dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d

real.d.mtak.hu
from real.d.mtak.hu More from this publisher
23.12.2012 Views

horvát családokba kerültek. A könyvek sorsa csak Draskovich János vonalán követhet�. Az � fia, a kés�bbi gy�ri püspök (Draskovich György) a soproni jezsuitáknak ajándékozott bel�lük. Err�l a soproni Litterae Annuae 1637-ben �rzi Dobronoki György feljegyzését, amelyet Berlász Jen� említett közleményében közölt: Bibliothecam ab avo suo materno Nicolao Istvanffi ad se devolutam Collegio donavit Sopronii. 326 Mária Teréziának a jezsuita rend m�ködését beszüntet� rendelete után a jezsuita könyvtárak szétszóródtak. Hasonló sorsa jutottak azok a f�nemesi könyvtárak is, amelyek megélték a XX. századot (és némelyikben kellett lennie egykor Istvánffy birtokában volt könyvnek), de reméljük, hogy a rendszeres katalogizáló munka, és a számítógépes rendszerek egyszer felszínre hoznak további darabokat is a magyar történetíró f�nemes könyvtárából. A Mikulich-könyvtár Belecen dc_77_10 A Mikulich család beleci könyvtárával kapcsolatosan számos érdekes kérdés felvet�dik, ami nem tartozik ugyan els�dlegesen mostani témánkhoz, de szükséges érinteni. A vár történetének viszonylag gazdag szakirodalma van, és néhány horvát cikket, örvendetes módon, magyarra is lefordítottak. A szakirodalom számunkra fontos állításai mellett azonban nincsen sem levéltári, sem további szakirodalmi hivatkozás. A Varasd megyében található vár története els�dlegesen a helyismereti, 327 illetve az archeológiai szakirodalomból 328 ismert. Történetileg a legalaposabb tanulmány Emilij Laszowski tollából származik. 329 A vár a kora újkorban a Keglevich családé volt, Mikulich Tamás (� 1649) királyi személynök 1635-ben kapta meg. 330 Branko Nadilo információi szerint Mikulich Tamás nagyon gazdag ember volt, így nem csoda, hogy a beleci várban komoly vagyont halmozott fel, és nem mellesleg jelent�s könyvtárat alapított. István fia vele egy id�ben, 1649-ben elhunyt, a másik fia, Sándor ellen rengeteg panasszal éltek a bánnál is hatalmaskodásai miatt, 331 végül az 1655-ös országgy�lésen foglalkoztak ügyeivel, amelyek kivizsgálásával Erd�dy Györgyöt bízták meg 326 BERLÁSZ Jen�: Újabb információk Istvánffy Miklós könyvtáráról. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1972. Bp., 1974. 216. 327 SZABO, Gjuro: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji. Zagreb, 1920, Matica hrvatska. 78�79. 328 MILETI� , Drago: Plemićki grad Belec. Prilozi Instituta za arheologiju u Zagrebu, 13/14(1996/1997). Zagreb, 1999. 135�153. 329 LASZOWSKI, Emilij: Grad Belec. Hrvatska prosvjeta, 1(1914) 1�36. 330 Branko Nadilo egy tanulmányát � Egy vár és más épített örökségek az Ivánscsica hegység középső részéről � magyarra fordítva megtalálhatjuk a [2010. július 14.] oldalon. Infromációi nagyon érdekesek, de nem találtuk igazolásukat a dokumentum-kiadásokban. 331 Vö.: SZÉCHY György: Gróf Zrínyi Miklós, a költő, 1620–1664. Vol. I�V. Bp., 1896�1902, Magyar Történelmi Társulat. (Magyar Történelmi Életrajzok) Vol. I. és II. számos helyén. 68

(CXV. törvénycikk). Mikulich Sándor vagyonát 1657-ben, az ellene lefolytatott per vagyonelkobzási ítélete szerint kezdték lefoglalni és elszállítani. 332 A szakirodalomban felbukkan (Nadilo), hogy nagyobb pénzösszeggel a törökök által elfoglalt területekre menekült, ahol meggyilkolták. Ennek ellentmond az az irat, amely szerint Francofurti decima die Aprilis Anno 1658 igazolja az összeírást, illetve az azt kísér� vallomások igaz vagy hamis voltát. 333 Csak mellesleg említjük meg, hogy a várat a kamarától a vizsgálatot irányító Erd�dy György vásárolta meg, az összeírás körül már a korban is híre volt a kamarai alkalmazottak botrányos lopásainak. 334 dc_77_10 A könyvek összeírása hiányos. Branko Nadilo ugyan állítja, hogy Mikulich számított az ítéletre, ezért vagyonát gondosan összeírta. Sajnos ezek az összeírások nem ismertek számunkra (a szerz� nem hivatkozik arra, hogy hol látta ezeket), és nem tudjuk, hogy létezik- e teljes katalógus. Ami els�sorban meglep�, az a könyvtár nagysága. Az 1657. október 24-én összeírt, a fejléc szerint Ordódy Imre kamarai tanácsos által Belecben hagyott ládákban �rzött könyvek száma 85, és még Nro. 22 pro pueri Alexandri studiis valentibus. Ezenkívül a várban további 15 könyvet találtak, még négyet a helyi Szent György parókiának adtak (biblia és szerkönyvek), továbbá �a� szerencsétlen lánynak (quaedam misera puella) négy régi orvosi könyvet (libri quatuor medici antiqui). Egy könyvr�l mondja a jegyzék, hogy kett� példány, egy pedig hét. Ez összesen 137 kötet. A következ� összeírást Mikulich egy általa tett vallomás leírásával együtt 1658. április 10-én igazolta. 126 tételben sorolja a könyveket, 335 de a jegyzék végén megjegyzi, hogy 1080 könyv van összesen, 4126 rajnai aranyforint értékben (Numerus librorum Mille Octaginta). Zrínyi Miklósnak fele ennyi könyve volt, a közeli, karintiai Wagenspergben ugyanebben az id�ben Johann Weichart Valvasornak, a londoni Royal Society tagjának pedig 1530 kötet (2600 m�). 336 332 ADATTÁR 11. 305�309. Az összeíró, Ordódy Imre kamarai tanácsos által Belecben hagyott könyvek. 333 ADATTÁR 11. 537�542. Az összeírás körülményeir�l lásd még ADATTÁR 11. 583�584. 334 A vagyonelkobzások végrehajtói meglehet�s gátlástalansággal nyúltak a lefoglalt vagyoni elemekhez. Ismert Zrínyi Péter vagy Nádasdy Tamás esetében is. Zrínyi Péternél a kiküldött császári csapatok tisztjei, és Erd�dy Péter volt a f� tolvaj, utóbbi feltörte a bán zágrábi házát és kifosztotta (BIBL. ZRINIANA 1991. 157� 158.; illetve az itt hivatkozott irodalom). Nádasdy könyveinek egy részét Johann Paul Hocher von Hahenburg und Hohenkräen udvari f�kancellár kapta meg, igaz legálisan (lásd a Nádasdy-fejezetet). Tudunk olyan esetet, is amikor a könyvtáros vett magához könyveket, igaz, gondosan feljegyezte származását. Zsámboky Jánosnak a császári könyvtár számára megvásárolt könyvei egy részét Sebastian Tengnagel könyvtárának katalógusában külön fejezetben találjuk meg (ADATTÁR 13/4. 11�18.) 335 Van olyan tétel, amely 60 könyvet takar: Astrologi Sexaginta libri 336 Ma Bogen�berg, Smartno pri Litiji, Szlovéniában. Vö.: Vladimir MAGI� : A Bibliotheca Valvasoriana. In: Kék vér, fekete tinta. Arisztokrata könyvgyűjtemények, 1500–1700. Szerk.: MONOK István. Bp., 2005, OSZK. 41�59. A könyveken kívül Valvasornak hatalmas, 8000 darabos metszet-, és térképgy�jteménye is volt. A könyvtárat a tulajdonos 1690-ben eladta Alexander Ignatius Mikulichnak, az akkori zágrábi püspöknek, ezért ma a Zágrábi Érseki Könyvtárban �rzik. 69

(CXV. törvénycikk). Mikulich Sándor vagyonát 1657-ben, az ellene lefolytatott per<br />

vagyonelkobzási ítélete szerint kezdték lefoglalni és elszállítani. 332 A szakirodalomban<br />

felbukkan (Nadilo), hogy nagyobb pénzösszeggel a törökök által elfoglalt területekre<br />

menekült, ahol meggyilkolták. Ennek ellentmond az az irat, amely szerint Francofurti decima<br />

die Aprilis Anno 1658 igazolja az összeírást, illetve az azt kísér� vallomások igaz vagy hamis<br />

voltát. 333 Csak mellesleg említjük meg, hogy a várat a kamarától a vizsgálatot irányító Erd�dy<br />

György vásárolta meg, az összeírás körül már a korban is híre volt a kamarai alkalmazottak<br />

botrányos lopásainak. 334<br />

<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />

A könyvek összeírása hiányos. Branko Nadilo ugyan állítja, hogy Mikulich számított az<br />

ítéletre, ezért vagyonát gondosan összeírta. Sajnos ezek az összeírások nem ismertek<br />

számunkra (a szerz� nem hivatkozik arra, hogy hol látta ezeket), és nem tudjuk, hogy létezik-<br />

e teljes katalógus. Ami els�sorban meglep�, az a könyvtár nagysága. Az 1657. október 24-én<br />

összeírt, a fejléc szerint Ordódy Imre kamarai tanácsos által Belecben hagyott ládákban �rzött<br />

könyvek száma 85, és még Nro. 22 pro pueri Alexandri studiis valentibus. Ezenkívül a várban<br />

további 15 könyvet találtak, még négyet a helyi Szent György parókiának adtak (biblia és<br />

szerkönyvek), továbbá �a� szerencsétlen lánynak (quaedam misera puella) négy régi orvosi<br />

könyvet (libri quatuor medici antiqui). Egy könyvr�l mondja a jegyzék, hogy kett� példány,<br />

egy pedig hét. Ez összesen 137 kötet. A következ� összeírást Mikulich egy általa tett<br />

vallomás leírásával együtt 1658. április <strong>10</strong>-én igazolta. 126 tételben sorolja a könyveket, 335 de<br />

a jegyzék végén megjegyzi, hogy <strong>10</strong>80 könyv van összesen, 4126 rajnai aranyforint értékben<br />

(Numerus librorum Mille Octaginta). Zrínyi Miklósnak fele ennyi könyve volt, a közeli,<br />

karintiai Wagenspergben ugyanebben az id�ben Johann Weichart Valvasornak, a londoni<br />

Royal Society tagjának pedig 1530 kötet (2600 m�). 336<br />

332 ADATTÁR 11. 305�309. Az összeíró, Ordódy Imre kamarai tanácsos által Belecben hagyott könyvek.<br />

333 ADATTÁR 11. 537�542. Az összeírás körülményeir�l lásd még ADATTÁR 11. 583�584.<br />

334 A vagyonelkobzások végrehajtói meglehet�s gátlástalansággal nyúltak a lefoglalt vagyoni elemekhez. Ismert<br />

Zrínyi Péter vagy Nádasdy Tamás esetében is. Zrínyi Péternél a kiküldött császári csapatok tisztjei, és<br />

Erd�dy Péter volt a f� tolvaj, utóbbi feltörte a bán zágrábi házát és kifosztotta (BIBL. ZRINIANA 1991. 157�<br />

158.; illetve az itt hivatkozott irodalom). Nádasdy könyveinek egy részét Johann Paul Hocher von<br />

Hahenburg und Hohenkräen udvari f�kancellár kapta meg, igaz legálisan (lásd a Nádasdy-fejezetet). Tudunk<br />

olyan esetet, is amikor a könyvtáros vett magához könyveket, igaz, gondosan feljegyezte származását.<br />

Zsámboky Jánosnak a császári könyvtár számára megvásárolt könyvei egy részét Sebastian Tengnagel<br />

könyvtárának katalógusában külön fejezetben találjuk meg (ADATTÁR 13/4. 11�18.)<br />

335 Van olyan tétel, amely 60 könyvet takar: Astrologi Sexaginta libri<br />

336 Ma Bogen�berg, Smartno pri Litiji, Szlovéniában. Vö.: Vladimir MAGI� : A Bibliotheca Valvasoriana. In: Kék<br />

vér, fekete tinta. Arisztokrata könyvgyűjtemények, 1500–1700. Szerk.: MONOK István. Bp., 2005, OSZK.<br />

41�59. A könyveken kívül Valvasornak hatalmas, 8000 darabos metszet-, és térképgy�jteménye is volt. A<br />

könyvtárat a tulajdonos 1690-ben eladta Alexander Ignatius Mikulichnak, az akkori zágrábi püspöknek,<br />

ezért ma a Zágrábi Érseki Könyvtárban �rzik.<br />

69

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!