkal 

és mesterségesintelligencia-alapú algoritmusokkal 

méri fel a gépek termelését, 

amely azonnal digitálisan rögzített információvá 

alakítja át a gépek rezgéseit, mozgásait. 

Ezt követően a kapott információ 

felkerül a Microsoft Azure felhőszolgáltatásába, 

és az általunk fejlesztett AI-algoritmusok 

átfordítják olyan információkká, 

amelyek lehetőséget adnak a termelési 

szakemberek részére, hogy növelni tudják 

a hatékonyságukat. A legutóbbi fejlesztésünk 

eredményeképpen ráadásul nagyban 

egyszerűsítettük az installálást és 

az alkalmazását, még inkább kedvezve a 

kis és közepes vállalatok igényeinek. 

CW: Alapvetően az amerikai 

piacra lépés az elsődleges céljuk. 

Össze lehet hasonlítani a magyar 

és az amerikai piacot ipar 4.0 

szempontjából? 

PP: Igen és nem. Azt tapasztaljuk, hogy 

a probléma a tengerentúlon is létezik, 

ugyanakkor az ottani piac magasabb 

szinten digitalizált, különösen a hightech 

szegmens. Ahol az innovációnk 

mégis megoldást jelenthet, azok az olyan 

nehezen digitalizálható iparágak, mint az 

élelmiszeripar, a csomagolóipar vagy a 

különböző présgépeket üzemeltető iparágak. 

Magyarországon is nyitottunk ezek 

irányába, de valóban, idén március óta 

együtt dolgozunk egy amerikai munkatársunkkal, 

illetve egy helyi ügynökséggel is, 

hogy mind jobban megértsük az amerikai 

piacot. Szeretnénk, ha termékünket az 

amerikai földrészen kialakult vélemények 

figyelembevételével fejleszthetnénk 

tovább, ezért igyekszünk a márkánk 

ismertségét is növelni a tengerentúlon. 

Egy ideje Mexikó felé is nyitunk. Digitalizációs 

szempontból sokkal inkább 

hasonlít Magyarországra, mint gondolnánk, 

és jobban is rezonálnak a helyi 

cégek. Természetesen a magyar piacra 

is figyelünk. A közvetlen vevőkapcsolatok 

mindig is fontosak voltak számunkra. 

Magyar cég vagyunk, szeretnénk a 

magyar kis- és közepes vállalkozásoknak 

is segíteni. 

CW: Milyen különbségeket és hasonlóságokat 

figyeltek meg a magyar és 

az amerikai kis- és közepes vállalkozások 

innovációhoz való hozzáállása 

szempontjából? 

PP: Mindkét esetben szűk rétegről beszélünk. 

Ami azonos a vevőinkben, az a 

nyitottság az újdonságra, az innovációra. 

E cégeket mindkét piacon meg lehet találni. 

Az olyan területeken, mint műanyagipar 

vagy az autóipar, a digitalizációs folya - 

mat javarészt már lezajlott. Azok a kis- és 

közepes vállalkozások, amelyek e beszállítói 

láncok részei, még keresik az innovatív 

megoldásokat. Ugyanakkor sokaknak 

jelent problémát, hogy a korábban használt 

rendszerek többsége valóságos monstrum, 

ráadásul nem igazán vannak olyan megoldások 

a piacon, amelyek kifejezetten a kkv-k 

igényeinek megfelelően fejlesztettek ki. 

Életem egy szakaszában minőségügyi 

mérnökként, majd tanácsadóként igyekeztem 

segíteni a vállalkozásoknak a ha - 

tékonyságuk növelésében a hagyományos 

– lean – megoldások révén. Többnyire 

hasonló problémákkal szembesültem: a 

vállalkozások nem rendelkeztek adatokkal, 

amelyek hiányában nem voltak képesek 

beavatkozni a működésbe, így a hatékonyságuk 

növelése is elmaradt. Ez nemcsak 

magyar, de világszintű probléma is volt. 

Ha nem lett volna az, nem beszélnénk ipar 

4.0-ról sem. 

CW: Hogyan áll Magyarország a digitalizáció 

tekintetében? 

PP: Azt szoktam mondani, hogy a digitalizáció 

önmagában csak eszköz, a vállalkozások 

fő célja a produktivitás növelése. 

Amennyiben a magyarországi cégek nem, 

esetleg túl későn digitalizálnak, kevésbé 

hatékonyan fognak gyártani, de nem fognak 

tudni beruházni sem. A régió országaihoz 

– például Csehországhoz és Lengyelországhoz 

– képest félő, hogy lemaradunk. 

Mindkét említett országban évekkel 

korábban indultak olyan kezdeményezések, 

amelyek azóta beigazolták a hozzájuk fűzött 

reményeket. Magyarországon is látok 

hasonlót, de bőven van még mit tennünk a 

digitalizáció területén. 

Az olyan megoldásokra, mint amilyennel 

mi is igyekszünk az ipar bármely szereplőjének 

növekedését elősegíteni, nagy szükség 

van, hiszen folyamatosan gyarapodnak a 

megrendelések, mindannyian szeretnénk, 

ha a cégünk profitábilisabb lenne, csökkenthetnénk 

környezeti terhelését. Különösen 

aktuális ez, hiszen a koronavírus-járvány 

alatt sok piaci szereplő került nehéz helyzetbe, 

most azonban kezd talpra állni a 

gazdaság, az innovációra nyitott cégek a 

digitalizáció lehetőségével támogathatják a 

hazai ipar még gyorsabb újraindulását. Mi 

is folyamatosan fejlesztünk, a közelmúltban 

érkezett meg a megoldásunk 2.0-ás 

verziója, teljesen új felhasználói felülettel. 

Ezzel együtt pedig új algoritmusokkal és 

szenzorokkal is dolgozunk, amelyek lehetővé 

teszik a már említett iparágak ki - 

szolgálását. 


QAYUM DANIEL 

üzleti elemző, 

Peak Financial Services 

ÜZLET 

EDUKÁCIÓ 

Hogyan nevel pénzügyileg 

felelősségteljes gyermekeket a fintech? 

Egy 2020-as OECD-felmérés alapján a magyar felnőtt lakosság pénzügyi műveltsége elmarad 

az OECD átlagától. Némi bizalomra ad okot, hogy ezt a pénzügyi műveltségi értéket főleg a 

gyakorlatban észlelt pénzügyi magatartásunk húzza le. Elméleti ismeretek tekintetében 

kifejezetten közel állunk az OECD átlagához, így tudásunk gyakorlatba ültetésével jelentősen 

javíthatnánk a pénzügyi műveltségünk külső megítélésén. Az OECD-eredmény már egy 2015 

óta javuló tendenciát is magában foglalt, így bár mindenképpen fejleszteni kell a társadalom 

pénzügyi készségeit, legalább már látszólag megkezdődött a folyamat. 

A 

javuló tendencia viszont önmagában 

nem elég ahhoz, hogy a fiatalabb 

generációkat már most megfelelően 

felkészítse a felelősségteljes pénzügyi 

viselkedésre. Végül is hogyan tudna 

megfelelő példát mutatni ezen a téren egy 

olyan társadalom, amely maga sem képes 

megfelelően megtakarítani vagy költeni? 

Itt jönnek képbe a különböző fintech meg - 

oldások, amelyek fogyasztható pénz - 

ügyi edukációs tartalmakat kínálnak az 

ügyfeleknek, akik a megszerzett tudást 

egyből próbára is tudják tenni valódi 

pénzügyi szolgáltatások keretében. 

A Peak kutató és tanácsadó csapata 

minden hónapban átfogó körképet 

készít a fintech világ mozzanatairól, 

azok bankszektorra, biztosítókra, 

IT-szektorra és kormányzati szervekre 

gyakorolt hatásairól. A tanulmányokban 

részletesen foglalkozunk 

a fintechek és a hagyományos pénzügyi 

szereplők újításaival, ezek között 

pedig egyre gyakrabban kerülnek elő 

edukációs szolgáltatások is. A teljes 

körképpel vagy annak egyes elemeivel 

kapcsolatban a science@peakfs.io 

email címre várjuk a felmerülő kér - 

déseket. 

A GoHenry egy családi bankolásra szakosodott 

fintech, amely zsebpénzkártya-szolgáltatásával 

könnyíti meg felhasználói 

életét. Az alkalmazáson keresztül a szülők 

virtuális és fizikai bankkártyát is rendelhetnek 

gyermekeiknek. Erre a kártyára 

tudják utalni a zsebpénzt, amelynek folyósítását 

köthetik kötelező és opcionális 

házimunkák elvégzéséhez is. A szolgáltatás 

ezzel már eleve a felnőttéletet, a munkát 

és az érte járó fizetést képezi le. 

A formálisabb pénzügyi edukáció 

jegyében a GoHenry alkalmazáson belül 

nemrég indították el ’Money Missions’ névre 

hallgató felületüket is. Ez egy gamifikációs 

elemekre építő edukációs szolgáltatás, 

amely fejleszteni szeretné a 6 és 18 év 

közötti felhasználók pénzügyi készségeit. 

Ebben animált videók és ezekre épülő kvízek 

segítenek, amelyekkel pontokat vagy jelvényeket 

lehet szerezni. Ezek a játékos elemek 

teljesítési vágyat ébresztenek a gyermekekben, 

akik nem monoton tanulásként 

fogják fel a tananyag elsajátítását, hanem 

izgalmas kihívásként, ezzel nagymértékű 

elkötelezettséget elérve. 

Egy szűkebb, de ugyancsak iránymutatást 

igénylő réteget céloz meg a W1TTY. 

A brit neobank teljes mértékben azokra a 

fiatalokra összpontosít, akik tanulmányaik 

vagy pályakezdésük keretein belül önállóan 

először vesznek igénybe pénzügyi szolgáltatásokat. 

Őket célzott marketinggel próbálják 

elérni, például ösztöndíjsorsolásokkal, 

havi pénznyereményekkel vagy aktivitáshoz 

kötött jutalmakkal. Fő termékük virtuális és 

fizikai bankkártyájuk, eköré építették edukációs 

felületüket, valamint további, fiatalok 

számára vonzó funkcióikat. Videók helyett a 

W1TTY inkább informatív cikkekkel szolgál, 

valamint tudásellenőrző kérdéssorokkal. 

Jó teljesítmény esetén pontokat lehet 

gyűjteni, amelyek különböző ajándékokra 

válthatók, ösztönözve a tanulást. 

Végül egy nem csak fiatalkorúak számára 

hasznos kezdeményezés a Quirké, amely 

viselkedési kutatásokra építve kínál 

pénzügyi tanácsot és iránymutatást. Az 

alkalmazás egy pénzügyi viselkedési kvíz 

kitöltésével négy kategóriába sorolja az 

embereket, majd ezáltal személyre szabott 

edukációs tartalmakat és tanácsokat ad 

nekik. A felületen lehetőség van a felhasználó 

összes bankszámlájához tartozó 

tranzakciók összegzésére, a kategorizált 

költségeket pedig össze lehet vetni egy 

előre megszabott tervezettel. Ezáltal a 

felhasználók levonhatják a megfelelő következtetéseket. 

és céljaiknak megfelelően 

alakíthatják pénzügyeiket. 

Ez a három példa csak egy része a 

világszerte bevezetett pénzügyi edukációs 

megoldásoknak. Hazánkban is lenne helye 

hasonló szolgáltatások bevezetésének, 

ehhez azonban fel is kell ébreszteni az 

emberekben a felelősségteljes pénzügyi 

viselkedés iránti vágyat. 

A Fintech Világa 

rádióműsor ’Edukáció 

a fintech piacon’ című 

adásának linkje a QR kód 

beolvasásával érhető el. 


RENDEZVÉNY 

Kártyapiac 2021 

Átalakuló fizetési szokások – Fókuszban a digitalizációs fejlesztések 

Budapest, 2021. november 24-25. 

Kihívásokkal teli időszak áll mögöttünk. 

Ahogy életünk minden 

területére, a fizetési szokások 

alakulására és a digitális fizetések terjedési 

trendjére is jelentős hatással volt a 

pandémia. 

A járvány ideje alatt nagy mértékben 

csökkentek a készpénzes fizetések, és 

előtérbe kerültek a készpénzmentes 

payment-megoldások. A bankkártyák használatának 

népszerűsége megnőtt, az elektronikus 

fizetések térnyerése felgyorsult. A 

járványon felül az azonnali fizetési rendszer 

elindulása is alaposan átírta a pénzügyi 

szokásokat. A rendszer tulajdonságait 

kihasználva újabb és újabb innovatív meg - 

oldások születnek. A fintechek tömeges 

megjelenése révén is az új szolgáltatások, 

innovációk sokaságát figyelhetjük meg. 

Az IIR Magyarország éves Kártyapiac 

konferenciáján 2021. november 24-25-én 

a szektor szakemberei ismét összegyűlnek, 

hogy megvitassák az elmúlt időszak tapasztalatait, 

a kihívásokat követő lehetőségeket, 

megoldásokat, és megismerjék a legújabb 

fejlesztéseket, innovációkat. 

Az első nap a hazai helyzetet térképezi fel: 

A Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője 

a hazai elektronikus pénzforgalom 

fejlődésének aktuális kérdéseit fogja 

taglani. 

Szó lesz a hazai fizetésforgalmi trendek 

alakulásáról az Ingenico Hungary 

szemszögéből. 

A magyarországi fizetési kérelem kérdéseiről, 

helyzetértékeléséről, valamint az ezt 

segítő GIROInstant rendszer lehetőségeiről 

a GIRO Zrt. stratégiai és fejlesztési igazgatója 

fog beszélni. 

A szakemberek körüljárják napjaink egyik 

legfontosabb témakörét, a fenntarthatóságot 

a kártyák szempontjából. Az IDEMIA 

Hungary képviselői az újrahasznosított 

alapanyagból készült bankkártyákról, a 

kártyaaktiválásról a mobilunkkal és a 

PIN-kódot felváltó ujjlenyomatról tartanak 

prezentációt. A Gránit Bank bankkártyaüzletág 

vezetője és a GB Solutions vezérigazgatója 

a fenntarthatóság témakörét 

járják körül az innovációk szemszögéből, 

arra keresik a választ, hogy a bankoknak 

mekkora mértékben és hogyan kell szerepet 

vállalniuk az ügyfelek környezetvédelmi 

törekvéseit illetően. 

A SIA S.p.A. képviselője „Transit and 

Mobility as a Service solution; SoftPOS” 

címmel tart előadást. A Mastercard üzletfejlesztési 

igazgatója pedig a Doppio infrastruktúra-fejlesztési 

program fejleményeit 

fogja ismertetni. 

Szó lesz továbbá a hitelkártyák „trónfosztásáról” 

és a külföldiváltozások hatásairól. 

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői 

többek között a fizikai bankkártya jövőjéről 

fognak eszmét cserélni, hogy vajon 

meddig van rá szükség, hogyan fog kinézni 

a jövőben? 

A konferencia második napján a digitalizáció 

kerül előtérbe: A GKI Digital 

Kutató és Tanácsadó Kft. képviselőjétől 

arra kaphatunk választ, hogy hol tart 

Magyarország a digitális pénzügyek terén. 

Kiemelt együműködő partnereink: 

Együműködő partnereink: 

A magyar bankrendszer digitalizációs 

szintjéről a Magyar Nemzeti Bank 

főosztályvezetője fog beszélni. 

A szakemberek megtárgyalják a hibrid és 

a QR kód alapú fizetési módokban rejlő lehetőségeket, 

az előbbiről az OTP Mobil Kft., 

az utóbbiról pedig a Raiffeisen Bank Zrt. 

szemszögéből hallhatnak a résztvevők. 

A Visa Magyarország előadója a Visa Click 

to Pay megoldását fogja bemutatni, mely egy 

kulcsfontosságú problémára kínál hatékony 

megoldást: hogy az ügyfelek ne zárják be 

rögtön az ablakot a fizetést megelőzően, és 

lépjenek tovább a fizetési folyamatban. 

A RowanHill Digital Kft. jóvoltából 

kiderül, ki a legdigitálisabb? Banki appszemléjük 

keretén belül felhasználói szempontok 

alapján megvizsgálták a 11 legnagyobb 

lakossági ügyfélkörrel rendelkező mobil 

netbank applikációit, s ennek eredményeit 

megosztják a rendezvényen. 

A pénzforgalom új korszakának köszönhetően 

a visszaélések is átrendeződtek, 

új módszerek jelentek meg, a szolgáltatók 

pedig erősítették az ügyfélhitelesítést. E 

témakörről a CAPSYS Informatikai Kft. 

szakembere fog beszélni, a Mastercard 

szakértője pedig a C&I és kártyabiztonság 

témáról tart prezentációt. 

Az online SCA bevezetésének tapasztalatairól 

és a kártyás csalások alakulásáról 

pedig a Magyar Nemzeti Bank szemszögéből 

hallhatnak a jelenlévők. 

Ezen a napon szó lesz még a magyar 

mobilbankok és a Revolut kapcsolatáról, 

illetve bemutatják a kriptopénz-innovációkat 

a kereskedelmi fizetések világában. 

A Kártyakonferencia remek alkalom 

arra, hogy rövid időre megálljunk és körülnézzünk. 

Mi történik a világban? Merre 

tartunk? Milyen trendek körvonalazódnak a 

mi szektorunkban, és mit gondolnak erről az 

egészről a szakértők? Milyen lehetőségeink 

vannak a nyílt bankolás és a nyílt gazdaság 

küszöbén? Még mindig versenytárs a kártya 

és az azonnali fizetés? 

A program a rendkívüli helyzet nehézségeit, 

megoldásait és aktualitásait foglalja 

össze nívós szakemberek előadásában: 

www.kartyapiac.hu 


RENDKÍVÜLI ÉV VÉGI 

PC WORLD-ELŐFIZETŐI AJÁNLAT 

Ultimate 

csomag 

34 980 Ft 

Mercusys MR70X 

Wi-Fi 6-os router 

VÁLASZTHATÓ 

AJÁNDÉKOK 

Glorious PC Gaming 

Race Model D- RGB 

Optikai gamer-egér 

Trust Trino HD 

webkamera 

Moshi Digits 

Touchscreen 

kesztyű 

Trust Nika Touch BT 

TWS fülhallgató 

GARANTÁLT 

AJÁNDÉKOK 

Légy Te is Ultimate-előfizetőnk 2022-ben, hogy élvezhesd a különleges előnyöket! 

A 12 darab, ajándékokat is tartalmazó PC World lapszámon felül egy teljes PC-játék, egy Microsoft 

Office online tanfolyamcsomag, komplett Norton 360 védelmi csomag, egy minőségi USB Type-C-kábel 

és egy választható ajándék hardver lehet a tiéd a többi kiváltságon felül. 

EpistoGram Microsoft Office online tanfolyamcsomag 50 ezer forint értékben, 

Norton 360 Standard védelmi csomag (1 év/1 PC), Pizza Connection 3 

teljes PC-játék, ajándék hardver minden Ultimate-előfizetőnek, 

Veger AC02 prémium minőségi USB Type-C-kábel. 

Több mint 

80 000 Ft 

megtakarítás 

PC WORLD ELŐFIZETŐI AKCIÓ 2021 CSOMAGOK ALAP ULTIMATE 

Ár 19 980 Ft 34 980 Ft 

12 darab PC World magazin* 

Biztonsági csomagok minden hónapban 

Ajándék szoftverek minden hónapban 

Minden hónapban ajándék teljes játék 

Online segítségnyújtás 

Exkluzív külső tanácsadói tagság 

PC World Online reklámmentesség** 

EpistoGram online Microsoft Office tanfolyamcsomag 50 ezer forint értékben 

Norton 360 Standard 1 éves, teljes körű PC-s védelmi szoftver 

Ajándék teljes verziós Pizza Connection 3 PC-játék 

Ajándék prémium minőségű Veger Type-C-kábel 

Választható ajándék termék 

Termékek ingyenes házhozszállítása 

* Jelentős kedvezménnyel, 10 lapszám áráért ** Aktivált PC World Plus-hozzáférés mellett, bejelentkezve 

Moshi Prémium 

3-in-1 univerzális 

töltőkábel 

Veger CPD65-Lite 

65 W töltő 

Trust Carus 

headset 

Veger CC50 2-portos 

autós töltő 

Trust Yozu 

notebookhűtő 

Stratego 

társasjáték 

Veger T65A gyorstöltős, 

65 W, 20 000 mAh 

powerbank 

Rolit 

társasjáték 

Veger C10 10 000 mAh 

powerbank, beépített 

kábelekkel 

Trust Tecla-2 Wireless 

Deskset HU 

billentyűzet+egér 

pcworld.hu/elofizetes 

Episto 

Gram 

Color: C(0) M(100) Y(100) K(0) 

PANTONE 420 U 

RGB 191 189 189 

CMYK 29 24 23 0 

HEX #BFBDBD 

Az akcióban minden régi és új előfizetőnk részt vesz, amennyiben 2022. január 31-ig 34 980 Ft összegért egy évre előfizet a PC World magazinra kiadónknál. Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés 

nem mondható fel, más akcióval nem vonható össze. Az Ultimate csomagban megtalálható ajándék tanfolyamcsomag 2022. január 15-étől aktiválható (és egy évig érvényes). Az ajándék programok 2021. 

december 1-jétől a www.pcworld.hu/szoftvercsomag oldalról tölthetők le, a belépéshez szükséges egyedi kódot az előfizetési díj befizetése után levélben postázzuk. A szoftvereket 2022. március 30-ig 

töltheted le, és az Epistogram tanfolyamcsomagot is eddig aktiválhatod. Az Ultimate csomaghoz választott termékeket megrendeléskor a pcworld.hu/elofizetes oldalon keresztül adhatod meg. Ha karácsonyig 

szeretnéd megkapni az ajándékot, az előfizetési díjat november 30-ig fizesd be. A kiválasztott terméket futárszolgálattal juttatjuk el a megadott címre az előfizetési díj jóváírása után. Az ajánlatok korlátozott 

számban állnak rendelkezésre, így ha a készlet valamiből már elfogyott, a rendszer nem enged választani abból. A feltüntetett árak javasolt kiskereskedelmi árak. A termék- és dobozképek csak illusztrációk. 

A tájékoztatás nem teljes körű, további információ: pcworld.hu/elofizetes. Minden jog fenntartva. 

Color values

Computerworld magazin 2021.11.03. LII. évfolyam 21. szám

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?