dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d

real.d.mtak.hu
from real.d.mtak.hu More from this publisher
23.12.2012 Views

dc_77_10 kézikönyvanyag. Látszik, nem akart még filozófiai részletekben sem (kivéve az uralkodással és politikával kapcsolatos erkölcstant) külön tájékozódni. A kor filozófiai nagy kérdései közül az elmélyült résztanulmányok (Descartes), illetve a sapientia universalis (Athanasius Kircher) közt � nem választott, hanem igazi barokk ember lévén, kompromisszumot kötött: elmélyült a saját döntési kompetenciáját és kötelezettségeit érint� kérdésekben, és az azon kívüles� világról (amelynek rendjét nem tudja befolyásolni) universalis ismereteket szerzett. 385 Azt gondoljuk, hogy a f�úr látókörének b�vítéséhez mindenképpen hozzájárultak az udvari személyzettel való beszélgetések, és még fontosabbnak látjuk annak a ténynek a kiemelését, hogy Zrínyi udvari papja, az ágostonos Mark Forstall a könyveit is magánál tartotta. Ez a néhány polcnyi bibliotheca (33 kötet és kéziratok) 386 azonban a modern katolikus teológiai irodalom jelenlétét biztosította a csáktornyai udvarban. Ágostonos, bencés, ferences szerz�k, de f�leg jezsuiták munkái. Nem tudjuk, hogy Zrínyi mennyit olvasott ebb�l, de a könyvek potenciálisan a rendelkezésére álltak. A csáktornyai várba Zrínyi Miklós halálát követ�en testvére, Péter költözött, így a két udvartatás együtt élt egy fél évtizedig. A birtokokon való osztozkodás közte és Miklós özvegye között nem befolyásolta a könyvtárak sorsát. Zrínyi Péter gyűjteménye Ozalyon maradt, és vélhet�en zágrábi házában is tartott könyveket. Egy kisebb válogatást azonban magával vitt Csáktornyára � és felesége, Frangepán Katalin is, aki maga is író asszony, 387 lévén, bizonyára nem nélkülözhette a könyveket maga körül. A bán Zrínyi Péter ügyei 1670 elején válságosra fordultak. A Habsburg-udvarral való szembeszegülése miatt Nádasdy Ferenccel és Frangepán Kristóffal együtt jószágvesztésre és halálra ítélték. 1671 tavaszán a Paris Spankau vezette császári csapatok tisztjei Csáktornyát, Erd�dy Miklós a zágrábi házat fosztotta ki. Zrínyi Miklós özvegyének javait, így a könyvtárat is, tiszteletben tartották. A szomorú, tragikus családi esemény számos vagyonleltárt eredményezett, így tudjuk meg, hogy Ozalyon 1672-ben kétszáz könyv volt (libros maiores et minores circiter N o 200.), 385 Zrínyi Kircher-gy�jteménye miatt lábjegyzetben megengedek magamnak egy nem a tanulmány tárgyához közvetlenül tartozó megjegyzést: Kircher, Descartes-tól eltér�en nem a szaktudományos elmélyülésben vélte megtalálni a cogito ergo sum elv következményeit a maga számára. � másként akart méltó lenni ahhoz a gondolathoz, amelyet Lorenzo Valla hangoztatott két évszázaddal korábban: Isten a saját képére formálta az embert. Erasmus dignitas humana elvéhez hasonló az � magatartása. Tetten érhet� ez az Principis christianae archetypon cím� emblematikus munkájában (1672). Ez, elveiben inkább Erasmusra és Justus Lipsiusra megy vissza, semmint a kortárs modern politikaelméletekhez hasonlítana. Kircher a humanisták közül az utolsó, de már barokk ember. Talán nem csak könyveinek szép, metszetekkel díszített kiállítása miatt szerette Zrínyi Miklós. 386 ADATTÁR 13/2. 65�69. 387 Imádságoskönyve Velencében jelent meg: Putni tovarus � V Benetkih, 1661 82

dc_77_10 ezeket Nagykárolyba szállították, és csakúgy, mint minden más java, ez is elt�nt a szemünk el�l. Külön foglalták le a Zrínyi Péter által horvátra fordított Adrianszkoga mora syrena példányait is. 388 A muraközi birtokrészeket két ízben konfiskálták, az egyik összeírás függelékeként maradt ránk egy értékes jegyzék (1671): Libri. Secundum cathalogum adiunctum ut littera A:, és ez ma is megvan. 389 Az utána csatolt füzet tartalmazza Zrínyi Péter lefoglalt könyveinek 95 tételes jegyzékét. Az összeíró az olasz, a német, a francia és a horvát nyelv� címeket latinra fordította. Sokszor csak általánosan utalt a m� tematikájára, esetleg a könyv gerincére írott címformát vette át. A szerz�k névalakja gyakran a felismerhetetlenségig eltorzult, ami bizonyára a diktálás következménye. A könyvek többnyire latin és olasz nyelv�ek. Legnagyobb mértékben az orvostudomány képviselteti magát: sebészeti, anatómiai, gyógyszerészeti, lóápolási m�vek, 21 tétel. Hasonlóan nagy arányban szerepelnek az antik auktorok Aesopus, Cicero, Curtius Rufus, Sallustius, Seneca, Valerius Maximus, Vergilius, Tacitus, 21 tétellel. Bátyjáéval összehasonlítva Zrínyi Péter könyvtára gyengén volt felszerelve hadtudományi, politikai, történettudományi m�vekkel, bár nem ismerjük az ozalyi és a zágrábi állományt. Zrínyi Péter a horvát költészet nagy alakja, így nem csoda, hogy retorikai m�veket és olasz irodalmi munkákat is tartott környezetében (Marino La Sampognája és a Gerusalemme liberata). Miklóséra emlékeztet� Zrínyi Péter érdekl�dése a kor jellegzetes természetfilozófiai, illetve okkult enciklopédiái iránt: 8 tétel. Modern jelenség a könyvek között egy irodai rendtartás, a postaállomások inventáriuma, Cesare Vecellio divattörténeti albuma, több város-album, köztük Velencéé. Történeti könyvei közül (7 tétel) három a franciákról, a többi a törökr�l és a környez� területekr�l szól. Jogi érdekl�dése természetes, bár itt csak két tétel képviselte ezt a szakot. A leuveni egyetem rendtartását Zrínyi János (Péter fia) hozhatta haza németalföldi peregrinációjáról. Szintén � használhatta a jegyzékben szerepl� francia nyelvtant, és a Selectiora linguae Gallicae megjelölés� kötetet. A Zrínyiek hagyományos velencei kapcsolataira utal egy velencei törvénykönyv és egy olasz nyelv� Velence útikönyv. A legérdekesebb talán az a tétel, amelyet 1991-ben nem tudtunk megfejteni a leírás hiányosságai miatt. 390 Az összeírás 21. tétele Schola veritatis aperta Italica in 16 ugyanis a jezsuita Liugi Giuglaris munkáját rejti: La scuola della verita aperta a prencipi … con occasione della regia educatione data al serenissiomo Carlo Emmanuele 2. duca di 388 U Beneczih, 1670, pri Zamarii Turrinu 389 A BIBL. ZRINIANA 1991. függelékeként (573�579.), és az ADATTÁR 13/2. 55�58. kötetben is kiadtuk. 390 Ne feledjük, még nem voltak adatbázisok, és a katalógusok szerz�i bet�rendet vagy tematikus beosztást követtek. Címre vagy a cím bármely szavára nem lehetett keresni. 83

<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />

ezeket Nagykárolyba szállították, és csakúgy, mint minden más java, ez is elt�nt a szemünk<br />

el�l. Külön foglalták le a Zrínyi Péter által horvátra fordított Adrianszkoga mora syrena<br />

példányait is. 388 A muraközi birtokrészeket két ízben konfiskálták, az egyik összeírás<br />

függelékeként maradt ránk egy értékes jegyzék (1671): Libri. Secundum cathalogum<br />

adiunctum ut littera A:, és ez ma is megvan. 389 Az utána csatolt füzet tartalmazza Zrínyi Péter<br />

lefoglalt könyveinek 95 tételes jegyzékét.<br />

Az összeíró az olasz, a német, a francia és a horvát nyelv� címeket latinra fordította.<br />

Sokszor csak általánosan utalt a m� tematikájára, esetleg a könyv gerincére írott címformát<br />

vette át. A szerz�k névalakja gyakran a felismerhetetlenségig eltorzult, ami bizonyára a<br />

diktálás következménye. A könyvek többnyire latin és olasz nyelv�ek. Legnagyobb<br />

mértékben az orvostudomány képviselteti magát: sebészeti, anatómiai, gyógyszerészeti,<br />

lóápolási m�vek, 21 tétel. Hasonlóan nagy arányban szerepelnek az antik auktorok Aesopus,<br />

Cicero, Curtius Rufus, Sallustius, Seneca, Valerius Maximus, Vergilius, Tacitus, 21 tétellel.<br />

Bátyjáéval összehasonlítva Zrínyi Péter könyvtára gyengén volt felszerelve hadtudományi,<br />

politikai, történettudományi m�vekkel, bár nem ismerjük az ozalyi és a zágrábi állományt.<br />

Zrínyi Péter a horvát költészet nagy alakja, így nem csoda, hogy retorikai m�veket és olasz<br />

irodalmi munkákat is tartott környezetében (Marino La Sampognája és a Gerusalemme<br />

liberata). Miklóséra emlékeztet� Zrínyi Péter érdekl�dése a kor jellegzetes<br />

természetfilozófiai, illetve okkult enciklopédiái iránt: 8 tétel. Modern jelenség a könyvek<br />

között egy irodai rendtartás, a postaállomások inventáriuma, Cesare Vecellio divattörténeti<br />

albuma, több város-album, köztük Velencéé. Történeti könyvei közül (7 tétel) három a<br />

franciákról, a többi a törökr�l és a környez� területekr�l szól. Jogi érdekl�dése természetes,<br />

bár itt csak két tétel képviselte ezt a szakot. A leuveni egyetem rendtartását Zrínyi János<br />

(Péter fia) hozhatta haza németalföldi peregrinációjáról. Szintén � használhatta a jegyzékben<br />

szerepl� francia nyelvtant, és a Selectiora linguae Gallicae megjelölés� kötetet. A Zrínyiek<br />

hagyományos velencei kapcsolataira utal egy velencei törvénykönyv és egy olasz nyelv�<br />

Velence útikönyv. A legérdekesebb talán az a tétel, amelyet 1991-ben nem tudtunk megfejteni<br />

a leírás hiányosságai miatt. 390 Az összeírás 21. tétele Schola veritatis aperta Italica in 16<br />

ugyanis a jezsuita Liugi Giuglaris munkáját rejti: La scuola della verita aperta a prencipi …<br />

con occasione della regia educatione data al serenissiomo Carlo Emmanuele 2. duca di<br />

388 U Beneczih, 1670, pri Zamarii Turrinu<br />

389 A BIBL. ZRINIANA 1991. függelékeként (573�579.), és az ADATTÁR 13/2. 55�58. kötetben is kiadtuk.<br />

390 Ne feledjük, még nem voltak adatbázisok, és a katalógusok szerz�i bet�rendet vagy tematikus beosztást<br />

követtek. Címre vagy a cím bármely szavára nem lehetett keresni.<br />

83

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!