dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 formálva. A nyugat-magyarországi németség jelent�s része falvakban lakott, a városokban (f�ként K�szegen) határozott magyarosodási folyamat zajlott le. 17 Az itteni birtokosok közép- , és kisnemes familiárisai, jobbágyai németek, magyarok és horvátok voltak, 18 míg az északi megyékben inkább szlovákok és magyarok. A nemesség családi kapcsolatai nem köt�dtek ilyen területi felosztáshoz, ha csak az új arisztokrata honlap genealógiai táblázatait fellapozzuk, 19 látjuk, hogy a kötetünkben említett családokra minden megállapítás jellemz� lehet, hiszen mindenki rokona volt mindenkinek. A Királyi Magyarországnak a Duna vonalától, illetve keleten a Török Hódoltságtól északra es� része m�vel�déstörténeti arculatát tekintve tehát, különböz� régiókra csak nagyon távoli megközelítésben osztható. 20 Ez a különböz�ség emellett még a minket most szorosabban érdekl� közel két évszázad során id�szakonként másként és másként jellemezhet�. A magyar nemesség és a tehet�s polgárság jelent�s része húzódott ide a török el�l, sok tekintetben gazdagítva a területet, amely gazdagságot (m�emlékek, intézménytörténeti múlt, stb.) ma leginkább csak a szlovák állam törekszik koncepciózus kulturális politikával mint Memoria Slovaca (és nem Memoria Slovaciae) felmutatni. 21 Nem szeretnénk persze a XX. század eleji protestáns, f�ként kálvinista egyháztörténetírás tipológiáját (katolikus: labanc, lutheránus: német, kálvinista: magyar) 22 sem átvenni, sem folytatni, de annyi bizonyos, hogy a helvét hitvallást követ�k inkább a Tiszáninneni és a Tiszántúli Egyházkerületekben (a Partium is ez utóbbihoz tartozott) voltak jelent�s többségben, a Dunántúli Református Egyházkerület a Dunától északra es� területein kevésbé. A csaknem kizárólag szlovákok lakta északi vármegyék lakossága evangélikus, vagy katolikus volt, a városi németeké lutheránus. A Pozsony � Nagyszombat � Nyitra � Kassa vonalon él� magyarok és szlovákok jórészt katolikusok maradtak. (Nem jelenti ez azt, hogy Nagyszombatban egy ideig ne lett volna er�s református gyülekezet, vagy hogy éppen Kassa 17 Vö.: BARISKA István: Kőszegi elit 1568–1648 között. In: Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv 2006. Bp., 2008. 161�178. 18 Batthyány Ferenc temetésén (1625. szeptember 13.) 20 magyar, 17 német és 5 horvát nyelv� prédikáció hangzott el: A körmendi Batthyány-levéltár reformációra vonatkozó oklevelei I. 1527–1625. IVÁNYI Béla anyaggyűjtése. Sajtó alá rend.: SZILASI László. Szeged, 1990. (Adattár XVI�XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 29/1.) 322�329. 19 A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16�17. században [2010. szeptember 9.] 20 Lásd a Nyugat-Magyarországról írtaknál hivatkozott irodalmat, illetve a nagy m�vel�déstörténeti összefoglalásokat Domanovszkytól a Magyar kódexig. 21 Memoria Slovaca [2010. szeptember 1.] Ideje lenne valamelyik magyar kormánynak is felébredni. 22 Vö. pl.: POKOLY József: Az erdélyi református egyház története. I. kötet. Bp., 1904.; U� : A protestantizmus hatása a magyar állami életre. Bp., 1910. 8
ne protestáns arculatú lett volna). A f�nemesi családok, és az �ket sok mindenben követ� köznemesség is ezt a konfesszionális változatosságot mutatja, jelent�s mértékben a XVI. század közepén, és a XVII. század harmincas, ötvenes éveiben változtatva vallásbéli meggy�z�désüket. Ismét utalok arra, hogy a f�nemesség a korszakban teljes felel�sséggel szervezte, tartotta fenn az egyházakat, az iskolai, és m�vel�dési intézményi rendszert. Ha megnézzük a nemesi családok családfáit, pontosan követhet�, hogy a rokonsági háló csaknem teljes egészében összefogta �ket. dc_77_10 Külön ki kell térni arra a jelenségre, hogy a f�rangú családok közül nem mindegyikre vonatkozóan maradtak fenn olyan forrásaink, amelyek lehet�vé teszik a család olvasmánym�veltségének jellemzését. Ilyen mindenképpen a monyorókeréki Erd�dy család. A retrospektív magyar nemzeti bibliográfia köteteiben több kiadványt láthatunk, mint amelyik a család mecenatúrájának köszönhette megjelenését, tudunk a család tagjainak fels�fokú tanulmányairól, de könyveik összeírása nem ismert. Ilyen a grófi rangot elért Listi család is, de köpcsényi könyvtárukról generációnként csak néhány könyvet sikerült azonosítani. 23 Tudunk a regéci várban volt könyvtárról, ahol a második szinten egy könyvtár szoba is volt. 24 . Regéc a 1611-ben, Mágocsy Ferenc halála után Alaghy Menyhértté (� 1630) lett, aki itt is lakott, özvegye Erd�dy Anna 1633-ig maradt a várban. Nem tudjuk, ki alakíttatta ki ezt a bibliothecát, nem ismerjük állományát, de a léte bizonyított. Biztosak lehetünk abban is, hogy a Drugeth családnak komoly könyvtárai voltak, hiszen egyes darabok fennmaradtak supralibrosukkal, vagy kéziratos tulajdonosi bejegyzéseikkel, 25 de nem annyi, amelyb�l a családra nézve karakteres jellemzést tudnánk adni, vagy akárcsak meger�síteni egyik, vagy másik famíliához való hasonlóságukat. A Gvadányi család csak korszakunk végén nyert lengyel (1686), majd honosítással magyar (1687) grófi címet, nyomtatott ex librist készíttetett rangemelésükkor. 26 Ezek szerint volt könyvtáruk, amir�l azonban a korból semmit sem 23 ZVARA Edina: A Listi-család tagjainak könyvei. In: „Apró cseppekből lesz a zápor.” Bakonyi Géza emlékkönyv. Szerk.: HEGYI Ádám, SIMON Melinda. Szeged, 2008, Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Fels�oktatási Kiadó. (Habent sua fata libelli, IV.) 45�70. 24 A vár története részleteiben ismert, itt csak MELEGH Szabolcs összefoglaló írására hivatkozok: A regéci vár birtoklástörténete. In: A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara tudományos diákköri közleményei. 1. kötet. 1999�2000. évi dolgozatok. Szerk.: FAZEKAS Csaba. Miskolc, 2003, ME Kiadó. 129�144. A 144. oldalon rajzot is közöl ennek elhelyezkedésér�l. 25 Ilyenekkel a sárospataki Református Nagykönyvtárban találkoztam. 26 OSZK Régi Nyomtatványok Tára, exl. 179. Az arezzoi Alessandro Guadagni a szentgotthárdi csatában halt meg (1664), fia, Gvadányi János szendr�i kapitány volt. Unokája, János, Forgách Simon ezredében volt kapitány a Rákóczi szabadságharc idején. Vö.: FALLENBÜCHL Zoltán: Guadagni Alessandro leveleskönyve. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1979. Bp., 1981. 409�435. 9
- Page 1 and 2: dc_77_10 MONOK ISTVÁN A magyarorsz
- Page 3 and 4: Mottó: dc_77_10 �Parler de livre
- Page 5 and 6: kör. 4 De elmondható ez a többie
- Page 7: dc_77_10 telepedtek le, Észak-Nyit
- Page 11 and 12: dc_77_10 Bármennyire is egyszer�
- Page 13 and 14: illetve az RMNy egyben az egyes kia
- Page 15 and 16: Nemesi udvar és könyvkultúra Mag
- Page 17 and 18: dc_77_10 le ennyire. Az erdélyi ka
- Page 19 and 20: dc_77_10 Az udvar szerkezetének ki
- Page 21 and 22: dc_77_10 (hogy modernek legyünk: a
- Page 23 and 24: tárgyalják. Egészen addig men�
- Page 25 and 26: dc_77_10 A könyvek beszerzésének
- Page 27 and 28: dc_77_10 jegyezte fel a megvásáro
- Page 29 and 30: fogadtak be udvarukba, birtokaikra
- Page 31 and 32: dc_77_10 ahogy az � udvari botani
- Page 33 and 34: eldönthet�. Batthyány Boldizsá
- Page 35 and 36: Balázs Mihály és Horn Ildikó ta
- Page 37 and 38: dc_77_10 tevékenységükkel); a k
- Page 39 and 40: Az olvasmánytörténet legfontosab
- Page 41 and 42: Istvánffy Miklós könyvtáráról
- Page 43 and 44: dc_77_10 A hagyatéki összeíráso
- Page 45 and 46: feljegyezték volna, de olyan esete
- Page 47 and 48: A ma is fennmaradt könyvek szaksze
- Page 49 and 50: Királyi udvar � fejedelmi udvar
- Page 51 and 52: most nem az, hogy mikor pusztult el
- Page 53 and 54: számukra Mátyás, illetve a Hunya
- Page 55 and 56: dc_77_10 könyvanyag, amely Náprá
- Page 57 and 58: dc_77_10 historikusai el�tt sem v
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
formálva. A nyugat-magyarországi németség jelent�s része falvakban lakott, a városokban<br />
(f�ként K�szegen) határozott magyarosodási folyamat zajlott le. 17 Az itteni birtokosok közép-<br />
, és kisnemes familiárisai, jobbágyai németek, magyarok és horvátok voltak, 18 míg az északi<br />
megyékben inkább szlovákok és magyarok. A nemesség családi kapcsolatai nem köt�dtek<br />
ilyen területi felosztáshoz, ha csak az új arisztokrata honlap genealógiai táblázatait<br />
fellapozzuk, 19 látjuk, hogy a kötetünkben említett családokra minden megállapítás jellemz�<br />
lehet, hiszen mindenki rokona volt mindenkinek.<br />
A Királyi Magyarországnak a Duna vonalától, illetve keleten a Török Hódoltságtól<br />
északra es� része m�vel�déstörténeti arculatát tekintve tehát, különböz� régiókra csak nagyon<br />
távoli megközelítésben osztható. 20 Ez a különböz�ség emellett még a minket most<br />
szorosabban érdekl� közel két évszázad során id�szakonként másként és másként<br />
jellemezhet�. A magyar nemesség és a tehet�s polgárság jelent�s része húzódott ide a török<br />
el�l, sok tekintetben gazdagítva a területet, amely gazdagságot (m�emlékek,<br />
intézménytörténeti múlt, stb.) ma leginkább csak a szlovák állam törekszik koncepciózus<br />
kulturális politikával mint Memoria Slovaca (és nem Memoria Slovaciae) felmutatni. 21 Nem<br />
szeretnénk persze a XX. század eleji protestáns, f�ként kálvinista egyháztörténetírás<br />
tipológiáját (katolikus: labanc, lutheránus: német, kálvinista: magyar) 22 sem átvenni, sem<br />
folytatni, de annyi bizonyos, hogy a helvét hitvallást követ�k inkább a Tiszáninneni és a<br />
Tiszántúli Egyházkerületekben (a Partium is ez utóbbihoz tartozott) voltak jelent�s<br />
többségben, a Dunántúli Református Egyházkerület a Dunától északra es� területein kevésbé.<br />
A csaknem kizárólag szlovákok lakta északi vármegyék lakossága evangélikus, vagy<br />
katolikus volt, a városi németeké lutheránus. A Pozsony � Nagyszombat � Nyitra � Kassa<br />
vonalon él� magyarok és szlovákok jórészt katolikusok maradtak. (Nem jelenti ez azt, hogy<br />
Nagyszombatban egy ideig ne lett volna er�s református gyülekezet, vagy hogy éppen Kassa<br />
17<br />
Vö.: BARISKA István: Kőszegi elit 1568–1648 között. In: Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv 2006. Bp.,<br />
2008. 161�178.<br />
18<br />
Batthyány Ferenc temetésén (1625. szeptember 13.) 20 magyar, 17 német és 5 horvát nyelv� prédikáció<br />
hangzott el: A körmendi Batthyány-levéltár reformációra vonatkozó oklevelei I. 1527–1625. IVÁNYI Béla<br />
anyaggyűjtése. Sajtó alá rend.: SZILASI László. Szeged, 1990. (Adattár XVI�XVIII. századi szellemi<br />
mozgalmaink történetéhez, 29/1.) 322�329.<br />
19<br />
A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16�17. században <br />
[20<strong>10</strong>. szeptember 9.]<br />
20<br />
Lásd a Nyugat-Magyarországról írtaknál hivatkozott irodalmat, illetve a nagy m�vel�déstörténeti<br />
összefoglalásokat Domanovszkytól a Magyar kódexig.<br />
21<br />
Memoria Slovaca [20<strong>10</strong>. szeptember 1.]<br />
Ideje lenne valamelyik magyar kormánynak is felébredni.<br />
22<br />
Vö. pl.: POKOLY József: Az erdélyi református egyház története. I. kötet. Bp., 1904.; U� : A protestantizmus<br />
hatása a magyar állami életre. Bp., 19<strong>10</strong>.<br />
8