dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10
kézikönyvanyag. Látszik, nem akart még filozófiai részletekben sem (kivéve az uralkodással
és politikával kapcsolatos erkölcstant) külön tájékozódni. A kor filozófiai nagy kérdései közül
az elmélyült résztanulmányok (Descartes), illetve a sapientia universalis (Athanasius Kircher)
közt � nem választott, hanem igazi barokk ember lévén, kompromisszumot kötött: elmélyült a
saját döntési kompetenciáját és kötelezettségeit érint� kérdésekben, és az azon kívüles�
világról (amelynek rendjét nem tudja befolyásolni) universalis ismereteket szerzett. 385
Azt gondoljuk, hogy a f�úr látókörének b�vítéséhez mindenképpen hozzájárultak az
udvari személyzettel való beszélgetések, és még fontosabbnak látjuk annak a ténynek a
kiemelését, hogy Zrínyi udvari papja, az ágostonos Mark Forstall a könyveit is magánál
tartotta. Ez a néhány polcnyi bibliotheca (33 kötet és kéziratok) 386 azonban a modern
katolikus teológiai irodalom jelenlétét biztosította a csáktornyai udvarban. Ágostonos, bencés,
ferences szerz�k, de f�leg jezsuiták munkái. Nem tudjuk, hogy Zrínyi mennyit olvasott ebb�l,
de a könyvek potenciálisan a rendelkezésére álltak.
A csáktornyai várba Zrínyi Miklós halálát követ�en testvére, Péter költözött, így a két
udvartatás együtt élt egy fél évtizedig. A birtokokon való osztozkodás közte és Miklós
özvegye között nem befolyásolta a könyvtárak sorsát. Zrínyi Péter gyűjteménye Ozalyon
maradt, és vélhet�en zágrábi házában is tartott könyveket. Egy kisebb válogatást azonban
magával vitt Csáktornyára � és felesége, Frangepán Katalin is, aki maga is író asszony, 387
lévén, bizonyára nem nélkülözhette a könyveket maga körül. A bán Zrínyi Péter ügyei 1670
elején válságosra fordultak. A Habsburg-udvarral való szembeszegülése miatt Nádasdy
Ferenccel és Frangepán Kristóffal együtt jószágvesztésre és halálra ítélték. 1671 tavaszán a
Paris Spankau vezette császári csapatok tisztjei Csáktornyát, Erd�dy Miklós a zágrábi házat
fosztotta ki. Zrínyi Miklós özvegyének javait, így a könyvtárat is, tiszteletben tartották.
A szomorú, tragikus családi esemény számos vagyonleltárt eredményezett, így tudjuk
meg, hogy Ozalyon 1672-ben kétszáz könyv volt (libros maiores et minores circiter N o 200.),
385 Zrínyi Kircher-gy�jteménye miatt lábjegyzetben megengedek magamnak egy nem a tanulmány tárgyához
közvetlenül tartozó megjegyzést: Kircher, Descartes-tól eltér�en nem a szaktudományos elmélyülésben
vélte megtalálni a cogito ergo sum elv következményeit a maga számára. � másként akart méltó lenni ahhoz
a gondolathoz, amelyet Lorenzo Valla hangoztatott két évszázaddal korábban: Isten a saját képére formálta
az embert. Erasmus dignitas humana elvéhez hasonló az � magatartása. Tetten érhet� ez az Principis
christianae archetypon cím� emblematikus munkájában (1672). Ez, elveiben inkább Erasmusra és Justus
Lipsiusra megy vissza, semmint a kortárs modern politikaelméletekhez hasonlítana. Kircher a humanisták
közül az utolsó, de már barokk ember. Talán nem csak könyveinek szép, metszetekkel díszített kiállítása
miatt szerette Zrínyi Miklós.
386 ADATTÁR 13/2. 65�69.
387 Imádságoskönyve Velencében jelent meg: Putni tovarus � V Benetkih, 1661
82