dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 hirrelnével tündökl� Mattyias királynak dicsiretes példáját követte.� 259 Bethlen Gáborról tudott, hogy kedvvel vitt magával könyveket, amikor elhagyta a fejedelmi székhelyt. Milotai Nyilas István err�l így emlékezik meg: �magával szekerén válogatót jo könyveket, mint egy kis Bibliothecat hordoz, s-olvassa, mind penigh hogy ollyan nagy szorgalmatossággal szerze itt Gyula Fejer-varban amaz szép Bibliothecat, es hogy mostan-is f� gondgya vagyon az Koenyveknek keresésére, es egyben szerzésére: foeb az Fölséged méltóságos nevére szenteltetet Könyveknek nagy költséggel való ki bocsattatasara.� 260 Az elbeszél� források közül csak Szalárdi János históriáját idézzük: �Bibliothecat, különb tudományokhoz tartozó gyönyör�séges jó könyvekkel rakottat, ollyat szerzett vala ugyanazon collegium szükségére, a mellynek is megszerzése sok ezer tallérokban készülhetett. Mellynek gondviselése er�s hit alatt egyik ott való káptalan h�ségére bizatván, regestrum szerint, a mikor minem� könyveket a mesterek kikívánnak vala, kiadnák ös azokat ismét az � idejében beszednék szorgalmatosan, minden kár nélkül, mellyre a bibliothecariusnak ugyan fizetés is jár vala.� 261 Tegyük hozzá, hogy hadjáratai idején az elfoglalt helyekr�l is vitetett könyveket a fejedelmi székhelyre. Tisztában volt a nyomtatott szó erejével, ezért is rendelte Kassára a Nagyszombatban m�köd� Nicolaus Mollerust, hogy ne csak katolikus iratokat adjon ki (1621). Err�l a hadjáratáról hazatérve alapította az erdélyi fejedelmi nyomdát, el�bb vegyes (nagyszombati, kassai) bet�kb�l (Mollerus), majd a kolozsvári Meszléni Márton és 1628-tól a sziléziai Jacob Effmurdt által frissített nyomdai készlettel. A nyomda a XVII. századi Erdély legjelent�sebb officinájává vált, kiadványai minden bizonnyal a fejedelmi könyvtárat is gazdagították. 262 Bethlen Gábor könyvei közül csak öt fennmaradt példányról tudunk, 263 könyvszeretete, karakteres m�vel�déspolitikája � magyar nyelv� udvari kultúrát kívánt kialakítani, s ehhez az intézményeket is (iskola, könyvtár, nyomda) megteremtette � a kortársak és az utókor 259 HÁPORTONI FORRÓ Pál: Quintus Curtiusnak az Nagy Sándornak, macedonok királyának viseltetett dolgairól irattatott históriája. Debrecen, 1619. Hasonmás kiadás. A jegyzeteket és a tanulmányt írta: MONOK István. Appendix I.: H. F. P. kisebb művei. Összegy�jt. és sajtó alá rend. MONOK István. Appendix II. Sajtó alá rend. és a tanulmányt írta: LÁZÁR István Dávid. Bp., 1988, Akadémiai Kiadó (Bibliotheca Hungarica Antiqua, XVIII.). Az idézet a 12recto folióról való. 260 Speculum trinitatis. Debrecen, 1622 (RMNy 1262); a fejedelemnek szóló ajánlásban, fol. 5verso. Mosolyt kelt� érdekességként megemlítjük, hogy ezzel Bethlen bekerült a �mozgó könyvtárak� történetébe. Vö.: TOMBOR Tibor: Két adalék a hazai mozgó könyvtárak történetéhez. MKsz, 1962. 423. 261 SZALÁRDI János Siralmas magyar krónikája. Sajtó alá rend.: SZAKÁLY Ferenc. Bp., 1980, Magyar Helikon. 95. 262 V. ECSEDY Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473–1800. Bp., 1999, Balassi Kiadó. 123�127. 263 SZABÓ Károly: Bethlen Gábor sajátkezű feljegyzése. Történelmi Tár, 1882. 207.; SIKLÓSSY László: Gyorskocsin Erdélyben. Cluj-Kolozsvár, 1927. 90�91.; VITA Zsigmond: Bethlen Gábor könyvtára. MKsz, 1965. 221�227.; U� : Bethlen Gábor könyvtára és utasításai. In: U� : Művelődés és népszolgálat. Bukarest, 1983, Kriterion. 8�15.; SZENTIMREI Mihály: Bethlen Gábor fejedelmi könyvtárának egy darabja Sárospatakon. MKsz, 1974. 29�39.; KOVÁCS Sándor Iván�KULCSÁR Péter: Bethlen Gábor könyvtárának újabban előkerült darabja. MKsz, 1969. 376�377. 56
dc_77_10 historikusai el�tt sem volt soha kétséges. Az öt fennmaradt könyvet tartalmilag szemlélve nem meglep�, hogy a fejedelem olvasta �ket (Abraham Ortelius földrajzi munkája, Antonio Guevara fejedelmi tükre, felesége temetésén mondott gyászbeszéd (2 példány), illetve Alvinczi Péter kassai prédikátor neki dedikált könyve), de közülük három a fejedelem számára készült kötésben, supralibrosával maradt ránk. Hasonlóan igényes kötéseket készíttetett második felesége, Brandenburgi Katalin is. 264 Bethlennek egy könyvér�l, egy Bibliáról még tudunk, de azt ajándékba adta Esterházy Miklós nádornak. 265 A Bethlen Gábor által alapított református Collegium Academicum könyvtárának viszonya nem teljesen tisztázott a fejedelmi gy�jteményhez. Jakó Zsigmond alapvet� tanulmányában azt állítja, hogy a fejedelem a saját könyvtárát nyitotta meg az iskola számára. Ezt arra alapozza, hogy az iskolai törvények csak 1656-ban tesznek említést a könyvtárról. Feltevése szerint a szétválasztás 1653 körül történhetett. 266 I. Rákóczi György könyvtáráról már többet tudunk. Sárospataki családi gy�jteményér�l részletesen is szólunk majd, de Gyulafehérvárott, nem kevésbé mint nagy el�dje, a fejedelmi bibliotékára is gondot viselt. Amikor 1638-ban megvásárolta Csanaki Máté (1595�1636) Gda�skban maradt könyveit, azokat Sárospatakra vitette, 104 könyvet azonban � amelyek Patakon már megvoltak � bevitetett Erdélybe. 267 Feltevésünk szerint a könyvek Gyulafehérvárra kerültek, egyházatyák szövegeinek kiadásaival, de f�ként orvosi és kémiai munkákkal, okkult filozófiai m�vekkel gazdagítva az ottani gy�jteményt. A gyulafehérvári udvar 1658-ban ugyanarra a sorsra jutott, mint 1526-ban (illetve 1541- ben) a budai. Szerepét a m�vel�dési és kulturális élet szervezésében a f�úri udvarok sora vette át. Valamelyik könyvtár � fejedelmi és a református Collegium Academicumé � egy töredéke, amelyet sikerült Nagyszebenbe menekíteni, 1662-ben a frissen alapított nagyenyedi kollégiumba került 268 Isaac Basire (1607�1676) könyveivel együtt. 269 Basire Angliából 264 Régi magyar könyvkötések VÉGH Gyula színes rajzaiban. Bp., 1936. 23. 265 Esterházy Pál hagyatékénak rendezésekor, 1756-ban a negyedrét eretnek könyvek közt írták össze: Biblia Ungarica Gabrielis olim Betlen. ADATTÁR 13/4. 215. 266 SZABÓ Károly: A gyula-fehérvári Bethlen-féle főtanoda szervezeti szabályzata. Történelmi Tár, 1879. 797� 805. (Ebben valóban nincsen szó könyvtárról, csak a nyomdászról: De typographo); TÖRÖK Pál: II. Rákóczy György ismeretlen iskolatörvénye. Erdélyi Irodalmi Szemle, 1927. 118�124.; JAKÓ Zsigmond: A nagyenyedi Bethlen kollégium könyvtárának kezdetei és első korszaka (1622–1658). In: U� : Írás, könyv, értelmiség. Bukarest 1976, Kriterion. 199�208. 267 ADATTÁR 16/3. 181�184.; a könyvanyag elemzésével: MONOK István: A Rákóczi-család könyvtárai – Bibliotheken der Familie-Rákóczi, 1588–1660. Szeged, 1996. Scriptum. (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai � Bibliotheken im Karpatenbecken der frühen Neuzeit, I.) 7�29. 268 HEREPEI János: Miképpen kerülte el a gyulafehérvári bibliotékának egy része az 1658. évi tatár pusztítást? MKsz, 1961. 170�172. 269 ADATTÁR 16/2. 116�198.; NAGY Gyula: Adalék Basirius Izsák XVII. századbeli gyulafejérvári tanár könyvtárához. MKsz, 1883. 258�266.; KROPF Lajos: Basirius Izsák kéziratainak történetéhez. MKsz, 1886. 70�71.; GÖMÖRI György: Isaac Basire 1661 utáni magyar kapcsolatairól és könyveiről. MKsz, 1979. 62� 57
- Page 5 and 6: kör. 4 De elmondható ez a többie
- Page 7 and 8: dc_77_10 telepedtek le, Észak-Nyit
- Page 9 and 10: ne protestáns arculatú lett volna
- Page 11 and 12: dc_77_10 Bármennyire is egyszer�
- Page 13 and 14: illetve az RMNy egyben az egyes kia
- Page 15 and 16: Nemesi udvar és könyvkultúra Mag
- Page 17 and 18: dc_77_10 le ennyire. Az erdélyi ka
- Page 19 and 20: dc_77_10 Az udvar szerkezetének ki
- Page 21 and 22: dc_77_10 (hogy modernek legyünk: a
- Page 23 and 24: tárgyalják. Egészen addig men�
- Page 25 and 26: dc_77_10 A könyvek beszerzésének
- Page 27 and 28: dc_77_10 jegyezte fel a megvásáro
- Page 29 and 30: fogadtak be udvarukba, birtokaikra
- Page 31 and 32: dc_77_10 ahogy az � udvari botani
- Page 33 and 34: eldönthet�. Batthyány Boldizsá
- Page 35 and 36: Balázs Mihály és Horn Ildikó ta
- Page 37 and 38: dc_77_10 tevékenységükkel); a k
- Page 39 and 40: Az olvasmánytörténet legfontosab
- Page 41 and 42: Istvánffy Miklós könyvtáráról
- Page 43 and 44: dc_77_10 A hagyatéki összeíráso
- Page 45 and 46: feljegyezték volna, de olyan esete
- Page 47 and 48: A ma is fennmaradt könyvek szaksze
- Page 49 and 50: Királyi udvar � fejedelmi udvar
- Page 51 and 52: most nem az, hogy mikor pusztult el
- Page 53 and 54: számukra Mátyás, illetve a Hunya
- Page 55: dc_77_10 könyvanyag, amely Náprá
- Page 59 and 60: epertorum catalogum exhibens. 277 P
- Page 61 and 62: F�nemesi könyvtárak Az Istvánf
- Page 63 and 64: hogy a vinicai/paukoveci gy�jtem
- Page 65 and 66: dc_77_10 Külön figyelnünk kell u
- Page 67 and 68: történeti m�veltség mellett al
- Page 69 and 70: (CXV. törvénycikk). Mikulich Sán
- Page 71 and 72: klasszikus m�vét, a Practica Mus
- Page 73 and 74: dc_77_10 Az egész könyvjegyzéken
- Page 75 and 76: ajándékba, s Jóna több könyvé
- Page 77 and 78: dc_77_10 Gesner Historiae animalium
- Page 79 and 80: Tulajdonjogának megörökítésér
- Page 81 and 82: A nyelvi megoszlást tekintve a kö
- Page 83 and 84: dc_77_10 ezeket Nagykárolyba szál
- Page 85 and 86: dc_77_10 leírását Zrínyinek sz
- Page 87 and 88: A halála utáni összeírásokból
- Page 89 and 90: az Alsólindván kiadott, a korban
- Page 91 and 92: Zrínyi György (1598�1626) udvar
- Page 93 and 94: dc_77_10 család számos kastélyt
- Page 95 and 96: Manlius a térségben nyomtatott m
- Page 97 and 98: használta. Németújvár legismert
- Page 99 and 100: említjük a genfi Valla-féle Hero
- Page 101 and 102: Magyarországáról beszélni � j
- Page 103 and 104: Jean de Serres sok kiadást megért
- Page 105 and 106: dc_77_10 történeti munkát talál
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
hirrelnével tündökl� Mattyias királynak dicsiretes példáját követte.� 259 Bethlen Gáborról<br />
tudott, hogy kedvvel vitt magával könyveket, amikor elhagyta a fejedelmi székhelyt. Milotai<br />
Nyilas István err�l így emlékezik meg: �magával szekerén válogatót jo könyveket, mint egy<br />
kis Bibliothecat hordoz, s-olvassa, mind penigh hogy ollyan nagy szorgalmatossággal szerze<br />
itt Gyula Fejer-varban amaz szép Bibliothecat, es hogy mostan-is f� gondgya vagyon az<br />
Koenyveknek keresésére, es egyben szerzésére: foeb az Fölséged méltóságos nevére<br />
szenteltetet Könyveknek nagy költséggel való ki bocsattatasara.� 260 Az elbeszél� források<br />
közül csak Szalárdi János históriáját idézzük: �Bibliothecat, különb tudományokhoz tartozó<br />
gyönyör�séges jó könyvekkel rakottat, ollyat szerzett vala ugyanazon collegium szükségére, a<br />
mellynek is megszerzése sok ezer tallérokban készülhetett. Mellynek gondviselése er�s hit<br />
alatt egyik ott való káptalan h�ségére bizatván, regestrum szerint, a mikor minem� könyveket<br />
a mesterek kikívánnak vala, kiadnák ös azokat ismét az � idejében beszednék szorgalmatosan,<br />
minden kár nélkül, mellyre a bibliothecariusnak ugyan fizetés is jár vala.� 261 Tegyük hozzá,<br />
hogy hadjáratai idején az elfoglalt helyekr�l is vitetett könyveket a fejedelmi székhelyre.<br />
Tisztában volt a nyomtatott szó erejével, ezért is rendelte Kassára a Nagyszombatban m�köd�<br />
Nicolaus Mollerust, hogy ne csak katolikus iratokat adjon ki (1621). Err�l a hadjáratáról<br />
hazatérve alapította az erdélyi fejedelmi nyomdát, el�bb vegyes (nagyszombati, kassai)<br />
bet�kb�l (Mollerus), majd a kolozsvári Meszléni Márton és 1628-tól a sziléziai Jacob<br />
Effmurdt által frissített nyomdai készlettel. A nyomda a XVII. századi Erdély legjelent�sebb<br />
officinájává vált, kiadványai minden bizonnyal a fejedelmi könyvtárat is gazdagították. 262<br />
Bethlen Gábor könyvei közül csak öt fennmaradt példányról tudunk, 263 könyvszeretete,<br />
karakteres m�vel�déspolitikája � magyar nyelv� udvari kultúrát kívánt kialakítani, s ehhez az<br />
intézményeket is (iskola, könyvtár, nyomda) megteremtette � a kortársak és az utókor<br />
259 HÁPORTONI FORRÓ Pál: Quintus Curtiusnak az Nagy Sándornak, macedonok királyának viseltetett dolgairól<br />
irattatott históriája. Debrecen, 1619. Hasonmás kiadás. A jegyzeteket és a tanulmányt írta: MONOK István.<br />
Appendix I.: H. F. P. kisebb művei. Összegy�jt. és sajtó alá rend. MONOK István. Appendix II. Sajtó alá<br />
rend. és a tanulmányt írta: LÁZÁR István Dávid. Bp., 1988, Akadémiai Kiadó (Bibliotheca Hungarica<br />
Antiqua, XVIII.). Az idézet a 12recto folióról való.<br />
260 Speculum trinitatis. Debrecen, 1622 (RMNy 1262); a fejedelemnek szóló ajánlásban, fol. 5verso. Mosolyt<br />
kelt� érdekességként megemlítjük, hogy ezzel Bethlen bekerült a �mozgó könyvtárak� történetébe. Vö.:<br />
TOMBOR Tibor: Két adalék a hazai mozgó könyvtárak történetéhez. MKsz, 1962. 423.<br />
261 SZALÁRDI János Siralmas magyar krónikája. Sajtó alá rend.: SZAKÁLY Ferenc. Bp., 1980, Magyar Helikon.<br />
95.<br />
262 V. ECSEDY Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473–1800. Bp., 1999, Balassi<br />
Kiadó. 123�127.<br />
263 SZABÓ Károly: Bethlen Gábor sajátkezű feljegyzése. Történelmi Tár, 1882. 207.; SIKLÓSSY László:<br />
Gyorskocsin Erdélyben. Cluj-Kolozsvár, 1927. 90�91.; VITA Zsigmond: Bethlen Gábor könyvtára. MKsz,<br />
1965. 221�227.; U� : Bethlen Gábor könyvtára és utasításai. In: U� : Művelődés és népszolgálat. Bukarest,<br />
1983, Kriterion. 8�15.; SZENTIMREI Mihály: Bethlen Gábor fejedelmi könyvtárának egy darabja<br />
Sárospatakon. MKsz, 1974. 29�39.; KOVÁCS Sándor Iván�KULCSÁR Péter: Bethlen Gábor könyvtárának<br />
újabban előkerült darabja. MKsz, 1969. 376�3<strong>77</strong>.<br />
56
Change language