dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d

real.d.mtak.hu
from real.d.mtak.hu More from this publisher
23.12.2012 Views

támogatásával végezte. Itt került barátságba Zsámboky Jánossal is. Végül is predesztinált volt, hogy történetíró legyen. Hazatérve megtartotta a külföldön szerzett kapcsolatokat, tagja volt a pozsonyi Ellebodius humanista körnek. Ehhez sz�kebben Oláh Miklós, Zsámboky János, Radéczy István, Nicasius Ellebodius, Istvánffy Miklós és Georg Purkircher tartozhattak, de kib�vült Batthyány Boldizsárral és a nála tartózkodó Carolus Clusius németalföldi botanikussal. Olvasmánytörténeti érdekesség, hogy ennek a társaságnak a m�ködése kapcsán vizsgálható a közös használatú könyvek története, 289 és az erre utaló et amicorum típusú tulajdonosi bejegyzés. 290 Istvánffy bécsi tartózkodásaikor is találkozhatott Zsámbokyval, és az ottani magyar humanista érdekl�dés� urakkal, értelmiségiekkel, 291 továbbá Oláh Miklós könyveinek egy részét is örökl�, hasonló humanista kört tartó Kecskés Andrással. 292 Nem tudjuk tehát, hogy Istvánffy Miklós aktív politikai pályája alatt hol tartotta könyveit, talán Vinicán vagy Paukovecen, ahol élete nagy m�vét, a magyar történeti összefoglalást írta. De ennél nagyobb gond az, hogy a könyvtárnak csak elenyész� töredékét ismerjük. Berlász Jen� 1959-ben kiadott alapvet� tanulmányában megírta a könyvtár historiográfiáját, ismertetett valamennyi addig felbukkant kötetet, feltevésekkel élt a könyvtár lehetséges egyéb darabjait illet�en, és mérlegelte a könyvtár elhelyezésének a kérdését is. 293 Felhívta a figyelmet, hogy azokban a kéziratkötetekben, amelyek fennmaradtak (történeti forrásgy�jtés, megjelent ritka nyomtatványok, antik görög szerz�k munkáinak másolatai) felt�nik egy �raktári jelzet�. Ezek szerint a folio méret� kéziratgy�jtemények a 180-as és 190-es számtartományból valók. Kihangsúlyozta, hogy e számok mögött egy rendezett, több száz kötetes könyvtárat kell sejtenünk. És valóban igaza van, és ezt az újabban fellelt darabok is bizonyítják. dc_77_10 A jelzet típusú szám megjelenik ugyanis az ismert nyomtatványokon is, és a legmagasabb a 2320-as (!). Több szám akad a 1500 és 2000 közötti számtartományból is. Ez azt jelenti, 289 PAJKOSSY Györgyné: Ellebodius és baráti körének könyvei az Egyetemi Könyvtárban. MKsz, 1983. 225� 242.; BOROSS Klára: A pozsonyi humanista kör könyvei az Egyetemi Könyvtár antikva-gyűjteményében. In: Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei, 13(2007) 157�185. 290 Összefoglalóan err�l, MONOK István: �Ex libris Nicolai Bethlen et amicorum” Az „et amicorum” bejegyzésről és a közös könyvhasználatról. In: Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek. Humanizmus és gratuláció. Szerk.: CSÁSZTVAY Tünde, NYERGES Judit. Bp., 2009, Balassi Kiadó. 266�276. 291 Vö.: KLIMES Péter: Bécs és a magyar humanizmus. Bp., 1934, (Palaestra Calasanctiana, 5,) 292 ADATTÁR 11. 22�23.; SZELESTEI NAGY László: Oláh Miklós könyvtáráról. In: Program és mítosz között. 500 éve született Oláh Miklós. Szerk.: MÓZES Huba. Bp., 1994, Szent István Társulat. 51�69. 293 BERLÁSZ Jen�: Istvánffy Miklós könyvtáráról. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1959. Bp., 1961. 202�240. � Nem tartjuk feladatunknak az általa közölt bibliográfiai adatok megismétlését. � maga a következ� munkát tartotta a legfontosabbnak a könyvtár történetére vonatkozóan: BÓTA Károly: Istvánffy Miklós. Bp., 1938. A Berlász által is leírt (224�225.), de akkoriban lappangó Forgách Ferenc-kézirat Kismartonban ma is megvan: Schlossbibliothek, Zimmer V. Kasten B. Regal 5/24. (Zvara Edinának köszönöm a jelzetet.) 62

hogy a vinicai/paukoveci gy�jtemény kétszerese volt a beleci Mikulichokénak, és két- háromszor nagyobb a csáktornyai Zrínyi-könyvtárnál. Pajkossy Györgyné 1970-ben kezdte el a kiegészít� információk közlésének sorát, említve Istvánffy Hieronymus Cardanus-kötetét. 294 Amikor Berlász Jen� a saját közleményének kiegészítését megírta, 295 akkor csak a zágrábi Akadémiai Levéltárban lév� újabb kéziratos kötetr�l tudott beszámolni, 296 és újabb adatokat közölt a könyvtár sorsára vonatkozóan. Teljesen elfogadható logikával felvetette ugyanakkor, hogy a Horvát Nemzeti Könyvtár Hilarius-korvinája 297 elképzelhet�en az Istvánffy család révén került a Draskovichokhoz, és onnan mostani helyére. Ez a momentum mostani tanulmányunk szempontjából nagyon fontos, hiszen ha igaz, amit a Bibliotheca Corvina utótörténete kapcsán az el�z� fejezetben írtunk, akkor Istvánffy Pál, vagy a fia, Miklós tudatos kulturális politikai elképzeléseinek egy újabb elemét találtuk meg. Az er�s király mint a török elleni küzdelem záloga, a fejezetünk bevezetésében említett nemesi kulturális körnek is ideálja volt, csakúgy, mint a kor erdélyi fejedelmeinek. dc_77_10 Berlász Jen� b�ven kifejtette az Istvánffy-könyvtár szétszóródásának lehetséges útjait, és feltevései sorra igazolódnak. A magyar történetíró könyvtárából Vitruvius Pollio építészeti alapm�ve az Arad Megyei Könyvtár állományát gazdagítja, elképzelhet�en felföldi kitér�vel, hiszen az Arad megyei Közm�vel�dési Egyesület a XIX. század elején vásárolta, csakúgy, mint a Csáky-könyvtárat is. 298 Egy másik könyv, Nicolaus Reusner török történeti szöveggy�jteménye Zágrábban került el�, a Zrínyi-könyvtárból. 299 Berlász Jen� els� tanulmányában (1959) joggal vette számba Istvánffy humanista kapcsolati rendszerét, és hangsúlyozta, hogy az � m�veiket bizonyára megkapta vagy megszerezte. Felidézi a Carolus Clusius-szal történt levélváltást is, amelyben könyveket kér barátjától. 300 294 PAJKOSSY Györgyné: A két Mercurius Gallobelgicus. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei, V(1970) 239�247. (80. jegyzet): Somniorum synesiorum omnis generis insomnia explicantes libri IIII. � Basileae, 1562, Sebastianus Henricpetri. 295 BERLÁSZ Jen�: Újabb információk Istvánffy Miklós könyvtáráról. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1972. Bp., 1974. 215�244. 296 A zágrábi kódex szövegeinek értelmezésér�l lásd: BALÁZS Mihály�MONOK István: Történetírók Báthory Zsigmond udvarában. (Szamosközy István és Baranyai Decsi János kiadatlan műveiről). In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk.: R. VÁRKONYI Ágnes. Bp., 1987, Gondolat Kiadó. 249�262. 297 De sancto Trinitate, Zagreb, R 4071 298 VITRUVIUS POLLIO: De architectura libri decem … cum commentariis Danielis BARBARI � Venetiis, 1567, Apud Franciscum Franciscium Senensem, Johannes Crugherum Germanum. Elena Rodina COLTA: Un exemplar din bibliotheca istoricului maghiar Nicolaus Istvánffy, identificat la Arad. In: Biblioteca si Cercetarea. VII. Academia R. S. Romania-Filialia Cluj-Napoca, 1983. 182�187. A román szerz� feltételezi, hogy Istvánffy személyesen is találkozhatott Daniele Matteo Alvise Barbaróval, a Vitruvius-szöveg kiadójával, bár érvként csak annyit mond, hogy Istvánffy is járt Padovában abban az id�ben, amikor Barbaro dolgozott a könyvön. 299 BIBL. ZRINIANA 1991. 184�185. (Nr. 141.) 300 Vö.: ISTVÁNFFI Gyula: A Clusius-codex mycologiai méltatása. Bp., 1900. 213�214. 63

támogatásával végezte. Itt került barátságba Zsámboky Jánossal is. Végül is predesztinált volt,<br />

hogy történetíró legyen. Hazatérve megtartotta a külföldön szerzett kapcsolatokat, tagja volt a<br />

pozsonyi Ellebodius humanista körnek. Ehhez sz�kebben Oláh Miklós, Zsámboky János,<br />

Radéczy István, Nicasius Ellebodius, Istvánffy Miklós és Georg Purkircher tartozhattak, de<br />

kib�vült Batthyány Boldizsárral és a nála tartózkodó Carolus Clusius németalföldi<br />

botanikussal. Olvasmánytörténeti érdekesség, hogy ennek a társaságnak a m�ködése kapcsán<br />

vizsgálható a közös használatú könyvek története, 289 és az erre utaló et amicorum típusú<br />

tulajdonosi bejegyzés. 290 Istvánffy bécsi tartózkodásaikor is találkozhatott Zsámbokyval, és az<br />

ottani magyar humanista érdekl�dés� urakkal, értelmiségiekkel, 291 továbbá Oláh Miklós<br />

könyveinek egy részét is örökl�, hasonló humanista kört tartó Kecskés Andrással. 292<br />

Nem tudjuk tehát, hogy Istvánffy Miklós aktív politikai pályája alatt hol tartotta könyveit,<br />

talán Vinicán vagy Paukovecen, ahol élete nagy m�vét, a magyar történeti összefoglalást írta.<br />

De ennél nagyobb gond az, hogy a könyvtárnak csak elenyész� töredékét ismerjük. Berlász<br />

Jen� 1959-ben kiadott alapvet� tanulmányában megírta a könyvtár historiográfiáját,<br />

ismertetett valamennyi addig felbukkant kötetet, feltevésekkel élt a könyvtár lehetséges egyéb<br />

darabjait illet�en, és mérlegelte a könyvtár elhelyezésének a kérdését is. 293 Felhívta a<br />

figyelmet, hogy azokban a kéziratkötetekben, amelyek fennmaradtak (történeti forrásgy�jtés,<br />

megjelent ritka nyomtatványok, antik görög szerz�k munkáinak másolatai) felt�nik egy<br />

�raktári jelzet�. Ezek szerint a folio méret� kéziratgy�jtemények a 180-as és 190-es<br />

számtartományból valók. Kihangsúlyozta, hogy e számok mögött egy rendezett, több száz<br />

kötetes könyvtárat kell sejtenünk. És valóban igaza van, és ezt az újabban fellelt darabok is<br />

bizonyítják.<br />

<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />

A jelzet típusú szám megjelenik ugyanis az ismert nyomtatványokon is, és a legmagasabb<br />

a 2320-as (!). Több szám akad a 1500 és 2000 közötti számtartományból is. Ez azt jelenti,<br />

289 PAJKOSSY Györgyné: Ellebodius és baráti körének könyvei az Egyetemi Könyvtárban. MKsz, 1983. 225�<br />

242.; BOROSS Klára: A pozsonyi humanista kör könyvei az Egyetemi Könyvtár antikva-gyűjteményében. In:<br />

Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei, 13(2007) 157�185.<br />

290 Összefoglalóan err�l, MONOK István: �Ex libris Nicolai Bethlen et amicorum” Az „et amicorum”<br />

bejegyzésről és a közös könyvhasználatról. In: Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek.<br />

Humanizmus és gratuláció. Szerk.: CSÁSZTVAY Tünde, NYERGES Judit. Bp., 2009, Balassi Kiadó. 266�276.<br />

291 Vö.: KLIMES Péter: Bécs és a magyar humanizmus. Bp., 1934, (Palaestra Calasanctiana, 5,)<br />

292 ADATTÁR 11. 22�23.; SZELESTEI NAGY László: Oláh Miklós könyvtáráról. In: Program és mítosz között. 500<br />

éve született Oláh Miklós. Szerk.: MÓZES Huba. Bp., 1994, Szent István Társulat. 51�69.<br />

293 BERLÁSZ Jen�: Istvánffy Miklós könyvtáráról. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1959. Bp.,<br />

1961. 202�240. � Nem tartjuk feladatunknak az általa közölt bibliográfiai adatok megismétlését. � maga a<br />

következ� munkát tartotta a legfontosabbnak a könyvtár történetére vonatkozóan: BÓTA Károly: Istvánffy<br />

Miklós. Bp., 1938. A Berlász által is leírt (224�225.), de akkoriban lappangó Forgách Ferenc-kézirat<br />

Kismartonban ma is megvan: Schlossbibliothek, Zimmer V. Kasten B. Regal 5/24. (Zvara Edinának<br />

köszönöm a jelzetet.)<br />

62

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!