You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
levéltár melletti helyiségben. A könyvek itt egy 1670. évi összeírás szerint négy szekrényben<br />
voltak elhelyezve.<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
Zrínyi könyvtárának bels� rendjér�l, illetve a könyveknek a szekrények polcain való<br />
elhelyezésér�l a fennmaradt könyvek jelzetei tájékoztatnak. A közel 500 könyv nagyság<br />
szerint volt elhelyezve. Ez az elhelyezés nehézzé tette a tájékozódást, a könyvanyag<br />
áttekintését. Talán ez volt az egyik oka annak, hogy a költ� 1662-ben egy szakrend szerinti<br />
Catalogust készíttetett. De az is lehet, hogy az összeírás az 1662. április 6-án Csáktornyán<br />
kelt végrendelettel kapcsolatos. Zrínyi ebben nem rendelkezik külön a könyvtárról, de a<br />
levéltár rendezését el�írja. Nem alaptalan tehát a feltevés, hogy az október <strong>10</strong>-re datált<br />
Catalogus is a végrendelettel összefügg� intézkedések szülötte. Zrínyi biztosan részt vett a<br />
tematikus csoportok kialakításában, de a jegyzéket valamelyik írnoka készítette. A<br />
szakbeosztás, amely jellemz� a költ� tájékozódására a következ�: I. Historici antiqui Romani<br />
et alii; II. Historici omnis generis et nationis mixtim; III. Historici Pannoniae et Orientalium;<br />
IV. Politici; V. Militares; VI. Geographi et Cosmographi; VII. Poetae Latini; VIII. Poetae<br />
Itali; IX. Scholastici; X. Domesticae, Oeconomicae; XI. Miscellanei.<br />
Mindezt a kortárs könyvtárak szakrendjével összevetve a következ� dolgokra kell<br />
figyelnünk: a történelem szak differenciáltsága, a hazai és keleti történelem összekötése, a<br />
politikai és hadi szakirodalom különválasztása a történelemt�l és egymástól, a klasszikus és<br />
kortárs költészet külön kezelése. Ezek jelzik azt, hogy a szakrend kialakítása a könyvtár<br />
használójától származik, hiszen a korabeli katalogizálási gyakorlat általában nem tesz ilyen<br />
különbségeket. A magyar vonatkozású gy�jtemény különválasztásával gyakorlatilag az els�<br />
hungaricum-gy�jteményt hozta létre, amely anyag külön gy�jtése majd a XVIII. század<br />
elejét�l vált programmá a tudósok (mint Bél Mátyás, David Czvittinger, Johannes Deccard,<br />
Bod Péter stb.) és a f�urak (Radvánszky László, Ráday Gedeon stb.) körében.<br />
Zrínyi Miklós nem volt bibliofil gy�jt� abban az értelemben, hogy igényes lett volna a<br />
könyvek küls� megjelenésére. Nem köttette egységesen b�rbe a könyveket, megjelölve<br />
esetleg címeres ex libris-szel, a legtöbb kiadói (igénytelen fehér pergamen-, vagy disznó-,<br />
illetve kecskeb�r) kötésben maradt ránk. De gyakoriak a bekötetlen és körülvágatlan, csupán<br />
papírborítóban lév� kötetek is. A régebbi tulajdonosoktól származó, b�rbe kötött könyvek<br />
kötéseit meghagyta, azok sérüléseinek kijavíttatására szemmel láthatólag nem igyekezett. Ha<br />
valamilyen okból egyes könyveit fokozott becsben tartotta, akkor azokat vörös b�rbe köttette.<br />
Az általa rendelt kötésekre a könyvek olvasása és jegyzetelése után került sor, s így Zrínyi<br />
könyvbejegyzéseit a könyvköt� kése gyakran megcsonkította.<br />
78
Change language