You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong><br />
<strong>Évkönyv</strong><br />
<strong>2019</strong>
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong><br />
<strong>Évkönyv</strong><br />
<strong>2019</strong>
Kiadó: <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong><br />
Szerkesztés: Kóczán András Imre<br />
Tördelés: Fancsek Krisztina<br />
Lektorálta: Janik Szabolcs, Dr. Marsai Viktor<br />
A kiadó elérhetősége: H-1518 Budapest, Pf. 155<br />
Tel.: +36 1 372 0191<br />
E-mail: info@migraciokutato.hu<br />
© <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong>, <strong>2019</strong>
Ta r t a l o m<br />
Elemzések <strong>2019</strong> 4<br />
Konferenciák és előadások <strong>2019</strong> 16<br />
Terepkutatások <strong>2019</strong> 30<br />
Média <strong>2019</strong> 52<br />
Terrorism 3.0 konferencia 56
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Elemzések<br />
4
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Elemzések <strong>2019</strong><br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> kutatóinak legfontosabb feladata, hogy a migrációhoz, illetve<br />
az azt kiváltó közel-keleti, afrikai és európai biztonságpolitikai kihívásokhoz kapcsolódó<br />
jelenségekről elemzéseket írjanak. Az elemzéseknek az a célja, hogy tudományos alapon,<br />
tudományos igényességgel világítsák meg a vizsgált jelenség okait, mélyebb összefüggéseit,<br />
illetve várható következményeit, így az európai és ezzel a magyar (biztonság)politikára<br />
gyakorolt közvetlen vagy várható közvetett hatásait.<br />
Az alábbi fejezetben összefoglaljuk, hogy az <strong>Intézet</strong> kutatói mely aktuális témákról készítettek<br />
elemzéseket a <strong>2019</strong>-es évben. Az elemzések jól illusztrálják azt, hogy milyen külső<br />
hatások és jelenségek határozták meg a tágabb értelemben vett migrációs problémakörről<br />
folyó diskurzust.<br />
Elemzések<br />
5
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Elemzések<br />
1.<br />
Az ENSZ globális migrációs egyezménye<br />
Gyorselemzés<br />
(<strong>2019</strong>. január 2.)<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> áttekintette<br />
a 2018. december 10-én 164 ENSZtagállam<br />
által aláírt globális migrációs<br />
paktum tartalmát. A több mint<br />
egytucat ország – köztük a V4-ek<br />
– által elutasított dokumentummal<br />
szembeni legfőbb érv, hogy leegyszerűsítő<br />
módon, elkerülhetetlen, de<br />
megfelelő menedzselés mellett mindenki<br />
számára előnyös folyamatként<br />
írja le a migrációt. A dokumentum egységes migráció-fogalmat használ, összemosva ezzel a<br />
legális és az illegális mozgásokat. A 23 célkitűzést lefektető egyezmény szinte teljes egészében<br />
a nemzetközi migránsok jogaira helyezi a hangsúlyt, miközben a nemzetállamok szuverenitásának<br />
fontosságát és a migrációt sok esetben övező kockázatokat csupán néhány helyen<br />
említi. Ebből következően a paktum szinte kizárólag a fogadó államoknak és társadalmaknak<br />
irányoz elő kötelezettségeket. Az egyezmény alapvetően a kibocsátó országok<br />
(vélelmezett) érdekeit szolgálja, amelyek jelenleg (látszólag) egybeesnek a bevándorlást<br />
támogató nyugati országok érdekeivel, ám a dokumentum leegyszerűsítései tudományos<br />
szempontból erőteljesen megkérdőjelezhetők.<br />
2.<br />
Bevándorlás és antiszemita indíttatású atrocitások:<br />
nyugat- és észak-európai körkép<br />
Veszprémy László Bernát elemzése<br />
(<strong>2019</strong>. január 15.)<br />
Tanulmányunk a nyugat- és északeurópai<br />
antiszemita hátterű atrocitások<br />
mértékét és azok bevándorlással<br />
fennálló összefüggéseit vizsgálja Franciaországban,<br />
az Egyesült Királyságban,<br />
Németországban, Hollandiában,<br />
Svédországban, Norvégiában és Dániában.<br />
A legtöbb vizsgált országgal kapcsolatos<br />
médiaelemzés és statisztikák<br />
az antiszemita indíttatású atrocitások számának növekedését mutatják. A migrációs válság<br />
kezdetétől folyamatos emelkedés tapasztalható az Egyesült Királyságban, Németország-<br />
6
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
ban és Dániában, míg Hollandiában – több visszaesést követően – 2017-ben jutottak el<br />
az elmúlt évekhez képest igen magas támadásszámhoz. Az elkövetők hátterét tekintve<br />
a támadók jelentős része a bevándorló közösségből került ki. Lényegében mindegyik ország<br />
esetében feltételezhető, hogy az atrocitások száma a valóságban valamivel vagy jóval<br />
nagyobb a hivatalos számoknál.<br />
3.<br />
A politikai rendezés kérdőjelei Líbiában<br />
Marsai Viktor elemzése<br />
(<strong>2019</strong>. január 22.)<br />
Bár a 2018-as összesített migrációs statisztikák<br />
és a líbiai tárgyalásokról érkező pozitív<br />
hírek alapján megnyugtatónak tűnt a helyzet<br />
az észak-afrikai országban, a decemberi<br />
választások elnapolása és a novemberi lermói konferencia félsikerei azt mutatták,<br />
pa-<br />
hogy messze még a tartós megoldás. Az<br />
elemzés 2018 végének politikai manővereit<br />
mutatja be, amelyek tovább növelték az ország<br />
instabilitását.<br />
Elemzések<br />
4.<br />
Európa iszlamizációjából az üzleti körök profitálnak<br />
(<strong>2019</strong>. január 28.)<br />
Az iszlám gazdaságtanán alapuló pénzügyi<br />
szolgáltatások az egyik leggyorsabban bő-<br />
vülő pénzügyi szektort képezik, amely<br />
az elmúlt két évtizedben évente 10–12<br />
százalékos növekedési rátát mutatott, és<br />
mintegy 2,5 milliárd fontnyi tőkével rendelkezik.<br />
Az iszlám pénzügyi szolgáltatások<br />
európai működéséhez olyan muszlim<br />
közösségre van szükség, amely elég nagy<br />
ahhoz, hogy tartós fogyasztói bázist jelentsen.<br />
Az iszlám pénzügyi és egyéb termékeinek megjelenését a piacon a nyugat-európai<br />
országok egy része – mint például Nagy-Britannia – lelkesen, más részük vonakodva<br />
fogadta el – ilyenek Németország és Franciaország.<br />
7
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Elemzések<br />
5.<br />
Teherviselés, teherexportálás: a migrációról szóló globális paktum az arab világ<br />
szemszögéből<br />
(<strong>2019</strong>. január 30.)<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> tanulmánya egyes<br />
arab országok a migrációról szóló globális<br />
megállapodáshoz fűződő viszonyát vizsgálva<br />
azt mutatja be, hogy milyen érdekek mentén<br />
támogatják vagy kritizálják az adott országok<br />
a paktumot. Az elemzés közelebbről<br />
vizsgálja két támogató ország, az Egyesült<br />
Arab Emirátusok és Tunézia, valamint két<br />
kritikákat megfogalmazó ország, Algéria és<br />
Libanon álláspontját, melyet a migrációról<br />
szóló globális megállapodásról a marokkói<br />
Marrákesben 2018. december 10–11-én<br />
tartott ENSZ kormányközi konferencia<br />
előtt és után képviseltek.<br />
6.<br />
A nők jogai és helyzete<br />
– egyes migráns közösségek nyugatitól eltérő civilizációs háttere tükrében<br />
(<strong>2019</strong>. február 6.)<br />
Az Európát érintő tömeges bevándorlók<br />
letelepedése óhatatlanul jelenti az eltérő<br />
kultúrák és értékrendszerek találkozását.<br />
A női egyenjogúság, önrendelkezés látozása elfogadhatatlan Európa orszá-<br />
korjogi<br />
különbségekből fakadóan egyes<br />
gaiban. A befogadó társadalmak erkölcsi<br />
normái szerint a vallási, társadalmi,<br />
közel-keleti és észak-afrikai közösségek<br />
súlyosan korlátozzák a nők jogait.<br />
A betelepülő, hagyományokat követő<br />
muszlimoknak köszönhetően bizonyos kulturális különbségek már megjelentek Európában.<br />
A mindennapi életben felfedezhető a többnejűség, a gyermekházasság, a nők<br />
viselkedési normáinak meghatározása, illetve becsületgyilkosságokra is volt példa nyugat-európai<br />
országokban.<br />
8
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
7.<br />
Észak-Afrika stabil pontja: helyszíni beszámoló Marokkóból<br />
Kövecsi-Oláh Péter úti beszámolója<br />
(<strong>2019</strong>. február 12.)<br />
Napjainkban az Európát érő migrációs kihívások<br />
tekintetében sokat hallani Észak-<br />
Afrikáról. Az ún. arab tavasz óta – mely<br />
utólag inkább tűnik egy külső, mintsem<br />
belső társadalmi igényen alapuló folyamatnak<br />
– nemcsak a szubszaharai régió lakosai<br />
jelentek és jelennek meg nagy számban Európa<br />
kapujában, hanem a Magreb országok<br />
lakói között is számottevő az elvándorolni<br />
igyekvők aránya. Mindez annak fényében<br />
nem meglepő, hogy Líbiában 2011-ben káoszt eredményezett a nyugati beavatkozás,<br />
Tunézia déli felében egyre erősödik a keleti szomszédból az illegális átáramlás,<br />
s Algéria is erősen küzd a beszivárgó fegyver- és embercsempészek ellen. Ebből a szempontból<br />
Marokkó stabil pontnak tűnik a térségben még úgy is, hogy az országot dél felől<br />
Ceuta irányába átszelni igyekvők, ha nem is látványosan, de azért nagy számban jelen<br />
vannak a nyugat-afrikai ország városainak utcáin.<br />
Elemzések<br />
8.<br />
Különös szövetség: Baloldali pártok és muszlim szavazóik<br />
Nyugat-Európában<br />
Veszprémy László Bernát elemzése<br />
(<strong>2019</strong>. február 18.)<br />
Tanulmányunk egyes nyugat-európai baloldali<br />
pártok muszlim szavazatokat elnyerni<br />
kívánó taktikáit és a muszlim szavazók<br />
pártpreferenciáit vizsgálja, különös tekintettel<br />
a Munkáspártra és a brit viszonyokra.<br />
Kutatásunk során kiemelten vizsgáltuk a modern<br />
antiszemita retorikát mint a progresszív<br />
baloldal és a muszlim szavazók közötti kapcsolatteremtés<br />
módszerét.<br />
9
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Elemzések<br />
9.<br />
Kína és Törökország viszonya az ujgur kisebbséghez<br />
(<strong>2019</strong>. március 12.)<br />
A nagyságrendileg 10 millió főt számláló<br />
kínai ujgur közösség története és világpolitikában<br />
betöltött szerepe kevésbé ismert a magyar<br />
olvasók előtt. Az alábbi írásban igyekszünk<br />
felvázolni a szóban forgó népcsoport<br />
eredetét, az ujgurokat napjainkban érő kihívásokat,<br />
illetve a nemzetközi politikában<br />
való megjelenésük körülményeit. Elemzésünk<br />
apropóját nemcsak az adja, hogy Kína<br />
igyekszik az ujgur kérdést számára kedvezően<br />
alakítani, hanem az is, hogy muszlim ujgurok egyre többször tűntek fel fegyveres<br />
konfliktuszónákban. Ráadásul az ujgurok vallási elköteleződése változóban van, amiről a<br />
sokuknak otthont adó Törökországban egyre több írás jelenik meg. Az újdonsült középázsiai,<br />
főleg ujgur gyülekezetekből sok ember az Iszlám Állam soraiban harcolt.<br />
10.<br />
A törökországi „Remény karavánja” és a görögországi<br />
„Reménysugár karaván” kezdeményezésről<br />
Gyorselemzés<br />
(<strong>2019</strong>. március 28.)<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> gyorselemzésében két olyan<br />
civil kezdeményezést vizsgált, amelyek keretében Törökországból<br />
és Görögországból migránskonvojok<br />
indultak volna Észak- és Nyugat-Európa irányába.<br />
Az arab nyelvű sajtóvisszhangot és közösségi oldalak<br />
tartalmát áttekintve elmondható, hogy a karavánok<br />
Közép-Európán keresztül haladtak volna elsősorban<br />
Németország fele.<br />
10
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
11.<br />
Növekvő antiszemitizmus és bizonytalan jövő:<br />
helyszíni beszámoló Hollandiából<br />
Veszprémy László Bernát úti beszámolója<br />
(<strong>2019</strong>. május 2.)<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> kutatója <strong>2019</strong>. április<br />
2–6. közötti tanulmányútja során a hollandiai<br />
zsidó közösségi élet prominens szereplőit kérdezte<br />
személyes interjúk keretében. A beszélgetések<br />
célja a helyi zsidó közösségek általános komfortérzetének<br />
megismerése, vallásos meggyőződésük<br />
miatti esetleges üldöztetésük hátterének feltárása<br />
volt.<br />
Elemzések<br />
12.<br />
Görögországi migrációs helyzetkép.<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> terepkutatása, <strong>2019</strong>. április 9–11.<br />
Vargha Márk úti beszámolója<br />
(<strong>2019</strong>. május 16.)<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> munkatársa áprilisban<br />
szakmai látogatást tett Görögországba a migrációs<br />
helyzet megismerése céljából, különös tekintettel<br />
a krízis társadalmi következményeire. Az út keretében<br />
ellátogatott két, a bevándorlás által nagymértékben<br />
érintett szigetre, Számoszra és Híoszra<br />
is. Interjúk útján lehetősége nyílt kormánypárti<br />
politikusokkal, egyetemi tanárral, nemzetközi<br />
szervezet képviselőjével és egyéb NGO-k munkatársaival<br />
beszélni.<br />
11
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Elemzések<br />
13.<br />
Pillanatkép a finnországi migrációs helyzetről<br />
Vargha Márk elemzése<br />
(<strong>2019</strong>. augusztus 13.)<br />
Kollégánk az EU soros elnökségét betöltő<br />
Finnország migrációs helyzetét vizsgálta, különös<br />
tekintettel a 2015 óta eltelt időszakra.<br />
Bár a különböző felmérések szerint a finn társadalom<br />
erősen megosztott az öt évvel ezelőtt<br />
kibontakozott migrációs folyamatok megítélésében,<br />
a mainstream politikai elit összességében<br />
egy liberális bevándorláspolitika mellett<br />
tett hitet, és a migrációt alapvetően egy menedzselendő<br />
folyamatnak, az érkezettek integrációját<br />
pedig csupán egy megoldandó feladatnak tartja. Mindeközben világosan látszik,<br />
hogy az Európán kívülről 2015 előtt érkezettek is gyengén teljesítenek a finn munkaerőpiacon,<br />
és az integráció egyéb dimenzióiban is messze elmaradnak az ideális szinttől.<br />
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a 2015 óta érkezettek integrációja várhatóan<br />
még komolyabb kihívást jelent majd Finnország számára.<br />
14.<br />
„Belépni szabad!” – Az olasz migrációs politika<br />
és az új „kvótajavaslat” áttekintése<br />
Janik Szabolcs, Tóth Norbert és Vargha Márk elemzése<br />
(<strong>2019</strong>. október 9.)<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> elemzésében az<br />
olaszországi migrációs helyzetet tekinti át,<br />
különös tekintettel az egyes kormányok intézkedéseire.<br />
Miközben a dél-európai frontország<br />
a 2010-es évek közepétől komoly<br />
mértékű migrációs nyomással szembesült Afrika<br />
irányából, az első szigorító intézkedésekre<br />
egészen 2017–2018-ig várni kellett. Bár<br />
a tengeri határok hagyományosan nehezebben<br />
védhetők, a Matteo Salvini belügyminisztersége idején kibontakozó szigorítások<br />
megmutatták, hogy az irreguláris migráció érdemben visszaszorítható még Olaszországban<br />
is. A Liga növekvő népszerűségében kulcsszerepet játszó restriktív bevándorláspolitika<br />
hatékonyságát nem csupán az olasz állampolgárok jelentős része, de az európai határok<br />
megvédését szorgalmazó politikai erők csoportja is példaértékűnek tekinti.<br />
12
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
15.<br />
A Béke Forrása elnevezésű török hadművelet – és ami mögötte van<br />
Gyorselemzés<br />
(<strong>2019</strong>. október 21.)<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> gyorselemzésében<br />
a Törökország által Észak-Szíriában indított katonai<br />
beavatkozás hátterét tekinti át. A <strong>2019</strong>.<br />
október 9-én elindított Béke Forrása Hadművelet<br />
a Közel-Kelet vonatkozásában ismét felkorbácsolta<br />
az indulatokat az EU-tól az Egyesült<br />
Államokon át az Arab Ligáig. A török hadművelet<br />
hivatalos célja, hogy a 450 km széles és<br />
30 km mély ún. „Biztonságos Zónában” olyan<br />
stabil állapotokat hozzon létre Szírián belül, ahová a jelenleg Törökországban élő szíriai<br />
menekültek többsége vissza tud majd térni.<br />
Elemzések<br />
16.<br />
Idegen (terrorista) harcosok az Iszlám Állam soraiban<br />
Dezső Tamás elemzése<br />
(2018. november 4.)<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> elemzése az Iszlám<br />
Állam harcaiban részt vevő idegen (terrorista)<br />
harcosok motivációit, illetve harctéri és<br />
azt követő tevékenységüket mutatja be részletesen.<br />
Az európai (és a nyugati világ Európán<br />
kívüli) titkosszolgálatainak komoly fejtörést<br />
okoz, hogy nem tudják azonosítani azon,<br />
az ő országaikból útrakelő harcosokat, akik az<br />
Iszlám Állam soraiban elestek vagy eltűntek.<br />
Lezáratlan aktáik akár évtizedes távlatban<br />
is óriási kihívást fognak jelenteni az elemzőknek és a szolgálatok vezetőinek egyaránt.<br />
A tanulmány ennek a problémának a nagyságrendjét is megpróbálja feltérképezni.<br />
Az Iszlám Állam harcaiban elesett dzsihadistákat, akár nyugati, akár helyi harcosok<br />
voltak is, egy új hősi éthosz első mártírjainak tekinti a szunnita iszlám világ jelentős része.<br />
Ezek a „hősök” és a visszatérő „veteránok” adják majd azt a példát, amelyet a dzsihadisták<br />
új nemzedékeinek követni kell.<br />
13
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Elemzések<br />
17.<br />
Egy elfelejtett válság – a harmadik líbiai polgárháború és a migráció<br />
Marsai Viktor elemzése<br />
(<strong>2019</strong>. november 5.)<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> elemzésében Líbia<br />
aktuális helyzetével foglalkozik. A biztonsági<br />
állapotok egyre kétségbeejtőbbek az<br />
észak-afrikai országban, ami különösen igaz<br />
az ott tartózkodó több százezer külföldire<br />
nézve. Míg júliusban a tāǧūrā’-i menekültközpontot<br />
ért, több mint 50 ember halálát<br />
okozó légicsapás kapcsán egyes szervezetek<br />
a központok teljes kiürítése mellett érveltek, addig mára a UNHCR beszámolói szerint<br />
az a paradox helyzet állt elő, hogy a migránsok fizetnek azért, hogy a biztonságosabbnak<br />
ítélt központokba kerüljenek. Ezáltal egyrészt védelmet remélnek a milíciák zaklatásaitól,<br />
másrészt abban bíznak, hogy az ENSZ repatriálja vagy egy biztonságos harmadik<br />
országba szállítja őket. Ugyanakkor egyre többen vágnak neki a tengeri útnak is: <strong>2019</strong><br />
szeptemberében a Frontex adatai szerint az előző hónaphoz képest 16 %-kal nőtt az olasz<br />
partokhoz érkezők száma, a UNHCR statisztikái szerint pedig csaknem megduplázódtak<br />
a számok. Mindez azt mutatja, hogy miközben sokan megoldott és jelentőségét vesztett<br />
kérdésnek tekintik a migrációs válságot, Európa határainál a krízisek csak átmenetileg<br />
enyhültek: a fellángoló fegyveres konfliktusok, a gyenge állami struktúrák, illetve a hibás<br />
európai határőrizeti döntések könnyen destabilizálják a törékeny status quót, és újabb<br />
tömegeket ösztönözhetnek arra, hogy a kontinensen próbáljanak boldogulni.<br />
18.<br />
Klímaváltozás és vízbiztonság Marokkóban: Kihívások és válaszok<br />
(<strong>2019</strong>. november 20.)<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> angol nyelvű<br />
elemzésében a marokkói migrációs helyzetet<br />
tekinti át a klímaváltozás és vízbiztonság aspektusából.<br />
Miután 2017-ben az olasz-líbiai<br />
megállapodás nyomán drasztikusan esett<br />
a Líbia felől Európába érkezők száma, az útnak<br />
indulók egy része Marokkón keresztül<br />
igyekezett elérni a kontinenst, miközben<br />
maga az ország is egyre erőteljesebben kibocsátó<br />
állammá válik. Ennek egyik fontos<br />
mozgatórugója a klímaváltozás következtében fellépő édesvíz-szűkösség, amely mind<br />
a jelentős foglalkoztatóként működő mezőgazdaság, mind a napi életvitel szempontjá-<br />
14
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
ból komoly kihívást jelent. Ugyanakkor az átgondolt, átfogó kormányzati fellépésnek<br />
köszönhetően ezen kihívásokat az erős kormányzattal és közigazgatással rendelkező<br />
Marokkó még képes mederben tartani. Riasztó ugyanakkor, hogy a növekvő társadalmi<br />
egyenlőtlenségek és a romló foglalkoztatási kilátások miatt egyre többen döntenek<br />
az elvándorlás mellett.<br />
Azon afrikai országokban, ahol mindez a keretrendszer hiányzik, a klímaváltozás és<br />
következményei jóval súlyosabb problémákat okoznak. Figyelembe véve, hogy számos<br />
afrikai országban, különösen a Száhel-övezetben egyszerre van jelen a gyenge államiság,<br />
a nagyfokú társadalmi ellentét, illetve a klímaváltozás, ezek a folyamatok komoly<br />
destabilizációs tényezőként fognak működni.<br />
Elemzések<br />
15
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Konferenciák és előadások<br />
16
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Konferenciák és előadások <strong>2019</strong><br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> munkatársai a tudományos/szakmai közéletben is hangsúlyos<br />
szerepet játszanak – Magyarországon és külföldön egyaránt. Ez a pozíció a stratégiaalkotó<br />
think tank munka és a tudományos alapvetés közötti térben mozog. Munkatársaink<br />
jelentős része egyetemi oktató, így tudományos/oktatói munkát is végez, ami a think<br />
tank szerepen túlmutató tevékenység. Az <strong>Intézet</strong> stratégiai célja, hogy a nemzetközi tudományos/szakmai<br />
közéletben tovább erősítse pozícióit. Előadói tevékenységünket három<br />
fő profil jellemzi:<br />
1) Disszemináció. Olyan előadásokat tartunk, amelyek a nem szakmai közönségnek<br />
magyarázzák el azokat a tágabb értelemben vett migrációs válsághoz kapcsolódó<br />
folyamatokat, amelyeket vagy a hírekből, vagy a saját életükre is hatást gyakorló<br />
eseményekből ismernek. Célunk a folyamatok okainak feltárása és a szélesebb közönséggel<br />
való megértetése.<br />
2) Think tank munka. Az <strong>Intézet</strong> tevékenységének fontos jellegzetessége a stratégiaalkotást<br />
segítő/támogató think tank munka. Ezért számos olyan hazai és nemzetközi<br />
rendezvényen jelenünk meg, amelyek célja, hogy fórumot biztosítson mindazoknak<br />
a szakértőknek, akik részei ennek a nemzetközi szakmai közösségnek. Ilyen<br />
konferenciákon a nézőpontok összevetése segíti a szakmai munkát és a stratégiai<br />
döntéselőkészítést.<br />
3) Tudományos kutatómunka. Az <strong>Intézet</strong> – amely hagyományos értelemben véve<br />
is tudományos kutatóintézet – erős tudományos profilt visz. Egyértelmű, hogy<br />
a migráció jelensége nem maga a betegség, hanem annak csak a tünete. Hogy<br />
Európa a tüneteket sem tudja kezelni, az már önmagában is probléma. Súlyosabb<br />
gond azonban, hogy magának a betegségnek az okait kevesen kutatják. Az <strong>Intézet</strong><br />
ezen a területen alapkutatásokat végez és ezekhez a témákhoz kapcsolódó nemzetközi<br />
tudományos konferenciákat is rendez (lásd a Terrorism 3.0 konferenciáról<br />
szóló beszámolót).<br />
Kollégáink a fenti három területen az év folyamán több tucat előadást tartottak. Ezen<br />
előadások közel fele tudományos és idegen nyelvű előadás volt. A következőkben ezekből<br />
adunk ízelítőt.<br />
Konferenciák és előadások<br />
17
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Konferenciák és előadások<br />
1.<br />
Dezső Tamás, „Cui Prodest? Demography, Migration, and the Future of the Muslim World”<br />
MCC Budapest Summit on Migration (Budapest, Várkert Bazár, <strong>2019</strong>.<br />
03. 22-23.), <strong>2019</strong>. 03. 22., 18:50<br />
Az előadás témája a muszlim világ túlnépesedése<br />
volt, mint a menekült/válság<br />
egyik közvetett oka. Maga a menekült/<br />
válság – amely 2015–2016-ban megrázta<br />
Európát és látens módon a mai napig<br />
és még hosszú évtizedeken keresztül<br />
tematizálni fogja az európai biztonságpolitikai<br />
és politikai diskurzusokat – nem<br />
maga a betegség, hanem annak csak egyik<br />
tünete volt. Maga a betegség, amely az<br />
Arab Tavasz 2011-es kirobbanásához, ezzel<br />
párhuzamosan a szélsőséges dzsihadista csoportok páratlan népszerűségnövekedéséhez,<br />
végül pedig a szíriai polgárháborúhoz és az Iszlám Állam váratlan térhódításához vezetett,<br />
sokkal mélyebben rejlő okokra vezethető vissza. Ezek egyik legfontosabbika az<br />
a páratlan demográfiai robbanás volt, amely szinte megoldhatatlan problémák elé állította<br />
és fogja állítani a muszlim világot.<br />
Az ENSZ (United Nations Department of Economic and Social Affairs, Population<br />
Division) által 2017-ben revideált retrospektív és prospektív (2100-ig terjedő) adatsorok<br />
szerint a Közép-Kelettől a Közel-Keleten keresztül Észak-Afrika nyugati csücskéig<br />
(Marokkóig) terjedő muszlim világ 28 országának népessége az 1955-ös 193 416 897<br />
főről 2017-re 879 038 864 főre, tehát 685 621 967 fővel (454 %-kal) nőtt, és 2050-re<br />
egy további 403 539 346 fős növekedést jósol, amelynek eredményeként ezen, migrációs<br />
szempontból elsődleges kibocsátó régiók népessége 1 282 578 210 főre fog nőni. Ez<br />
a robbanásszerű népességnövekedés és a belőle levezethető munkanélküliség, kilátástalanság<br />
és erőforráshiány az egyik oka annak a fent említett válságsorozatnak, amelynek<br />
eredményeként a szélsőséges dzsihadisták térnyerése és a szíriai polgárháború emberek<br />
millióit mozdította ki otthonukból és indította meg Európa felé.<br />
Amíg a világ az erőforrásait nem arra koncentrálja, hogy ezeket a drámaian túlnépesedő<br />
régiókat anyagilag támogatva fejlessze eltartóképességüket, beruházásaival munkahelyeket<br />
teremtsen stb., addig ezzel a válsághelyzettel és annak egyik közvetlen következményével,<br />
a muszlim népesség tömeges kivándorlásával és annak minden, az európai<br />
politikai életre gyakorolt hatásával együtt kell élnünk. Cui prodest? Kinek az érdeke,<br />
hogy ez a probléma megoldódjon és kinek nem?<br />
18
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
2.<br />
Dezső Tamás, Session II: “Assessing and mitigating the risks posed by returning foreign<br />
terrorist fighters”, Joint United Nations – Hungary Regional Conference<br />
for Central Europe: Prevention of Radicalization to Terrorism<br />
Through Holistic Policy Responses and Risk Mitigation (Ministry of<br />
Foreign Affairs and Trade of Hungary, <strong>2019</strong>. 11. 07., 15:00–18:00)<br />
Az angol nyelvű előadás során Dezső Tamás sorba<br />
vette, hogy milyen veszélyt jelent<br />
1) Európa és a világ biztonságára az az 50 000<br />
dzsihadista (köztük 10 000 idegen terrorista harcossal),<br />
aki életét vesztette az Iszlám Állam soraiból<br />
(ők lettek a dzsihád új hősei, egy szellemhadsereg,<br />
akiknek dicsőséges tetteiről fognak szólni a<br />
történetek),<br />
2) az a kb. 30 000 dzsihadista, aki az Iszlám<br />
Állam soraiból fogságba esett és fogvatartásuk<br />
szinte lehetetlen feladat elé állítja a szíriai kurdokat<br />
és az iraki államot,<br />
3) az a kb. 6 000 dzsihadista, aki eltűnt a hatóságok<br />
szeme elől,<br />
4) az a kb. 15 000 dzsihadista, aki a mai napig fegyverben van Szíria és Irak területén,<br />
illetve,<br />
5) az a fokozatosan növekvő számú dzsihadista, aki a 2016 végéig Európából Szíriába<br />
és Irakba utazó 6 155 dzsihadistából visszatért (2016 végéig 1 192) Európába.<br />
Konferenciák és előadások<br />
3.<br />
Dezső Tamás, “Persecuted Christians, Fighting Assyrians”, 2 nd International Conference<br />
on Christian Persecution, <strong>2019</strong>; Section 2: Academic Research on the<br />
Phenomenon of Christian Persecution), Corinthia Hotel, 3. terem, <strong>2019</strong>.<br />
11. 25., 14:00–16:00<br />
Az előadás arról szólt, hogy az Iszlám Állam szíriai és iraki térhódítása miként érintette<br />
a helyi keresztény közösségeket, és miként váltak a jazidiakkal együtt a világ legüldözöttebb<br />
vallási és etnikai közösségeivé. Fontos kettősség mutatkozik abban, hogy a közel-keleti<br />
keresztények etnikailag arámiak, az ókori Asszír Birodalom egyik államalkotó<br />
népének leszármazottai. A kulturális életben a keresztény identitás, a politikai életben<br />
azonban az arámi etnikai identitás kerül előtérbe (vallási nemzet és nemzetvallás). A keresztények<br />
is létrehoztak önvédelmi milíciákat, amelyek a kurdokkal, az iraki kormánycsapatokkal,<br />
sőt, még a síita Hasd es-Sábi miliciákkal karöltve is harcoltak az ISIS ellen.<br />
Ebben a harcban nem használhatták a keresztény szimbólumokat, kereszttel díszített<br />
19
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Konferenciák és előadások<br />
zászlókat, mert az más üzenetet kölcsönzött volna küzdelmüknek és a muszlim szövetségeseik<br />
sem nézték volna jó szemmel. Ehelyett etnikai szimbólumokat, a hivatalos arámi<br />
zászlónak az ókori Asszíriára visszanyúló, ma világi értelmű szimbólumait, Assur isten<br />
alakját és Samas napisten szimbólumát használták katonai jelvényként.<br />
4.<br />
Marsai Viktor, „Go South – the Africa-Hungary Relations Before and After the Regime<br />
Change”, 30 Years of Freedom – The Farewell to Communism in Hungary,<br />
Local and Global Lessons, Addisz-Abeba, Etiópia, <strong>2019</strong>. 10. 25.<br />
<strong>2019</strong>. október 25-én kutatási igazgatónk, Marsai<br />
Viktor előadást tartott a Nemzeti Közszolgálati<br />
Egyetem, az Etióp Közszolgálati Egyetem,<br />
a Pécsi Tudományegyetem, illetve az addiszabebai<br />
magyar nagykövetség közös, 30 Years<br />
of Freedom – The Farewell to Communism in<br />
Hungary, Local and Global Lessons elnevezésű<br />
konferenciáján. Munkatársunk „Go South – the<br />
Africa-Hungary Relations Before and After the<br />
Regime Change” című prezentációja az elmúlt<br />
20
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
évtized magyar-afrikai kapcsolatait vizsgálta, különös tekintettel a 2015-ben meghirdetett<br />
Déli Nyitás külpolitikai stratégiára.<br />
Konferenciák és előadások<br />
5.<br />
Speidl Bianka, „Jihadist Attacks against Critical Infrastructure in Europe”, The <strong>2019</strong> International<br />
Conference on Central European Critical Infrastructure Protection (ICCECIP<br />
<strong>2019</strong>), Budapest, <strong>2019</strong>. 11. 18–19.<br />
A Közép-európai Kritikus Infrastruktúra<br />
Védelme Nemzetközi<br />
Konferencia az Óbudai Egyetem<br />
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai<br />
Mérnöki Karán került<br />
megrendezésre. A kétnapos<br />
rendezvényen a szervező V4 országok<br />
egyetemeinek képviselői<br />
mellett francia, ukrán, szlovén<br />
és szerb résztvevők mutatták<br />
be a kritikus infrastruktúra védelme<br />
és a biztonsági tanulmá-<br />
21
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Konferenciák és előadások<br />
nyok területén elért kutatási eredményeiket. Speidl Bianka előadásában hangsúlyozta,<br />
hogy bármely országban a kritikus infrastruktúra biztonságos működtetése bizonyítja<br />
azt, hogy az állam képes megvédeni állampolgárait. Ezért egy sikeres, kritikus infrastruktúra<br />
ellen irányuló terrortámadás a megfélemlítés mellett aláássa az állam és<br />
a kormányzat működőképességét.<br />
Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált Európában a kritikus infrastruktúra sebezhetősége<br />
és védelmének elsődlegessége. Ezt szem előtt tartva a nemzetközi terrorizmus által<br />
jelentett kockázatok, kihívások és fenyegetések értékelése, a prognosztizálás kiemelten<br />
fontossá vált. Európában növekszik a rendvédelmi és fegyveres erők ellen elkövetett terrorista<br />
támadások száma. Az előadás amellett érvelt, hogy az ilyen támadásokra úgy kell<br />
tekinteni, mint a kritikus infrastruktúra elleni merényletekre, hiszen azok az ezeket működtető<br />
személyi állomány ellen irányulnak. Az előadás a kritikus infrastruktúra elleni<br />
dzsihadista terrorista támadások vallásjogi igazolásának fórumait és módszereit is bemutatta.<br />
6.<br />
Speidl Bianka, Kerekasztal beszélgetés, 2 nd International Conference on Christian<br />
Persecution, <strong>2019</strong>; Section 2: Academic Research on the Phenomenon<br />
of Christian Persecution. Budapest, <strong>2019</strong>. 11. 25. 16:30<br />
A beszélgetés során Speidl Bianka hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben tapasztalt keresztények<br />
elleni erőszak példa nélküli, a jelenséget társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseiben<br />
kell vizsgálni, támogató rendszereit, szereplőit pedig szankcionálni.<br />
A közel-keleti és afrikai esetekből kitűnik, hogy a radikalizálódás a társadalmi és politikai<br />
biztonságot és a hosszú távú létezést garantáló keretek hiányában zajlik, elsősorban<br />
úgynevezett bukott vagy az összeomlás szélén álló államokban. A radikális iszlamizmus<br />
megbélyegzi a keresztényeket annak érdekében, hogy igazolja megsemmisítésüket.<br />
A dzsihadisták célja az együttélés ellehetetlenítése folyamatos konfliktusok generálásával,<br />
valamint végzetes csapást mérni a nyugati életmódra és normákra. A két folyamat párhuzamos,<br />
elválaszthatatlan és egymást kiegészítő.<br />
A Nyugat számára nagy veszélyt jelent, hogy nemcsak az áldozatok érkeztek Európába<br />
a közelmúltbeli migrációs hullámokkal, hanem üldözőik is. Ezt nemcsak a visszatérő harcosokkal<br />
kapcsolatos hírek bizonyítják (akiknek ezrei rendelkeznek nyugati útlevéllel),<br />
hanem a vallási jelentőségű épületek és egyházi személyek elleni támadások hulláma,<br />
valamint a keresztény szimbólumok megszentségtelenítése. 2015 óta minden hónapban<br />
tucatnyi ilyen támadást hajtanak végre a radikális iszlám támogatói Európa-szerte.<br />
A kereszténység sorsa Keleten (és Afrikában) elválaszthatatlan a keresztény civilizáció<br />
jövőjétől Nyugaton.<br />
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Jennifer Bryson, John Eibner, Habib Malik és<br />
Speidl Bianka voltak.<br />
22
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Konferenciák és előadások<br />
23
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Konferenciák és előadások<br />
7.<br />
Speidl Bianka a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- Kulturális Központ meghívására előadást<br />
tartott az európai parlamenti választásokat megelőző rendezvénysorozaton. Szabadka,<br />
Szerbia, <strong>2019</strong>. 05. 16.<br />
A kereszténység végveszélyben:<br />
Európa, Közel-Kelet, migráció<br />
című előadásában Speidl<br />
Bianka elmondta, hogy a migráció<br />
évtizedek óta zajlik Európában,<br />
ugyanakkor a 2015-ös<br />
tetőzés nyomán már nyilvánvalóvá<br />
vált, hogy a kontinens<br />
politikai vezetőinek sokkal határozottabb<br />
állásfoglalására van<br />
szükség a negatív következmények<br />
elkerülése érdekében.<br />
A folyamatos bevándorlás, ha nem is olyan intenzitású, mint amilyen 2015-ben volt,<br />
a közeljövőben is folytatódni fog, amely társadalmi és politikai szempontból középés<br />
hosszútávon meg fogja határozni Európa arculatát. Ugyanakkor a több millió már<br />
Európába érkezett személy integrációja, munkavállalási kapacitása teljes mértékben bizonytalannak<br />
látszik. Európa védekező képességének csökkenése egyrészt az elhibázott<br />
bevándorláspolitika eredménye, másrészt viszont jelzi, hogy a kockázatszűrő mechanizmusok<br />
nem működnek. Ennek egyik oka az identitás elvesztése és az álhumanitárius<br />
nemzetfeletti ideológiák térhódítása.<br />
Az identitás elvesztése, a nemzettudat kiszorítása a közbeszédből és a közoktatásból<br />
ugyanakkor űrt hagy maga után, hiszen a közösségeknek, amelyek tagjai egymástól nagy<br />
távolságban élnek, mindig is szükségük volt kohéziós erőre. Jelenleg ezt a kohéziós erőt<br />
nagy eséllyel álhumanista ideológiák és a kereszténységtől idegen vallások fogják helyettesíteni.<br />
Ezen ideológiák azonban pótszerek maradnak és az őshonos közösségek végelgyengüléséhez<br />
vezetnek.<br />
8.<br />
Speidl Bianka a Századvég Alapítvány – Európa választ rendezvényén. A kerekasztal-beszélgetés<br />
résztvevői: Boros Imre, Speidl Bianka, Szentesi Zöldi László, Takács Szabolcs, Varga<br />
Judit. Budapest, <strong>2019</strong>. 05. 14.<br />
Speidl Bianka, a <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> vezető kutatója arról beszélt, hogy a nyugati<br />
politikusok nem nemzetben gondolkodnak, ezért számukra a tömeges bevándorlás két<br />
célt szolgál: a munkabéreket a korábbi évtizedek átlagához képest alacsonyan tartó olcsó,<br />
képzetlen munkaerő importját, amelynek egy része, még ha szociális segélyből él is, növeli<br />
a fogyasztóképes keresletet. A bevándorlók a kibocsájtó országukban nem képesek<br />
24
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
a fogyasztásra, nem hasznosak a globális piac számára. Európában azonban a szociális ellátórendszerre<br />
támaszkodva fogyasztókká válnak, és beilleszkednek a gazdasági vérkeringésbe.<br />
A migráció támogatásakor valójában a gazdasági lobbik működésének érdekérvényesítése<br />
zajlik a politikusokon keresztül. A folyamat a kulturális különbségek figyelmen kívül<br />
hagyásával zajlik, a nyugati értékek érvényesítése csak annyiban számít, amennyiben<br />
ideológiai alapot szolgáltat ehhez a folyamathoz. A bevándorlók gazdasági eszközök, ám<br />
az identitás-válsággal küzdő Európa számára népesedéspolitikai szempontból időzített<br />
bombát jelentenek, mivel integrálatlan, ám egyre terjeszkedő zárványokban élnek. Hozzátette,<br />
hogy az értelmiségiek nem lázadnak ez ellen, egyfajta módosult tudatállapotban<br />
élnek, mert minden kulturális termék azt sugallja, hogy a bevándorlók érkezése jó nekik.<br />
Ugyanakkor az alsó középosztályban már érezni a feszültséget, mert az ő munkájuk kerül<br />
veszélybe és az általuk lakott negyedek züllenek le. A politikai pártok versengésében<br />
azonban ezen közösségek egyre több helyen alkotják a mérleg nyelvét, ezért követeléseiknek<br />
semmi sem szab határt.<br />
Konferenciák és előadások<br />
9.<br />
Speidl Bianka, The Concept of Integration in the Jurisprudence of Muslim Minorities, The 2nd<br />
Biannual Conference on Religion and Politics: Secularism as a Challenge to<br />
Politics and Political Science. Varsó, Lengyelország, <strong>2019</strong>. 12. 12–13.<br />
Speidl Bianka előadásában elmondta, hogy a Nyugaton kisebbségként élő muszlimokra<br />
vonatkozó vallásjogi szabályozás – fiqh al-aqalliyyat – szerint ezen közösségeknek specifikus<br />
rendeletekre van szükségük egyedi vallási előírásaik biztosítása céljából. E szabályozások<br />
alapelve, hogy az iszlám vallásjog érvényesülését biztosítsák az élet lehető legtöbb területén,<br />
valamint promotálják a saríával nem ellentétes világi törvények tiszteletben tartását.<br />
25
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Konferenciák és előadások<br />
A vizsgált szövegekben és beszédekben<br />
ugyanakkor visszatérő gondolat<br />
a „szellemi immunizálásra” való<br />
felhívás a nyugati erkölcstelenséggel<br />
szemben, a vallási gyakorlat szigorú<br />
betartása és az iszlám előírásainak<br />
megfelelő környezet létrehozásának<br />
ösztönzése – intézmények alapításával<br />
és vallási társadalmi tevékenységek<br />
szervezésével – a nem muszlim<br />
társadalmakban. Ez tehát nem más,<br />
mint az önszegregáció igazolása és<br />
ösztönzése, illetve az iszlám vallásjog<br />
látványos terjesztése a befogadó társadalmakban. A szövegek vitairat jellegűek, ami abból<br />
fakad, hogy alapvetésük szerint az iszlám identitás „idegen” közegben megsemmisül.<br />
E veszély elhárítása érdekében a közösséget felszólítják egy belső ellenőrzési mechanizmus<br />
alkalmazására, hogy megerősítsék tagjaik vallási tudatát és általános kohézióját<br />
a védekezés és ellenőrzés látható és láthatatlan határainak megteremtésével. Ennek előfeltétele<br />
a hagyományos vallási hatóságok befolyásának megőrzése. Az iszlám normákkal<br />
összeegyeztethetetlen jelenségek elleni határozott fellépés pedig alapvető fontosságú.<br />
10.<br />
Speidl Bianka, Kereszt-tűzben - Keresztényüldözés a Közel-Keleten. Münchenben, Magyarország<br />
Főkonzulátusán mutatkozott be Speidl Bianka főkurátor tárlatvezetésével a Magyar<br />
Nemzeti Múzeum Kereszt-tűzben - Keresztényüldözés a Közel-Keleten című<br />
kiállítása. München, Németország, <strong>2019</strong>. 03. 27.<br />
A megnyitón, amelyen Johannes<br />
Singhammer, a Bundestag korábbi<br />
alelnöke is részt vett, Speidl Bianka<br />
elmondta, hogy a kiállítás célja az<br />
volt, hogy felhívja a figyelmet azokra a<br />
visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokra,<br />
amelyek átrajzolták a térség vallási<br />
térképét, alapvetően sértve az ott<br />
élők emberi jogait és megszüntetve az<br />
együttélés évszázados hagyományait. A<br />
legfrissebb kutatási eredmények alapján<br />
szokatlan installációba ágyazott<br />
tárgykollekció, fotó- és videóanyag<br />
páratlan gyűjtemény, amely bemutat-<br />
26
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
ja az emberek ellen elkövetett erőszakot, az épített örökség elleni támadásokat, amelyek<br />
a szimbolikus jelentőségű létesítményeket és a lakóházakat egyaránt sújtották. A kiállítás<br />
látogatóit az áldozatok személyes történetei segítik abban, hogy átérezzék az üldöztetés<br />
súlyát és mértékét. A kiállítás az okokat kutatva alapvetően két jelenségre irányítja rá<br />
a figyelmet: egyrészt a radikális iszlamista, dzsihadista ideológiára, amelynek célja a keresztények<br />
megalázása és megfélemlítése, másrészt pedig arra, hogy ezen ideológia hívei<br />
a térség keresztényeit az ellenségnek tartott, „pogány”, szekuláris Nyugattal azonosítják.<br />
A következményeket vizsgálva a kiállítás rávilágít az évtizedek óta tartó elvándorlásra és<br />
a nyugati diaszpórák megjelenésére. A magyar kurátorok által alkotott kiállítás a Közel-<br />
Kelet keresztény közösségei mellett figyelmet fordít az ISIS-re és más terrorszervezetekre<br />
is, hangsúlyozva, hogy a szélsőséges, dzsihadista csoportok és a muszlimok közé semmi<br />
esetre sem tehető egyenlőségjel. A különleges tárlat a drámai pillanatok, a kilátástalanság,<br />
az állandó veszély bemutatása ellenére nem pesszimista hangvételű. Bemutatja a reménységet<br />
tápláló kezdeményezéseket, amelyeknek célja a probléma hangsúlyozása mellett az<br />
otthonmaradás, az újjáépítés és a hazatérés elősegítése.<br />
11.<br />
Janik Szabolcs, Előadás és kerekasztal-beszélgetés a „Miskolci Nőknek is Esélyt” Alapítvány<br />
„Íróasztal és állandó lakhely nélkül: a fiatalok mobilitásának várható<br />
hatásai a munka világára” című rendezvényén. Miskolc, <strong>2019</strong>. 03. 01.<br />
Konferenciák és előadások<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> igazgatóhelyettese meghívást kapott a „Miskolci Nőknek is<br />
Esélyt” Alapítvány által megrendezett szakmai rendezvényre. Janik Szabolcs előadásában<br />
a kárpát-medencei magyar fiatalok migrációs szándékáról beszélt a 30-40 fős (jellemzően<br />
miskolci egyetemistákból álló) közönség előtt. A rendezvény másik plenáris előadását<br />
Váradi Mónika, az MTA KRTK kutatója tartotta.<br />
12.<br />
Janik Szabolcs, Előadás a Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület „Közép-Európa<br />
és Magyarország helyzete és néhány stratégiai feladata a Páneurópai<br />
piknik után 30 évvel” című konferenciáján. Budapest, <strong>2019</strong>. 05. 16.<br />
Janik Szabolcs a Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület szervezésében létrejött<br />
konferencián tartotta meg „Migráció az Európai Unióba: aktuális trendek, kihívások”<br />
című előadását mintegy 60 fős közönség előtt. A rendezvényt Orbán Balázs, a Miniszterelnökség<br />
miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkár nyitotta meg, előadott<br />
többek között Pók Attila, az MTA Történettudományi <strong>Intézet</strong>ének igazgatóhelyettese.<br />
27
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Konferenciák és előadások<br />
13.<br />
Janik Szabolcs, Kerekasztal-beszélgetés moderálása a Vibe Fesztiválon. Marosvásárhely,<br />
Románia, <strong>2019</strong>. 07. 06.<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> igazgatóhelyettese a marosvásárhelyi Vibe Fesztivál keretében<br />
megrendezett kerekasztal-beszélgetést moderált, melyen a post-truth és fake news jelenségeit<br />
járták körbe Falyuna Nórával (MCC), Szabó Katalinnal (MCC) és Kövecsi-Oláh<br />
Péterrel (MKI). A beszélgetés során külön kitértek a migráció és a fake news összefüggéseire.<br />
Az eseményen mintegy 40 fiatal vett részt, a közönségből több kérdés érkezett<br />
a résztvevőkhöz.<br />
14.<br />
Janik Szabolcs, Rendezvény moderálása a Századvég Alapítvány „Az EU analitikai feladása,<br />
diagnosztikai kudarca és morális kapitulációja a tömeges bevándorlás<br />
és az iszlamizáció előtt” című rendezvényén. Budapest, <strong>2019</strong>. 11. 22.<br />
Az MKI igazgatóhelyettese moderálta a Századvég Alapítvány szervezésében létrejött rendezvényt,<br />
amely az európai muszlimok integrációjának kudarcait, illetve a nyugat-európai<br />
államok sikertelen radikalizáció elleni politikáját járta körül. Az eseményen felszólalt<br />
többek között Németh Zsolt (a Parlament Külügyi Bizottságának elnöke), Speidl Bianka<br />
(az MKI vezető kutatója), illetve David Engels belga történész. Az egynapos rendezvény<br />
közönségét szakértők és Budapestre akkreditált diplomaták alkották.<br />
15.<br />
Tóth Norbert, „Hatékony részvétel a közéletben? A szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsok<br />
esete” Előadás a Bruhács János professor emeritus 80. születésnapja<br />
tiszteletére szervezett konferencián. Pécs, <strong>2019</strong>. 10. 04.<br />
Bruhács János professzor 80. születésnapját ünnepelte a magyar nemzetközi jogász közösség<br />
nagy része, kutatónk ennek apropóján tartott előadást a szerbiai nemzeti tanácsok<br />
és a nemzetközi jog kapcsolódási pontjairól.<br />
28
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
16.<br />
Tóth Norbert, „Kétoldalú szerződések, mint a nem bilaterális szokásjog azonosításának eszközei”<br />
Kéziratvita a Társadalomtudományi Kutatóközpontban (volt<br />
MTA TK). Budapest, <strong>2019</strong>. 10. 17.<br />
OTKA-projekt keretében készített kézirat vitájára került sor a Társadalomtudományi<br />
Kutatóközpontban. A kézirat kb. 2,5 ív terjedelmű, négy opponens, illetve más kollégák<br />
mondták el a véleményüket a szövegről.<br />
17.<br />
Tóth Norbert, „A Nyugat-Balkán európai integrációja” Előadás a Külgazdasági és Külügyi<br />
<strong>Intézet</strong>ben, Budapest, KKI, <strong>2019</strong>. 10. 30.<br />
Egy KKI-s nemzetközi részvétellel zajló projekt zárókonferenciája zajlott a Bérc utcai<br />
épületben. Tóth Norbert a Nyugat-Balkán európai integrációjáról beszélt abból a szempontból,<br />
hogy az EU-s csatlakozási folyamat pontosan miként befolyásolja az őshonos<br />
nemzeti kisebbségek jogi helyzetét, illetve, hogy a V4 tapasztalatai miben jelenthetnek<br />
segítséget a Nyugat-Balkán államainak.<br />
Konferenciák és előadások<br />
29
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
30
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatások <strong>2019</strong><br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> munkatársai rendszeresen járnak a világnak azon területeire,<br />
amelyek a migrációs folyamatok kiindulópontjai vagy éppen gócpontjai. Ezeken a kutatóutakon<br />
a terepen szereznek be olyan információkat, találkoznak olyan partnerekkel,<br />
akik segíthetik őket a migráció hátterében zajló folyamatok jobb megértésében. Hogy mi<br />
rejlik a migráció hátterében, mik a kiváltó okai (az „Arab Tavasz”, az Iszlám Állam drámai<br />
térhódítása, a túlnépesedés, az erőforrások szűkös volta, a klímaváltozás nemkívánt<br />
hatásai), azt a maga összetettségében elsősorban a terepen, a kibocsátó régiókban lehet<br />
vizsgálni. Ott lehet megismerni a helyi emberek narratíváit. Ezek az utazások, a terepen<br />
szerzett tapasztalatok adják azokat a szakmai krediteket, amelyek a hazai és nemzetközi<br />
szakmai életben feljogosítják kutatóinkat arra, hogy határozott véleményt formáljanak<br />
a jelenség számos (biztonságpolitikai, demográfiai, európai jogi, szociológiai stb.) aspektusáról.<br />
A <strong>2019</strong>-es évben munkatársaink összesen 15 utazás során végeztek terepkutatást.<br />
Ezek a kutatóutak lefedik azon övezeteket, amelyek közvetlenül a migrációs nyomás<br />
szempontjából, tágabb értelemben pedig biztonságpolitikai szempontból is a legfontosabb<br />
régióknak tekinthetők. Ezek az utak kiterjedtek Irakra (Iraki Kurdisztán), Szíriára,<br />
Etiópiára, Líbiára és Marokkóra.<br />
Terepkutatás<br />
31
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
1.<br />
Dezső Tamás, Iraki Kurdisztán (<strong>2019</strong>. szeptember 8 – október 9.)<br />
Terepkutatás<br />
Dezső Tamás iraki kurdisztáni kutatóútja (régészeti expedíció) során több pesmerga tábornokkal<br />
is találkozott, akikkel az elmúlt öt évben (2014 októbere óta) szoros baráti<br />
kapcsolatot épített ki.<br />
1. Dezső Tamás a kutatóút során találkozott az iraki kurd hadügyminiszterrel (pesmerga<br />
miniszterrel), Shorsh Ismaellel (1. kép) és több vezérkari tiszttel, akikkel megvitatták<br />
az aktuális biztonságpolitikai kérdéseket. Ennek során szót ejtettek például arról is, hogy<br />
az Iszlám Államnak Irak területén, a kurdisztáni pesmegák és iraki kormánycsapatok,<br />
illetve síita milícák közötti 1 050 km hosszúságú demarkációs vonal mentén (az úgynevezett<br />
„vitatott övezetben”) tevékenykedő kb. 3 000 dzsihadista, az Iszlám Állam helyben<br />
maradt katonái milyen biztonsági és katonai veszélyt jelentenek. A minisztériumtól kapott<br />
friss adatok tartalmazták az iszlamisták által elkövetett merényletek, a támadások, az<br />
áldozatok, a sebesült és az elrabolt emberek számát.<br />
2. Dezső Tamás emellett látogatást tett a kirkuki fronton annál a demarkációs vonalnál,<br />
amely Kirkuk városánál a kurd pesmerga erőket és az iraki kormánycsapatokat, illetve<br />
síita miliciákat elválasztja egymástól. Ide Hiwa Rash tábornok vitte ki, akivel 2014<br />
októberi kirkuki látogatása óta már hét alkalommal járta be az Iszlám Állam kirkuki<br />
frontját. Kirkuk egy eredetileg kurd többségű, ám Szaddám Husszein által részben ’elarabosított’<br />
város, amelyben a mai napig soknemzetiségű – kurd (50 %), szunnita arab,<br />
síita arab, szunnita türkmén, síita türkmén, arámi keresztény – népesség él, egyben a világ<br />
egyik leggazdagabb és legjobb minőségű szénhidrogén (kőolaj- és földgáz-) mezején fekszik.<br />
A város hovatartozásáról a 2005-ös alkotmány értelmében népszavazást kellett volna tartani,<br />
ám erre a mai napig nem került sor. Ezért nevezik a mai napig „vitatott területnek”. A város<br />
a kőolajban való gazdagsága miatt vált az Iszlám Állam elsőszámú iraki célpontjává. Mivel<br />
az iraki kormánycsapatok 2014 késő nyarán kivonultak a városból, helyükre azonnal benyomultak<br />
a kurd pesmerga erők és több ostromot kiállva, több csatát megnyerve, megvédték<br />
a települést, ahova nagyon sok kurd család visszetelepült az évek során. A 2017.<br />
október 16-i „egynapos háborúban” az iraki kormánycsapatok visszaszerezték a várost,<br />
amelynek státusza a mai napig vitatott. A város környéke a mai napig az Iszlám Állam<br />
maradék harcosainak elsőszámú iraki célpontja. A körzet kurd parancsnoka Hiwa Rash<br />
tábornok (2–5. kép).<br />
3. Dezső Tamás meglátogatta a makhmúri frontot is Sirwan Barzani tábornokkal,<br />
a front pesmerga parancsnokával. A Karacsog-hegylánc gerincéről végig lehetett látni<br />
a hegység alatt elterülő Ninivei-síkságot, amely egy ütközőzóna („senki földje”) a kurd<br />
pesmergák és az iraki kormánycsapatok között. Ebben az ütközőzónában az Iszlám Állam<br />
maradék harcosai szabadon mozoghatnak. Egy ilyen harcosra lőtt rá az egyik pesmerga<br />
mesterlövész (6–10. kép).<br />
32
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
1. kép Dezső Tamás és az iraki kurd pesmerga miniszter (hadügyminiszter) Shorsh Ismael.<br />
2. kép A kirkuki demarkációs vonalon a pesmergákkal<br />
33
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
3. kép A kirkuki demarkációs vonalon a pesmergákkal<br />
34
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
4. kép Hiwa Rash tábornokkal a kirkuki demarkációs vonalon<br />
5. kép Régi ismerősökkel a kirkuki demarkációs vonalon<br />
35
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
6. kép Sirwan Barzani tábornokkal a makhmúri támaszponton<br />
7. kép Útban a makhmúri frontra<br />
36
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
8. kép Sirwan Barzani tábornok bemutatja a frontot<br />
9. kép A pesmerga mesterlövész rálő a dzsihadistára<br />
37
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
10. kép Pesmergákkal a makhmúri fronton<br />
2.<br />
Janik Szabolcs, Etiópia (<strong>2019</strong>. május 21–27.)<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> igazgatóhelyettese<br />
<strong>2019</strong> májusában egy hetet töltött Etiópiában<br />
egy szakmai terepkutatás keretében, melynek<br />
célja a klímaváltozás és a migráció közötti<br />
összefüggések azonosítása volt a tágabb keletafrikai<br />
régióban („Afrika szarva”). A kvalitatív<br />
kutatás két pilléren nyugodott: egyrészt helyi<br />
szakértői interjúk nyomán kívánta feltárni<br />
a célország és -régió aktuális kihívásait és a<br />
probléma mélységét, másrészt sor került egy<br />
vidéki látogatásra is az ország szomáli tartományának<br />
központjába, Jigjigába. Utóbbi célja a klímaváltozás mikroszintű következményeinek<br />
feltárása volt, melynek keretében egy helyi nem kormányzati szervezet (NGO)<br />
38
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
segítségével sikerült bepillantást nyerni az időjárási körülmények változásával összefüggésben<br />
felmerülő kihívásokba és azok lehetséges kezelésébe. A szakértői interjúk alapvetően<br />
Addisz-Abebában készültek előzetes szervezés alapján.<br />
Terepkutatás<br />
11. kép Napelem panel Jigjigában (Etiópia)<br />
12. kép Az MKI kutatói indulnak Jigjigába<br />
39
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
13. kép Vendégségben Addisz-Abebában<br />
14. kép Iskolás gyerekek Jigjigában<br />
40
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
15. kép Jigjiga-i utcakép<br />
3.<br />
Janik Szabolcs, Marokkó (<strong>2019</strong>. november 24–30.)<br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> igazgatóhelyettese<br />
Tóth Norbert vezető<br />
kutatóval és Vargha Márk<br />
kutatóval együtt hatnapos szakmai<br />
tanulmányút keretében<br />
vizsgálta Marokkó migrációs<br />
helyzetét, különös tekintettel<br />
az országon áthaladó/onnan induló<br />
és Európát célzó migrációs<br />
mozgásokra, illetve a migráció<br />
és klímaváltozás regionális öszszefüggéseire.<br />
A látogatás keretében<br />
több találkozóra került sor Rabatban nem kormányzati szervek (NGO-k) és állami<br />
intézmények képviselőivel és más szakemberekkel, amelyek lehetővé tették a marokkói<br />
migrációhoz kapcsolódó közvetlen információszerzést. A nyugat-mediterrán útvonalon<br />
kulcsfontosságú szerepet játszó, Spanyolország fennhatósága alá tartozó Ceutában pedig<br />
a jobboldali Vox helyi politikusai és a humanitárius feladatokat ellátó helyi Vöröskereszt<br />
képviselői osztották meg személyes tapasztalataikat.<br />
41
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
16. kép Határkerítés Ceuta városának túlsó oldalán<br />
17. kép Szögesdróton innen és túl – Ceuta és Marokkó<br />
42
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
4.<br />
Marsai Viktor, Líbia (<strong>2019</strong>. március 14–24.)<br />
<strong>2019</strong>. március második felében Marsai Viktor kollégánk líbiai terepkutatáson vett részt,<br />
amelynek az észak-afrikai migrációs folyamatok mélyebb megértése, illetve a líbiai belpolitikai<br />
helyzet vizsgálata volt a célja. Kutatónk interjúkat készített különféle líbiai szereplőkkel<br />
(a Belügyminisztérium, Külügyminisztérium munkatársaival), magyar diplomatákkal,<br />
illetve az országban élő, zömében szubszaharai migránsokkal. Vizsgálódásának<br />
fontos elemét képezte, hogy a fekete-afrikaiak elvándorlásában mekkora szerepet játszott<br />
a klímaváltozás, illetve, hogy tervezik-e a továbbutazást Európa fele. A kutatóútra alig két<br />
héttel azelőtt került sor, hogy Khalífa Haftar tábornok megindította Tripoli elleni offenzíváját,<br />
így a fővárosban már meglehetősen feszült volt a helyzet. Ugyanakkor érdekes volt<br />
tapasztalni, hogy a nemzetközi médiában gyakran csak ,,milíciáknak” nevezett fegyveres<br />
csoportok milyen rendet tartottak fenn Tripoliban, és hogy az élet teljesen rendben folyt<br />
a városban. Nem állják tehát meg a helyüket azok a narratívák, melyek szerint a fővárost<br />
különféle dzsihádista csoportok tartották volna ellenőrzésük alatt. Sőt, a legtöbb milícia<br />
<strong>2019</strong> tavaszára a Belügyminisztérium ellenőrzése alá került, ahogy azt a kutató személyesen<br />
is megtapasztalhatta.<br />
Terepkutatás<br />
18. kép Sikátor Tripoli belvárosában<br />
43
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
19. kép Munkára váró fekete-afrikai bevándorlók Tripoli egyik forgalmas utcáján<br />
5.<br />
Marsai Viktor, Etiópia (<strong>2019</strong>. május 21–27.)<br />
Marsai Viktor kollégánk <strong>2019</strong> során kétszer is járt Etiópiában, ahol részben órákat tartott<br />
az Ethiopian Civil Service University-n, részben pedig Janik Szabolccsal közösen terepkutatásokat<br />
végzett a klímaváltozás, illetve az etióp politikai átmenet témájában. Ezek során<br />
munkatársunk Jigjigába is eljutott, ahol különféle nem-kormányzati szervezetek munkatársaival<br />
készíthetett interjúkat. A város közelében fekvő lerombolt település ékesen tanúskodott<br />
azokról a feszültségekről, amelyek a különféle etnikai csoportok között mind a mai<br />
napig tetten érhetők az országban. Etiópiában az elmúlt évben 3 millió belső menekültet<br />
tartottak számon, akiknek a zöme a különféle szövetségi tagállamok határterületein kitört<br />
összecsapások következtében volt kénytelen elmenekülni otthonából. A politikai és<br />
társadalmi ellentétek mellett egyre súlyosabb problémát jelent a klímaváltozás, amely<br />
különösen az ország alacsonyabban fekvő területeit sújtja. Az adaptációt nehezíti, hogy<br />
az interjúalanyok bevallása szerint a nomád lakosság jelentős része továbbra is Isten<br />
akaratát látja a természeti anomáliákban, amellyel szemben nem lehet és nem is érdemes<br />
védekezni.<br />
44
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
20. kép Etnikai összecsapásban elpusztított falu romjai Jigjijga határában<br />
21. kép Vízhordó fiú Jigjigában<br />
45
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
22. kép Reggeli kávézás az Ethiopian Civil Service University oktatóival<br />
23. kép Szomáli menekültek a Kebri Beyah-i menekülttáborban<br />
46
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
5.<br />
Speidl Bianka, Szíria (<strong>2019</strong>. augusztus)<br />
A szíriai al-Dmeine faluban a magyar<br />
adományokból újjáépült templomot<br />
augusztus 25-én szentelték fel.<br />
A templom helyreállítása és a szíriai<br />
falu keresztény közösségének megsegítése<br />
Speidl Bianka, a <strong>Migrációkutató</strong><br />
<strong>Intézet</strong> vezető kutatója közreműködésével<br />
valósult meg. Kocsis<br />
Fülöp görögkatolikus metropolita<br />
és kutatónk személyesen vett részt<br />
a szíriai homszi kormányzóságban<br />
található keresztény falu, al-Dmeine<br />
al-Sarqiyya templomának újjászentelésén,<br />
miután átadták a magyarországi görögkatolikusok gyűjtésének eredményét,<br />
amelyből megújulhatott a falu temploma.<br />
A vezető kutató 2017 júniusában<br />
járt terepkutatáson a háború<br />
sújtotta országban, ahová <strong>2019</strong>-cel<br />
bezárólag még öt alkalommal tért<br />
vissza. A 2017-ben még romokban<br />
álló templomot Kocsis Fülöp<br />
figyelmébe ajánlotta, hiszen a 2011<br />
óta dúló háború több alkalommal<br />
is szörnyű pusztítást végzett ebben<br />
a melkita görögkatolikusok által lakott<br />
kis településen. Az áldozatok<br />
között számos gyermek is volt és a<br />
családok közül sokaknak elrabolták<br />
valamely hozzátartozóját. A templom falára táblát is helyeznek, amely az utókor számára<br />
is tanúsítja a magyarok nagylelkűségét és testvéri szeretetét. Az adományból a helyi iskolák<br />
téli fűtésére és a legnagyobb szükségben élő elhagyatott emberek megsegítésére is<br />
fordított a helyi közösség.<br />
Terepkutatás<br />
47
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
24. kép A templom újraszentelésén<br />
48
7.<br />
Vargha Márk, Görögország (<strong>2019</strong>. április 9–11.)<br />
Az Európai Unió több vezető selője és egyes nemzetek vezetői szerint<br />
tisztségvivéget<br />
ért. Ugyanakkor minden rendelke-<br />
a 2015-ben tetőző európai migrációs válság<br />
zésre álló információ arra utalt, hogy Görögország<br />
továbbra is olyan komoly nehézségekkel<br />
szembesül, amelyekkel képtelen<br />
megbirkózni. A migrációs helyzet – ahogy<br />
ma is – különösen kritikus a török-görög<br />
tengeri határvonalhoz közeli szigeteken.<br />
Terepkutatás céljából Vargha Márk kutatónk két érintett szigetre, Híoszra és Számoszra<br />
látogatott el. A görögországi út keretében személyes interjúk készültek Athénban is, melyek<br />
nyomán tágabb politikai, humanitárius, tudományos szempontból is sikerült tájékozódni.<br />
Terepkutatás<br />
25. kép Muszlim bevándorló nő gyermekeivel a számoszi Váthí kikötőjében
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terepkutatás<br />
26. kép A számoszi migránstábor bejáratánál játszó kísérő nélküli kiskorúak egy csoportja<br />
27. kép Tüntetés a számoszi migránstábor bezárásáért Váthíban<br />
50
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
8.<br />
Vargha Márk, Dánia (<strong>2019</strong>. november 12–14.)<br />
A <strong>2019</strong> júniusi parlamenti választási kampány egyik nagy kérdése: marad-e Rasmussennel<br />
a keményvonalas irány vagy jön Frederiksennel a puhulás a dán migrációs politikában?<br />
A Szociáldemokratáknak sikerült újrakeretezniük a kampányt, megígérték a bevándorlás-politikai<br />
szigorítások fenntartását és szociális kérdésekre, főleg az óvodákban lévő<br />
óvónőhiányra tudtak fókuszálni. Emellett a társadalom fogékony volt a karbon-semlegességgel,<br />
klímavédelemmel kapcsolatos komoly vállalásaikra is. Ezek együttesen, kiegészülve<br />
a kisebb baloldali pártok jó szereplésével, eredményezték a választási győzelmet.<br />
A kutatás célja az volt, hogy tájékozódjunk az elmúlt évtizedek bevándorlási és integrációs<br />
politikájáról, annak okaival és körülményeivel együtt, valamint arról, hogy van-e<br />
esély arra, hogy baloldali nyomásra a most indult kormányzati ciklusban könnyítések<br />
lépjenek életbe.<br />
Terepkutatás<br />
51
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
52
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Média <strong>2019</strong><br />
A <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> kutatói szakértőként<br />
számos esetben jelentek meg a különböző<br />
médiafelületeken, ahol interjúkban,<br />
vitaműsorokban és hírműsorokban kommentálták<br />
a tágabb értelemben vett migrációs<br />
válsággal kapcsolatos eseményeket.<br />
Szakértelmünk a közel-keleti és európai<br />
biztonságpolitikai kérdésektől, a migrációs<br />
folyamatokon, valamint a muszlim és nyugati<br />
társadalomfilozófia ellentétein keresztül<br />
a nemzetközi jog különféle értelmezéseiig<br />
terjed.<br />
Kutatóink <strong>2019</strong>-ben összesen 232 alkalommal<br />
jelentek meg különféle médiafelületeken<br />
(televízió, rádió, online média,<br />
nyomtatott sajtó). Ez a szám csak a primer<br />
megjelenéseket tartalmazza és nem veszi<br />
számba a szekunder, más sajtóorgánumok<br />
és médiafelületek által átvett primér riportokat.<br />
A 232 médiamegjelenésből 67 alkalommal<br />
televíziós műsorokba látogattak el kutatóink.<br />
Emellett 92 rádióriport is készült<br />
velük. A nyomtatott sajtóban 14 alkalommal,<br />
az online sajtófelületeken pedig 59<br />
alkalommal volt lehetőségünk szakértői<br />
megjelenésre. Ezen interjúk során – a tudományos<br />
követelmények szigorú betartásával<br />
– tárjuk fel a hírek összefüggéseit és<br />
magyarázatot adunk a menekült/migrációs<br />
válság okaira, illetve várható következményére.<br />
TV Rádió Nyomtatott sajtó Online sajtó Összesen<br />
67 db 92 db 14 db 59 db 232 db<br />
29% 40% 6% 25% 100%<br />
53
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Médiamegjelenéseink a következő témák köré csoportosultak:<br />
Az <strong>Intézet</strong> kutatói természetesen rendelkeznek<br />
szűkebb kutatási területekkel<br />
is, amely témák szakértőiként igyekeznek<br />
tudásukat a tágabb értelemben vett<br />
migrációs problémakör területein kamatoztatni.<br />
Az egyes szakterületek mozaikkockákként<br />
egészítik ki egymást, így<br />
az <strong>Intézet</strong> kutatóinak kollektív tudása<br />
a menekült/migrációs válság szinte minden<br />
aspektusát lefedi.<br />
1) Közel-keleti konfliktus – a szíriai polgárháború, az Iszlám Állam térnyerése Szíriában<br />
és Irakban, az Iszlám Állam elleni háború Irakban, Iraki Kurdisztánban és<br />
Szíriában (Dezső Tamás, Speidl Bianka)<br />
2) Terrorizmus és biztonságpolitika – a közel-keleti konfliktus és az Iszlám Állam,<br />
illetve az iszlám radikalizmus által előidézett terrorfenyegetettség a Közel-Keleten,<br />
Afrikában, Európában és a világ más területein (Dezső Tamás, Speidl Bianka,<br />
Marsai Viktor)<br />
3) Az iszlám vallás, társadalom és kultúra hatása az európai társadalmakra (Speidl<br />
Bianka)<br />
4) Afrika és a migráció – az afrikai migrációs hullámok kiváltó okai<br />
a szubszaharai Afrikától Líbiáig (Marsai Viktor)<br />
5) Keresztényüldözés – az Iszlám Állam szélsőséges ideológiája által újra erőre kapó<br />
közel-keleti, közép-keleti és afrikai keresztényüldözés (Speidl Bianka, Dezső Tamás,<br />
Marsai Viktor)<br />
6) Törökország szerepe a migrációs konfliktus kezelésében (Kövecsi-Oláh Péter,<br />
Dezső Tamás)<br />
7) Balkáni migrációs útvonal (Janik Szabolcs, Speidl Bianka. Vargha Márk)<br />
8) Földközi-tengeri migrációs útvonal – görög, olasz és spanyol migrációs politika<br />
(Vargha Márk, Janik Szabolcs)<br />
9) A migráció nemzetközi jogi aspektusai – az uniós és nemzeti jogértelmezések és<br />
joggyakorlatok közötti ellentét (Tóth Norbert, Vargha Márk)<br />
10) Európai antiszemitizmus (Veszprémy László Bernát)<br />
11) Európai integrációs politikák (mindegyik kutató)<br />
12) Európa migrációs fenyegetettsége (mindegyik kutató)<br />
13) Magyar migrációs politika és határzár (mindegyik kutató)<br />
A fenti témák közül az Európa és a migráció – beleértve a balkáni és földközi-tengeri<br />
útvonalakon Európa áramló migránsokat – (91) és az európai migrációs politikák<br />
(19) témaköre volt az a két terület, amely uralta a híreket. Ezek mellett sajnos<br />
a terrorizmus (52) tematizálta az európai és hazai biztonságpolitikai közbeszédet és adott<br />
alkalmat a szakértői kommentárokra. <strong>2019</strong>-ben ezek mellet Afrika biztonságpolitikai<br />
Média<br />
54
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Média<br />
helyzete (beleértve a líbiai polgárháborút)<br />
szolgáltatott nagy számban alkalmat a médiában<br />
való megjelenésekre (25). Továbbá<br />
az új típusú, a menekült-, majd migrációs<br />
válsággal Európába érkező és elsősorban a<br />
muszlim népesség körében megfigyelhető<br />
antiszemitizmus, illetve a nyugati radikális<br />
baloldali és liberális körökben megjelenő<br />
anticionizmus szolgáltatott okot a szakértői<br />
megjelenésre.<br />
Médiaszereplés témája<br />
A médiaszereplés száma (db)<br />
Európa és migráció 91<br />
Terrorizmus 52<br />
Afrika biztonságpolitikai helyzete 25<br />
Európai migrációs politika 19<br />
Antiszemitizmus 12<br />
Török migrációs politika 6<br />
Balkáni migrációs útvonal 6<br />
Iszlám 6<br />
Demográfia és migráció 5<br />
Menekülttáborok 3<br />
Keresztényüldözés 3<br />
Közel-Kelet és migráció 2<br />
Brexit 2<br />
232<br />
55
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
56
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terrorism 3.0 konferencia<br />
Kétnapos szakmai konferenciát szervezett a <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> a globális terrorizmus<br />
jelentette kihívások témájában. A „Terrorism 3.0 – Current Security Challenges and<br />
Prospects” című angol nyelvű nemzetközi konferencián több elismert kormányzati és akadémiai<br />
intézmény képviselője, valamint számos hazai és külföldi szakértő vett részt.<br />
„A rendezvény lehetőséget teremt a globális terrorizmus jelenlegi helyzetének, trendjeinek<br />
és jövőbeli kilátásainak értelmezésére. Meghívott vendégeink valamennyien a téma szakértői,<br />
akikkel a konferencia különböző szekcióiban megvizsgáljuk korunk egyik legégetőbb, terrorizmushoz<br />
kapcsolódó biztonsági kihívását, és egyúttal alternatívákat kínálunk a fenyegetés<br />
csökkentésére” – mondta Dezső Tamás, a <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> igazgatója.<br />
A december 5–6-án a Marriott Hotelben rendezett eseményen kulcskérdés volt<br />
a terrorszervezetek megerősödése és térhódítása. Többek között szó volt arról, hogy habár<br />
az iraki és szíriai Iszlám Állam (ISIS) súlyos katonai vereséget szenvedett (Irakban<br />
2017. december, Szíriában <strong>2019</strong> márciusában), a dzsihádizmus elleni globális küzdelem<br />
nem ért véget. Ennek legfőbb oka, hogy az ISIS helyi szövetségesei Afganisztántól<br />
Nigériáig továbbra is ütőképesek, máig teljes országrészeket ellenőriznek, és nap<br />
mint nap hajtanak végre pusztító támadásokat, miközben fokozott aktivitást mutatnak<br />
a globális médiatérben.<br />
57
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terrorism 3.0 konferencia<br />
Dr. Németh Gergely, a Honvédelmi Minisztérium<br />
védelempolitikáért felelős helyettes<br />
államtitkára nyitóbeszédében kifejtette,<br />
hogy biztonsági környezetünk megváltozott,<br />
a nem állami szereplők egyre veszélyesebbek<br />
támadásaik mennyiségében, minőségében<br />
és összetettségében. A terroristák ma már<br />
ugyanazon a technológiai szinten lehetnek,<br />
mint a nyugati államok. Gondoljunk<br />
a drónokra, melyeket bárki olcsón megvehet,<br />
és kis változtatásokkal gyilkolásra használhat. Az egyes terrorcsoportok egymást is kiemelten<br />
figyelik: „ha rájövünk, hogyan kell megverni őket Irakban, másnap ez a módszer<br />
már nem fog működni Afganisztánban”.<br />
Dr. Béres János altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági<br />
Szolgálat főigazgatója a radikális<br />
iszlámról beszélt, mely az iszlámhoz kötődő terrorizmus<br />
alapvető ideológiája. Az altábornagy<br />
rámutatott, hogy a radikális iszlám az iszlám<br />
előtti időszakot kaotikus, megvetendő időszakként<br />
kezeli. A globális szalafista dzsihádizmus<br />
legmarkánsabb képviselője az Iszlám Állam<br />
volt, mely minden eszközt megengedettnek<br />
tekintett a hitetlenek elleni harcban. Fontos<br />
szempont, hogy a Koránt a teljes muszlim közösség<br />
sérthetetlennek tartja.<br />
Dezső Tamás, a <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> igazgatója<br />
arról beszélt, hogy az Iszlám Államhoz<br />
csatlakozott idegen harcosok aktáiból még<br />
mindig sokat nem tudnak lezárni más országok<br />
titkosszolgálatai, mivel az elesetteket<br />
tömegsírba temették, és sokakról nem lehet<br />
tudni, mi lett velük. Egyeseket talán elfogtak,<br />
másokat megölhettek, de sokan hazatérhettek,<br />
és még mindig a globális dzsihád<br />
ügynökei. „A nyugati szolgálatok legrosszabb<br />
rémálmai közé tartoznak a lezáratlan akták<br />
ezrei”.<br />
58
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terrorism 3.0 konferencia<br />
59
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terrorism 3.0 konferencia<br />
Keresztes Péter, az Információs Hivatal főosztályvezetője<br />
arról beszélt, hogy Abu Bakr<br />
Al-Bagdadi halála nem jelent komoly csapást<br />
az ISIS számára, mivel a szíriai és iraki<br />
szunnita lakosság továbbra is nagyon rossz<br />
körülmények között él, és ez a dzsihádizmust<br />
táplálhatja. Ráadásul a nyugati iszlámellenesség<br />
növekedésével a muszlim közösséget is<br />
támadások érhetik, ami alapot szolgáltathat<br />
a dzsihádisták általi bosszúhoz.<br />
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem<br />
(NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának<br />
igazgatója arról beszélt, hogy adatokra<br />
van szükségünk a globális fenyegetettség<br />
felmérésére, mert a valóság gyakran eltér<br />
a percepciótól. A terrortól akkor is félünk,<br />
ha nem szembesülünk vele, csak hallunk<br />
róla. A stratégiai terrortámadások különösen<br />
befolyásolják a percepciót. A leginkább<br />
fenyegetett térségek azonban arab és ázsiai<br />
országok.<br />
Resperger István ezredes, a Nemzetbiztonsági<br />
<strong>Intézet</strong> igazgatója kijelentette, hogy katonai<br />
és diplomáciai szempontokat egyszerre<br />
kell vizsgálni a kérdésben. A világ GDP-jének<br />
11,2%-át költik biztonságra, a terror<br />
elleni védekezés ekképp meglehetősen drága,<br />
mert nem állami szereplők ellen kell harcolni.<br />
A „normál” háborúban egy halottra három<br />
sebesült jut, itt egy halottra 6–14. A terroristák<br />
brutálisak, nem érdekli őket a nemzetközi<br />
jog, és reklámozzák mártírjaikat. Sokszor a sokkolás hatásával élnek, a Boko Haram<br />
például kisgyerekeket és lányokat használ az öngyilkos merényletekhez.<br />
60
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terrorism 3.0 konferencia<br />
61
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terrorism 3.0 konferencia<br />
Inmaculada Marrero Rocha, a Granadai<br />
Egyetem előadója kifejtette, hogy a terrorizmus<br />
egyre függetlenebb az államoktól és<br />
kormányoktól, és mindinkább egymással<br />
működnek együtt bűnszervezetekként. Voltaképpen<br />
a terrorizmust sokszor bűnözéssel<br />
finanszírozzák, amit a tőke szabad mozgása<br />
és a decentralizáció segít.<br />
Hankiss Ágnes, az NKE Terrorelhárítási Tanszékének<br />
vezetője szerint az ISIS nem megbukott,<br />
hanem csupán területet vesztett. 9/11<br />
hírszerzési kudarc volt, későn rekonstruálták<br />
a kapcsolatrendszert, pedig hálózat-alapú felderítéssel<br />
láthatták volna, hogy a merénylet<br />
több más támadással is összefüggött. Sokat<br />
beszélünk magányos farkasokról, de a súlyos<br />
támadások nem hozzájuk köthetők, és még ha<br />
egyedül is ül egy támadó a kamionban, van<br />
mögötte terrorszervezeti kiképzés, logisztika,<br />
ideológia és pénzügyi támogatás, ilyen volt<br />
például a berlini karácsonyi merénylő.<br />
Claude Moniquet, a belga European Strategic<br />
Intelligence and Security Centre igazgatója<br />
arról az ellentmondásról beszélt, mely<br />
szerint bár Belgium fontos szerepet játszik<br />
a dzsihádizmusban, egészen 2015-ig erre nem<br />
volt állami válasz. Kifejtette, hogy a baloldali<br />
szocialista kormány 9/11 után tíz évig semmit<br />
sem tett a dzsihádista terror ellen, és „naivak,<br />
bűnösen naivak” voltak. A terror aláássa<br />
a társadalmi kohéziót, intézményesíti a nők és<br />
férfiak közötti társadalmi különbséget és az antiszemitizmust is. A Bataclan után felébredtek<br />
a hatóságok, megtettek bizonyos lépéseket, de nem eleget. Ráadásul manapság<br />
Irán is támogatja a terrorizmust, túszokat szed, fizeti a Hezbollah-t és Európa ez ellen<br />
nem tesz semmit.<br />
62
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terrorism 3.0 konferencia<br />
63
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terrorism 3.0 konferencia<br />
64
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Cyprian Kozera, a lengyel War Studies<br />
University oktatója kifejtette, hogy a klíma is<br />
szerepet játszik a terrorizmusban, hiszen Maliban<br />
folyamatosan csökken az esőzés mértéke,<br />
és így a gazdasági konfliktusra rátelepszik<br />
a terrorizmus, új dimenziót adva neki.<br />
Kaleab Sigatu Tadesse, az etióp Amani Africa<br />
Media and Research kutatója arról beszélt,<br />
hogy a szélsőséges szegénység erősíti a terrorizmust<br />
Afrikában.<br />
Marsai Viktor, a <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> kutatási<br />
igazgatója bemutatta az afrikai dzsihádista<br />
szervezetek új módszerét, amelynek keretében<br />
2015 óta több tucat katonai bázist semmisítettek<br />
meg a szubszaharai Afrikában Szomáliától<br />
kezdve Nigérián át Maliig. Jól látszik, hogy<br />
a csoportok tanulnak egymástól, és a térségben<br />
található külföldi katonai bázisokat, köztük<br />
az ENSZ és EU támaszpontjait is idővel fenyegethetik<br />
a támadások.<br />
Terrorism 3.0 konferencia<br />
65
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terrorism 3.0 konferencia<br />
66
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
A konferencia második napján Kiss-Benedek<br />
József, az NKE professzora Izrael biztonsági<br />
szempontjait mutatta be. Kiemelte,<br />
hogy az Iszlám Államhoz 100 izraeli arab<br />
csatlakozhatott.<br />
Walter Posch, az osztrák Institut für<br />
Friedenssicherung und Konfliktmanagement<br />
munkatársa a török radikális baloldali mozgalmak<br />
és a PKK kapcsolatát járta körül történelmi<br />
és eszmetörténeti szempontokat is<br />
szem előtt tartva. Szóba került Taner Akcsam<br />
és Deniz Gezmis, valamint az alevik baloldalhoz<br />
(és a nacionalizmushoz) való kötődése is.<br />
Kiemelte, hogy a PKK jól használja a nemzetközi<br />
szolidaritást és sok esetben párhuzamot<br />
igyekszik vonni saját ügye és egyéb szeparatista törekvések (pl. Katalónia) között. Szerinte<br />
a török politika lemondott a nyugati baloldali értelmiség meggyőzéséről, helyette saját<br />
közösségeit igyekszik megerősíteni Nyugaton.<br />
Terrorism 3.0 konferencia<br />
Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági <strong>Intézet</strong><br />
vezető elemzője bemutatta az Iszlám Állam<br />
helyzetét és kérdéseit al-Bagdadi halálát<br />
követően.<br />
Simon Péter, a Katonai Nemzetbiztonsági<br />
Szolgálat munkatársa szerint Damaszkusz<br />
hamarosan felszámolja az idlibi ellenállást,<br />
hogy utána az Iszlám Államot is kiszorítsák<br />
az országból. Szerinte Aszad maradni fog, a<br />
kurdok legfeljebb a nyelvüket őrizhetik majd<br />
meg az új rendszerben. Törökország még kb.<br />
1–3 évig maradhat Szíriában, és azon vannak,<br />
hogy a Béke Forrása hadművelet után<br />
csak szunnikat és ne kurdokat telepítsenek az<br />
általuk ellenőrzött területre.<br />
67
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terrorism 3.0 konferencia<br />
68
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Diego Muro, a brit St Andrews Egyetem<br />
professzora szerint a terrorizmus sikerét nem<br />
lehet egy szóval értékelni (sikeres/sikertelen),<br />
hanem részletesebb, átfogóbb kutatások kellenek,<br />
melyek különböző metódusokat ötvöznek.<br />
Speidl Bianka, a <strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> vezető kutatója a terroristák társadalmi hálóiról<br />
beszélt, vagyis arról, miként válik egy szociális, informális kapcsolatrendszereken alapuló<br />
háló terrorista hálózattá. A közös származási<br />
régió a szolidaritás és a bizalom gyökere.<br />
Ezt erősíti a hasonló migrációs tapasztalat<br />
és a köztörvényes, illegális cselekményekben<br />
történő részvétel. A származási<br />
és a befogadó országok között folyamatos<br />
a mobilitás, a személyek, a tőke és az illegális<br />
árucikkek áramlása. Kifejtette, hogy az igazi<br />
ötletgazdák rendszerint a háttérben maradnak,<br />
a szerveződések felépítését többszintű<br />
tagozódás jellemzi. Az elkövető általában<br />
a leggyengébb láncszem, aki a legkevesebb kapcsolati tőkével és legkisebb karizmával<br />
rendelkezik.<br />
Terrorism 3.0 konferencia<br />
Radko Hokovský, a cseh European Values<br />
think tank vezetője előadásában részletesen<br />
beszélt a militáns dzsihádizmusról, mint<br />
a muszlim extremizmus, az iszlám szélsőségesség<br />
militáns formájáról.<br />
69
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
Terrorism 3.0 konferencia<br />
70
<strong>Migrációkutató</strong> <strong>Intézet</strong> <strong>2019</strong> Beszámoló<br />
71
Change language