dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
követ�en átvizsgált könyvanyaggal való szembesülés kora. Számunkra most az els� három periódus érdekes abból a szempontból, hogy a magyar nemesség miként foglalt állást ezekben a kérdésekben. dc_77_10 Az els� periódusból számos elbeszél� forrás maradt fenn (Ursinus Velinus, Oláh Miklós, Martin Brenner, Johannes Alexander Brassicanus etc.), amelyek a humanista retorika fordulatait sem mell�zve írják le a könyvtár pusztulását. 228 Az alapvet� szempont a szövegemlékek elsiratása volt ezekben az írásokban, illetve törekvés arra, hogy a nyomdai sokszorosítás lehet�ségeit kihasználva minél több fellelhet� kódex anyagát gyorsan kiadják. A besztercei Martin Brenner Istvánffy Pál támogatásával adta ki Antonio Bonfini magyar történeti m�ve els� három tizedét, 229 és Gerendi Miklós erdélyi püspöknek köszönhet�en Brandolinus Lippus Mátyásnak és Beatrixnek ajánlott traktátusát. 230 Mindkét ajánlásban Mátyást állítja példaképül, fegyelmet, kitartást, erre való nevelést követel azért, hogy megsz�njön a széthúzás (discordia) az országban, és megszabadulhassanak a törökt�l. A második periódusban, a XVI. század végén megszaporodnak az olyan források, amelyek a könyvtár esetleges meglétét, vagy legalábbis nagyobb számú kódexnek Budán való maradását feltételezik (David Ungnad, Stefan Gerlach, Salomon Schweiger, Reinold Libenau etc). 231 Ehhez a dokumentumkörhöz csatlakozik Szamosközy István feljegyzése is, amelyet Csapodi még nem ismerhetett. 232 Szamosközy ebben az ars historica m�fajba tartozó írásában módszertani szempontok szerint összehasonlítja Antonio Bonfini és Giovanni Michaele Bruto magyar történeti munkáit. 233 Szamosközy azért írta ezt a m�vét, hogy Báthory Zsigmond fejedelemnek rámutasson arra, hogy Bruto kéziratos történeti munkáját ki kell adni nyomtatásban, másként könnyen elveszik, megsemmisül, és az utókor nem tanulhat bel�le. Fontos figyelni arra a tényre, hogy az erdélyi kés� humanizmus képvisel�i, Szamosközy és Baranyai Decsi János is a török elleni harcra buzdították a fejedelmet. 234 Ehhez kellett 228 Csapodi Csaba ezeket a véleményeket angol nyelv� monográfiájában is összefoglalta. Vö.: CSAPODI Csaba: The Corvinian Library. History and Stock. Bp., 1973, Akadémiai Kiadó. (Studia Humanitatis, 1.) 72�90. 229 Rerum Ungaricarum decades tres. Basileae, 1543 (RMK III. 344.) 230 De humanae vitae conditione, et toleranda corporis aegritudine, ad Mathiam Corvinum Hungariae et Bohemiae Rege, et Beatricem Reginam. Viennae, 1541 (RMK III. 331.); Basileae, 1543 (RMK III. 345.) 231 Uo.: 47�48. 232 BALÁZS Mihály�MONOK István: Szamosközy István és a Corvina. MKsz, 1986. 215�219. 233 BALÁZS Mihály�MONOK István; Tar Ibolya (ford.): Az első magyar ars historica: Szamosközy István Giovanni Michaele Bruto történetírói módszeréről (1594–1598). Lymbus. M�vel�déstörténeti Tár. IV. Szeged, 1992. 49�86. Klny.: A Lymbus Füzetei 27. 234 Istvánffy Miklós a szövegeket vélhet�en akkor másoltatta le, amikor a császár megbízottjaként Erdélyben tartózkodott. Vö.: BALÁZS Mihály�MONOK István: Történetírók Báthory Zsigmond udvarában. (Szamosközy István és Baranyai Decsi János kiadatlan műveiről.) In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk.: R. VÁRKONYI Ágnes. Bp., 1987. 249�262.; BALÁZS Mihály�MONOK István�VARGA András; TAR Ibolya (ford.): Baranyai Decsi Jánosnak a török elleni háborúra buzdító beszéde 1598-ból. Lymbus. M�vel�déstörténeti Tár. II. Szeged, 1990. 37�101. Klny.: A Lymbus Füzetei 11. 52
számukra Mátyás, illetve a Hunyadiak példája. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy ezek a szövegek kéziratos másolatban egy olyan kolligátumban maradtak fenn, amelyet Istvánffy Miklós készíttetett magának a magyar történelem megírására készülve. 235 A harmadik periódus a XVII. század els� két harmada, amikor többféle törekvésr�l is tudunk, hogy a Budán lév� könyveket, a törökök által elvitteket, valamint a Budáról más módon elkerült darabokat megszerezzék. Ilyen kiemelked� kódex Pietro Ransano magyar történeti m�ve, amelynek kéziratát Bakócz Tamás kapta ajándékba. 236 A XVI. század második felében Nagyszombatban kiadták a szövegét, 237 aztán Révay Péteré, majd 1612-ben Thurzó György nádoré lett. Ez utóbbi 1611-ben rendezte újra könyvtárát. A könyvtár mint a hatalmi reprezentáció eleme minden bizonnyal Mátyás király példájának eredményeként tudatosodott benne. 238 Könyvei közül több, így a Ransanus-kódex is a XVII. században Illésházy Gáspáré lett, amelyet kés�bb a család dubnici könyvtárából vásárolt meg Jankovich Miklós. 239 dc_77_10 Michael Rudolf Altham gróf, osztrák hadvezér II. Mátyás császár követe volt a török udvarban, illetve Erdélyben Bethlen Gábor fejedelemnél. 240 A gróf 1618. április 8-án írt a pápának, hogy a toszkán hercegi könyvtárban lév� török könyvekért cseréljék el a budai könyvtárat. 241 Újabban további levelek tanúsítják, hogy a pápa mellett a jezsuita rendi gépezet is mozgásba lendült ebben az ügyben. 242 235 A magyar történelem megjelentetése (Historiarum de rebus Hungaricis libri XXIV. Coloniae Agrippinae, 1622) csakúgy, mint Melchior INCHOFER magyar egyháztörténetéé (Annales ecclesiastici Regni Hungariae, Romae, 1644) Pázmány Péter szívügye volt. Jól illeszkedett ez abba a politikai koncepcióba, amelyben Pázmány a Habsburgoktól független, önálló magyar történelmet, önálló magyar egyházat kívánta felmutatni. Vö. err�l DÜMMERTH Dezs�: Inchofer Menyhért küzdelmei és tragédiája Rómában (1641–1648). In: U� : Írástudók küzdelmei. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1987, 155�204.; Más reprezentációs eszközzel is kifejezték a rendek ezt a véleményüket. Vö.: PÁLFFY Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. Századok, 138(2004) 1005�1011. 236 [2010. szeptember 9.] 237 Epitome rerum Hungaricarum. Péchi Lukács adta ki Nagyszombatban, 1579-ben. (RMNy 444) 238 Mátyásra vonatkozóan lásd: MIKÓ Árpád: Mathias Corvinus–Mathias Augustus. L’arte all’antica nel servizio del potere. In: Cultura e potere nel rinascimento. A cura di Luisa SECCHI TARUGI. Firenze, 1999. 209�220.; Thurzót illet�en: LUDÁNYI Mária: Könyvtárrendezés Thurzó György udvarában. In: Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Szerk.: GALAVICS Géza, HERNER János, KESER� Bálint. Szeged, 1990, JATE (Adattár XVI�XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 10.) 271�278. 239 Az � gy�jteményével került az Országos Széchényi Könyvtárba: Cod. Lat. 244. 240 Allgemeine Deutsche Biographie I. 366. 241 FRANK (FRAKNÓI) Vilmos: A budai Corvin-könyvtár történetéhez. Archeológiai Értesít�, V(1874) 297�299. 242 Erdélyi és hódoltsági jezsuita missziók I. 1609–1616. Sajtó alá rend. BALÁZS Mihály, FRICSY Ádám, LUKÁCS László, MONOK István. Szeged, 1990, JATE. (Adattár XVI�XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 26.) 322�323., 330.: Muzio Vitelleschi levelei Florianus Avancinusnak és Caspar Gratianinak. 53
- Page 1 and 2: dc_77_10 MONOK ISTVÁN A magyarorsz
- Page 3 and 4: Mottó: dc_77_10 �Parler de livre
- Page 5 and 6: kör. 4 De elmondható ez a többie
- Page 7 and 8: dc_77_10 telepedtek le, Észak-Nyit
- Page 9 and 10: ne protestáns arculatú lett volna
- Page 11 and 12: dc_77_10 Bármennyire is egyszer�
- Page 13 and 14: illetve az RMNy egyben az egyes kia
- Page 15 and 16: Nemesi udvar és könyvkultúra Mag
- Page 17 and 18: dc_77_10 le ennyire. Az erdélyi ka
- Page 19 and 20: dc_77_10 Az udvar szerkezetének ki
- Page 21 and 22: dc_77_10 (hogy modernek legyünk: a
- Page 23 and 24: tárgyalják. Egészen addig men�
- Page 25 and 26: dc_77_10 A könyvek beszerzésének
- Page 27 and 28: dc_77_10 jegyezte fel a megvásáro
- Page 29 and 30: fogadtak be udvarukba, birtokaikra
- Page 31 and 32: dc_77_10 ahogy az � udvari botani
- Page 33 and 34: eldönthet�. Batthyány Boldizsá
- Page 35 and 36: Balázs Mihály és Horn Ildikó ta
- Page 37 and 38: dc_77_10 tevékenységükkel); a k
- Page 39 and 40: Az olvasmánytörténet legfontosab
- Page 41 and 42: Istvánffy Miklós könyvtáráról
- Page 43 and 44: dc_77_10 A hagyatéki összeíráso
- Page 45 and 46: feljegyezték volna, de olyan esete
- Page 47 and 48: A ma is fennmaradt könyvek szaksze
- Page 49 and 50: Királyi udvar � fejedelmi udvar
- Page 51: most nem az, hogy mikor pusztult el
- Page 55 and 56: dc_77_10 könyvanyag, amely Náprá
- Page 57 and 58: dc_77_10 historikusai el�tt sem v
- Page 59 and 60: epertorum catalogum exhibens. 277 P
- Page 61 and 62: F�nemesi könyvtárak Az Istvánf
- Page 63 and 64: hogy a vinicai/paukoveci gy�jtem
- Page 65 and 66: dc_77_10 Külön figyelnünk kell u
- Page 67 and 68: történeti m�veltség mellett al
- Page 69 and 70: (CXV. törvénycikk). Mikulich Sán
- Page 71 and 72: klasszikus m�vét, a Practica Mus
- Page 73 and 74: dc_77_10 Az egész könyvjegyzéken
- Page 75 and 76: ajándékba, s Jóna több könyvé
- Page 77 and 78: dc_77_10 Gesner Historiae animalium
- Page 79 and 80: Tulajdonjogának megörökítésér
- Page 81 and 82: A nyelvi megoszlást tekintve a kö
- Page 83 and 84: dc_77_10 ezeket Nagykárolyba szál
- Page 85 and 86: dc_77_10 leírását Zrínyinek sz
- Page 87 and 88: A halála utáni összeírásokból
- Page 89 and 90: az Alsólindván kiadott, a korban
- Page 91 and 92: Zrínyi György (1598�1626) udvar
- Page 93 and 94: dc_77_10 család számos kastélyt
- Page 95 and 96: Manlius a térségben nyomtatott m
- Page 97 and 98: használta. Németújvár legismert
- Page 99 and 100: említjük a genfi Valla-féle Hero
- Page 101 and 102: Magyarországáról beszélni � j
számukra Mátyás, illetve a Hunyadiak példája. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy<br />
ezek a szövegek kéziratos másolatban egy olyan kolligátumban maradtak fenn, amelyet<br />
Istvánffy Miklós készíttetett magának a magyar történelem megírására készülve. 235<br />
A harmadik periódus a XVII. század els� két harmada, amikor többféle törekvésr�l is<br />
tudunk, hogy a Budán lév� könyveket, a törökök által elvitteket, valamint a Budáról más<br />
módon elkerült darabokat megszerezzék. Ilyen kiemelked� kódex Pietro Ransano magyar<br />
történeti m�ve, amelynek kéziratát Bakócz Tamás kapta ajándékba. 236 A XVI. század<br />
második felében Nagyszombatban kiadták a szövegét, 237 aztán Révay Péteré, majd 1612-ben<br />
Thurzó György nádoré lett. Ez utóbbi 1611-ben rendezte újra könyvtárát. A könyvtár mint a<br />
hatalmi reprezentáció eleme minden bizonnyal Mátyás király példájának eredményeként<br />
tudatosodott benne. 238 Könyvei közül több, így a Ransanus-kódex is a XVII. században<br />
Illésházy Gáspáré lett, amelyet kés�bb a család dubnici könyvtárából vásárolt meg Jankovich<br />
Miklós. 239<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
Michael Rudolf Altham gróf, osztrák hadvezér II. Mátyás császár követe volt a török<br />
udvarban, illetve Erdélyben Bethlen Gábor fejedelemnél. 240 A gróf 1618. április 8-án írt a<br />
pápának, hogy a toszkán hercegi könyvtárban lév� török könyvekért cseréljék el a budai<br />
könyvtárat. 241 Újabban további levelek tanúsítják, hogy a pápa mellett a jezsuita rendi gépezet<br />
is mozgásba lendült ebben az ügyben. 242<br />
235<br />
A magyar történelem megjelentetése (Historiarum de rebus Hungaricis libri XXIV. Coloniae Agrippinae,<br />
1622) csakúgy, mint Melchior INCHOFER magyar egyháztörténetéé (Annales ecclesiastici Regni Hungariae,<br />
Romae, 1644) Pázmány Péter szívügye volt. Jól illeszkedett ez abba a politikai koncepcióba, amelyben<br />
Pázmány a Habsburgoktól független, önálló magyar történelmet, önálló magyar egyházat kívánta felmutatni.<br />
Vö. err�l DÜMMERTH Dezs�: Inchofer Menyhért küzdelmei és tragédiája Rómában (1641–1648). In: U� :<br />
Írástudók küzdelmei. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1987, 155�204.; Más reprezentációs<br />
eszközzel is kifejezték a rendek ezt a véleményüket. Vö.: PÁLFFY Géza: Koronázási lakomák a 15–17.<br />
századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori<br />
továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. Századok, 138(2004) <strong>10</strong>05�<strong>10</strong>11.<br />
236<br />
[20<strong>10</strong>. szeptember 9.]<br />
237<br />
Epitome rerum Hungaricarum. Péchi Lukács adta ki Nagyszombatban, 1579-ben. (RMNy 444)<br />
238<br />
Mátyásra vonatkozóan lásd: MIKÓ Árpád: Mathias Corvinus–Mathias Augustus. L’arte all’antica nel servizio<br />
del potere. In: Cultura e potere nel rinascimento. A cura di Luisa SECCHI TARUGI. Firenze, 1999. 209�220.;<br />
Thurzót illet�en: LUDÁNYI Mária: Könyvtárrendezés Thurzó György udvarában. In: Collectanea Tiburtiana.<br />
Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Szerk.: GALAVICS Géza, HERNER János, KESER� Bálint. Szeged,<br />
1990, JATE (Adattár XVI�XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, <strong>10</strong>.) 271�278.<br />
239<br />
Az � gy�jteményével került az Országos Széchényi Könyvtárba: Cod. Lat. 244.<br />
240<br />
Allgemeine Deutsche Biographie I. 366.<br />
241<br />
FRANK (FRAKNÓI) Vilmos: A budai Corvin-könyvtár történetéhez. Archeológiai Értesít�, V(1874) 297�299.<br />
242<br />
Erdélyi és hódoltsági jezsuita missziók I. 1609–1616. Sajtó alá rend. BALÁZS Mihály, FRICSY Ádám, LUKÁCS<br />
László, MONOK István. Szeged, 1990, JATE. (Adattár XVI�XVIII. századi szellemi mozgalmaink<br />
történetéhez, 26.) 322�323., 330.: Muzio Vitelleschi levelei Florianus Avancinusnak és Caspar Gratianinak.<br />
53
Change language