dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
amelyet Hadrianus Cardinalis írt; 483 1562-ben vásárolta az 1542-ben Párizsban megjelent Quintilianusokat is (Robert Estienne és Simon Colines kiadásai), amelyeket egy kötetbe köttetett, 484 miel�tt Németújváron a f�úrnak ajándékozta �ket. Erhardt Widmar gráci könyvkeresked�t�l Boldizsár 1584�85-ben vásárolt két Cicero- kommentárt (Paolo Manutio, Simon Du Bois és Hubert Susanneau írta ezeket), frankfurti (1580, André Wechel), illetve strassburgi (1576, Josias Rihel) kiadásban, 485 továbbá a René Guillon jegyzetelte Nicolaus Clenardus görög grammatikát (Köln, 1560) 486 és egy Párizsban, 1576-ban megjelent (Jean Macé) Plautust, Justus Lipsius kiadását. 487 Feltehet�en a választás a kiadó személye, és nem a megjelenés helye miatt történt. André Wechel hugenotta menekültként alapította frankfurti nyomdáját, � maga, vejei (Jean Aubry, Jean Marne) és leszármazottai is szoros kapcsolatot ápoltak a Batthyány családdal. 488 Jean Aubry levelezett a f�úrral, intézte könyvbeszerzéseinek jelent�s részét. 1586-ban és 1587-ben küldte Németújvárra Calepinus szótárának egy lyoni, 1584-es kiadását, 489 a Sebastian Gryphius-féle 1555. évi lyoni Dionysius Halicarnassaeus-edíciót, 490 egy Guillaume Budé által annotált kölni, 1580-as Vegetius-munkát (De re militari), 491 és Marc-Antoine Muret görög kresztomátiáját kommentárokkal és jegyzetekkel (Párizs, 1586). 492 A klasszika filológia köréb�l Batthyány ismerte Geoffroy Tory Berosus Babilonicus- kiadását (Párizs, 1511), 493 de ez a Babilon történetét tárgyaló munka egy olyan kolligátumban maradt fenn, amely alapvet�en a XVI. század els� másfél évtizedéb�l származó könyveket tartalmaz, antik auktorok kiadásait. Biztosan nem állítható, de valószín�leg a németújvári ágostonos rendházé lehetett, Boldizsár így juthatott hozzá, nem pedig franciás érdekl�dése okán. Sébastien Gryphius lyoni, 1539-es Sallustius-kiadása mellé �M. S.�, aki Batthyány el�tti tulajdonosa volt a könyvnek, egy ugyanebb�l az évb�l való lipcsei kiadást is hozzákötött. 494 Csak a kiadó � a menekült hugenotta Henri Estienne � nemzetisége okán 483 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 435. 484 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 557. 485 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 89, 95. 486 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 101. 487 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 118. 488 Összefoglalóan lásd V. ECSEDY Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473–1800. Bp., 1999, Balassi Kiadó. 105�109. (Wechel János Zsigmondról); vö. továbbá: RMNy 1308 (Hanau, 1624, David Aubry) David Aubry apja, Jean, André Wechel veje volt. 489 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 124. 490 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 125, 136. 491 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 132. 492 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 149. 493 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 385. 494 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 571. dc_77_10 98
említjük a genfi Valla-féle Herodotos-kiadást, 495 és ebb�l a tematikus csoportból utolsó el�ttiként François Pollet Historia Fori Romani cím� archeológiai munkáját (Douai, 1572). 496 Érdekes még Guillaume Du Choul archeológiai és történeti írása a görög és a római vallásról, a katonai nevelésr�l, amelyet Batthyány francia nyelven vásárolt Aubrytól az 1580-as években. 497 Megállapíthatjuk tehát, hogy az antik szövegek kiadásainak választásában, illetve a francia humanizmus és klasszika filológia jelent�s egyéniségei m�veinek megszerzésében nem érvényesült Boldizsár frankofíliája. A versenytárs bázeli és velencei kiadók m�vei nagyobb számban vannak jelen gy�jteményében, a fent bemutatott könyvek jelent�s része pedig ajándékként, vagy más szempontok szerint kiválasztva kerültek könyvtárába. Fontos azonban az a tény, hogy ismerte a megnevezett szerz�ket, kiadókat és m�veket, vagyis a francia m�vel�déstörténetnek err�l a részér�l is képet formálhatott magának. A két francia archeológiai munka jelenléte azonban arra utal, hogy az antikvitás történeti elemzését tekintve, figyelme � bizonyára a könyvkeresked� (Aubry) szándékának is megfelel�en � a francia szerz�kre irányult. Az orvostudományi munkák külön figyelemreméltó csoportot alkotnak a németújvári bibliotékában. Ezeknek túlnyomó része valamilyen formában francia vonatkozású, van köztük olyan is, amely Franciaországban is ritkaságnak számít. Ám közülük a legrégebbir�l mégis azt állíthatjuk, hogy már Batthyány Boldizsár születése el�tt Németújvárra kerülhetett, és az említett ágostonos rendházból maradt a f�úrra. Az 1504-ben, Lyonban, François Fradin-nél megjelent középkori orvosi kézikönyv (Speculum medicinae), Arnaldus de Villanova munkája egy olyan kolligátum része, amelynek másik tagja egy velencei �snyomtatvány (De conservatione sanitatis), és amelyben a XVI. század elejér�l származó kézzel magyar nyelv� recept olvasható. 498 1577-ben Jean Aubrytól egy érdekes kolligátumot vásárolt Batthyány. Jacques Aubert, Joseph Du Chesne (Quercetanus) és Jean-Antoine Fenot vitája egyes ásványoknak, fémeknek a sebek és betegségek gyógyításában való alkalmazhatóságáról. A kolligátum mindhárom tagja 1575-ben jelent meg Lyonban, illetve Bázelben. 499 Joseph Du Chesne általában ismert volt Magyarországon, számos munkája fennmaradt napjainkig is, de vitapartnereinek m�vei ritkán jutottak el a Kárpát-medencébe. Az említett vita témájához kapcsolódik az az antik görög, héber, arab és római szövegeket tartalmazó gy�jtemény, 495 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 441. 496 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 555. 497 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 208. 498 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 332. 499 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 48. dc_77_10 99
- Page 47 and 48: A ma is fennmaradt könyvek szaksze
- Page 49 and 50: Királyi udvar � fejedelmi udvar
- Page 51 and 52: most nem az, hogy mikor pusztult el
- Page 53 and 54: számukra Mátyás, illetve a Hunya
- Page 55 and 56: dc_77_10 könyvanyag, amely Náprá
- Page 57 and 58: dc_77_10 historikusai el�tt sem v
- Page 59 and 60: epertorum catalogum exhibens. 277 P
- Page 61 and 62: F�nemesi könyvtárak Az Istvánf
- Page 63 and 64: hogy a vinicai/paukoveci gy�jtem
- Page 65 and 66: dc_77_10 Külön figyelnünk kell u
- Page 67 and 68: történeti m�veltség mellett al
- Page 69 and 70: (CXV. törvénycikk). Mikulich Sán
- Page 71 and 72: klasszikus m�vét, a Practica Mus
- Page 73 and 74: dc_77_10 Az egész könyvjegyzéken
- Page 75 and 76: ajándékba, s Jóna több könyvé
- Page 77 and 78: dc_77_10 Gesner Historiae animalium
- Page 79 and 80: Tulajdonjogának megörökítésér
- Page 81 and 82: A nyelvi megoszlást tekintve a kö
- Page 83 and 84: dc_77_10 ezeket Nagykárolyba szál
- Page 85 and 86: dc_77_10 leírását Zrínyinek sz
- Page 87 and 88: A halála utáni összeírásokból
- Page 89 and 90: az Alsólindván kiadott, a korban
- Page 91 and 92: Zrínyi György (1598�1626) udvar
- Page 93 and 94: dc_77_10 család számos kastélyt
- Page 95 and 96: Manlius a térségben nyomtatott m
- Page 97: használta. Németújvár legismert
- Page 101 and 102: Magyarországáról beszélni � j
- Page 103 and 104: Jean de Serres sok kiadást megért
- Page 105 and 106: dc_77_10 történeti munkát talál
- Page 107 and 108: ismerünk más f�urat Magyarorsz
- Page 109 and 110: hanem környezetéjét is. Gondolok
- Page 111 and 112: jelent�s helvét hitvallású sze
- Page 113 and 114: dc_77_10 A Nádasdy család sárvá
- Page 115 and 116: dc_77_10 m�vel�désnek, amely a
- Page 117 and 118: számos kiadvány jelent meg csatá
- Page 119 and 120: Nádasdy Pál imádságos könyvét
- Page 121 and 122: dc_77_10 1670. szeptember 3-án Ná
- Page 123 and 124: dc_77_10 A Humanistae szak veretes,
- Page 125 and 126: A Esterházy könyvtárak Lakompako
- Page 127 and 128: dc_77_10 Levéltári dokumentumok i
- Page 129 and 130: dc_77_10 helyileg is ott tartották
- Page 131 and 132: dc_77_10 maradtak ott. 705 Az egyik
- Page 133 and 134: dc_77_10 a levéltár melletti tár
- Page 135 and 136: dc_77_10 Már apja is támogatta a
- Page 137 and 138: Magyarország modernizálásának.
- Page 139 and 140: Ádámnak egy. 762 A Lipót csász
- Page 141 and 142: dc_77_10 super illam inspectionem e
- Page 143 and 144: a katolikus egyháztörténetet tag
- Page 145 and 146: A Politici et Historici tematikus c
- Page 147 and 148: dc_77_10 editióval. Nagyon sok ók
említjük a genfi Valla-féle Herodotos-kiadást, 495 és ebb�l a tematikus csoportból utolsó<br />
el�ttiként François Pollet Historia Fori Romani cím� archeológiai munkáját (Douai, 1572). 496<br />
Érdekes még Guillaume Du Choul archeológiai és történeti írása a görög és a római vallásról,<br />
a katonai nevelésr�l, amelyet Batthyány francia nyelven vásárolt Aubrytól az 1580-as<br />
években. 497<br />
Megállapíthatjuk tehát, hogy az antik szövegek kiadásainak választásában, illetve a<br />
francia humanizmus és klasszika filológia jelent�s egyéniségei m�veinek megszerzésében<br />
nem érvényesült Boldizsár frankofíliája. A versenytárs bázeli és velencei kiadók m�vei<br />
nagyobb számban vannak jelen gy�jteményében, a fent bemutatott könyvek jelent�s része<br />
pedig ajándékként, vagy más szempontok szerint kiválasztva kerültek könyvtárába. Fontos<br />
azonban az a tény, hogy ismerte a megnevezett szerz�ket, kiadókat és m�veket, vagyis a<br />
francia m�vel�déstörténetnek err�l a részér�l is képet formálhatott magának. A két francia<br />
archeológiai munka jelenléte azonban arra utal, hogy az antikvitás történeti elemzését<br />
tekintve, figyelme � bizonyára a könyvkeresked� (Aubry) szándékának is megfelel�en � a<br />
francia szerz�kre irányult.<br />
Az orvostudományi munkák külön figyelemreméltó csoportot alkotnak a németújvári<br />
bibliotékában. Ezeknek túlnyomó része valamilyen formában francia vonatkozású, van köztük<br />
olyan is, amely Franciaországban is ritkaságnak számít. Ám közülük a legrégebbir�l mégis<br />
azt állíthatjuk, hogy már Batthyány Boldizsár születése el�tt Németújvárra kerülhetett, és az<br />
említett ágostonos rendházból maradt a f�úrra. Az 1504-ben, Lyonban, François Fradin-nél<br />
megjelent középkori orvosi kézikönyv (Speculum medicinae), Arnaldus de Villanova munkája<br />
egy olyan kolligátum része, amelynek másik tagja egy velencei �snyomtatvány (De<br />
conservatione sanitatis), és amelyben a XVI. század elejér�l származó kézzel magyar nyelv�<br />
recept olvasható. 498 15<strong>77</strong>-ben Jean Aubrytól egy érdekes kolligátumot vásárolt Batthyány.<br />
Jacques Aubert, Joseph Du Chesne (Quercetanus) és Jean-Antoine Fenot vitája egyes<br />
ásványoknak, fémeknek a sebek és betegségek gyógyításában való alkalmazhatóságáról. A<br />
kolligátum mindhárom tagja 1575-ben jelent meg Lyonban, illetve Bázelben. 499 Joseph Du<br />
Chesne általában ismert volt Magyarországon, számos munkája fennmaradt napjainkig is, de<br />
vitapartnereinek m�vei ritkán jutottak el a Kárpát-medencébe. Az említett vita témájához<br />
kapcsolódik az az antik görög, héber, arab és római szövegeket tartalmazó gy�jtemény,<br />
495 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 441.<br />
496 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 555.<br />
497 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 208.<br />
498 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 332.<br />
499 MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004. Nr. 48.<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
99