You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Tulajdonjogának megörökítésére viszont Zrínyi határozottan törekedett, erre mutatnak a<br />
könyvbe ragasztott arcképes ex librisei. Az els�t 1646-ban készítette Elias Widemann, rajta a<br />
költ�nek Nemo me impune lacesset jelmondatával. Ez szerepel a legnagyobb számban egyes<br />
Zrínyi-könyvek tábláinak bels� lapján, vagy valamelyik el�zéklevelén. Ugyanennek a<br />
metszetnek egy másik levonata megjelent a száz f�úri arcképet magában foglaló 1646. évi<br />
Comitium gloriae centum... cím� sorozatban is. 371 A másik 1648/1649-ben készült, de csak<br />
egy könyvbe került bele. Az ex librisekre Zrínyi gyakran kézzel ráírta jelmondatát: Sors bona<br />
nihil aliud. 1652-ben készült új exlibrisén már ezt a jelmondatot használta (ezt is Elias<br />
Widemann készítette).<br />
A könyvtár használatát Zrínyi feltehet�en szabályozta, kezelésével megbízott egy<br />
személyt, akinek kilétét nem ismerjük. Mark Forstalltól tudjuk, hogy voltak, akik<br />
használhatták a könyvtárat az udvari személyzeten kívül is. 372 Az említett látogató, Tollius is<br />
megnézhette, de feltehet�, hogy a bánt meglátogató soproni ügyvédje, Vitnyédi István, vagy a<br />
horvát nemes Juraj Krizani�, aki Nedelicen 1640 körül tartózkodott, és más környékbeli<br />
f�nemes is dolgozhatott a könyvekkel.<br />
Maguk a könyvek szinte kizárólag csak az alapító és tulajdonos, a költ� és politikus<br />
Zrínyi Miklós általi használatról tanúskodnak. A máig fennmaradt kötetekben vagy korábbi<br />
possessorok bejegyzéseit, vagy pedig Zrínyi Miklósét találjuk. � jellegzetes bet�vezetéssel,<br />
kedvvel jegyzetelt a könyvek margójára, tett megjegyzéseket az olvasottakhoz, még verse is<br />
maradt fenn könyvbejegyzésként. Ezeket a jegyzeteit a könyvtáráról összeállított, említett<br />
monografikus feldolgozásban közöltük, jóllehet már régóta felkeltette a kutatók érdekl�dését.<br />
A két világháború között doktori értekezés is készült róluk. 373 Amikor valamilyen értekezést<br />
írt, és ehhez érdekesnek találta az éppen olvasott könyvet, szabályosan kivonatolta azt. A<br />
török kori magyar történelemre vonatkozó könyveket, különösen ahol családjának tagjait is<br />
említik, kiemelt figyelemmel olvasta, különféle jelekkel jelölve, hogy kés�bb könnyen<br />
ráakadjon az illet� részre.<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
Egy Theologici szak teljes hiányából a szakíróknak eltér a véleményük. Egyrészt arra<br />
következtethetünk, hogy ezek számára olyan ismeretek voltak, amelyek nem egy politikus<br />
371 Ennek hasonmása: Iconum heroum Hungariae. Szerk.: SALGÓ Ágnes. Kísér�szöveg: RÓZSA György. Bp.,<br />
2004, Helikon Kiadó, OSZK. (Magyar Helikon)<br />
372 FORSTALL, Marcus: A Zrínyi grófok hősi családjának története. – A Zrínyi grófok leszármazása. Ford.: BENE<br />
Sándor, KISS Béla Károly. In: A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában. Szerk.: BENE Sándor, HAUSNER<br />
Gábor. Bp., 2007, Zrínyi Kiadó. 321�378., 379�384.<br />
373 DRASENOVICH Mária: Zrínyi Miklós könyvjegyzetei. Pécs, 1934.<br />
79
Change language