Computerworld magazin 2021.10.06. LII. évfolyam 19. szám
A Computerworld magazin 2021. október 6-án megjelent száma.
A Computerworld magazin 2021. október 6-án megjelent száma.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
MÓRAY<br />
GÁBOR<br />
COVID-VÁLSÁG<br />
Sebet gyógyít<br />
a mesterséges intelligencia<br />
A COVID-járvány ráirányította a figyelmet a mesterséges intelligencián alapuló orvosi<br />
fejlesztésekre. Magyarországon is figyelemre méltó eredmények születtek: a legújabb egy olyan<br />
mobilos alkalmazás, amely a sebkötözést végző ápolók munkáját segíti.<br />
Az<br />
egész világot megrázó<br />
COVID-járvány a munkavégzési<br />
formák mellett az egészségügyre<br />
gyakorolta a legnagyobb hatást.<br />
Különféle elemzések már a pandémia<br />
előtt az e-egészségügy látványos fejlődését<br />
jósolták, hiszen az orvosi kezelésre<br />
szorulók <strong>szám</strong>ának növekedése,<br />
valamint világszerte egyre égetőbb szakemberhiány<br />
miatt majdnem mindenütt<br />
recsegni-ropogni kezdett az egészségügyi<br />
ellátórendszer, és az orvosok adminisztrációs<br />
terheinek csökkentésére csak a<br />
digitalizálás nyújtott valós megoldást.<br />
A COVID azonban minden prognózist<br />
felülírt, és olyan robbanásszerű fejlődést<br />
hozott a területen, amire korábban senki<br />
sem <strong>szám</strong>ított. Néhány hónap alatt az eredetileg<br />
tervezett 30-40 millióról 200 millió<br />
közelébe ugrott a távgyógyítási konzultációk<br />
<strong>szám</strong>a, és a bővülés azóta is tart.<br />
A távgyógyítás előretörése nyilvánvalóan<br />
a járvány következménye, de a változás – a<br />
távmunkához hasonlóan – tartósnak és<br />
visszafordíthatatlannak ígérkezik. A telemedicina<br />
a járvány lecsengését követően is<br />
velünk marad, és jövőben egyre fontosabbá<br />
válnak azok a megoldások, amelyek nem<br />
igényelnek közvetlen orvos-beteg kapcsolatot,<br />
és távoli szaktudást kapcsolnak be a<br />
gyógyító folyamatba. Mindezekben a fejlesztésekben<br />
fontos feladat vár az okostelefonra<br />
és a mesterséges intelligenciára – napjaink<br />
két olyan meghatározó technológiájára,<br />
amely a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet<br />
a MedInnoScan Kft. új orvosi alkalmazásában<br />
is kulcsszerephez jutott.<br />
Lendületben a magyar MI<br />
Az elmúlt tíz év a mesterséges intelligencia<br />
(MI) sikertörténete volt: a közlekedéstől a<br />
folyamatirányításon és a gazdasági elemzéseken<br />
át egészen a mobilokig nincs olyan<br />
területe az életünknek, ahová ne tette volna<br />
be a lábát. Erre a trendre reagált a hazai<br />
kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású<br />
támogatásával kapcsolatos feladatokat<br />
ellátó kormányzati szerv, a Nemzeti<br />
Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal<br />
(NKFIH), amikor három évvel ezelőtt beindította<br />
„A mesterséges intelligencia matematikai<br />
alapjai” címet viselő nemzeti kiválósági<br />
programot, melynek kiemelt célja az volt,<br />
hogy Magyarországot felzárkóztassa a gépi<br />
tanulás területén.<br />
A Rényi Alfréd Matematikai Intézet által<br />
kezdeményezett program keretében 2018<br />
szeptemberében egy három egyetemből<br />
és két kutatóintézetből álló konzorcium jött<br />
létre, amely az alapkutatásban dolgozó tudósokat<br />
igyekezett bevonni az MI kutatásába.<br />
A konzorciumon belül a SZTAKI feladata<br />
az alkalmazási igényekre figyelő alapkutatás<br />
és a létrejövő eredmények demonstrálása,<br />
a Szegedi Tudományegyetem a<br />
mesterséges intelligencia algoritmusainak<br />
interpretálhatóságát és sérülékenységét<br />
vizsgálta, Pázmány Egyetem Információs<br />
Technológiai és Bionika Karán a neurális<br />
hálózatok támadhatóságát, valamint a<br />
támadások megfordíthatóságát elemezték.<br />
Kutatásuk egyik gyakorlati eredménye egy<br />
olyan, MI-alapokon nyugvó beadott szabadalom<br />
lett, amely jelentősen megkönnyíti<br />
az áldozatok felkutatását és mentését (a<br />
szabadalom ötletét egyébként a Hableány<br />
2019-es, 27 halálos áldozattal járó hajókatasztrófája<br />
motiválta).<br />
Végül – és itt kapcsolódik a program a<br />
bevezetőben említett telemedicináhaz – a<br />
konzorciumot vezető Rényi Alfréd Matematikai<br />
Kutatóintézet a MedInnoScan Kft.-vel<br />
együttműködve a mesterséges intelligencia<br />
gyakorlati, konkrétabban: orvosi alkalmazását<br />
állította kutatása homlokterébe. A<br />
közös munka eredményét a nemzeti kiválósági<br />
program zárónapján, szeptember 17-én<br />
tárták a nagyközönség elé. Itt ismerkedhettünk<br />
meg egy olyan MI-alapokon nyugvó<br />
fejlesztéssel, amely belátható időn belül<br />
a krónikus sebbel élő betegek életét fogja<br />
megkönnyíteni.<br />
Távgyógyítás<br />
és mesterséges<br />
intelligencia<br />
Ez a két fogalom egyre inkább összekapcsolódik,<br />
és közösen alkotja a jövő<br />
egészségügyének két alappillérét.<br />
Lássunk néhány alkalmazási területet,<br />
ahol komoly előnyöket várhatunk tőlük:<br />
- A viselhető eszközökkel végzett<br />
távmonitorozás állandó kapcsolatot<br />
teremt az orvos és a beteg között: az<br />
orvos folyamatosan nyomon tudja<br />
követni betege állapotát, az eszközbe<br />
épített MI a távolból segíti a munkáját,<br />
szűri, súlyozza az adatokat, és riasztást<br />
ad, ha bajt észlel.<br />
- Exponenciálisan nő az egészségügyi<br />
adatok tömege: rendszerezésük,<br />
feldolgozásuk reménytelen volna az MI<br />
alapú technológiák nélkül, amelyek a<br />
hatékony adatelemzésre is újfajta lehetőségeket<br />
kínálnak.<br />
- A korai felismerés <strong>szám</strong>os<br />
betegség esetén életet menthet: az<br />
MI alapú távdiagnózis egyszerűbbé<br />
teszi, és a jelenleginél sokkal szélesebb<br />
körre terjesztheti ki ezeket a<br />
szűréseket.<br />
A változás már elkezdődött: az elkövetkező<br />
években újfajta egészségügy<br />
épül, amely rugalmasabb, takarékosabb<br />
és emberközpontúbb lesz, mint<br />
a mai. És ezt, bármilyen furcsa is,<br />
jelentős mértékben a COVID-válságnak<br />
köszönhetjük, amely a változásokat<br />
kikényszerítve lendületet adott az<br />
átalakulásnak.<br />
Kollektív bölcsesség<br />
A krónikus sebbel élők ellátása, tudhattuk<br />
meg a fejlesztésben részt vevő dr. Farkas<br />
Pétertől, a Magyar Sebkezelő Társaság<br />
elnökségi tagjától, komoly megterhelést ró<br />
az egészségügyi ellátórendszerre, amelynek<br />
24 | | <strong>2021.10.06.</strong>
Change language