dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 és a 2008-as 216 évek nagy kiállításai. A Jagelló-kor újraértékelésének szükségességét legújabban Mikó Árpád vetette fel határozottan, 217 bár Kulcsár Péter kismonográfiája 218 óta ez a feladat adott volt. A XV�XVI. század fordulóján számos f�papi és f�úri udvar alakította ki maga körül azt a m�vel�dési infrastruktúrát, amely a királyi udvari példát közvetítette sz�kebb környezetük felé. A f�urak egy csoportja kapcsolatot tartott a bécsi humanizmus képvisel�ivel, levelet váltottak Erasmusszal, Aldus Manutiusszal. 219 Ha megnézzük a budai könyvkeresked�k által kiadott és forgalmazott könyvek mecénás-körét, láthatjuk a f�urak és f�papok tudatos szerepvállalását az ország könyvekkel való ellátása terén is. 220 A középpapság és a világi (hivatali) értelmiség m�veltségének alakulása, 221 a humanista iskola típusának megjelenése, 222 a tananyag ilyen irányú változása a plébániai iskolákban és a középfokú oktatási intézményekben olyan jelenségek, amelyek együttes értékelése a m�vészettörténet és irodalom emlékeivel még ugyan várat magára, de el�revetíti azt, hogy m�vel�déstörténeti értelemben több is veszett Mohácsnál, mint azt eddig gondoltuk. A kora újkorban a magyar királyi udvar könyvtörténeti szerepér�l beszélni badarságnak t�nhet, vitathatatlan azonban, hogy a Bibliotheca Corvina utóélete, a kérdés folyamatos jelenléte olyan jel, amely a nem létez� királyi udvar hatását mutatja. A kérdés számunkra by): Orsolya KARSAY. Bp., 2002, OSZK; Nel segno del Corvo. Libri e miniature della biblioteca di Mattia Corvino re d’Ungheria (1443–1490). A cura di Ernesto MILANO. Modena, 2002, Il Bulino (Il giardino delle Esperidi, 16.) 216 Csillag a holló árnyékában. Vitéz János és a magyarországi humanizmus kezdetei Magyarországon. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása. 2008. március 14.�június 15. Szerk.: FÖLDESI Ferenc. Bp., 2008, OSZK; Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458–1490. Kiállítási katalógus. Budapest Történeti Múzeum. 2008. március 8.�június 30. Szerk.: FARBAKY Péter, SPEKNER Enik�, SZENDE Katalin, VÉGH András. Bp., 2008, BTM; Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. 2008. március 28.�július 27. Szerk.: MIKÓ Árpád, VER� Mária. Munkatárs: ÁCS Pál. Bp., 2008, MNG. 217 MIKÓ Árpád: A reneszánsz Magyarországon. Bp., 2009, Corvina Kiadó. (Stílusok, korszakok) 218 KULCSÁR Péter: A Jagelló-kor. Bp., 1981, Gondolat Kiadó. (Magyar história). Az ezt követ� szakirodalomból lásd: Kubinyi András: A királyi udvar a késő középkori Magyarországon. In: Idővel paloták … Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk.: G. ETÉNYI Nóra, HORN Ildikó. Bp., 2005, Balassi Kiadó. 13�32.; Vö. PAPP Szilárd: A királyi udvar építkezései Magyarországon 1480–1515. Bp., 2005, Balassi Kiadó. 219 TRENCSÉNYI�WALDAPFEL Imre: Erasmus és magyar barátai. Bp., 1941, Officina Kiadó. Ugyanez, In: U� : Humanizmus és nemzeti irodalom. Bp., 1966, Akadémiai Kiadó. 50�132.; KLIMES Péter: Bécs és a magyar humanizmus. Bp., 1934. (Palaestra calasanctiana, 5.) 220 A budai könyvárusok kiadványai 1480–1525. BORSA Gedeon anyaggy�jtését sajtó alá rendezte DÖRNYEI Sándor. In: Régi Magyar Könyvtár. III-dik kötet. Magyar szerzőktől külföldön 1480-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványoknak könyvészeti kézikönyve. Írták SZABÓ Károly és HELLEBRANT Árpád. Pótlások, kiegészítések, javítások. 5. kötet. BORSA Gedeon irányításával DÖRNYEI Sándor és SZÁLKA Irma munkája. Bp., 1996, OSZK. 249�282.; Vö.: BORSA Gedeon: L’Activité et les marques des imprimeurs de Buda avant 1526. In: Le livre dans l’Europe de la renaissance. Actes du XXVIII e Colloque internationale d�études humanistes de Tours. Sous la direction de Pierre AQUILON, Henri-Jean MARTIN. Paris, 1988, Promodis. 170�181. 221 KÖBLÖS József: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. Bp., 1994, MTA Történettudományi Intézete. (Társadalom- és m�vel�déstörténeti tanulmányok, 12.) 222 MÉSZÁROS István: A Szalkai-kódex és a XV. század végi sárospataki iskola. Bp., 1972, Akadémiai Kiadó; U� : XVI. századi városi iskoláink és a „studia humanitatis” . Bp., 1981, Akadémiai Kiadó. (Humanizmus és reformáció, 11.) 50
most nem az, hogy mikor pusztult el Mátyás könyvtára, vagyis maradt-e számottev� könyvanyag Budán a török korszakban? Sokkal inkább az, hogy valakinek volt-e pontos ismerete a könyvtár állapotáról vagy sem, több próbálkozás történt a megmaradt könyvanyag összegy�jtésére. A XVIII. század végén a Corvina már valóban magyar nemzeti kérdés volt (és az is maradt napjainkig), ahogy Aranka György írja: �Azt szokták köz példa beszédben mondani: Meghólt Mátyás király, és elmúlt az hazai vagy nemzeti tudományról való reménységünk. Az a születése felett fennjáró elméj� ritka fejedelem kezdett volt egy királyi bibliotékát állítani fel Nagy Magyarországon, a� prédává lett; ami megmaradt is nintsen egy nemzeti ezt a nevet érdeml� gy�jtemény. Ideje volna már egyszer hozzá kezdeni, és a sok drága mojjal és porral imitt amott küszköd� darabokat, melyek hazánknak mintegy megannyi elásott kincsei, az haza hasznára napfényre hozni, s egybe gy�jteni, magyar és más közönséges bibliotékát állítani.� 223 Nemzeti kérdéssé a XVIII. század folyamán a Habsburgoktól független magyar nemzeti kultúra létét bizonyító folyamatban vált. 224 A XVI� XVII. században azonban a Corvina darabjainak összegy�jtése annak a szimbóluma lehetett, hogy ki képes az országot egyesíteni. 225 Függetlenül tehát attól, hogy elfogadjuk-e Csapodi Csaba állításait az utóéletr�l, 226 követhetjük azt a periodizációt, amelyet � ebben a történetben kialakított. dc_77_10 Már Zolnai Klára, 227 ahogy majd Csapodi is, lényegében négy korszakot különít el a XVI�XVII. században: a Buda elfoglalása utáni pusztulás korszaka, a XVI. század utolsó harmadában megjelen�, egy nagyobb mennyiség� könyv budai jelenlétét említ� feljegyzések kora, a XVII. század els� felének �visszaszerzési� törekvései, illetve a török ki�zését 223 ARANKA György: Egy magyar Nyelvmívelő Társaságnak szükségessége. Idézi KÓKAY György: Nemzeti könyvtárunk megalapításának visszhangja a korabeli sajtóban. In: KÓKAY György: Könyv, sajtó és irodalom a felvilágosodás korában. Bp., 1983, Akadémiai Kiadó. 191. 224 Véleményünket err�l a nemzeti könyvtár alapításáról írt tanulmányunkban összegeztük: MONOK István: Cara patria ac publica utilitas. Széchényi Ferenc könyvtáralapítása. Századok, 138(2004). 739�748. 225 MIKÓ Árpád: A Corvina-könyvtár történetei. In: Uralkodók és corvinák. Az Országos Széchényi Könyvtár jubileumi kiállítása alapításának 200. évfordulóján. Katalógus. Szerk.: KARSAY Orsolya. Bp., 2002, OSZK. 123�156.; Vö.: MONOK István: Nyitott kérdések a Bibliotheca Corviniana kora újkori történetében. In: A holló jegyében. Fejezetek a corvinák történetéből. Szerk.: MONOK István. Bp., 2004, Corvina Kiadó, OSZK. 45�63.; VISKOLCZ Noémi: Kié a könyvtár? I. Lipót kísérlete a Bibliotheca Corviniana maradványainak megszerzésére. In: Ötvös Péter Festschrift. Szerk.: FONT Zsuzsa, KESERÜ Gizella. Szeged, 2006, Szegedi Tudományegyetem BTK. (Acta Historiae Litterarium Hungaricarum. Tomus XXIX.) 283�288. 226 CSAPODI Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára? MKsz, 1961. 394�421. (önálló füzetben ugyanez: Bp., 1961, A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei, 24.); U� : Wann wurde die Bibliothek des Königs Matthias Corvinus vernichtet? Gutenberg Jahrbuch, 1971. 384�390.; U� : The Corvinian Library. History and Stock. Bp., 1973, Akadémiai Kiadó. (Studia Humanitatis, 1.); U� : A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek. Bp., 1984. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei, 15(90) Új sorozat) 227 Bibliographia Bibliothecae regis Mathiae Corvini. Mátyás Király könyvtárának irodalma. FITZ József közrem�ködésével összeállította ZOLNAI Klára. Bp., 1942. (Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai, X.) 51
- Page 1 and 2: dc_77_10 MONOK ISTVÁN A magyarorsz
- Page 3 and 4: Mottó: dc_77_10 �Parler de livre
- Page 5 and 6: kör. 4 De elmondható ez a többie
- Page 7 and 8: dc_77_10 telepedtek le, Észak-Nyit
- Page 9 and 10: ne protestáns arculatú lett volna
- Page 11 and 12: dc_77_10 Bármennyire is egyszer�
- Page 13 and 14: illetve az RMNy egyben az egyes kia
- Page 15 and 16: Nemesi udvar és könyvkultúra Mag
- Page 17 and 18: dc_77_10 le ennyire. Az erdélyi ka
- Page 19 and 20: dc_77_10 Az udvar szerkezetének ki
- Page 21 and 22: dc_77_10 (hogy modernek legyünk: a
- Page 23 and 24: tárgyalják. Egészen addig men�
- Page 25 and 26: dc_77_10 A könyvek beszerzésének
- Page 27 and 28: dc_77_10 jegyezte fel a megvásáro
- Page 29 and 30: fogadtak be udvarukba, birtokaikra
- Page 31 and 32: dc_77_10 ahogy az � udvari botani
- Page 33 and 34: eldönthet�. Batthyány Boldizsá
- Page 35 and 36: Balázs Mihály és Horn Ildikó ta
- Page 37 and 38: dc_77_10 tevékenységükkel); a k
- Page 39 and 40: Az olvasmánytörténet legfontosab
- Page 41 and 42: Istvánffy Miklós könyvtáráról
- Page 43 and 44: dc_77_10 A hagyatéki összeíráso
- Page 45 and 46: feljegyezték volna, de olyan esete
- Page 47 and 48: A ma is fennmaradt könyvek szaksze
- Page 49: Királyi udvar � fejedelmi udvar
- Page 53 and 54: számukra Mátyás, illetve a Hunya
- Page 55 and 56: dc_77_10 könyvanyag, amely Náprá
- Page 57 and 58: dc_77_10 historikusai el�tt sem v
- Page 59 and 60: epertorum catalogum exhibens. 277 P
- Page 61 and 62: F�nemesi könyvtárak Az Istvánf
- Page 63 and 64: hogy a vinicai/paukoveci gy�jtem
- Page 65 and 66: dc_77_10 Külön figyelnünk kell u
- Page 67 and 68: történeti m�veltség mellett al
- Page 69 and 70: (CXV. törvénycikk). Mikulich Sán
- Page 71 and 72: klasszikus m�vét, a Practica Mus
- Page 73 and 74: dc_77_10 Az egész könyvjegyzéken
- Page 75 and 76: ajándékba, s Jóna több könyvé
- Page 77 and 78: dc_77_10 Gesner Historiae animalium
- Page 79 and 80: Tulajdonjogának megörökítésér
- Page 81 and 82: A nyelvi megoszlást tekintve a kö
- Page 83 and 84: dc_77_10 ezeket Nagykárolyba szál
- Page 85 and 86: dc_77_10 leírását Zrínyinek sz
- Page 87 and 88: A halála utáni összeírásokból
- Page 89 and 90: az Alsólindván kiadott, a korban
- Page 91 and 92: Zrínyi György (1598�1626) udvar
- Page 93 and 94: dc_77_10 család számos kastélyt
- Page 95 and 96: Manlius a térségben nyomtatott m
- Page 97 and 98: használta. Németújvár legismert
- Page 99 and 100: említjük a genfi Valla-féle Hero
most nem az, hogy mikor pusztult el Mátyás könyvtára, vagyis maradt-e számottev�<br />
könyvanyag Budán a török korszakban? Sokkal inkább az, hogy valakinek volt-e pontos<br />
ismerete a könyvtár állapotáról vagy sem, több próbálkozás történt a megmaradt könyvanyag<br />
összegy�jtésére. A XVIII. század végén a Corvina már valóban magyar nemzeti kérdés volt<br />
(és az is maradt napjainkig), ahogy Aranka György írja: �Azt szokták köz példa beszédben<br />
mondani: Meghólt Mátyás király, és elmúlt az hazai vagy nemzeti tudományról való<br />
reménységünk. Az a születése felett fennjáró elméj� ritka fejedelem kezdett volt egy királyi<br />
bibliotékát állítani fel Nagy Magyarországon, a� prédává lett; ami megmaradt is nintsen egy<br />
nemzeti ezt a nevet érdeml� gy�jtemény. Ideje volna már egyszer hozzá kezdeni, és a sok<br />
drága mojjal és porral imitt amott küszköd� darabokat, melyek hazánknak mintegy megannyi<br />
elásott kincsei, az haza hasznára napfényre hozni, s egybe gy�jteni, magyar és más<br />
közönséges bibliotékát állítani.� 223 Nemzeti kérdéssé a XVIII. század folyamán a<br />
Habsburgoktól független magyar nemzeti kultúra létét bizonyító folyamatban vált. 224 A XVI�<br />
XVII. században azonban a Corvina darabjainak összegy�jtése annak a szimbóluma lehetett,<br />
hogy ki képes az országot egyesíteni. 225 Függetlenül tehát attól, hogy elfogadjuk-e Csapodi<br />
Csaba állításait az utóéletr�l, 226 követhetjük azt a periodizációt, amelyet � ebben a történetben<br />
kialakított.<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
Már Zolnai Klára, 227 ahogy majd Csapodi is, lényegében négy korszakot különít el a<br />
XVI�XVII. században: a Buda elfoglalása utáni pusztulás korszaka, a XVI. század utolsó<br />
harmadában megjelen�, egy nagyobb mennyiség� könyv budai jelenlétét említ� feljegyzések<br />
kora, a XVII. század els� felének �visszaszerzési� törekvései, illetve a török ki�zését<br />
223 ARANKA György: Egy magyar Nyelvmívelő Társaságnak szükségessége. Idézi KÓKAY György: Nemzeti<br />
könyvtárunk megalapításának visszhangja a korabeli sajtóban. In: KÓKAY György: Könyv, sajtó és<br />
irodalom a felvilágosodás korában. Bp., 1983, Akadémiai Kiadó. 191.<br />
224 Véleményünket err�l a nemzeti könyvtár alapításáról írt tanulmányunkban összegeztük: MONOK István: Cara<br />
patria ac publica utilitas. Széchényi Ferenc könyvtáralapítása. Századok, 138(2004). 739�748.<br />
225 MIKÓ Árpád: A Corvina-könyvtár történetei. In: Uralkodók és corvinák. Az Országos Széchényi Könyvtár<br />
jubileumi kiállítása alapításának 200. évfordulóján. Katalógus. Szerk.: KARSAY Orsolya. Bp., 2002, OSZK.<br />
123�156.; Vö.: MONOK István: Nyitott kérdések a Bibliotheca Corviniana kora újkori történetében. In: A<br />
holló jegyében. Fejezetek a corvinák történetéből. Szerk.: MONOK István. Bp., 2004, Corvina Kiadó, OSZK.<br />
45�63.; VISKOLCZ Noémi: Kié a könyvtár? I. Lipót kísérlete a Bibliotheca Corviniana maradványainak<br />
megszerzésére. In: Ötvös Péter Festschrift. Szerk.: FONT Zsuzsa, KESERÜ Gizella. Szeged, 2006, Szegedi<br />
Tudományegyetem BTK. (Acta Historiae Litterarium Hungaricarum. Tomus XXIX.) 283�288.<br />
226 CSAPODI Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára? MKsz, 1961. 394�421. (önálló füzetben<br />
ugyanez: Bp., 1961, A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei, 24.); U� : Wann wurde<br />
die Bibliothek des Königs Matthias Corvinus vernichtet? Gutenberg Jahrbuch, 1971. 384�390.; U� : The<br />
Corvinian Library. History and Stock. Bp., 1973, Akadémiai Kiadó. (Studia Humanitatis, 1.); U� : A budai<br />
királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek. Bp., 1984. (A Magyar Tudományos<br />
Akadémia Könyvtárának közleményei, 15(90) Új sorozat)<br />
227 Bibliographia Bibliothecae regis Mathiae Corvini. Mátyás Király könyvtárának irodalma. FITZ József<br />
közrem�ködésével összeállította ZOLNAI Klára. Bp., 1942. (Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai,<br />
X.)<br />
51
Change language