23.12.2012 Views

dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10 - REAL-d

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />

család számos kastélyt és rezidenciát tudhatott magáénak, de Szalónak, Rohonc, Dobra és<br />

Körmend mellett a számunkra leginkább érdekes id�szakban jobbára Németújváron éltek.<br />

Hasonlóan sok magyarországi arisztokrata családhoz, a XVI. század közepén a családf�,<br />

Boldizsár protestánssá vált. A lutheranizmussal szimpatizáló ifjú 1559 és 1561 között<br />

Franciaországban tartózkodott, ahol tanúja volt a kezdeti hugenotta üldözéseknek. Helvét<br />

irányú tájékozódása mindenképpen meger�sítést nyert az er�szak láttán, illetve a felekezeti<br />

viták nyomtatott anyagát követve. 450 A vallásilag vegyes lakosságú területen a protestáns<br />

egyházak szervezeti elkülönülése nagyon sokáig, a XVII. század els� harmadáig elhúzódott.<br />

A Batthyány-udvarban Boldizsár és fia, Ferenc idején a kálvinisták voltak a hangadók. Ferenc<br />

halála után a szakirodalom �evangélikus fordulat�-ról beszél. Batthyány Ádám 1629-ben<br />

határozta el magát a katolizálásra, és 1640-ben Németújvárra hívta a ferenceseket. 451<br />

A vallásos szemlélet változásai, a Batthyány-birtokok elhelyezkedése � az osztrák örökös<br />

tartományok, a Királyi Magyarország és a Török Birodalom határán �, különösen Boldizsár<br />

szellemi nyitottsága, 452 a Ferenc és Ádám házasságaival érkez� személyzet mind-mind abba<br />

az irányba hatott, hogy a németújvári udvarban számos jelent�s személyiség forduljon meg, s<br />

telepedjen le hosszabb, rövidebb ideig. 453 A Boldizsár és Ferenc által támogatott protestáns<br />

iskola, a nyomda, Ádám �udvari iskolája� intézményként is vonzóak voltak a kortársak<br />

számára. 454 E tanulmány kereteiben lehetetlen név szerint mindenkit felsorolni, de a<br />

legjelent�sebbekr�l meg kell emlékezni. A protestáns lelkészek közül kiemelkedik Beythe<br />

István, Pathai István, Kanizsai Pálfi János, 455 de fontos megemlíteni azt a számos<br />

stájerországi, karintiai, csehországi, pfalzi, württenbergi és bajorországi exulánst is, akik<br />

megfordultak az udvarban, néhányuk állást is kapván a család birtokain. 456 Közülük sokan<br />

450 BARLAY Ödön Szabolcs: „A németújvári Hérosz” (Batthyány-portré). In: U� .: Romon virág. Fejezetek a<br />

Mohács utáni reneszánszról. Bp., 1986, Gondolat Kiadó. 183�236.; Boldizsár korszer� portréját ÖTVÖS<br />

Péter rajzolta meg el�szavában: MONOK�ÖTVÖS�ZVARA 2004.<br />

451 A család egyes generációjának vallási hovatartozásáról, az udvar konfesszionális összetételének változásairól<br />

teljes bibliográfiát nyújtva KOLTAI András írt tömör összefoglalást: KKK IV. KOLTAI 2002. 5�8, 16�20, 24�<br />

29.; Lásd még: ECKHARDT Sándor: Batthyány Boldizsár a francia udvarnál. Magyarságtudomány, 1943.<br />

36�44.<br />

452 Az egyik legérdekesebb példa erre id. Pieter Brueghel egy festményének megszerzése. Vö.: KATONA Imre:<br />

Brueghel és a Batthyányak. Bp., 1979, Magvet� Kiadó.<br />

453 Vö. MONOK István: Die kulturvermittelnde Rolle des Batthyány-Hofes an der Wende vom 16. zum 17.<br />

Jahrhundert. In: Deutsche Sprache und Kultur, Literatur und Presse in Westungarn/Burgenland. Hrsg. von<br />

Wynfrid KRIEGLEDER, Andrea SEIDLER. Bremen, 2004, Edition Lumière. 75�90.<br />

454 Ádám udvari életének példaszer� elemzése, az el�zmények b� taglalásával: KKK IV. KOLTAI 2002.<br />

455 KATONA Imre: A Batthyányak és a reformáció. Savaria, 5�6 (1971�72). 435�466.; Kanizsai Pálfi könyves<br />

m�veltségének összefoglalását lásd: ZVARA Edina: Kanizsai Pálfi János (1582–1641) könyvei Esterházy Pál<br />

gyűjteményében. MKsz, 20<strong>10</strong>. 3. szám (el�készületben).<br />

456 MONOK István: Württenbergi exulánsok Batthyány Ferenc udvarában. MKsz, 2003. 205�211., U�: Exulanten<br />

aus Bayern, Oberpfalz und Pfalz am Batthyány-Hof an der Wende des 16. und 17. Jahrhunderts. Ungarn<br />

Jahrbuch 2004. 225�234.<br />

93

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!