Computerworld magazin 2021.08.24. LII. évfolyam 16. szám

2021. augusztus 17. • LII. évfolyam 16. szám 

AZ ÉTERTŐL 

A SÖTÉT ANYAGIG 

DR. LOUIS 

KOMZSIK, 

mérnökmatematikus 

9 770587 151006 21016 

Ára: 495 Ft 

2021. augusztus 17. / LII. évfolyam 16. szám

A COMPUTERWORLD CAFÉ CÉLJA, HOGY EGY KELLEMES 

KÁVÉZÁS KÖZBEN MEGISMERJÜK A SIKERES CÉGEK MÖGÖTT ÁLLÓ 

VEZETŐKET ÉS SZAKÉRTŐKET. 

A műsorban megérthetjük, mi motiválja vendégeinket a mindennapokban, és 

megismerhetjük szakmai életútjukat. Ezzel a tartalmas, egyben jó hangulatú 

eszmecserével igyekszünk inspirálni a szektor képviselőit. 

erp-consulting.hu • Kulcsár Alexandra 

NISZ Zrt. • Vetési Iván 

IdomSoft Zrt. • Karlócai Balázs 

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

TARTALOM | 2021. augusztus 17. 

/ IMPRESSZUM 

KIADJA A PROJECT029 

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT. 

1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9. 

HU ISSN 0237-7837 

Internet: project029.com 

FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető 

OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika 

mbabinecz@project029.com 

MARKETING MENEDZSER: Kovács Judit 

jkovacs@project029.com 

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET: 

Keskeny és Társai 2001 Kft. 

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6. 

Ügyvezető: Keskeny Árpád 

SZERKESZTŐSÉG 

Lapigazgató: Bozsoki Dániel Róbert 

dbozsoki@computerworld.hu 

Computerworld kiemelt szakértők: 

Hatvani István, RPA, GRC szakértő 

Kulcsár Alexandra, erp-consulting.hu 

Lengré Tamás, ASC Kft. 

Sebastian Tamas, RocketShepherd.com 

Szota Szabolcs, hellocristo.hu 

Tartalomigazgató: Urbán Anikó 

aurban@computerworld.hu 

Vezető szerkesztő: Sós Éva 

esos@computerworld.hu 

Szerkesztőség: 

Mallász Judit, Kis Endre, 

Meixner Zoltán, Móray Gábor 

Olvasószerkesztő: Baranyi Attila 

Tördelő grafikus: Király Zoltán 

zkiraly@computerworld.hu 

Videó: Gojdár Ákos, Bajusz Bence 

Fotó: Doba Zoltán 

Címlapfotó: Egry Tamás 

Ügyfélszolgálat: Fekete Ákos 

afekete@project029.com 

Telefon: +36 1 445 0930 

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM 

HIRDETÉSFELVÉTEL 

Lapreferens: Rodriguez Nelsonné 

irodriguez@computerworld.hu 

Telefon: +36 1 577 4311 

Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea 

abohn@project029.com 

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274 

e-mail: info@project029.com 

ajanlat@project029.com 

1132 Budapest, Visegrádi u. 31. 

tel.: +36 1 577 4316 

Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei 

szerint gondozza, de nem vállalja azok visszaküldését, 

megőrzését. A COMPUTERWORLD-ben 

megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy 

fordításban), minden megjelent képet, táblázatot 

stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos 

terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk 

kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet. 

A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb körültekintéssel 

kezeli, ám azok tartalmáért felelősséget 

nem vállal. 

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI, 

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK 

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és 

egyes számítástechnikai szak üzletek terjesztik. 

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán, 

az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között), 

a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu, 

fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft, 

fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft. 

A Computerworld az IVSZ hivatalos 

médiapartnere. 

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését 

az ESET biztonsági programokkal végezzük, 

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója, 

a Sicontact Kft. biztosít számunkra. 

4 

12 

4 | Vélemény – Cséri Zoltán | 

Hatékonyságnövelő kollaborációs 

rendszerek a vállalatok életében 

| A cég vezetőinek legfontosabb 

feladata, hogy motiválja a munkatársakat. 

5 | Címlapon | Dr. Louis Komzsik, 

az elfeledett tudósok krónikása 

7 | Hírmozaik 

9 | Aktuális | Az elfogadás intelligenciája 

| Gyorsítanak a mesterséges 

intelligencia bevezetésén a vállalatok 

a világjárvány következtében. 

11 | Piacelemzés | Pénzeső a felhőre 

| Idén felível a felhőre fordított 

költés Közép- és Kelet-Európában az 

IDC friss előrejelzése szerint. 

12 | 2021 Work Trend Index | 

Tavaly hirtelen távmunkára váltott a 

világ, ezért a tartósan hibrid munkavégzés 

felé nyitunk. 

14 | HR | Hogy lehet jó IT szakembert 

szerezni? | Az informatikusoknak 

eddig sem voltak elhelyezkedési 

gondjaik, de a Covid teremtette 

helyzetben valóságos roham indult 

9 

18 

a digitalizációhoz nélkülözhetetlen 

szakemberekért. 

16 | „Best practice” távmunka 

toborzásra | COVID-járvány miatti 

virtuális toborzás. 

17 | A vállalatok kezdik belakni 

a virtuális főhadiszállásokat | 

A pandémia hatására számos virtuális 

főhadiszállással foglalkozó 

startup indult. 

18 | Hibrid munkavégzés: új 

világrend született | Szakértők 

az ipari forradalomhoz hasonlítják 

azoknak a változásoknak a horderejét, 

amelyeket a távmunka térhódítása 

okozott a munka világában. 

20 | Oktatás | Sokat segíthet 

a programozás a fogyatékkal élő 

gyerekeknek 

22 | Utazás a koponyánk körül – 

VR szemüveggel 

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI 

BT ................................................... 23 

Szerencsejáték Zrt. ...........Boritó fül 

P029 ............................................2, 24 


VÉLEMÉNY 

Hatékonyságnövelő 

kollaborációs rendszerek 

a vállalatok életében 

Ahogy az élet sok más területét, úgy a munkavégzést is radikálisan átalakította a tavalyi 

évben kirobbant koronavírus-járvány. 

CSÉRI 

ZOLTÁN 

operatív vezető, 

Rocketshepherd 

A 

pandémia miatt olyan új rendszerhez 

kellett gyorsan és 

hatékonyan adaptálódni a társadalom 

minden tagjának, ami jelentős 

alkalmazkodóképességet igényelt az 

élet minden területén. 

Ameddig az operatív változások 

mikroszinten, családi életben 

történnek (ahol a szereplők évek, évtizedek 

óta ismerik egymást), sokkal 

könnyebben és gördülékenyebben 

tudnak az új folyamatokhoz alkalmazkodni 

a szereplők. Ugyanezt egy 

kkv vagy nagyvállalat (a munkavállalók 

számától függően) már nagyobb 

kihívásokkal teszi meg. 

Elég csak a „home office” intézményesülését 

megnézni! Még az olyan 

munkahelyeken is, ahol már kialakult 

ennek a munkarendnek a folyamata, 

egy újszerű megközelítéssel kellett 

ezt kiterjeszteni, valamint a szükséges 

technológiai hátteret megteremteni. 

Mindezt úgy, hogy minden cég igyekezett 

az üzletmenetének zavartalan 

folytatását biztosítani, a munkavállalók 

megváltozott igényeit menedzselni, 

illetve a kialakult folyamatokat folyamatosan 

monitorozni és optimalizálni. 

Ezek rendkívül nagy erőforrásokat 

vesznek el a vállalatok idejéből, ami a 

cég sikerességét is veszélyeztetheti. 

Ebből is látható, hogy mind a 

cég vezetésének, mind pedig a cég 

munkatársainak folyamatos és 

erőteljes szerepe van abban, hogy a 

hirtelen külső vagy belső változásra 

mennyire gyorsan tud reagálni a 

vállalat. Azonban ezek a szerepek 

eltérnek, például egy vállalkozás 

vezetője képes kell legyen arra, hogy 

víziót adjon a munkavállalóknak, akik 

között a kollaboráció elengedhetetlen 

a működéshez. A cég vezetőinek 

legfontosabb feladata az, hogy motiválja 

a munkatársakat abban, hogy 

proaktívan, a többi szereplőt bevonva 

tudjanak kialakítani egy innovatív 

és kollaboratív közösséget, akik 

hatékonyan használják a technológiai 

fejlesztéseket, valamint képesek ezt 

megosztani a csapat többi tagjával is 

– amiképpen jelentős versenyelőnyre 

tehetnek szert. A vezetés feladata 

továbbá, hogy folyamatosan monitorozza 

a lehetőségeket a piacon és 

képes legyen ezeket rászabni a saját 

munkafolyamataira. 

Egy cég hatékony működésének 

másik legfontosabb ismérve a munkavállalók 

közötti együttműködés hatékonyságában 

áll. A járvány során 

kialakult formális és informális 

kommunikációs hidak teljesen átalakultak, 

és amennyiben a munkavállalók 

nem találják a helyüket ebben az új 

információs sztrádában, olyan hírek 

veszhetnek el, amik a vállalat nyereségességét 

is befolyásolják. Ezért rendkívül 

fontos, hogy a technológiailag új 

rendszerek kialakításáról ne csak és 

kizárólag felülről történjen döntés, 

hanem már a kezdetektől bevonásra 

kerüljenek a munkavállalók – akik a 

saját preferenciáikkal még hatékonyabbá 

tudják a modellt alakítani. 

A 2020-as év is megmutatta, hogy 

ugyan senki nem tud felkészülni 

minden lehetséges változásra, azonban 

az látható, hogy amennyiben a cég 

vezetősége rendelkezik egy adaptálható 

és technológiailag fejlett keretrendszerrel 

– ami a kollaborációt 

minden megváltozott körülményben 

segíteni tudja –, önkénytelenül is versenyelőnyt 

szerez a piacon. 

4 | | 2021.08.17.

INTERJÚ 

SÓS 

ÉVA 

AZ ÉTERTŐL A SÖTÉT ANYAGIG 

Dr. Louis Komzsik, 

az elfeledett tudósok krónikása 

A mérnök-matematikus a világ első polgári célú végeselem analízis szoftvere, a Nastran 

sajátérték-számítási módszerét fejlesztette tovább, aminek eredményeként ma már rendkívül 

nagy szabadságfokú (több százmilliós) modellek is könnyen analizálhatók. A University of 

California nyugdíjas alkalmazott matematika professzora hamarosan az egyik nívós magyar 

egyetem doktori iskolájában oktatja majd a hallgatókat távoktatás formájában Amerikából. 

Dr. 

Louis Komzsik, a magyar születésű 

mérnök-matematikus, bár az érettségi 

után focista szeretett volna lenni, ezért 

tornatanárnak készült, azonban a korlátgyakorlatot 

nem sikerült megfelelően végrehajtania. Annál jobb 

volt viszont matematikából, olyannyira, hogy érettségiznie 

sem kellett, a középiskolai tanulmányi 

eredményeinek köszönhetően felmentést kapott. A 

tudományok iránti szeretetét egy jó pedagógusnak 

köszönheti, ugyanis Vid atya ferences rendi matematika 

tanár tett rá nagy benyomást és ő keltette 

fel az érdeklődést benne a matematika iránt. 

Ennek eredményeként a 

Műegyetemre jelentkezett, 

ahol hajógyári ösztöndíjas lett, 

diploma után pedig azonnal a 

hajógyárban kezdett dolgozni. 

Itt ismerte fel, hogy szeretné 

továbbfejleszteni matematikai és 

számítástechnikai képzettségét. 

Munka mellett elvégezte az 

ELTE-n a programozó matematikus 

szakot, majd a műegyetemi 

doktorátus megszerzése után, 

1981-ben Amerikába költözött. 

Mindössze három hónapos 

angoltudással bejutott a McDonnell 

Douglas repülőgépipari 

vállalathoz állásinterjúra, ahol – 

mint mondta – szerencséje volt, 

ugyanis egy német származású 

szakemberhez került, akivel 

sikerült – német nyelvtudásának 

köszönhetően – hozzáértését 

elfogadtatnia. 

Amerikai karrierje az MSC (McNeal Schwendler 

Corporation) és UGS (Unigraphics) vállalatoknál 

folytatódott, végül a Siemensnél fejeződött be 

2016-ban. 

A világ minden szegletében ismerik munkásságát: 

nemcsak felismerte a numerikus módszerek, ezen 

belül a Lánczos-módszer alkalmazásának lehetőségeit, 

hanem széleskörű gyakorlatban is használható 

értékké tette. A mai napig ceruzával, papíron végzi 

a matematikai fejlesztést, és az évtizedek során 

mindig büszke volt arra, hogy iskolai végzettségét 

kizárólag Magyarországon szerezte, még angolt 

sem tanult az USA-ban. 

A professzor úr méltán híres arról, hogy a legbonyolultabb 

dolgokról is tud közérthető, sőt élvezetes 

előadást tartani. 

Nem véletlen, hogy gyerekkori barátja, Jeney 

Attila, az Arany Oroszlán Kulturális Egyesület 

elnöke, nem kevés egyeztetés árán felkérte, hogy 

tartson több ismeretterjesztő előadást itthon, 

Magyarországon. A professzort olyan embernek 

mutatta be, aki furcsa módon mindenben jó: a 

sportban, az irodalomban és persze olyan tevékenységekben, 

amelyek érdemben előreviszik a 

világot. És ez így is van, hiszen Dr. Louis Komzsik 

kutat, szoftvert fejleszt, könyveket ír, és nem utolsósorban 

miután alkalmazott matematikát tanított a 

University of Californián, Irvine-ban, nemsokára egy 

magyar egyetemen is oktatni fog. 

Lánczos Kornél, 

a méltatlanul elfeledett tudós 

Lánczos Kornél Budapesten hunyt el 1974. június 

25-én. Komzsik professzor szerint a világ legszélesebb 

körben alkalmazott numerikus megoldásának 

megalkotója Magyarországon sokkal több figyelmet 

érdemelne, mert amíg külföldön az Ír Tudományos 

Akadémia rendes tagja, a Trinity College 

díszdoktora, az Amerikai Matematikai Társaság 

Chauvenet-díjazottja, addig itthoni elismertségét az 

Eötvös Fizikai Társaság Tiszteletbeli tagsága jelenti, 

illetve az, hogy a Lánczos Kornél Gimnáziumot róla 

nevezték el. 

– Az ELTE-n Kátai Imre professzor jóvoltából 

ismertem meg a Lánczos-módszert. Miután a 70-es 

évek elején, a Műegyetemen – hajógyári ösztöndíjas 

hallgatóként – kiváló oktatóktól már megismerhettem 

ezt a numerikus számítási módot, az első és 

egyetlen magyarországi munkahelyemen, a Magyar 

2021.08.17. | | 5

INTERJÚ 

Hajó- és Darugyárban pedig szerencsére az új 

megoldásokra nyitott vállalatvezetés volt, így lehetőségünk 

volt az új típusú mérnöki számítások kipróbálására, 

majd ezek bevezetésére. Szerencsére az 

MSC-nél (ahol amerikai karrierje indult – a szerk.) 

sikerült a cég fejlesztőit meggyőznöm arról, hogy 

van jobb, hatékonyabb számítási módszer annál, 

mint amit a Nastranban használnak. A cég vezetősége 

elfogadta a javaslatomat, így lettem ismert 

a végeselemes szakmában. Azóta a világ minden 

szoftverébe beépítették a Lánczos-módszert. 

Természetesen olyan módosításokkal, amelyek 

tükrözik az évtizedek alatt bekövetkezett számítástechnikai 

változtatásokat a szuperkomputerektől a 

felhőben történő végrehajtásig – mondta Dr. Louis 

Komzsik. – Írtam róla könyvet is, Lanczos-method – 

History and evolution címmel, ami később megjelent 

magyarul, kínaiul, japánul és koreai nyelven is. 

Emellett féltucat olyan könyvet is jegyez, 

amelyek a matematikát vagy fizikát népszerűsítették 

– tudománytörténeti, ismeretterjesztő köteteket. 

– Mindig érdekeltek a számok mögött lévő 

történeti hátterek, majd az unokáim miatt fizikai 

jelenségekről is írtam könyveket, gravitációról, 

forgási jelenségről. Kettő ezek közül magyarul is 

megjelent: egy matematikai, Három a világ (érdekességek 

a trilitonoktól az ókori geometrián, a 

görög építészeten keresztül a bennünket körülvevő 

számtalan trichotómiáig) és egy fizikai, az Égi 

kerekek örökké forognak címmel, amelynek 15 

fejezete hatalmas ívet ír le, az emberiség hajnalától 

a centrifugális és a Coriolis-erő, az Eötvös-hatás 

és az Euler-erő, valamint a gravitáció földi jelenségeinek 

vizsgálatán át világegyetem hiperuniverzumban 

feltételezett mozgásáig – természetesen 

számtalan tudománytörténeti érdekességet bemutatva, 

élvezetes, olvasmányos stílusban. Ezek a 

fiatalabb generációnak szóló könyvek, hétköznapi 

szintű matematikával, de történelmi jellege nagyon 

érdekessé teszi mindenki számára. 

„Elképesztő mennyiségű információ özönlik 

felénk, csak kapkodjuk a fejünket, és egyre elkeserítőbb, 

hogy ezek egyre nagyobb része butaság, 

még rosszabb esetben félrevezető információ. 

Meg kell becsülnünk azokat, akik józan tárgyilagossággal 

tárják elénk a gondolataikat, pontosan 

jelezve a lehetséges korlátokat, elemezve a korábbi 

feltételezéseket, megtalált megoldásokat és azt, 

hogy hol tartunk, merre halad a tudomány, milyen 

hipotéziseket állítottak fel, hol lehetnek a határaink, 

hol kezdődik a filozófia, a hit…” – írta Jeney Attila, a 

könyveket ajánlva. 

50 éven belül átütő felfedezés 

Legutóbbi tudománytörténeti előadásában, amelyet 

augusztus 6-án tartott a magyar fővárosban, a 

professzor rendkívül jól érthető rendszerben ismertette 

a klasszikus gravitációs elmélet komponenseit 

– mint Platón étere (Aether egyébként a görög mitológiai 

alak, Erebosznak a gyermeke, az örök világosság 

és a lég istene), Galilei guruló golyói, Newton 

elrepülő Holdja, Kepler ellipszisei, Lagrange pontjai 

és Le Verrier anomáliája –, amelynek köszönhetően 

az előadást záró témakör, a gravitáció megmagyarázatlan 

jelenségei és titkai mindenki számára jól 

átláthatóak voltak. 

Dr. Louis Komzsik most sem győzte hangsúlyozni 

egy magyar tudósnak, Eötvös Lorándnak a témához 

való rendkívüli hozzájárulását: az Eötvös-szabály, 

az Eötvös-hatás, az ekvivalencia elve, az Eötvös 

gravitációs gradiens és az Eötvös-inga nélkül ma 

nem lenne annyira egyértelmű a modern gravitációs 

elmélet alapját képező görbült tér elmélet, Einstein 

bizonyítékai (a Mercury anomália megoldása és a 

fénysugarak gravitációs elhajlása) sem. Einstein 

jóslatai (a gravitációs vöröseltolódás és gravitációs 

hullámok) és az azzal kapcsolatos kételyek is 

részletezésre kerültek, illetve Eötvös nemzetközi 

elismerései mellett az is kiderült, hogy létezik egy 

Eötvös-csúcs és kráter is, valamint Eötvös kevésbé 

ismert költői tehetségéből is kaphattak ízelítőt a 

résztvevők. A professzor szerint a gravitáció és 

Eötvös Loránd munkássága rendkívül fontos és 

érdekes téma, ezért könyvet is írt róla. 

- A méltatlanul elfeledett tudósok közé tartozik 

Karl Schwarzschild, aki 1916 végén megkapta 

Einstein gravitációról szóló értekezését és egyben 

behívóját is a nyugati frontra, ahol 2 év alatt teljes 

analitikai megoldást talált Einstein egyenletére, 

olyannyira, hogy a mai napig ezt a Schwarzschild-megoldást 

követik a levezetés során. 

Schwarzschild nevezte meg elsőként a fekete lyuk 

lehetőségét is, azonban a mustárgáz hatására 

elvitte a tüdőbaj, így életében soha nem ismerték el 

megoldását. 

Hasonlóan szomorú a története Jurij Vasziljevics 

Kondratyuk ukrán származású szovjet rakétakutatónak, 

aki az 1916-17-es években az orosz 

forradalom idején szibériai száműzetésbe került, 

ahol leírta a gravitációs lendítést, a parittya-elvet, 

amelyet a mai napig alkalmaznak az űriparban. 

- Jelenleg az a kérdés foglalkoztatja a szakembereket, 

hogy hogyan lehetne az elektromágneses, 

nukleáris és gravitációs jelenségeket összefoglalni 

egy matematikai rendszerbe. A következő 50 évben 

várható egy olyan nagy előrelépés, ami legalább 

olyan meghatározó lesz, mint az, amit Newton vagy 

Einstein tett le az asztalra. Ez vagy megválaszolja 

az eddigi kérdéseinket a sötét anyaggal kapcsolatban, 

vagy magfizikai szempontból fogjuk megérteni. 

Viszont ahogy Einstein sem írta felül Newtont, 

úgy ez is inkább kiterjeszti és pontosítja majd az 

eddigi elméleteket – jósolta a mérnök-matematikus 

professzor. 

6 | | 2021.08.17.

AKTUÁLIS 

Természetes oltóanyagok 

új portfólióját mutatta be 

a Siemens 

Hírmozaik 

ceginfo.computerworld.hu 

Mit jelent a magyarok 

számára a közösségi 

média? 

A hosszan elnyúló járvány időszakában 

rendkívül gyorsan helyeződtek át személyes 

kapcsolataink az online térbe – és kizárólag 

oda. Bár a magyarok 10 éve viszonylag 

aktívan használják a közösségi médiát 

és a lakosság csupán 3%-a nem használ 

efféle platformokat, a világjárvány alatt 

a magyarok több mint háromötöde (63%) 

szerint a közösségi média jelentette a létfontosságú 

kapcsolatot számukra. A Kaspersky 

megbízásából készült kutatás fényt derít 

arra, hogy melyek a leggyakrabban használt 

platformok, mi a közösségi média szerepe 

és hatása a magyarok életére. 

írt alá Wunsiedelben egy 100 megawattos 

akkumulátoros energiatároló létesítmény 

kulcsrakész felépítéséről. A 200 megawattóra 

tárkapacitású telep rendeltetése 

lesz, hogy a megújuló forrásból származó 

energiatöbblettel szolgálja ki a keresletet 

a villamosenergia-hálózatban jelentkező 

csúcsidőszakokban. 

Kizárólag olyan hatóanyagok és vegyületek 

alkotják a Sinorix NXN portfóliót, amelyek 

légkörünkben természetes úton jelen 

vannak. 

A Sinorix NXN oltómegoldások a fejlett 

technológiákat egyszerű használattal 

ötvözik, hogy segítsék a tűzvédelem hagyományos 

megközelítéseinek korszerűsítését. 

Az új oltóanyagok olyan természetes 

gázokat tartalmaznak, mint az argon, a 

nitrogén és a szén-dioxid. Mindegyikük más, 

speciális alkalmazásterületre készült, az 

argon például vegyszereket tároló helyiségekben, 

a nitrogén a kritikus fontosságú 

elektromos infrastruktúrában, a szén-dioxid 

pedig a személyzet nélküli terekben vethető 

be biztonságosan. 

Kizárólag olyan hatóanyagok és vegyületek 

alkotják a Sinorix NXN portfóliót, 

amelyek légkörünkben természetes úton 

jelen vannak, így nem károsítják a környezetet, 

és az oltómegoldások ökológiai 

lábnyomát is csökkentik. 

Kialakításuknál fogva a Sinorix NXN oltórendszerek 

az átfogó tűzvédelmi megoldásokba 

is könnyen integrálhatók, amelyekben 

az észleléstől az evakuálásig növelik a 

biztonságot és csökkentik a kockázatokat. 

Az integrált megoldásokhoz bevezethető, 

felhőalapú, digitális szolgáltatásokkal a 

vállalatok a létesítmények felügyeletét is 

optimalizálhatják. 

A magyarok, akik az egyes közösségi 

média platformokat használják, platformonként 

átlagosan napi 1 órát töltenek, kivéve a 

Facebookot, ahol az átlagosan eltöltött idő 2 

óra. A pandémia idején hangsúlyossá vált 

még egy faktor, ugyanis a magyarok egyharmada 

(34%) állította, hogy a közösségi média 

az első számú forrása volt a világjárványról 

szóló híreknek. 

Bár összességében pozitív érzések 

kapcsolódnak a közösségi média használatához, 

az emberek úgy érzik, hogy 

szórakozhatnak (60%), tájékozódhatnak 

(54%) a közösségi médiának köszönhetően 

és kapcsolódni is könnyen tudnak (26%), 

sok szempontból mégis ambivalensek az 

érzések. 

Építik Európa egyik 

legnagyobb akkumulátoros 

energiatárolóját 

A Siemens és a Zukunftsenergie Nordostbayern 

GmbH (ZENOB) szándéknyilatkozatot 

Az ötezer négyzetméteren felépülő energiatároló 

létesítmény húszezer átlagos 

háztartás egy éven át történő áramellátására 

lesz képes. A lítiumion-akkumulátoros 

tárolórendszert a Fluence, a Siemens és az 

AES vegyes vállalata szállítja. A projektet a 

Siemens vezeti, beleértve a koncepció technológiai 

megvalósítását, valamint a középfeszültségű 

kapcsolórendszer kiépítését és 

a telep magasfeszültségű energiahálózattal 

való összekapcsolását is. 

A Kaspersky által 

vizsgált minden tizedik 

kiberincidens súlyosnak 

bizonyult a szervezeteknél 

A Kaspersky MDR-ügyfelei által önként 

rendelkezésre bocsátott névtelenített 

adatok szerint minden tizedik megaka- 

2021.08.17. | | 7

AKTUÁLIS 

dályozott kiberbiztonsági incidens (9%) 

komoly fennakadást okozhat az ügyfél 

rendszereinek működésében, vagy jogosulatlan 

hozzáférést biztosíthat azokhoz. 

Az incidensek túlnyomó többsége (72%-a) 

közepes súlyosságú volt. Ez azt jelenti, hogy 

ha a szolgáltatás nem észlelte volna ezeket 

a fenyegetéseket, azok hatással lettek volna 

az eszközök teljesítményére, vagy adatokkal 

való visszaéléshez vezettek volna. 

A kutatás feltárta, hogy a tömegmédia 

és a közlekedési szektor kivételével szinte 

minden iparágban történtek nagyon súlyos 

incidensek az elemzett időszakban. A 

kritikus incidensek legtöbbször a közszektorban 

(az összes súlyos incidens 41%-át 

itt fedezték fel), az informatikai szektorban 

(15%) és a pénzügyi szektorban (13%) 

működő szervezeteket érintették. 

Tízezreket is 

spórolhatnánk, 

mégsem ellenőrizzük a 

mobilhasználatunkat 

A magyarok 21 százaléka havonta többször, 

míg 9 százalékuk a havi számla beérkezésekor 

ellenőrzi a mobilhasználatát; 20 

százalékuk pedig csak akkor foglalkozik 

vele, amikor a költségek túl magasak vagy 

a szolgáltatás nem elérhető – derült ki a 

BillKiller megbízásából a Pulzus kutatócég 

által végzett friss reprezentatív felmérésből. 

Emellett 19 százalék vallotta azt, hogy a 

számlán szereplő összegtől függetlenül 

egyáltalán nem foglalkozik a mobilhasználattal, 

a fennmaradó 28 százalék számára 

pedig a korlátlan mobilhasználat miatt ez 

nem releváns. 

A BillKiller független hátterű magyar 

startup, amely a hazai és nemzetközi piacon 

egyedülálló módon, Android-okostelefonokon 

használható applikációjával lehetővé 

teszi, hogy a felhasználók valós telefonhasználati 

adataik alapján másodpercek 

alatt kalkulálják ki az igényeiknek leginkább 

megfelelő és legolcsóbb mobilcsomagot, 

majd az adott szolgáltató honlapján arra 

váltsanak. 

E-közlekedéssel erősítenek 

svájci nagyvárosok 

által beszerzett, új buszok negyedének a 

meghajtás szempontjából karbonsemlegesnek 

kell lennie 2025-re, és arányukat az 

évtized végére egyharmadra kell növelni. 

Negyven város ezzel egy időben aláírta a 

fosszilis üzemanyagmentes utcákról szóló 

C40 Nyilatkozatot, vállalva, hogy buszflottáját 

már 2025-re kibocsátásmentessé teszi. 

Várható ezért, hogy a következő években 

gyorsuló ütemben nő majd az elektromos 

buszvonalak száma az európai városokban. 

Zürich célja, hogy nagyvárosi területén 

2040-re nullára csökkentse az üvegházhatású 

gázok közvetlen kibocsátását, de 

már 2030-ra legalább 50 százalékkal venné 

vissza a mennyiséget az 1990-es szinthez 

képest. Zürich tömegközlekedési vállalata 

(VBZ) a cél elérését azzal is segíteni kívánja, 

hogy az évtized végére buszflottáját nagyrészt 

kibocsátásmentes meghajtásra állítja 

át. 

Az Európai Unió 2019 februárjában elfogadott 

szabályai szerint a kormányzatok 

A Siemens számos európai városban, így 

többek közt Göteborgban, Hamburgban, 

Lipcsében, Nürnbergben, Osztravában, 

Stuttgartban kapott már felkérést, hogy 

e-töltési technológiájával segítse az e-buszok 

üzemeltetését. 

Hogyan lehet megoldani 

az egyre erősödő 

szakemberhiányt a 

kibervédelem területén? 

Jelenleg globálisan 

nagyjából hárommillió 

szakember dolgozik 

kibervédelmi munkakörökben, 

azonban 

még körülbelül további 

négymillió specialistára 

lenne szükség. 

A járványhelyzet tehát ráerősített a kibervédelmi 

szakértelem hiányára. 

A technológiai szektorban 

dolgozók csupán 10-15 

százaléka nő 

Társadalmilag pedig 

miért is fontos az 

arányok javítása? 

Mert az informatikai 

fejlesztések az embereknek 

készülnek. Ha 

a készítők nem reprezentálják 

megfelelően 

a társadalmi viszonyokat, a fejlesztésekben 

is eltolódik a hangsúly. Társadalmi, morális 

és üzleti szempontól is fontos a sokféleség. 

A mérnököknek 

kiberbiztonsági 

képzésre is szükségük van 

A kritikus infrastruktúrában 

működő 

szervezetek 

esetében a megfelelő 

képzés nélkül a 

mérnökök azok, akik 

a kiberbiztonsági 

kockázat frontvonalában 

vannak. A mérnökök alapvető 

fontosságúak lehetnek egy adott vállalkozás 

számára. 

8 | | 2021.08.17.

AKTUÁLIS / GLOBAL AI ADOPTION INDEX 2021 

KIS 

ENDRE 

Az elfogadás intelligenciája 

Gyorsítanak a mesterséges intelligencia bevezetésén a vállalatok a világjárvány 

következtében, tárta fel az IBM friss globális felmérése. Bár a technológia 

fejlődésével ma már sokkal hozzáférhetőbbek a szervezetek rugalmas 

állóképességét erősítő AI megoldások, a válaszadó informatikusok szerint 

a projektek még mindig a megfelelő szakmai képességek hiányával és az 

adatkörnyezet bonyolultságával küzdenek. 

Vállalatánál már használják a mesterséges 

intelligenciát, jelentette ki 

a megkérdezett IT szakemberek 

közel harmada, további 43 százalékuk 

pedig arról számolt be, hogy a COVID-19 

pandémia miatt felgyorsították az AI bevezetését, 

illetve annak előkészítését. A 

nagyobb vállalatokra közel 70 százalékkal 

jellemzőbb, mint a kisebb vállalkozásokra 

(a különbség 18 százalékpont), hogy üzleti 

tevékenységük támogatására aktívan használják 

a mesterséges intelligenciát, míg 

a válaszadók alig több mint harmada (34 

százalék) mondta, hogy szervezetüknél 

még nem valósítottak meg egyetlen AI 

projektet sem. 

Noha a mesterséges intelligencia 

elterjedését évente feltérképező kutatás 

(Global AI Adoption Index 2021) idei eredményei 

szerint az AI elfogadottsága alig 

változott a tavalyi szinthez képest, azt is 

egyértelműen tükrözik, hogy a világjárvány 

körülményei között a változó üzleti igények 

kiszolgálásában ez a technológia minden 

eddiginél keresettebb lett. A mesterséges 

intelligencia így már napjainkban is érezhető 

hatást gyakorol a vállalatok működésére, az 

ügyfelekkel kommunikáló virtuális asszisztensektől 

kezdve a kulcsfontosságú munkafolyamatok 

automatizálásáig, vagy akár a 

hálózatbiztonság felügyeletéig. 

– Most, hogy a szervezetek a pandémia 

utáni időkre készülnek, felmérésünk adatai 

az AI beruházások jelentős fellendülését 

mutatják – mondta Rob Thomas, az IBM 

felhő- és adatplatform technológiákért 

felelős alelnöke a tanulmány közreadásakor. 

– A beruházások túlnyomó része a 

mesterséges intelligencia üzleti felhasználása 

szempontjából kulcsfontosságú 

képességek három területére, az IT és a 

folyamatok automatizálására, a technológiába 

és az általa elért eredményekbe vetett 

bizalom erősítésére, valamint az üzlet nyelvének 

jobb megértésére irányul. Meggyőződésünk, 

hogy még ez a fokozott beruházási 

kedv is továbbélénkül, ahogyan a szervezetek 

a hibrid felhőben, az AI támogatásával 

újabb, innovatív megoldásokat keresnek 

digitális átalakulásukhoz. 

Rob Thomas, 

alelnök, 

IBM 

Hasonló megállapításra jutott nemrég 

felmérésében (2021 CEO Study) az IBM Institute 

for Business Value is, amely szerint a 

megkérdezett vállalatvezetők több mint fele 

már a következő pár évben kézzelfogható 

üzleti előnyöket vár a mesterséges intelligencia 

alkalmazásától (lásd Önvizsgálat 

vállalatoknak című cikkünket 2021/05-ös 

lapszámunkban). 

Párbeszéd a géppel 

A Global AI Adoption Index 2021 alapjául 

szolgáló online felmérést az IBM megbízásából 

a Morning Consult készítette idén 

áprilisban. Az Egyesült Államoktól és 

Latin-Amerikától kezdve az Európai Unión, 

Indián és Szingapúron át Kínáig összesen 

15 országban megkérdezett üzleti döntéshozók 

5501 fős reprezentatív mintáját olyan 

vezetők alkották, akiknek részletes rálátásuk 

vagy jelentős szerepük van szervezetüknél 

az AI bevezetését érintő informatikai 

döntéshozatalra. 

Ugyan a tavalyi felméréshez hasonlóan 

idén is a válaszadók 31 százaléka mondta, 

hogy vállalatánál éles környezetben használják 

a mesterséges intelligenciát – azaz a 

technológia elterjedésében egy év alatt nem 

történt változás –, a szervezetek jelentős 

AI beruházásokra készülnek. Világszinten 

a megkérdezett IT szakemberek harmada 

(34 százaléka) mondta, hogy szervezeténél 

a következő 12 hónapban AI megoldások 

bevezetésére, valamint az ehhez szükséges 

képességek fejlesztésére is költeni fognak. 

A begyűjtött válaszokból kiderült, hogy a 

COVID-19 pandémia hatásától kezdve a technológia 

hozzáférhetőbbé válásáig többféle 

kihívás és lehetőség is van AI projektek indítására, 

illetve ilyen beruházások előkészítésére, 

ezért a piacon elérhető megoldások, 

fejlesztőeszközök és szolgáltatások kiértékelésére 

ösztönzi a vállalatokat. 

A szervezetek például látványosan 

ráerősítettek a folyamatok automatizálására. 

Nem kevesebb mint 80 százalékuk 

már jelenleg is használ ilyen szoftvermegoldásokat, 

vagy erre készül a következő 

12 hónapban, és több mint harmaduk 

azért döntött a technológia mellett, 

hogy a világjárvány körülményei között 

automatizálással növelje az alkalmazottak 

hatékonyságát. Más válaszadók a 

szervezet állóképességének erősítését 

célozták meg a technológiával, például 

automatizálással segítik az IT incidensek 

gyors megoldását. 

2021.08.17. | | 9

AKTUÁLIS / GLOBAL AI ADOPTION INDEX 2021 

Üzleti felhasználáshoz elengedhetetlen, 

hogy a mesterséges intelligencia 

megbízható és megmagyarázható legyen 

– értettek egyet a megkérdezettek. A 

technológiát alkalmazó szakemberek 91 

százaléka szerint kritikus fontosságú, 

hogy az AI támogatásával hozott döntéseiket 

a vállalatok meg tudják magyarázni. 

A felismerés azonban – bármilyen fontos 

is – önmagában még kevés a megbízható 

AI-hoz. A válaszadók több mint fele 

ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy 

többek között a szükséges szakmai képességek 

hiánya, az irányítás (governance) 

eszközeinek rugalmatlansága és az adatok 

elfogultsághoz vezető aránytalansága, 

valamint a nem megfelelő előkészítése 

is jelentősen megnehezíti a mesterséges 

intelligencia elszámoltatását. 

Nemcsak a keletkező adatok mennyisége, 

hanem elosztottsága is rohamosan nő a 

vállalatoknál. Az AI-t már használó IT szakemberek 

több mint kétharmada mondta, 

hogy a modellekhez húsznál több, különböző 

forrásból merít adatokat. A mesterséges 

intelligencia további széles körű elfogadásához 

ezért olyan megoldásokra lesz 

szükség, amelyekkel az AI alkalmazások az 

adatok keletkezési helyén futtathatók – adott 

hangot véleményének a válaszadók közel 90 

százaléka. 

A felmérés szerint az AI bevezetések 

egyik legélénkebb területe a természetes 

nyelvi feldolgozás (natural language processing, 

NLP). A vállalatok csaknem fele már 

jelenleg is használja ezt a technológiát, hogy 

automatizált folyamataihoz párbeszéd alapú 

kezelőfelületet adjon, és a másik táborban 

négy vállalat közül egy szintén erre készül 

a következő 12 hónapban. Az NLP leggyakoribb 

használati esete az ügyfélszolgálat, a 

megkérdezett IT szakemberek 52 százaléka 

mondta, hogy szervezeténél az ügyfélélmény 

javítására használják a technológiát, 

vagy ennek megvalósítását tervezik egy 

éven belül. A legtöbb válaszadó ugyancsak 

az ügyfélszolgálatot emelte ki első helyen 

az AI-használati esetei közül, amelyekre 

vállalata a járványhelyzetben jobban 

összpontosít. 

Tudáshiányos adatbirkózás 

Ugyanaz a három tényező hátráltatja a leginkább 

a mesterséges intelligencia szélesebb 

körű bevezetését a vállalatoknál, amelyet 

a megkérdezettek a tavalyi felmérésben 

is megneveztek. Az IT szakemberek változatlanul 

az AI-hoz fűződő szakértelem és 

tudás korlátozottságában (39 százalék), az 

adatkörnyezet növekvő összetettségében 

és töredezettségében, vagyis az adatsilókban 

(32 százalék), valamint az AI-modellek 

fejlesztéséhez szükséges eszközök, 

platformok hiányában (28 százalék) látják 

a technológia gyorsabb elfogadásának 

legnagyobb akadályát. Míg az adatkomplexitás 

és az adatsilók problémája a nagyobb 

szervezeteket nagyobb arányban sújtja, 

mint a kisebbeket, addig az AI hozzáértés 

hiányosságai a kisebb vállalkozásoknál 

jelentkeznek hangsúlyosabban. 

Három vállalat közül minimum egy 

szembesül különféle nehézségekkel a 

mesterséges intelligencia bevezetése és 

alkalmazása során. A válaszok alapján 

a szervezetek gyakran küzdenek az AI 

megbízhatóvá tételéhez és felméretezéséhez 

szükséges adatelemzéssel (39 

százalék), a mesterséges intelligencia vállalati 

szintű kiterjesztésével (37 százalék), 

az adatkörnyezet rendezésével és az üzleti 

igényeket kiszolgáló analitikai alapok 

megteremtésével (37 százalék), valamint 

az adatok összegyűjtésével és hozzáférésük 

egyszerűsítésével (37 százalék). A 

nagyobb vállalatok színeiben megszólaló IT 

szakemberek mondták gyakrabban, hogy 

az adatelemzés és az AI szervezeti szintű 

kiterjesztése jelenti számukra a legnagyobb 

kihívást. A kisebb vállalatoknál dolgozó 

informatikusokra jellemző inkább, hogy az 

adatok összegyűjtésével birkóznak meg a 

legnehezebben. 

Miközben a mesterséges intelligencia 

további, gyorsuló térhódítás elé néz, a vállalatok 

egy része többféle kihívással is szembesül 

az AI bevezetése során, mutatott rá 

az IBM. Az idei felmérés eredménye szerint 

ezek az akadályok nem hárultak el, ami arra 

figyelmeztet, hogy a piacnak képességek 

és megoldások terén is mindig van hová 

fejlődnie, felhasználói és szállítói oldalon 

egyaránt. 

10 | | 2021.08.17.

PIACELEMZÉS / IDC 

KIS 

ENDRE 

Pénzeső a felhőre 

Idén felível a felhőre fordított költés Közép- és Kelet-Európában az IDC friss 

előrejelzése szerint. A gyártóipar pénztárcája nyílik a legnagyobbra, de más 

szektorok még nála is gyorsabb felhőmigrációra kapcsolnak. 

Nyilvános felhőben elérhető infrastruktúra- 

és szoftverszolgáltatásokra 

idén 27 százalékkal többet 

költenek majd a vállalatok Közép- és 

Kelet-Európában, mint tavaly, így a piac 

mérete 5 milliárd dollár fölé nőhet az International 

Data Corporation (IDC) újonnan 

közreadott költéskalauza (Worldwide Public 

Cloud Services Spending Guide) szerint. 

Szűkebb régiónkban 2021-ben a gyártóiparban 

lesz a legnagyobb az ilyen beruházások 

pénzügyi kerete, de a felhőmigráció 

üteme olyan iparágakban ígérkezik a 

leggyorsabbnak, mint a professzionális 

szolgáltatások, a kis- és a nagykereskedelem, 

valamint a távközlés és a média. 

A közép-kelet-európai vállalatok tisztán 

látják, a házon belüli megoldásokról nyilvános 

felhőre kell váltaniuk ahhoz, hogy 

ügyfeleiknek agilis, rugalmas és testre 

szabható szolgáltatásokat adhassanak – 

mutatott rá az elemző. Térségünkben egyre 

több szervezet választ például platformszolgáltatásokat 

az alkalmazásfejlesztés és 

-szállítás gyorsításához. A trend különösen 

a pénzügyi szektorban erős, ahol a PaaS 

megoldások az innovatív, ügyfélközpontú 

szolgáltatások gyors és költséghatékony 

piacra vitelében kulcsszerephez jutnak. 

– Digitális átalakulásukban és üzleti állóképességük 

erősítésében a közép-kelet-európai 

vállalatok mind nagyobb mértékben 

támaszkodnak felhőszolgáltatásokra, amelyekre 

a COVID-19 krízisből kilábalva egyre 

többet fordítanak – mondta Soheyla Mirshahi, 

az IDC vezető kutatáselemzője. – Infrastruktúrájukat 

és alkalmazásaikat is a felhőbe 

viszik a különböző iparágak szereplői, hogy 

szolgáltatásaik rugalmasságát fokozzák, 

és költségeik csökkentése mellett nagyobb 

hatékonyságra tegyenek szert. 

Prosperáló professzionális 

szolgáltatások 

Éves alapon 6,1 százalékkal fog bővülni 

2021-ben az informatikai és kommunikációs 

technológia (ICT) teljes piaca Közép- és 

Kelet-Európában, így mérete meghaladja 

majd a 139 milliárd dollárt, prognosztizálja 

az IDC másik jelentésében (Worldwide 

Semiannual ICT Spending Guide Industry 

and Company Size), amelyet hat havonta 

frissít. Az előrejelzés szerint 2025-ig a 

növekedés üteme – évente átlagosan 5,8 

százalék – a professzionális szolgáltatások 

szegmensében lesz a leggyorsabb. 

A hardver kategóriájában idén az infrastruktúra 

szolgáltatások (IaaS), az okostelefonok 

és a személyi számítógépek piacán is 

kétszámjegyű lesz a bővülés térségünkben. 

Az IT üzemeltetés költségének csökkentése, 

valamint az agilitás és az állóképesség növelése 

is a felhőalapú infrastruktúra szolgáltatások 

felé fordítja a vállalatokat, mutatott 

rá az IDC. Az okostelefonok és a PC-k pedig 

a dolgok internete (IoT), a peremhálózati 

és az adatközponti környezetek, valamint 

a felhőszolgáltatások mellett elsődleges 

kliens eszközként segítik a munkavégzés új, 

hibrid modelljeinek bevezetését. 

Kiberbiztonságra 2021-ben is sokat 

költenek a szervezetek, ez a terület változatlanul 

a piacbővülés egyik fő hajtóereje 

– állapította meg nemrég készült felmérésében 

(European Industry Acceleration 

Survey) az IDC. A nagy- és a középvállalatok 

azonban gyorsabb ütemben növelik biztonsági 

beruházásaikat, mint a kisebb vállalkozások. 

Az elemző ezt azzal magyarázza, 

hogy a nagyobb szervezetek ellenállóbbak a 

makrogazdasági sokkhatásokkal szemben, 

ráadásul egyes országokban a COVID-19 

vonatkozású kormányzati támogatásokból is 

több jutott nekik. 

– A járványválság továbbra is befolyásolja 

az ICT beruházásokat Közép- és Kelet-Európában, 

de a szállítók, a szolgáltatók és 

rendszerintegrátorok azért találnak üzleti 

lehetőségeket – mondta Soheyla Mirshahi. – 

A vállalatok a működés és a munkavégzés új 

modelljeire térnek át, amelyek az agilitást, a 

rugalmasságot, az ügyfélközpontúságot és 

a folyamatautomatizálást helyezik előtérbe. 

Az infrastruktúra szolgáltatások iránti 

kereslet növekedése kétszámjegyű lesz a 

következő években is. 

A munkavégzés jövője 

Európában 2021-ben a munkavégzés 

jövőjét megalapozó (FoW) beruházások 

összértéke meghaladja majd a 145 milliárd 

dollárt – adott előrejelzést az IDC új költési 

kalauzában (Worldwide Future of Work 

Spending Guide), amelyet idén júliusban első 

alkalommal bocsátott ki. A kalauz szerint 

az összeg harmadát – 46 milliárd dollárt – 

a szervezetek hardverre fordítják majd, a 

robotokat és drónokat, az infrastruktúra 

szolgáltatásokat (IaaS) és az IoT eszközöket 

is beleértve, míg szoftverre és IT szolgáltatásokra 

37 milliárd, illetve 27 milliárd 

dollárt fognak költeni. 

A járványhelyzetben nagy lendületet vett 

a munkavégzés új modelljeinek térhódítása, 

amelyek a harmadik vállalati platformot 

alkotó technológiákra épülnek. Az 

új modellek – közöttük a távmunka – az 

európai szervezeteket is arra késztetik, 

hogy az alkalmazotti élmény javítása és a 

munkahelyek gyorsabb átalakítása érdekében 

a fizikai terek és a vállalati kultúra 

fejlesztésébe, valamint a képességek 

digitális kiterjesztésébe is beruházzanak. 

Az IDC szerint idén az európai vállalatok a 

szervezeti kultúra fejlesztése terén több 

mint 17 százalékkal költenek majd többet, 

de a FoW beruházások összességükben is 

kétszámjegyű növekedést mutatnak majd a 

következő években. Az adaptív képességek 

fejlesztését célzó költés 2021-ben például 

37 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál 

– ezt a használati esetet többek között 

tudásmenedzsment rendszerek és olyan 

technológiák támogatják, mint az analitika 

és a mesterséges intelligencia. 

2021.08.17. | | 11

KIS 

ENDRE 

PIACELEMZÉS 

2021 WORK TREND INDEX 

Munka hibrid közösségben 

Tavaly hirtelen távmunkára váltott a világ, így sokan több időt tölthettek családjukkal, 

eldönthették, ingázzanak-e és ha igen, mikor tegyék. Most azonban, amikor a tartósan 

hibrid munkavégzés felé nyitunk, nemcsak lehetőségek, hanem új kihívások is várnak ránk – 

figyelmeztet friss tanulmányában a Microsoft. Az online együttműködés másfél évében ugyanis 

fellazultak a kapcsolati hálók, a csapatok jobban elszigetelődtek egymástól, és fenyeget a 

digitális kimerültség. 

A 

munkavállalók mindenből a legjobbat 

akarják. Miközben több mint 

70 százalékuk továbbra is ragaszkodik 

a rugalmasságot adó távmunka 

lehetőségéhez, 65 százalékuk személyesen 

is gyakrabban találkozna kollégáival 

a jövőben, állapította meg kutatásában 

(2021 Work Trend Index) a Microsoft. A 

szoftvercég 31 országból több mint 30 ezer 

alkalmazott válaszait, valamint a Microsoft 

365 és a LinkedIn felhasználói aktivitásáról 

gyűjtött névtelenített adatokat 

elemezte, hogy felmérje a munkavégzés 

gyors átalakulásának eddigi tapasztalatait, 

és tanácsokat adjon az újabb modellváltáshoz. 

Extrém rugalmasság és a munkavégzés 

hibrid modellje fogja ugyanis meghatározni 

a járvány utáni idők munkahelyét, 

vagyis az alkalmazottak egy része 

visszatér majd az irodába, míg mások 

továbbra is otthonról fognak dolgozni – a 

globális felmérés eredményei egyértelműen 

ezt mutatják. A vállalati döntéshozók 

66 százaléka mérlegeli a fizikai 

irodai környezet ennek megfelelő átalakítását 

– ami biztató ugyan –, de kiderült az 

is, egyáltalán nem biztos, hogy a beruházások 

tervezésekor a hibrid munkavégzés 

minden feltételének megteremtésére 

kellően odafigyelnek. 

Nagyon jó lenne pedig, ha a vezetők 

átgondoltan és módszeresen közelítenének 

a probléma megoldásához. A 

munkavállalók több mint 40 százaléka 

ugyanis nem zárja ki, hogy még ebben 

az évben munkahelyet vált, és a képzett, 

tehetséges, tapasztalt munkaerő megtartásában 

– illetve megnyerésében – a 

hibrid munkavégzés hathatós támogatása 

kétségtelenül meghatározó tényezővé 

válik. 

Vezetők a párhuzamos 

valóságban 

A távmunkával töltött hosszú hónapokban 

az alkalmazottak összetartozása, csapatélménye 

jórészt erősödött. Mindannyian 

ugyanabban a virtuális térben találták 

magukat, a hibrid modellben viszont ez 

a szoros, bajtársi kötelék fel fog lazulni 

– mutatott rá a Microsoft. Fontos lesz 

ezért, hogy az alkalmazottak rugalmasan 

választhassák meg a munkavégzés 

helyét és idejét, valamint az eszközöket is 

megkapják, amelyekkel mindig és mindenütt 

teljes értékű munkát végezhetnek. 

Úgy tűnik azonban, hogy a vállalatvezetők 

egyelőre eléggé behatároltan értelmezik a 

hibrid munkavégzés támogatását. Bár több 

mint egy éve dolgoznak már otthonról, a 

munkavállalók 42 százaléka arra panaszkodik, 

hogy alapvető irodai felszerelést 

nélkülöz, tíz válaszadó közül egynek pedig 

még megfelelő internetkapcsolata sincs. A 

megkérdezettek 46 százaléka ráadásul azt 

mondta, hogy munkáltatója egyáltalán nem 

segít a távmunka költségeinek fedezésében. 

Itt jegyezzük meg, a Google nemrég egyenesen 

azzal került a hírekbe, hogy a hibrid 

modellben tartósan távmunkát választó 

alkalmazottai számára bércsökkentést 

helyezett kilátásba. 

Visszakanyarodva a Microsoft kutatásához, 

sok vállalatvezető eléggé elszakadhatott 

a beosztottak világától, 61 százalékuk 

ugyanis úgy ítéli meg, vállalatánál valósággal 

kivirultak a távmunka körülményei 

között – ez pedig 23 százalékponttal magasabb, 

mint a döntéshozói körön kívül mért 

adat. A menedzserek online munkavégzéssel 

szerzett – jóval kedvezőbb – élményét 

illusztrálja, hogy elmondásuk szerint ebben 

az időszakban kollégáikkal és főnökeikkel 

is erősebb kapcsolatokat építettek ki (itt 11, 

illetve 19 százalékpont az előnyük), többet 

kerestek (plusz 17 százalékpont a javukra), 

és több szabadnapot vettek ki (plusz 12 

százalékpontos különbség), mint korábban. 

A tanulmány készítői hozzáteszik, hogy 

a megkérdezett üzleti vezetők körében 

gyakrabban találkoztak a millenniumi és az 

X generáció képviselőivel, férfiakkal, infómunkásokkal 

és pályafutásukban előrébb 

járó személyekkel. A Z nemzedék képviselői, 

a nők, a frontvonalban dolgozók és a 

12 | | 2021.08.17.

PIACELEMZÉS 

pályakezdők tapasztalatai ezzel szemben 

vegyesek, rájuk inkább jellemző az, hogy 

küzdelmesen élték meg munkahelyükön az 

elmúlt évet. Világszinten a munkavállalók 37 

százaléka mondta, hogy vállalatuk túl sokat 

követel tőlük a mostani helyzetben. 

Bár sok alkalmazott úgy ítéli meg, hogy 

teljesítményét a távmunkában is szinten 

tartotta vagy növelte, ennek megvan az 

ára. A felmérés minden ötödik résztvevője 

szerint munkaadóját egyáltalán nem érdekli 

a munka és a magánélet egyensúlya. A 

megkérdezettek 45 százaléka túlhajszoltnak, 

39 százaléka kimerültnek érzi magát. 

A Microsoft 365-ben végzett műveletek 

billióit elemezve számszerűen is 

kimutatható ez a digitális kimerültség. Az 

együttműködés februári trendjei például 

jelzik, hogy a tavalyi év azonos időszakához 

képest a Teams-értekezleten töltött idő két 

és félszeresére nőtt, miközben a megbeszélések 

átlagos időtartama 10 perccel 

hosszabb lett, 35-ről 45 percre kúszott fel. A 

Teams felhasználók idén februárban hetente 

45 százalékkal több üzenetet küldtek, mint 

tavaly, és csevegési kedvük a munkaidő 

utáni órákban is hasonló mértékben, 42 

százalékkal nőtt. A versenyszférában és az 

oktatásban a februári e-mail-forgalom éves 

összehasonlításban 40,6 milliárd levéllel 

lett nagyobb, és a dokumentumok szerkesztésén 

dolgozó felhasználók tábora is 66 

százalékkal bővült. 

Ráadásul ez a kommunikációs terhelés 

nagyrészt tervezhetetlen is, mivel a hívások 

és megbeszélések 62 százalékára például 

nem előreütemezett módon, hanem ad hoc 

kerül sor. Az alkalmazottak ennek ellenére 

úgy érezhetik, elvárják tőlük a változatlan 

rendelkezésre állást. A felhasználók 50 

százaléka például idén februárban is öt 

percen belül válaszolt a Teams üzenetekre, 

ugyanolyan gyorsan, mint tavaly, ami jól 

érzékelteti, hogy a távmunkában milyen 

jelentősen nőtt a munkanapok intenzitása. 

Hitelesség, hatékonyság és 

innováció 

A Microsoft felmérése szerint a Z generáció 

tagjait különösen megviselte a távmunka, 

a 18-25 éves válaszadók 60 százaléka 

éppen csak túlél, vagy egyenesen küszködik 

a mostani helyzetben. Nehézségeik 

arra vezethetők vissza, hogy többségük 

pályakezdő és egyedülálló, így jobban érzik 

az elszigeteltség hatásait és nehezebben 

találnak motivációt, illetve gyakran pénzük 

sincs, hogy otthonukban megfelelő munkakörülményeket 

teremtsenek maguknak. A 

vállalatoknak megoldást kell találniuk erre 

a problémára, mert a fiatalok hozzájárulása 

kritikus fontosságú, mivel hozzásegítik 

az üzletet, hogy új nézőpontokat találjon, 

megkérdőjelezze a fennálló állapotokat, 

azaz újítson. A Z nemzedék tagjai közül 

kezdték legtöbben pályafutásukat távmunkában, 

ezért alkalmazotti élményük, minden 

tapasztalatuk és elvárásuk különösen 

fontos támpontokat ad a hibrid munkakörnyezet 

megfelelő formálásához is – mutat rá 

a tanulmány. 

Az elszigeteltség általában megviselte 

az alkalmazottak kapcsolati hálóit 

is. Az Outlook-levelezés és a Microsoft 

Teams-megbeszélések – névtelenített 

adatok elemzésével feltárt – trendjei 

szerint a járványhelyzetben a szorosabb 

kapcsolatban álló felek közötti interakciók 

kezdetben ugyan még gyakoribbá is váltak, 

idővel azonban ezek is ritkulni kezdtek, 

a távolabbi kapcsolatok pedig rögtön 

háttérbe szorultak. Más szóval a csapatok 

fokozatosan silókba rendeződnek, a vállalatok 

felaprózottabbá válnak, ez pedig nem 

tesz jót innovációs erejüknek. A Microsoft 

ezért azt tanácsolja a szervezeteknek, a 

hibrid modellben fordítsanak nagy gondot 

a közösségi tőke fejlesztésére, a csapatközi 

együttműködés és a spontán ötletelés 

elősegítésére, hogy újítóképességüket 

hosszú távon is megőrizhessék. 

Az elmúlt másfél év további értékes 

tapasztalata, hogy az otthoni irodában, a 

távmunka minden stresszhatásával együtt 

a munkahely emberibbé vált. Minden ötödik 

válaszadó arról számolt be a felmérés 

során, hogy virtuálisan találkozott a 

kollégák családtagjaival és házi kedvenceivel, 

a megkérdezettek 17 százaléka 

pedig azt is elismerte, hogy sírt már együtt 

munkatársával online – a járvány által 

legkeményebben sújtott ágazatokban, az 

oktatásban, az idegenforgalomban és az 

egészségügyben pedig az arány még magasabb, 

20-23 százalék volt. 

Ilyen őszinte megnyilvánulások nyomán 

a munkahely olyan környezetté alakul, 

amelyben az emberek bátrabban felvállalják 

önmagukat. A válaszadók 39 százaléka 

mondta, ma már sokkal jellemzőbb, 

hogy munkavégzés közben teljesen hiteles 

önmagát adja, és 31 százalékuk kevésbé 

jön zavarba, ha online megbeszélés alkalmával 

kollégái bepillantást nyernek otthoni 

életébe. Ráadásul azok a megkérdezettek, 

akik a távmunkában intenzívebben tartották 

a kapcsolatot kollégáikkal, nemcsak 

nagyobb hatékonyságról, hanem egészében 

jobb közérzetről is beszámoltak. A Microsoft 

azonban hozzáteszi, hogy az elfogadottság 

élménye a munkavállalók különböző 

csoportjaiban eltérő, ezért a vállalatoknak 

oda kell figyelniük, hogy a hibrid modellben 

a hitelességet minden csoportban egyaránt 

bátorítsák. 

A sokszínűségben ugyanis a tehetség 

is nagyobb bőségben lelhető fel – és a 

távmunka egyik előnye, hogy ezt a piacot 

kiszélesíti. A járványhelyzetben a Linked- 

In-en közzétett távmunkás álláshirdetések 

száma ötszörösére nőtt, és erre az álláskeresők 

is felfigyeltek. A felmérés során a 

megkérdezett távmunkások 46 százaléka 

mondta, hogy még idén elköltözik, mert 

élni akar a távmunka minden előnyével. 

Az embereknek többé nem kell felállniuk 

íróasztaluk mellől, kilépniük otthonukból 

vagy naponta ingázniuk ahhoz, hogy karriert 

fussanak be, és ez a Microsoft szerint mély 

hatással lesz a munkaerőpiacra, át fogja 

rajzolni a tehetségtérképet. 

2021.08.17. | | 13

MALLÁSZ 

JUDIT 

HR 

Hogy lehet jó 

IT szakembert szerezni? 

Robbanásszerű keresletnövekedés tapasztalható az IT szakemberek piacán. 

Az informatikusoknak eddig sem voltak elhelyezkedési gondjaik, de a Covid 

teremtette helyzetben valóságos roham indult a digitalizációhoz nélkülözhetetlen 

szakemberekért – a korábbiaknál magasabb jövedelemért. 

A 

Covid-járvány első időszakában 

(2020. márciustól augusztusig) a 

hazai cégek mintegy 30 százaléka a 

kivárást választotta, és azt tervezte, hogy 

ezen időszak elmúltával vág bele a bővítésbe. 

Mindössze a vállalatok 30 százaléka 

gondolta úgy, hogy 3-6 hónapon belül 

nem növeli csapatát – állapítja meg a Bluebird. 

A munkaerő-toborzással és -közvetítéssel 

foglalkozó cég azt tapasztalta, 

hogy 2021 augusztusára szignifikánsan – 

2019-hez képest akár négy-ötszörösére – 

nőtt az IT szakemberek iránti igény. Ennek 

egyik okát abban látják, hogy a tavaly elmaradt 

létszámbővülés áttolódott 2021-re. A 

másik ok, hogy a Covid rámutatott a digitalizáció 

szükségszerűségére, arra, hogy az 

online jelenlét a versenyben maradáshoz a 

többség számára nélkülözhetetlen. 

– Figyelemre méltó, hogy az IT területén 

– az online munkavégzés térhódításának 

köszönhetően – a bérek viszonyítási 

alapja megváltozott. A vidéki szakemberek 

számára ma már a budapesti kereseti lehetőségek 

jelentik a viszonyítási alapot. Ebből 

fakadóan az IT fejlesztéssel foglalkozó, vagy 

jelentős IT-vel rendelkező vidéki vállalkozások 

versenyképessége csökkent vagy 

csökkenni fog. Ugyanez igaz lehet a közeljövőben 

Budapest és a külföld viszonylatában 

– mutat rá Réfi Balázs, a Bluebird alapítója 

és ügyvezetője. 

Válogathatnak – és 

válogatnak is az 

informatikusok 

A pandémia hangsúlyeltolódásokat okozott 

a munkaerő-toborzásban. – Az egyik 

legfontosabb változás, hogy jelentősen 

megnőtt a kapcsolatfelvétel/interjú arány, 

azaz manapság a korábbiakhoz képest az IT 

szakemberek többszörösével kell felvenni 

a kapcsolatot ahhoz, hogy létrejöhessen 

egy interjú. Ennek köszönhetően a többszörösére 

nőtt az IT szakembereket elérő 

megkeresések száma, következésképpen az 

informatikusok megválogatják, hogy kinek 

válaszolnak és kinek nem. Fontos tehát, 

hogy honnan és ki keresi őket, azaz felértékelődött 

a toborzási márka és az IT toborzó 

személyének értéke – tájékoztat Réfi Balázs. 

A Bluebird tapasztalatai szerint 2020- 

ban az aktív álláskeresők domináltak az 

elhelyezések során, de 2021-ben visszaállt 

a pandémia előtti állapot: az elhelyezettek 

mintegy fele passzív álláskereső. 

Az IT recruitment területén a sikeres 

toborzáshoz nélkülözhetetlenné váltak a 

nyomonkövető rendszerek (ATS – applicant 

tracking system). Emellett felértékelődtek 

a GDPR-kompatibilis (főként belső) adatbázisok, 

illetve az olyan platformok, ahol 

az IT szakemberek elérhetőek (például a 

LinkedIn). A sikeres toborzás előfeltételévé 

vált a nagy merítés és a gyorsaság. – A szakemberek 

eléréséhez a korábbiaknál komolyabb 

toborzási tevékenység szükséges, így 

arra számítok, hogy sok céges belső csapat 

fordul külső recruitment céghez. A toborzás 

díja várhatóan növekedni fog, hiszen a cégek 

számára nem a toborzás ára, hanem a 

sikere a legfontosabb. Az is a toborzó cégek 

mellett szól, hogy egyszerre akár több száz 

pozícióra keresnek jelentkezőt, így sokkal 

nagyobb merítéssel dolgoznak, mint a belső 

toborzást folytató cégek – hangsúlyozza az 

ügyvezető. 

Újfajta IT tudás jelenik meg 

Jelenleg a cégek túlnyomó többsége hibrid 

munkarendben dolgozik. Ez jellemzően 

két-három nap irodai tartózkodást, a fennmaradó 

időben otthoni munkavégzést jelent. 

Nagyvállalati környezetben elindult 

egy folyamat, ami kifejezetten a virtuális 

működést, az online megbeszéléseket, az 

otthoni munkavégzést stb. támogatja. Ennek 

többnyire az irodabérleti díjak jelentős lefaragása 

a célja. Egy másik tendencia azon 

14 | | 2021.08.17.

A legkeresettebb IT szakemberek 

Magyarországon 

(2021. augusztus, forrás: Bluebird) 

• DevOps szakemberek 

• Angular fejlesztők 

• React fejlesztők 

• Fullstack fejlesztők 

(Java+Angular, .NET+Angular) 

• IT rendszerszervezők 

• Java fejlesztők 

irodák számának növekedése, amelyekben 

a bérlők maguk az IT szakemberek. Baráti 

közösségek hoznak létre irodai környezeteket, 

ahol saját maguk számára alakítják ki 

az optimális munkahelyet. Sok szakember 

egy ideig szívesen dolgozik otthonról, de 

a home office kizárólagossága többek 

számára inkább rossz, mint jó. Vannak, akik 

emiatt váltanak munkahelyet. Ugyanakkor 

az állandó irodai jelenlétet igénylő munkaadók 

sem népszerűek az IT szakemberek 

körében. A többség a hetenkénti legalább 

egy-két nap otthoni munkavégzést tartja a 

legkedvezőbbnek. 

– Véleményem szerint az IT-szakma 

mérete sokkal nagyobb lesz a jelenleginél. 

A jövőben az alapvető fejlesztői, üzemeltetői 

(core) tudással rendelkező informatikusok 

mellett egyre több, felhasználói 

IT tudással rendelkező szakember jelenik 

meg. Felhasználói tudás alatt azonban 

nem a manapság használatos irodai 

szoftverek ismeretét értem, hanem akár 

olyan szoftverekét, amelyekkel weblapot, 

egyszerű vállalatirányítási rendszereket 

stb. lehet készíteni. Ettől függetlenül egyre 

nagyobb szükség lesz a core IT tudásra. 

Ennek egyik oka, hogy a világ a rendkívül 

komoly szaktudást igénylő mesterséges 

intelligencia megoldások felé halad. A 

másik egyértelmű trend, hogy öt-tíz éven 

belül az IT-biztonság lehet az IT-szektor 

legmeghatározóbb területe. A nagyfokú 

IT-biztonság elérése, illetve a megtámadott 

rendszerek életre keltése minden 

pénzt megér majd a vállalatoknak, következésképpen 

óriási lehetőségeket teremt 

az informatikusok számára – fogalmaz 

Réfi Balázs. 

Csökkenő kockázatvállalási 

kedv 

A folyamatos növekedés miatt eddig is 

intenzíven, számos különböző csatornán 

– közösségi médiaplatformokon, direkt 

megkereséssel vagy eseményeken 

keresztül – kereste leendő munkatársait 

HR 

az EPAM. A Covid-járvány elsősorban a 

hangsúlyokat tolta el, hiszen majdnem 

minden toborzást célzó tevékenység az 

online térbe tevődött át. Csökkent a direkt 

megkeresések hatékonysága, illetve a 

jelöltek kockázatvállalási, munkahelyváltási 

hajlandósága. 

Új eszközöket is bevetettek. Ilyen például 

a belépési bónusz „intézménye”, amit 

főleg tapasztaltabb jelölteknek ajánlanak. 

Negyedévente úgynevezett „hiring week” 

-et tartanak, aminek lényege, hogy egy 

előre meghirdetett héten, gyorsított eljárásban 

vezetik végig a jelentkezőket a 

többkörös, teljes felvételi folyamaton, és 48 

órán belül ajánlatot is adnak. Amennyiben 

a jelölt 24 órán belül elfogadja azt, extra 

bónuszt is kap. 

A Covid-járvány alatt vezették be külső 

ajánlói programjukat, amely szerint bárki 

ajánlhat szakembert a cégnek. Ha az illető 

megfelel a követelményeknek és felvételt 

nyer (és munkába áll), az ajánló bónuszt kap. 

Sok a maradandó változás 

Az EPAM-nál úgy gondolják, hogy a 

pandémia előtti éra már nem jön vissza 

teljesen, a munkavégzés módja maradandóan 

átalakult. Az emberek napirendje 

megváltozott, és ennek egyes elemeit 

(például reggeli sport) sokan szeretnék 

megtartani. Az IT-szektorban eddig is voltak 

már hibrid, nem egy helyszínen dolgozó 

csapatok. Ez várhatóan megmarad a 

jövőben is. 

Jelenleg az EPAM munkatársai úgynevezett 

hoteling rendszerben tudnak az irodában 

dolgozni. Ez azt jelenti, hogy nincsenek 

tartósan egyénekhez rendelt asztalok. A 

mostani járványügyi helyzetben csak a 

dolgozók kis hányada tartózkodhat egyszerre 

az irodában. A tapasztalatok azt mutatják, 

hogy inkább kisebb csapatok mennek az 

irodába megbeszélésekre, egyeztetésekre, a 

„magányos” gép mögötti munkát elsősorban 

otthonról végzik a kollégák. 

Fontos változás, hogy az eddigi három 

EPAM-városon, tehát Budapesten, Szegeden 

és Debrecenen túl már az egész ország 

területéről lehet távmunkában az EPAM-nak 

dolgozni. A vállalat tervei szerint ez hosszú 

távon így marad. 

Sikeres munkatárs-ajánlási 

rendszer 

A Lufthansa Systems Hungáriánál (LSYH) 

a jól bevált munkaerő-toborzási eszközök 

között kiemelkedően hatékony és sikeres 

a vállalat munkatárs-ajánlási folyamata. 

Idén például – augusztusig – az újonnan 

felvett munkatársak közel 40 százaléka 

kollégák ajánlásával indult sikeres kiválasztási 

folyamat eredményeképpen érkezett a 

céghez. 

A vállalat elsődleges toborzási felülete 

saját karrierportálja, emellett aktívak a 

közösségi médiában is. 

A munkatársak kiválasztási folyamata 

a pandémia alatt teljes egészében 

online működött, ezt részben továbbra is 

megtartják. Emellett a felvételi folyamat 

során természetesen mód van a személyes 

találkozóra is. 

Hibrid munkarend 

az igényekhez igazítva 

Az LSYH-nál hosszabb távon a hibrid 

munkarend meghonosítását tervezik, 

megpróbálják a vállalati kultúrához leginkább 

illeszkedő módját és szabályait kialakítani. 

Az otthoni/irodai jelenlét arányának 

meghatározásában – a kollégák egyéni 

preferenciáinak figyelembevételével – a cég 

nagyon rugalmas. Indokolt esetben lehetővé 

teszik akár a teljes home office-t, akár a 

teljes irodai munkavégzést. 

Tapasztalataik szerint a pandémia alatt 

domináló otthoni munkavégzés növelte a 

produktivitást. Ezzel együtt is fontosnak 

tartják a személyes kapcsolódást, az integrációt, 

a csapatkohézió támogatását. 

Az LSYH-nál elképzelhetőnek tartják, 

hogy a nagyobb arányú otthoni munkavégzés 

változást hoz a munkaerő összetételében, 

hiszen a rugalmas munkavégzés 

előnyös lehet különböző élethelyzetekben. 

Hasonlóan kedvező hatást válthat ki a részmunkaidős 

foglalkoztatás, ami szintén adott 

a cégnél. 

A hibrid munkavégzés új perspektívája 

az is, hogy a budapesti és szegedi irodáktól 

földrajzilag távolabb lakó potenciális 

új munkavállalók is nagyobb arányban 

jelentkeznek az LSYH-hoz, hiszen nem kell 

mindennap bejárniuk a munkahelyükre. 

A pandémia alatt a külföldi üzleti utak 

szinte teljes mértékben elmaradtak, azokat 

online megoldásokkal, eredményesen 

pótolták. A személyes találkozások azonban 

nem pótolhatóak minden esetben, a járvány 

elmúltával valamilyen mértékben mindenképpen 

visszatérnek. Egy részüket azonban 

kiváltják majd a jól bevált új, digitális 

eszközök. 

2021.08.17. | | 15

ŐRI 

ANDRÁS 

HR 

„Best practice” 

távmunka toborzásra 

A COVID-járvány új kihívások elé állította a HR-eseket. Ennek apropóján „legjobb gyakorlatokról” 

(best practice) olvashattunk a hrmorning.com oldalán. 

A 

COVID-járvány miatti virtuális 

toborzás és kiválasztás új munkamódszerek 

kidolgozására sarkallta 

a HR-eseket. A járvány enyhültével ugyan 

sokaknak vissza kellett térniük az irodájukba, 

de többségük megkedvelte a home 

office-t, és továbbra is igénylik legalább 

a hibrid (irodai és otthoni) munkavégzést. 

Nemrégiben a népszerű HR portál oldalán 

(a hrmorning.com-on) ezzel kapcsolatban 

hét „legjobb gyakorlatról” (best practice) 

olvashattunk. 

Keressünk új megoldásokat 

Annie Lin, a People at Lever alelnöke szerint 

először mindenkinek érdemes alaposan 

kielemeznie azt, hogy hogyan végezte 

korábban a toborzás és kiválasztás folyamatát. 

Nem szabad megelégedni a felhígított 

változattal, hanem minden korábbi 

lépéshez, vagy legalábbis ezek többségéhez 

meg kell keresni a megvalósítás új módját. 

Így hasonlíthat a legjobban a folyamat az 

eredetihez, és ekkor lesz a legnagyobb esély 

a sikerre is. 

Használjunk 

több platformot 

A távmunkában többféle kommunikációs 

csatornát használnak. Sokszor van videokonferencia, 

vagy one-on-one meeting. 

Egy telefonbeszélgetés azonban teljesen 

más készségeket igényel, hogy az e-mailről 

már ne is beszéljünk! A Harvard Business 

Rewiew (HBR) egyik tanulmánya kifejezetten 

ajánlja ezeken a platformokon külön-külön 

is felmérni a jelöltek készségét. Így lehet 

a legteljesebb képet kapni arról, hogy a 

jelentkező kommunikációs stílusa mennyire 

illeszkedik az elvárt irányhoz. 

Szélesítsük a merítést 

Egy meghirdetett táv- vagy hibrid munka 

során nem csupán a környékről számíthatunk 

jelentkezőkre, tehát azok elvileg a 

világ bármelyik részéről érkezhetnek. Így a 

közzétételre se a helyi médiumokat, hanem 

ennél nagyobb merítést célszerű használni. 

Hatékonyak lehetnek erre a közösségi 

médiumok, de jó módszer lehet az is, ha a 

meglévő munkavállalók a potenciális ismerőseiket 

ajánlják. 

Be kell vonni 

a leendő munkatársakat 

A Harvard kutatói azt találták, hogy az 

együttműködés és a csapatdinamika jelentősen 

hat az egyén teljesítményére. Ha tehát 

a leendő munkatársak is részt vesznek a 

kiválasztás folyamatában, akkor nagyobb 

esély van annak a jelöltnek a megtalálására, 

aki a legtöbbet tudja majd hozzátenni a 

csapat teljesítményéhez. Nem is beszélve 

arról, hogy az így bevont munkavállalóknak 

már nem lesz idegen az új társuk. 

Minél hamarabb és 

gyakran közöljük 

az elvárásokat 

Írásban és szóban is fel kell hívni az új 

munkatárs figyelmét – még a belépés 

előtt –, hogy mire számíthat és mit várnak 

el tőle. Részletesen le kell írni például, 

mikor és hogyan kell részt vennie az online 

képzéseken, vagy felvennie a kapcsolatot 

egy mentorral. Az eredmény érdekében 

rendszeresen el kell magyarázni, hogy 

mindez hogyan illeszkedik a vállalat küldetéséhez, 

a csapat céljaihoz, illetve az ő saját 

felelősségéhez. 

Ne hagyjuk magára 

az új munkatársat 

Akit távmunkára alkalmaznak, az 

kezdetben nagyon egyedül érezheti magát. 

Sok cégnél az új munkavállalóknak ún. 

induló csomagot állítanak össze, amiben 

minden lényeges és szükséges információt 

megtalálnak (mint például a vállalati 

kultúra elemeit, kontaktokat stb.). Máshol 

szokás, hogy az új munkatársat a többiek 

személyre szóló videoüzenettel fogadják. 

A HBR egyik cikkében kifejezetten ajánlják 

egy induló kapcsolattartó kinevezését 

is, akihez gyakorlatilag mindennel lehet 

fordulni. 

Segítség a 

kapcsolatépítésben 

Az otthoni munka egyik kockázata, hogy az 

emberek elszigetelődhetnek egymástól, 

ezért formális és informális interakciókkal 

kell menedzselni a beilleszkedést. Minden 

új alkalmazottat mihamarabb be kell 

vonni a csoportos megbeszélésekbe, hogy 

megérezzék és átvegyék a csapat dinamikáját. 

Ugyanakkor egy felsőbb szintű 

megbeszélésen való megfigyelői részvétel 

segíthet megérteni a vállalat működését 

is. A közvetlen kollegákkal szervezett 

„találkozók” – Teams, Zoom – képesek 

kiváltani az irodákban a pihenőidőben 

zajló kapcsolatépítő „csevegéseket”. 

16 | | 2021.08.17.

HR 

MEIXNER 

ZOLTÁN 

A vállalatok kezdik belakni 

a virtuális főhadiszállásokat 

A pandémia hatására számos virtuális főhadiszállással foglalkozó startup indult. De vajon van-e 

jövője az ilyen cégeknek? 

A 

pandémia egyik leglátványosabb 

következménye a munkahelyeken 

a hibrid rendszerek felé 

való elmozdulás. Azaz a munkaadóktól 

és munkaköröktől függően különböző 

mértékben, de az alkalmazottak otthonról 

dolgoznak. Ez csak akkor lehet hatékony, 

ha a saját kanapéjukról is ugyanazt a 

munkakörnyezetet érik el, mint a céges 

iróasztaluknál. Ez kiváltotta a virtuális 

cégközpontok termékként való fejlesztését. 

„Az ügyfelekkel folytatott megbeszélések 

során gyakran felmerült a vállalati 

szintű metaversum létrehozásának 

koncepciója” – mondta Liz Kiehner, a 

Capgemini Invent észak-amerikai részlegének 

munkaerővel és szervezeti 

kérdésekkel foglalkozó alelnöke. A metaversum 

egy megosztott interaktív, magával 

ragadó, kollaboratív 3D-s világ, amely a 

munkahelyek esetében a központi iroda 

virtuális megtestesülése lenne, ahol a 

távolban és a fizikailag a cégközpontban 

lévők azonos feltételek között dolgoznának 

és együttműködnének. 

Az elmúlt évben számos virtuális főhadiszállással 

foglalkozó startup indult, köztük 

a Teamflow, a Gather, a Branch, a Nooks, 

a HubbleHQ és a Teemyco. Emellett egy 

nagyvállalati szoftvergyártó hivatalosan is 

belépett a digitális főhadiszállás területére. 

A Salesforce júliusban, a Slack 27 milliárd 

dolláros felvásárlásának lezárásáról szóló 

bejelentés részeként mutatta be a vállalati 

digitális főhadiszállás megalapítására 

vonatkozó stratégiáját. 

„Együtt fogjuk meghatározni a vállalati 

szoftverek jövőjét, létrehozva a digitális 

főhadiszállást, amely minden szervezet 

számára lehetővé teszi, hogy bárhonnan 

elérhetővé tegye az ügyfelek és a munkatársak 

sikeres tevékenységét” – idézte Marc 

Benioff, a Salesforce elnök-vezérigazgató 

közleményét az amerikai emberi erőforrás 

szövetség portálja, az SHRM.org. 

A különböző virtuális főhadiszállás 

platformok kissé eltérő megközelítéseket 

alkalmaznak. Egyesek a munkaköri kötelezettségekre 

helyezik a hangsúlyt, míg 

mások inkább a közösségi spontaneitásra 

összpontosítanak. Mindegyikük megpróbál 

tőkét kovácsolni abból, hogy számos 

vállalat újragondolja az iroda funkcióját. 

„Sok vállalat felteszi a kérdést, hogy mi 

szükség van a vállalati központokra? Meg 

kellene találnunk a megfelelő modellt, 

amely passzol a vállalatunkhoz, az üzletágunk 

karakteréhez, a stratégiánkhoz és 

a növekedési modellünkhöz” – mondta 

Kiehner. 

A Teamflow fő piaca a hivatásos 

munkaerő, bár rendezvények lebonyolítására 

is alkalmas. „A célcsoportunkba 

tartozik bárki, akinek van professzionális 

e-mail címe. Határozottan a munkavégzésre 

orientálódunk” – fejtette ki Florent Crivello 

alapító vezérigazgató. A vállalat 2020 júliusi 

alapítása óta mintegy 50 millió dollárt gyűjtött 

össze. 

A virtuális iroda alaprajzán minden 

egyes alkalmazottat egy buborék képvisel, 

amelyet a dolgozó mozgathat, így szimulálva 

az irodában való járkálást. A platform 

térbeli hangtechnológiát használ, így a 

hang csökken, ahogy a buborékok távolodnak 

egymástól, ami azt jelenti, hogy az 

egyes buborékok közelebb kerülhetnek 

egymáshoz, hogy privát beszélgetéseket 

folytassanak. A platform integrálható más 

alkalmazásokkal, például a Google Docs 

alkalmazással, lehetővé téve a csoportok 

együttműködését. „Létrehozhatsz egy 

szobát egy adott projekt számára, és az 

összes, a projekthez kapcsolódó elem 

abban az egy szobában marad. Így amikor 

együttműködünk a projekten, csak egy 

linket kell megnyitni – ahelyett, hogy a 

Zoomot és öt másik dolgot nyitnánk meg a 

háttérben –, és minden, amire szükségünk 

van, egy helyen megtalálható” – magyarázta 

Crivello. 

A Bramble a „digitális vendéglátás” 

megteremtését tűzte ki célul – közölte 

Vladic Ravich a cég társalapítója. A terméket 

az Artery, mint kulturális és társadalmi 

összejövetelek (például előadások és 

partik) közösségi platformjaként építette. 

„Értelemszerűen a platformoknak tudniuk 

kell, hogy mit csinálnak jól. Amit mi jól 

csinálunk, az az összejövetelek, a szocializáció, 

tehát az emberi oldal” – mondta 

Ravich. 

„Ahhoz, hogy a virtuális főhadiszállást 

hatékonyan működtessék, a vállalatoknak 

nagyon jól meg kell érteniük a felhasználók 

igényeit. Meg kell érteni, hogy kinek lenne 

jó a virtuális HQ-modell, és kinek nem” – 

magyarázta Kiehner. Emellett sok múlik 

azon is, hogy egy vállalat milyen hibrid 

munkamodellt szeretne alkalmazni. 

A különböző virtuális HQ-modellek 

azonban annyira újak, hogy a vállalkozások 

még csak most kezdik felfedezni őket. „Nem 

gondoljuk, hogy a vállalkozások azonnal 

belevetik magukat. Valószínűleg lesznek 

olyan csapatok a szervezeten belül, amelyek 

kipróbálják, és csak aztán szállhat be a felső 

vezetés. A legtöbb szervezetnél jelenleg ez a 

helyzet” – szögezte le Ravich. 

2021.08.17. | | 17

MÓRAY 

GÁBOR 

HR 

Hibrid munkavégzés: 

új világrend született 

Szakértők az ipari forradalomhoz hasonlítják azoknak a változásoknak a horderejét, amelyeket 

a távmunka térhódítása okozott a munka világában. Az átalakulás mindenkit érint – de milyen 

kihívásokat támaszt a vezetőkkel szemben az új munkavégzési paradigma? 

A 

COVID-19 járvány világszerte 

rákényszerítette a vállalatokat, 

hogy lényegében napok alatt átálljanak 

egy gyökeresen újfajta munkarendre, 

amit a távmunka dominál. A vírus szétrobbantotta 

az ötnapos (reggel 9-től délután 

5-ig tartó) munkarendet, és noha sokan 

összeomlástól tartottak, kiderült, hogy a 

rugalmasság egyáltalán nem veszélyezteti 

a teljesítményt – mivel a dolgozók értékelik 

a szabadságot és nem élnek vissza vele. 

Bár az intézmények egy részét (kórházakat, 

fuvarozó szolgáltatásokat stb.) 

kevésbé érintette a változás, a többi szektorban 

alapvetően átformálta a dolgozók 

mentalitását. A Society for Human Resource 

Management (SHRM) felmérése szerint az 

amerikai dolgozók hetven százaléka ma 

már hosszú távon is szívesebben dolgozna 

részben vagy egészben hazulról, és 35 

százalék még azt is elfogadná, ha cserébe 

kevesebb pénzt vihetne haza. A távmunkát 

előnyben részesítők 20 százaléka ki is lépne, 

ha köteleznék rá, hogy bejárjon. 

A változás szele 

A munkaadók pedig komolyan veszik ezt a 

fenyegetést, és a Gartner kutatása szerint 

a nagyvállalati vezetők közel 60 százaléka a 

jövőben is engedné a távmunkát, 49 százalék 

pedig csak a hét bizonyos napjain várná el 

a bejárást az irodába. A cégek ezzel párhuzamosan 

irodai kapacitásuk leépítését is 

tervbe vették, és közel felük az elkövetkező 

két évben 30 százalékos csökkentésre 

készül ezen a téren. 

Szakértők szerint olyan változásokat 

élünk át, amelyek csak az első és második 

ipari forradalomhoz hasonlíthatók. A hightech 

cégek már korábban is elkezdtek 

elmozdulni a rugalmas munkarend felé, de 

a járvány felgyorsította ezt a folyamatot. Az 

olyan óriások, mint a Facebook, a Spotify, 

a VMware, a Twitter és a Reddit ma már 

természetes módon biztosítják a lehetőséget 

alkalmazottaiknak, hogy onnan 

dolgozzanak, ahonnan akarnak, és egyre 

többen közülük külön vezetőt alkalmaznak a 

távmunka kézben tartására. 

Ugyanakkor sok olyan cég van, amelyik 

még nem döntötte el, hogyan szervezze át 

meglévő irodai kapacitásait, és nem akar 

visszavonhatatlan lépést tenni, amíg a 

helyzet képlékeny. A kivárás mögött anyagi 

megfontolások állnak, ugyanis minden 

változtatás pénzbe kerül, és ezek a vállalatok 

egyelőre még nem akarnak hatalmas 

összegeket elkölteni erre a célra, amíg 

nem tisztázzák, hány ember dolgozzon az 

irodában és hogyan alakul a térhasználat az 

új viszonyok közt. 

Nem mind arany, 

ami hibrid 

De vannak más problémák is. Az elmúlt 

időszakot – és talán az elkövetkező hónapokat 

ismét – a vírus terjedését lassító 

védelmi intézkedések (maszkviselés, 

távolságtartás stb.) szigorú betartatása 

jellemezte. Nyitott kérdés, hogy mikor 

engedhetők vissza a dolgozók az irodába 

biztonságosan és milyen feltételeket kell 

megteremtenie a munkaadónak? Egyelőre 

az is kérdéses, hogy a hibrid munkavégzés 

milyen hatással lesz a vállalati kultúrára és 

a dolgozók előmenetelére? Felmerülhetnek 

olyan aggályok, hogy az előléptetéseknél 

a vezetők előnyben részesítik azokat, akik 

sokat vannak az irodában, a távmunkások 

pedig háttérbe szorulnak. 

Ezek a félelmek nem teljesen megalapozatlanok. 

A Stanford kutatói már a járvány 

előtt megállapították, hogy azon alkalmazottak 

számára – akik otthonról dolgoznak 

– csökkennek az előrejutás esélyei, 

hiába nyújtanak irodai társaikkal azonos 

teljesítményt. 

A vállalati vezetők attól is tartanak, hogy 

a hibrid munkahelyeken A és B csapatok 

jönnek létre, így a hibrid megközelítés 

kétfajta munkavállalói tapasztalathoz 

vezet: korlátokat emel a dolgozók közé 

és az egyenlőtlenségek táptalajává válik. 

Ezek az aggodalmak fokozottan érintik a 

nőket, akiket a családdal, háztartással 

kapcsolatos teendők amúgy is nagyobb 

mértékben az otthonukhoz kötnek, és így 

még inkább háttérbe szorulhatnak a vezetők 

körül nyüzsgő férfikollégákkal szemben. Ez 

különösen súlyos probléma a járvány újabb 

és újabb hullámai idején, amikor az online 

oktatás miatt a szülők (jellemzően az anyák) 

félnapokat kényszerültek kisiskolás gyerekeik 

mellett ülni a számítógép előtt. Nem 

véletlen, hogy a járvány okozta recesszió 

miatti leépítések a nőket nagyobb arányban 

érintette, mint a férfiakat (a Gallup elemzése 

18 | | 2021.08.17.

HR 

szerint a különbség megközelíti a 30 százalékot) 

és ha az irodákat elsősorban férfiak 

népesítik be, ez akár olyan jelzést is küldhet 

a nők felé, hogy nemkívánatosak ebben a 

belső körben. 

Újszerű megoldások 

A vállalati vezetők többsége természetesen 

tisztában van a hibrid modell potenciális 

veszélyeivel, és igyekszik megelőzni a problémákat. 

A hátrányos megkülönböztetés 

ellen például azzal igyekeznek tenni, hogy 

minden megbeszélést online tartanak, még 

abban az esetben is, ha a résztvevők egy 

része bent van az irodában. A megoldás 

támogatói szerint ez a helyzet egyenlő feltételeket 

teremt a dolgozók számára. Azonban 

a szakértők azt is fontosnak tartják, hogy 

a csapatok tagjai lehetőleg ugyanazokon 

a napokon jöjjenek be az irodába – amely 

megoldás szorosabbra fűzi a munkatársak 

közti személyes kapcsolatokat, ezáltal 

javítja a csapatszellemet, a team munkamorálját, 

emellett elejét veszi, hogy némelyek 

közelebb kerüljenek a tűzhöz, mint más 

kollégák. 

A COVID-19 járvány arra is rákényszerítette 

a cégeket, hogy újragondolják a 

dolgozók elhelyezésével kapcsolatos kérdéseket. 

A vállalatok ezen a területen is többfajta 

megoldással kísérleteznek. 

A Spotify például annak ellenére 

megtartja irodáit, hogy a távmunkát 

részesíti előnyben. A több, mint hatezer 

dolgozó ma már nem köteles bejárni a 

munkahelyére, de ha ehhez van kedve, 

használhatja az irodát is. 

A stockholmi székhelyű streamelő szolgáltatás 

továbbképzéssel igyekszik segíteni 

vezetőit a földrajzilag szétszórt teamek 

munkájának menedzselésében. Ezeken 

a tanfolyamokon, amelyek a járvány alatt 

szerzett tapasztalatokra épülnek, a menedzserek 

azt is megtanulják, miként ismerjék 

fel a bezártság vagy a depresszió jeleit. A 

járvány alatt egyébként rengeteget lehetett 

hallani az otthoni munka káros lelki hatásairól, 

de egyelőre még tisztázatlan, hogy a 

sokaknál tapasztalható kiégés és letörtség 

mennyiben köszönhető az otthoni munkával 

együtt járó izolációnak, és mennyiben 

magának a pandémiának, amely önmagában 

is hatalmas lelki megterhelést jelentett 

mindannyiunk számára. 

Van, aki közösen szereti 

A Spotify-hoz hasonló úton jár a VMware is, 

amely több, mint harmincezer dolgozójának 

biztosítja az otthoni munkavégzés lehetőségét, 

ugyanakkor világszerte megtartja 200 

irodáját, hogy azok se maradjanak hoppon, 

akik inkább bejárnának. Az irodák a munkatársak 

találkozási helyéül is szolgálnak, 

mert a VMware-nél azt vallják, hogy az ilyen 

személyes meetingek nélkül a csapatok 

széthullanak. A cég senkire sem erőlteti rá 

egyik megoldását sem, és mindent megtesz 

azért, hogy az otthon dolgozók se kerüljenek 

ki a vezetők látóköréből. 

De nem mindenütt adnak akkora 

döntési szabadságot a dolgozóknak, mint a 

Spotify-nál vagy a VMware-nél. Egyes cégek 

szakértőkre bízzák annak eldöntését, hogy 

melyik munkakör igényel teljes munkaidős 

jelenlétet, és melyik végezhető otthonról. 

Ezeknél a vállalatoknál a hazulról dolgozók 

bizonyos keretek között szabadon oszthatják 

be munkaidejüket, de valamennyi időt 

mindenképp a munkahelyen kell tölteniük. 

Végül a lehetséges utak közül említést 

érdemel még a Schneider Electric megoldása, 

amely a közösségi irodák használatára 

épül. A több, mint 135000 alkalmazottat 

foglalkoztató francia világcég 2020-ban 27 

kis irodát zárt be, és 2021-ben további 20 

iroda bezárására készül. Az ingatlanállomány 

ésszerű leépítését már a járvány előtt 

számításba vették, és a pandémia felgyorsította 

a folyamatot. 

A Schneider Electric most egy nagy 

közösségi irodahálózattal kötöttek megállapodást, 

így a dolgozók nem kényszerülnek 

rá, hogy állandóan otthon dolgozzanak, 

ugyanakkor a cég is mentesül a fölösleges 

irodai kapacitás fenntartásának terhétől. 

A jó példa ragadós 

Már szó volt róla, hogy az online munkavégzési 

forma terjedésének egyik fontos 

következményeként új munkakör született: 

a távmunka igazgatóé. Egyre több cég 

ismeri fel, hogy a távmunkával kapcsolatos 

kérdések kezelésére külön vezetőre 

van szükség, akinek az egyik legfontosabb 

feladata a vállalati kultúra megőrzése és 

továbbfejlesztése. A megváltozott körülmények 

között ehhez nagy empátiára és 

kreativitásra van szükség, hiszen a korábbi 

technikák nem működnek, ugyanis a fizikai 

környezet egységes kialakításával nem 

lehet közösségi élményt adni a dolgozóknak, 

és hiányoznak a személyes találkozások jól 

bevált, mindennapos formái a büfében és a 

kávéautomaták előtt. 

A távmunkához kapcsolódó további fontos 

felismerés az, hogy a munkafolyamatok 

a korábbiakhoz képest teljes átalakítást 

igényelnek. Az ökölszabály a következő: 

meg kell nézni, hogy egy munkafolyamat 

csak akkor működik-e, ha mindenki az 

irodában van. Ha a válasz igen, akkor ideje a 

változtatásoknak. 

Paradox módon a hibrid munkavégzési 

forma tovább bonyolítja a vezetők 

helyzetét, mint az egyszerű távmunka, 

mert noha a team egyik része hazulról 

dolgozik, a másik az irodából. A vezetőnek 

azonban el kell érnie, hogy mindenki 

egyenragú csapattagnak érezze magát. 

A tapasztalatok szerint sokat segít, ha 

az igazgatók is otthonról dolgoznak, ha 

ugyanis állandóan az irodában tartózkodnak, 

a hangsúly óhatatlanul visszakerül 

a fizikai munkahelyre. Amennyiben 

viszont ők is távmunkára állnak rá, ez 

fontos és megnyugtató jelzés a dolgozók 

számára, hogy nem az irodai munka a 

szakmai előmenetel záloga. 

2021.08.17. | | 19

OKTATÁS 

Sokat segíthet a programozás 

a fogyatékkal élő gyerekeknek 

A vállalatok egyre nagyobb energiát fordítanak a diákok megszólítására, remélve, 

hogy fel tudják kelteni az érdeklődésüket a programozás iránt. 

Az 

idei Amerikai Nemzeti Kódolási 

Szimpóziumon a legnagyobb 

tech-óriások szakemberei 

beszélgettek arról, hogyan tudják a kódolás 

területére vonzani a tehetséges, ám fogyatékkal 

élő fiatalokat. Ez az amerikai trend 

még csak most kezd begyűrűzni Európába, 

de az első hullámai már érezhetők. A hazai 

lehetőségeket kutatva bemutatunk két 

olyan iskolát, ahol fogyatékkal élő gyerekeket 

tanítanak programozásra. 

A konferencia központi témája volt, hogy 

a programozás milyen karrierlehetőségeket 

nyújthat látássérült fiatalok számára. 

A rendezvény jelentőségét mutatja, hogy 

olyan cégek képviseltették magukat, mint az 

Apple, az Amazon, a LinkedIn és a Google. A 

cégeket azonban nem csak a jószándék hívta 

össze. Az IT területe az egyik leggyorsabban 

fejlődő iparág, amely óriási munkaerőt szív 

fel évről évre. Ezzel az állandóan növekvő 

kereslettel azonban a kínálat egyelőre nem 

tud lépést tartani: nincs elég szakember. 

Ezért a vállalatok egyre nagyobb energiát 

fordítanak a diákok megszólítására, 

remélve, hogy fel tudják kelteni az érdeklődésüket 

a programozás iránt. 

Ez a megközelítés a versenyszféra 

részéről Magyarországon még gyerekcipőben 

jár, de egyre több szülő és tanár 

ismeri fel a kódolásban rejlő potenciált. A 

Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola és 

Gimnázium, Kollégium, EGYMI középiskolás 

mozgáskorlátozott diákjai már lassan öt éve 

tanulnak programozást. Az intézmény 2017 

óta működik együtt a Logiscool alapítványával, 

a Digitális Tudásért Alapítvánnyal. 

„Első évben, amikor találkoztunk az 

»élményalapú programozást oktató 

módszerrel«, egyből tudtuk, hogy be akarjuk 

építeni a tananyagunkba. Az alapítványnál a 

kollégák látva a lelkesedésünket, felajánlották, 

hogy ingyenesen használhatjuk a 

Logiscool oktatási platformját és tananyagait” 

– mondta Szabó Csaba, a középiskolai 

intézményegység-vezetője. 

Játékosan a szakmába 

„Ekkor közösen elkezdtük megteremteni 

a feltételeket. Itt olyasmire kell gondolni, 

hogy a gyerekek először színes, játékos 

blokkokból építik fel a programokat, de 

ehhez szükség van egérhasználatra, 

vagyis finommotoros készségekre. Ez nem 

minden mozgáskorlátozott diákunknak 

megy könnyen, így kérésünkre a fejlesztők 

átalakították az oktatási platformot, hogy 

akadálymentesebb legyen” – jelentette ki 

továbbá Szabó Csaba. 

Az oktatási platform és a technikai 

háttér egy kicsit át lett alakítva a Mozgásjavító 

diákjainak speciális igényei szerint. 

Az intézmény tanárainak elhivatottságát 

mutatja, hogy itt nem álltak meg. Egy 

pályázaton robotokat is nyertek, amelyek 

nem csak a programozási órákon jelentek 

meg, de a többi óra állandó szereplőivé 

is váltak, vagyis ma már a tantestület 

nagy része használja őket. Mindezeknek 

köszönhetően ez elmúlt években egyre 

több diák kezdett el érdeklődni a programozás 

iránt. A megközelítés láthatóan 

működik: „Különleges öröm a számunkra, 

hogy az egyik diákunk idén emelt szintű 

informatika érettségit tett nagyon jó 

eredménnyel” – emelte ki újfent Szabó 

Csaba. 

„Amikor sérült gyerekekről beszélünk, 

abban az esetben a sérülésspecifikus 

megoldások nagyon egyénre szabottak” 

– mondta a Computerworldnek a szakember. 

„A mozgáskorlátozottak esetében 

a legnagyobb nehézséget az egérhasználat 

okozza. Nálunk nagyon sok olyan 

tanuló van, akik izomsorvadásban szenvednek, 

azaz a kezüket nagyon kis terjedelemben 

képesek mozgatni. Így amikor 

össze kellett kapcsolni két utasítást, akkor 

abban az esetben nagyon közel kellett 

mozgatni az egyiket a másikhoz, hogy 

úgynevezett mágneshatással kapcsolódjanak. 

Amikor ezt a Logiscool felé jeleztük, 

akkor ők ezt a távolságot picit megnövelték, 

hogy ne kelljen annyira pontosan 

illeszteni a részeket, így könnyebbé téve a 

felületet. 

Azok a fiatalok, akik nem képesek a standard 

egereket használni, hanem például 

trackballal dolgoznak, az ő esetükben ez 

nagyon nagy segítség volt, hogy gyorsak 

legyenek, hiszen a programozásnál sosem 

az a kérdés, hogy meg tudjuk-e csinálni, 

hanem az, hogy mennyi idő alatt. Amikor a 

20 | | 2021.08.17.

OKTATÁS 

fejlesztői felületnek az ilyen fajta specializációjáról 

beszélünk, akkor nem arról van szó, hogy nem 

akadálymentes, vagy használhatatlan, hanem hogy 

az adott szempontból könnyített-e. Azaz látássérült 

vagy más specifikum esetén más lényeges, de 

mozgáskorlátozott tanulók esetében a már említett 

beavatkozás nagyon sokat segítetett” – tette hozzá 

Szabó Csaba. 

Közös munka 

„Sok támogatást kapunk az intézményi gyógypedagógusoktól, 

van, amikor a segítségükkel a 

tanulókat alakítjuk a szoftverhez, azt tanítjuk meg 

nekik, hogyan tudják a leghatékonyabban használni 

és van, amikor más jellegű szoftvereket kell 

keresnünk, mert van, amikor egyik-másik kevésbé 

működőképes az adott ember számára. Szerencsére, 

ma már széles repertoáron mozognak 

ezek a szoftverek, azaz, ha valamelyik alkalmazás 

használata nem megfelelő, akkor van lehetőség 

egy másik típusú megoldás kipróbálására” – 

foglalta össze a jelenlegi helyzetet a középiskolai 

intézményegység-vezetője. 

A Gyengénlátók Általános Iskolájában is van programozás 

oktatása Digitális Tudásért Alapítvánnyal 

együttműködve. „A látássérült gyerekeknél 3-4. 

osztályban kezdjük el az oktatást, mert ekkor már a 

praktikus látásukat magabiztosan tudják használni 

a gyerekek, és vannak alapszintű informatikai ismereteik 

is” – mesélte Krénusz Kata gyógypedagógus. 

„A gyerekeknek kinagyítjuk a képernyőt, majd a 

színes blokkok élénk színeit segítségül hívva tudnak 

tájékozódni a programnyelvben. A mi gyerekeink 

ugyanazt tanulják, mint jól látó társaik, csak egy 

kicsit lassabban haladunk.” A kódolás egyik központi 

eleme a problémamegoldó képesség fejlesztése 

és használata. Látássérültként már kicsi gyermekkorban 

erősen fejletté válik a problémamegoldó 

képesség, amit a gyerekek nagyon jól tudnak 

hasznosítani a programozás tanulásakor, valamint 

később is, ha IT területen helyezkednének el. Emellett 

a kódolás más készségeket is fejleszt. „A programozás 

magabiztosságot ad” – tette hozzá Bodányi 

Levente, igazgatóhelyettes. „Hiszen amikor lefut 

a program, a munka gyümölcse azonnal láthatóvá 

válik, működik a játék, és ez egy azonnali visszacsatolás. 

Sikerélmény nem csak a diákjainknak, hanem 

nekünk tanároknak is.” 

Számítógépezni jó 

„A számítógép vagy egyéb elektronikai eszköz, 

mindenképpen csak egy eszköz, ez viszont a 

mozgáskorlátozottak életében nagyon meghatározó, 

ami a kommunikációjukat is jelentősen érinti. Ha 

ugyanis a mozgáskorlátozottsággal a beszédközpont 

is sérült és a tanuló nem igazán tud kommunikálni, 

neki a számítógép vagy az egyéb elektronikai 

eszköz egyben kommunikációs eszköz is lesz, azon 

keresztül tudja elmondani, mit szeretne. Itt megint 

a sebességre kívánok visszautalni, ha a társadalmat 

szeretnénk érzékenyíteni ezen emberek irányába, 

akkor feltétlenül a türelem a legfontosabb dolog, 

amit magukévá kell tenniük, mert csupán egy rövid 

ideig van türelem arra, hogy kivárjuk, a másik mit 

szeretne kérdezni vagy mondani, ám ha perceket 

kell várni egy mondatra, akkor az empátia is alacsonyabb 

szintre süllyed, ily módon a számítógépezésnek, 

eszközhasználatnak, még akkor is ha csak 

ülnek a gyerekek a számítógép előtt és használják, 

van tanító és fejlesztő hatása. Az nem mindegy, mit 

enged a család a gyerekének, sokat nyom benne 

a szülői felelősség, de mindenképpen eszközként 

kell ezeket az informatikai megoldásokat kezelni” – 

mondta Szabó Csaba. 

Magyarországon informatikaóra elvileg minden 

középiskolában van, és a programozás is része a 

tananyagnak, de a tantárgy oktatása rossz helyzetben 

van. Alacsony az óraszám, fejlesztést kívánna 

a tananyag, kevés a felkészült tanár, valamint az 

eszközpark sem ideális. Az eszközhiány különösen 

problémás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai 

Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) 6-8 éve 

200 milliárd forintra becsülte azt az összeget, amit 

évente beszerzésre és karbantartásra kellene fordítani. 

Ezért különösen fontosak az olyan alulról jövő 

kezdeményezések, amelyek a két fenti iskolában 

példaértékűek. A látássérült és mozgáskorlátozott 

gyermekek számára a programozás nem csak azért 

fontos, mert későbbi munkalehetőséget is adhat, 

hanem mert a kódolás tanulása közben fejlődik a 

gyerekek problémamegoldó képessége, és önbizalmat, 

pozitív énképet nyernek. Akár az IT területén 

helyezkednek el egy nagy tech-óriásnál, akár 

más területen próbálnak majd szerencsét, ezek a 

képességek elengedhetetlenek lesznek a jövőben a 

számukra. 

2021.08.17. | | 21

MÓRAY 

GÁBOR 

OKTATÁS 

Utazás a koponyánk körül 

– VR szemüveggel 

Kutatók olyan 3D vizualizácót készítettek, amely az idegrendszer tanulmányozásában segíti az 

orvostanhallgatókat. Az ötperces anyagok élményszerűvé teszik a tudás megszerzését, és a VR 

alkalmazásai új lehetőségeket tárnak fel – ugyanakkor a korlátait is megmutatják. 

A 

világ legelső virtuális valóság (VR) 

alapú szimulált idegsebészeti műtétét 

2009-ben hajtotta végre Dr. David 

Clarke, és a forradalmi jelentőségű virtuális 

operáció óta a VR megoldások egyre inkább 

teret nyernek az egészségügyben dolgozók 

(orvosok, ápolók), illetve orvostanhallgatók 

számára. A technika terjedésének komoly 

lökést adott a COVID-19 járvány, és a virtuális 

valóságon alapuló megoldások hatásosságát 

ma már kutatások is igazolják: 

a BMC Medical Education tavaly szeptemberi 

felmérése szerint például a megkérdezett 

orvostanhallgatók lelkesednek az 

új technikáért, és 77 százalékuk tekinti a 

VR képzést olyan megbízható platformnak, 

amely hasznos segítéséget nyújt a klinikai 

gyakorlat megszerzéséhez, 94 százalékuk 

pedig ideális diagnosztikai segédeszközt lát 

a VR-ben. 

Irány az agy 

Bár a VR elsősorban olyan gyakorló eszközként 

van jelen az oktatásban, amely lehetővé 

teszi bizonyos eljárások kockázatmentes 

elsajátítását, ismeretszerzésre is kiválóan 

használható, amint azt a Neuroimaging 

Center at NYU Abu Dhabi (NYUAD) és a 

Wisconsin Institute for the Discovery at 

University Wisconsin-Madison kutatóinak 

UW Virtual Brain Project nevet viselő 

fejlesztése is bizonyítja. 

A kutatók kísérőszöveggel ellátott 3D 

vizualizációkat használtak fel oktatási 

eszközként. A VR-technika ezen a területen 

is kiválóan bevált, és a kutatók tapasztalatai 

szerint a PC-nél sokkal hatékonyabb 

eszköznek bizonyult az élményszerű 

tudásszerzésre. Ugyanakkor azonban a 

kutatók számára az is egyértelművé vált, 

hogy noha a VR a hagyományos oktatási 

technikáknál izgalmasabb és könnyebben 

használható, semmiképp sem váltja ki a 

klasszikus ismeretszerzési módszereket. 

A kutatók a projekt keretében olyan újszerű, 

kísérőszöveggel ellátott interaktív 3D 

videoanyagokat hoztak létre, amelyek segítségével 

a tanulók jobban megérhették az 

emberi agy észleléssel kapcsolatos rendszereinek 

felépítését és működését. Ezután 

megvizsgálták, hogy miként reagálnak a 

diákok ezekre a leckékre a számítógépek 

előtt – illetve a virtuális valóságban –, ahol 

újszerű módon tudták magukévá tenni a 

tudásanyagot. 

Élményszerű tanulás 

A UW Virtual Brain Project kutatási tapasztalatait 

az American Psychological Association 

(APA) tudományos folyóiratában adták közre. 

A tesztek során a tudósok arra a következtetésre 

jutottak, hogy a résztvevők tudása 

PC-k és VR szemüvegek használata esetén 

egyaránt jelentősen gyarapodott, ebből a 

szempontból tehát nem volt különbség a 

PC-s és VR eszközök között. Viszont ami az 

élményszerűséget és a személyes tapasztalatokat 

illeti, kiderült, hogy ezen a téren a VR 

fölényesen veri a PC-t. 

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a VR „elvarázsolta”, 

azaz magával ragadta a diákokat, 

akik kifejezetten élvezték ezeket a VR alapú, 

3D-s körutazásokat az emberi agyban. 

Viszont a funkcionális neuroanatómiai 

ismeretek megszerzését a PC ugyanolyan 

22 | | 2021.08.17.

OKTATÁS 

hatékonyan támogatta, mint a VR, vagyis 

azok, akik nem tudnak hozzáférni a drágább 

VR megoldásokhoz, nem kerülnek behozhatatlan 

hátrányba szerencsésebb (vagy 

módosabb) társaikhoz képest. 

A VR legfőbb előnye tehát az, hogy 

élményszerűvé teszi a tudás megszerzését, 

és a diákokat egy olyan új világba vezeti el, 

ahová VR szemüveg nélkül soha nem léphetnének 

be. Viszont, mint oktatási technika 

nem törekedhet kizárólagos szerepre, mivel 

nem tudja helyettesíteni a valós világbeli 

interakciót a diákok és az oktatók között. 

Visszatérés a valóságba 

A narrációval ellátott 3D videók használata 

azóta jócskán túllépett a tesztfázison, 

és ma már rendszeresen alkalmazzák 

őket a University of Wisconsin-Madison 

és NYUAD egyetemi kurzusain. A leckék 

viszonylag rövidek, nagyjából négy-öt perc 

hosszúságúak, és az idegi struktúrákat, 

funkciókat tárgyaló szabályos előadásokba 

illeszkednek be. 

A kutatók szerint az oktatásban a VR 

egyfajta lencse, amely a mikroszkóphoz 

vagy a távcsőhöz hasonlítható: segítségével 

a hallgatók olyan nézőpontokat 

próbálhatnak ki, és olyan tapasztalatokban 

részesülhetnek, amelyeket más módon 

nem szerezhetnek meg. A VR semmiképp 

sem csodaszer a oktatásban, de pezsdítő 

élménnyé teheti a tudás megszerzését, 

és jelentősen gazdagíthatja a diákok 

tapasztalatait. Fontos ugyanakkor, hogy 

a VR egy szélesebb oktatási struktúrába 

integrálódjon, és ne lecserélni akarják 

vele a hagyományos módszereket, hanem 

kiegészíteni azokat. Ahogy a projekt egyik 

résztvevője fogalmazott: a mikroszkópot se 

viselhetik állandóan az arcukra rögzítve a 

tanulók, ugyanúgy le kell tenniük időnként a 

VR szemüveget, és a virtuális világból vissza 

kell térniük a valóságba. 

Ugyancsak fontos tapasztalat, hogy a 

VR-nek nem szabad elszigetelnie egymástól 

a diákokat és az oktatókat, és segítenie, 

valamint ösztönöznie kell az órai megbeszéléseket 

és az egyéb tanár-diák interakcióra 

épülő tevékenységeket. 

/BTCareersHungary 

bit.ly/btcareershungary

Ideje újra 

vitorlát bontani! 

2021. szeptember 22-23. 

(szerda-csütörtök ) 

BALATONFÜRED, 

FLAMINGÓ WELLNESS ÉS 

KONFERENCIA HOTEL 

Felsorolni is nehéz minden olyan területet, amelyben egy vitorlásverseny és a 

cégvezetés hasonló. A sikerhez közös munka, tökéletes összhang és nyílt, határozott 

kommunikáció szükséges. A pandémiás helyzetből is azok jöttek ki győztesen, akik 

képesek voltak a kemény idők alatt is változni, változtatni, átalakítani és alkalmazkodni. 

ÉPP EZÉRT ITT AZ IDŐ ARRA, HOGY ÚJRA VITORLÁT BONTSUNK: 

AZ ÜZLETBEN ÉS A VÍZEN EGYARÁNT. 

A COMPUTERWORLD ENNEK SZELLEMÉBEN SZERVEZI MEG 

AZ ELSŐ COMPUTERWORLD REGATTÁT. 

KI NEVEZHET? 

Bármilyen IKT-hez köthető vállalkozás, amely 

szeretné megmérettetni magát, bemutatni 

tudását, versenyszellemét egy vitorlás irányításában 

is. 

TERVEZETT PROGRAM: 

A verseny mellett szakmai 

kerekasztal is várja a 

vendégeket, így az üzletről 

is szó eshet, ezen felül 

állófogadás, valamint este 

koktélparty segít levezetni a 

vitorlázás izgalmait. 

HOGYAN ZAJLIK A VERSENY? 

• Minden nevező cég négy fős csapatot állíthat 

ki. Nem kell, hogy profi hajósok legyenek: 

egy órás elméleti oktatáson megtanulhatják a 

vitorlázás alapjait. 

• Az oktatást követően a csapatok pályaversenyen 

mérkőznek meg. 

• A biztonság és a siker érdekében minden hajón 

egy profi oktató is helyet foglal, aki felügyeli a 

csapatokat, tanácsokkal segíti a versenyzőket. 

• A több fordulós verseny egyes szakaszaiban 

egyszerre öt darab hajó teljesíti a versenypályát. 

• A versenyt és a regattát az a csapat nyeri, aki a 

legrövidebb idő alatt ér végig a kijelölt pályán. 

Ajánlatunkért érdeklődjön kapcsolattartójánál vagy küldjön levelet az ajanlat@project029.com címre.

Computerworld magazin 2021.08.24. LII. évfolyam 16. szám

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?