dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
A magyarországi szakirodalomban ismeretes, hogy Bethlen Gábor, majd I. Rákóczi György is próbálkozott a Budán lev� könyvanyag megszerzésével, 243 és I. Apafi Mihály sem mondott le a Corvináról, és neki sikerült is megszereznie egy kötetet. 244 Bethlen és I. Rákóczi György tervezett kulturális politikája 245 elemévé tette a Mátyás-kultuszt is, a gyulafehérvári fejedelmi könyvtár gazdagítása Matthias Corvinus könyveivel a betet�zése lehetett volna ennek a törekvésnek, ugyanakkor kifejezése annak, hogy az Erdélyi Fejedelemség képes a középkori Magyar Királyság egységét megteremteni. Apafi Mihály a megszerzett kötettel már csak magánkönyvtárát tudta gazdagítani, 246 hiszen a fejedelmi gy�jtemény 1658-ban elpusztult. dc_77_10 A gyulafehérvári fejedelmi udvar 247 könyvtárának története rövid volt, alig egy évszázados, ráadásul csak nagyon keveset tudunk róla. Izabella, Szapolyai János király felesége biztosan vitt magával köteteket a budai könyvtárból, hiszen a Leon Battista Alberti- corvina a Zápolya-könyvtárból került Olomoucba. 248 Erdély fejedelmei nagy gondot fordítottak az udvari bibliotéka gyarapítására. János Zsigmond az 1560-as években címeres tulajdonjeggyel (supralibros) látta el könyveit, Balassa Menyhárt titkárának, Bódog Józsának a könyveit 1563-ban a sajátjaihoz soroltatta, a középkori nagyváradi könyvtárak anyaga � az ágostonos rendházé vagy Haczaki Mártoné � is részben az � gy�jteményét gazdagította. 249 Könyvei közül azonban csak egy Erasmus-, egy Marcus Antonius Sabellicus- és egy Philippe Commines-kötet maradt fenn, 250 továbbá Petrus Ramusnak egy dedikált m�ve, amelyben udvariasan elutasítja a meghívást a létesítend� egyetem katedrájára. 251 A váradi könyvanyagot Báthori István a kolozsvári jezsuita iskola számára gy�jtötte össze ideiglenesen a fejedelmi székhelyen. Ugyancsak Jakó hívja fel a figyelmet arra, hogy az a 243 A több helyen megjelent adatok összefoglalását lásd: HARSÁNYI István: A sárospataki Rákóczi-könyvtár és katalógusa. Bp., 1917. 6�7., és KKK I. MONOK 1996. XVII�XVIII. 14. jegyzet. 244 JAKÓ Zsigmond: Erdély és a Corvina. In: U� : Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bukarest, 1976, Kriterion. 169�179. 245 Vö.: BITSKEY István: Irodalompolitika Bethlen Gábor és a két Rákóczi György udvarában. MKsz, 1980. 1� 14.; TARNÓC Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában. Bp., 1978, Gondolat. 246 Az Apafi-könyvtárakról lásd: ADATTÁR 16/3. 71�89, 98�120. 247 PÁLFFY Géza: Mi maradt az önálló magyar királyi udvarból Mohács után? � KOVÁCS András: Gyulafehérvár, az erdélyi fejedelmi udvar színtere a 16 században. In: Idővel paloták … Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk.: G. ETÉNYI Nóra, HORN Ildikó. Bp., 2005, Balassi Kiadó. 45�59., 235� 258 248 JAKÓ Zsigmond: Erdély és a Corvina. In: U� : Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bukarest, 1976, Kriterion. 176�177. 249 JAKÓ Zsigmond: Várad helye középkori egyháztörténetünkben. – Erdély és a Corvina. In: U� : Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bukarest, 1976, Kriterion. 146, 167, 177. 250 JAKÓ Zsigmondnak az el�z� jegyzetben idézett tanulmánya 175.; DANKANITS Ádám: XVI. századi olvasmányok. Bukarest, 1974, Kriterion. 65�67. 251 DANKANITS Ádám: XVI. századi olvasmányok. Bukarest, 1974, Kriterion. 12. 54
dc_77_10 könyvanyag, amely Náprágyi Demeterrel került Gy�rbe, részlegesen az erdélyi fejedelmi könyvtáré volt, köztük az 1594-ben kivégzett Gyulai Pál gy�jteményéb�l származó tételek. 252 Biztosan mondhatjuk azonban, hogy az az árverési jegyzék, amely Báthory András fejedelem könyvtáráról fennmaradt, olyan könyveket sorol fel, amelyek sohasem kerültek Erdélybe. A 207 könyv 1608-ban került árverésre Heilsbergben. 253 A XVI. század erdélyi kancellárjai mindegyike egyetemet végzett 254 (Csáky Mihály, Forgách Ferenc, Sulyok Imre, Kovacsóczy Farkas, Jósika István), és a fiskus szolgálatában állók jelent�s része is képzett (iskolázott) volt. Az 1594. év, a Báthory Zsigmond-ellenes kör kivégzése ebb�l a szempontból is fordulatot hozott. 255 A XVI�XVII. század fordulóján a fejedelmi udvar környezetében élt tudósok, Szamosközy István, Baranyai Decsi János munkái nem születtek volna meg, ha nem támaszkodtak volna egy gazdag gy�jteményre. Említettük Szamosközy feljegyzését a Corvináról. Ebben olyan szövegkiadásokat sorolt fel 1598-ban, vagyis nem külföldi tanulmányútján, melyeknél elképzelhetetlen az autopszia hiánya. 256 Ugyanakkor éppen t�le tudjuk, hogy a Báthory Zsigmond hintapolitikája során keletkezett zavargásokban a fejedelmi könyvtárat is barbárul elpusztították. 257 Bethlen Gábornak tehát gyakorlatilag az alapoktól kellett kezdenie az udvari könyvtár megteremtését. Eredménnyel, hiszen Háportoni Forró Pál Curtius-fordításának jegyzetei nem Háportonban készültek, hanem Gyulafehérvárottt töltött hosszabb id�t munkája közben. Az általa hivatkozott szerz�k és kiadások egy gazdag könyvtárat sejtetnek a háttérben. 258 Forró a fejedelemnek szóló ajánlásában ki is tér a könyvtárra. Dicséri Bethlent, amiért felkarolta a tudományok m�vel�it, és mert a ,,deaki tudományokat� nagy kedvel es szeretettel gyamolittya � Mellyekhez való nagy szeretetit Felséged ezzel-is megmutatta, hogy Gyula Fejervaras székes helyében minden fele bölcs könyvekkel bövölködö bibliothecat emeltetet, mely dologban Felséged az nagy 252 JAKÓ Zsigmond: Erdély és a Corvina. In: U� : Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bukarest, 1976, Kriterion. 177.; forrásairól: uo.: 338.; Vö.: VÁSÁRHELYI Judit: A győri Székesegyházi Könyvtár possessorai I. Náprági Demeter könyvtára. � II. Az „erdélyi” gyűjtemény. MKsz, 1980. 117�130., 230�263. 253 ADATTÁR 16/3. 333�340. (Heilsberg, ma Lidzbark Lengyelországban) 254 HORN Ildikó: A főnemesi iskoláztatás változásai az Erdélyi Fejedelemségben. In: Barokk. Történelem – Irodalom – Művészet. Különszám. Warszawa, 2010, Wydawnictwo Neriton. 110. 255 KLANICZAY Tibor: Értelmiség egyetem nélküli országban. In: U� : Pallas magyar ivadékai. Bp., 1985, Szépirodalmi Kiadó. 77�85.; U� : Les intellectuels dans un pays sans universités (Hongrie: XVIe siècle). In: Intellectuels français, intellectuels hongrois. Ed. par Béla KÖPECZI, Jacques LE GOFF. Bp.�Paris, 1985. 99� 109. 256 �nuperrime in lucem prodierunt� Vö.: Nyitott kérdések a Bibliotheca Corviniana kora újkori történetében. In: A holló jegyében. Fejezetek a corvinák történetéből. Szerk.: MONOK István. Bp., 2004, Corvina Kiadó, OSZK. 45�63. 257 SZAMOSKÖZY István: Erdély története. Bp., 1963, Magyar Helikon. 274.; (az 1977. évi kiadásban: 344.) 258 A citátumok elemzése: MONOK István: Olvasmánytörténeti forrásaink – értelmiségtörténet. In: Az értelmiség Magyarországon a 16–17. században. Szerk.: ZOMBORI István. Szeged, 1988. 169�181. 55
- Page 3 and 4: Mottó: dc_77_10 �Parler de livre
- Page 5 and 6: kör. 4 De elmondható ez a többie
- Page 7 and 8: dc_77_10 telepedtek le, Észak-Nyit
- Page 9 and 10: ne protestáns arculatú lett volna
- Page 11 and 12: dc_77_10 Bármennyire is egyszer�
- Page 13 and 14: illetve az RMNy egyben az egyes kia
- Page 15 and 16: Nemesi udvar és könyvkultúra Mag
- Page 17 and 18: dc_77_10 le ennyire. Az erdélyi ka
- Page 19 and 20: dc_77_10 Az udvar szerkezetének ki
- Page 21 and 22: dc_77_10 (hogy modernek legyünk: a
- Page 23 and 24: tárgyalják. Egészen addig men�
- Page 25 and 26: dc_77_10 A könyvek beszerzésének
- Page 27 and 28: dc_77_10 jegyezte fel a megvásáro
- Page 29 and 30: fogadtak be udvarukba, birtokaikra
- Page 31 and 32: dc_77_10 ahogy az � udvari botani
- Page 33 and 34: eldönthet�. Batthyány Boldizsá
- Page 35 and 36: Balázs Mihály és Horn Ildikó ta
- Page 37 and 38: dc_77_10 tevékenységükkel); a k
- Page 39 and 40: Az olvasmánytörténet legfontosab
- Page 41 and 42: Istvánffy Miklós könyvtáráról
- Page 43 and 44: dc_77_10 A hagyatéki összeíráso
- Page 45 and 46: feljegyezték volna, de olyan esete
- Page 47 and 48: A ma is fennmaradt könyvek szaksze
- Page 49 and 50: Királyi udvar � fejedelmi udvar
- Page 51 and 52: most nem az, hogy mikor pusztult el
- Page 53: számukra Mátyás, illetve a Hunya
- Page 57 and 58: dc_77_10 historikusai el�tt sem v
- Page 59 and 60: epertorum catalogum exhibens. 277 P
- Page 61 and 62: F�nemesi könyvtárak Az Istvánf
- Page 63 and 64: hogy a vinicai/paukoveci gy�jtem
- Page 65 and 66: dc_77_10 Külön figyelnünk kell u
- Page 67 and 68: történeti m�veltség mellett al
- Page 69 and 70: (CXV. törvénycikk). Mikulich Sán
- Page 71 and 72: klasszikus m�vét, a Practica Mus
- Page 73 and 74: dc_77_10 Az egész könyvjegyzéken
- Page 75 and 76: ajándékba, s Jóna több könyvé
- Page 77 and 78: dc_77_10 Gesner Historiae animalium
- Page 79 and 80: Tulajdonjogának megörökítésér
- Page 81 and 82: A nyelvi megoszlást tekintve a kö
- Page 83 and 84: dc_77_10 ezeket Nagykárolyba szál
- Page 85 and 86: dc_77_10 leírását Zrínyinek sz
- Page 87 and 88: A halála utáni összeírásokból
- Page 89 and 90: az Alsólindván kiadott, a korban
- Page 91 and 92: Zrínyi György (1598�1626) udvar
- Page 93 and 94: dc_77_10 család számos kastélyt
- Page 95 and 96: Manlius a térségben nyomtatott m
- Page 97 and 98: használta. Németújvár legismert
- Page 99 and 100: említjük a genfi Valla-féle Hero
- Page 101 and 102: Magyarországáról beszélni � j
- Page 103 and 104: Jean de Serres sok kiadást megért
A magyarországi szakirodalomban ismeretes, hogy Bethlen Gábor, majd I. Rákóczi<br />
György is próbálkozott a Budán lev� könyvanyag megszerzésével, 243 és I. Apafi Mihály sem<br />
mondott le a Corvináról, és neki sikerült is megszereznie egy kötetet. 244 Bethlen és I. Rákóczi<br />
György tervezett kulturális politikája 245 elemévé tette a Mátyás-kultuszt is, a gyulafehérvári<br />
fejedelmi könyvtár gazdagítása Matthias Corvinus könyveivel a betet�zése lehetett volna<br />
ennek a törekvésnek, ugyanakkor kifejezése annak, hogy az Erdélyi Fejedelemség képes a<br />
középkori Magyar Királyság egységét megteremteni. Apafi Mihály a megszerzett kötettel már<br />
csak magánkönyvtárát tudta gazdagítani, 246 hiszen a fejedelmi gy�jtemény 1658-ban<br />
elpusztult.<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
A gyulafehérvári fejedelmi udvar 247 könyvtárának története rövid volt, alig egy<br />
évszázados, ráadásul csak nagyon keveset tudunk róla. Izabella, Szapolyai János király<br />
felesége biztosan vitt magával köteteket a budai könyvtárból, hiszen a Leon Battista Alberti-<br />
corvina a Zápolya-könyvtárból került Olomoucba. 248 Erdély fejedelmei nagy gondot<br />
fordítottak az udvari bibliotéka gyarapítására. János Zsigmond az 1560-as években címeres<br />
tulajdonjeggyel (supralibros) látta el könyveit, Balassa Menyhárt titkárának, Bódog Józsának<br />
a könyveit 1563-ban a sajátjaihoz soroltatta, a középkori nagyváradi könyvtárak anyaga � az<br />
ágostonos rendházé vagy Haczaki Mártoné � is részben az � gy�jteményét gazdagította. 249<br />
Könyvei közül azonban csak egy Erasmus-, egy Marcus Antonius Sabellicus- és egy Philippe<br />
Commines-kötet maradt fenn, 250 továbbá Petrus Ramusnak egy dedikált m�ve, amelyben<br />
udvariasan elutasítja a meghívást a létesítend� egyetem katedrájára. 251<br />
A váradi könyvanyagot Báthori István a kolozsvári jezsuita iskola számára gy�jtötte össze<br />
ideiglenesen a fejedelmi székhelyen. Ugyancsak Jakó hívja fel a figyelmet arra, hogy az a<br />
243 A több helyen megjelent adatok összefoglalását lásd: HARSÁNYI István: A sárospataki Rákóczi-könyvtár és<br />
katalógusa. Bp., 1917. 6�7., és KKK I. MONOK 1996. XVII�XVIII. 14. jegyzet.<br />
244 JAKÓ Zsigmond: Erdély és a Corvina. In: U� : Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez.<br />
Bukarest, 1976, Kriterion. 169�179.<br />
245 Vö.: BITSKEY István: Irodalompolitika Bethlen Gábor és a két Rákóczi György udvarában. MKsz, 1980. 1�<br />
14.; TARNÓC Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában. Bp., 1978,<br />
Gondolat.<br />
246 Az Apafi-könyvtárakról lásd: ADATTÁR 16/3. 71�89, 98�120.<br />
247 PÁLFFY Géza: Mi maradt az önálló magyar királyi udvarból Mohács után? � KOVÁCS András:<br />
Gyulafehérvár, az erdélyi fejedelmi udvar színtere a 16 században. In: Idővel paloták … Magyar udvari<br />
kultúra a 16–17. században. Szerk.: G. ETÉNYI Nóra, HORN Ildikó. Bp., 2005, Balassi Kiadó. 45�59., 235�<br />
258<br />
248 JAKÓ Zsigmond: Erdély és a Corvina. In: U� : Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez.<br />
Bukarest, 1976, Kriterion. 176�1<strong>77</strong>.<br />
249 JAKÓ Zsigmond: Várad helye középkori egyháztörténetünkben. – Erdély és a Corvina. In: U� : Írás, könyv,<br />
értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bukarest, 1976, Kriterion. 146, 167, 1<strong>77</strong>.<br />
250 JAKÓ Zsigmondnak az el�z� jegyzetben idézett tanulmánya 175.; DANKANITS Ádám: XVI. századi<br />
olvasmányok. Bukarest, 1974, Kriterion. 65�67.<br />
251 DANKANITS Ádám: XVI. századi olvasmányok. Bukarest, 1974, Kriterion. 12.<br />
54
Change language