dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
könyveit az udvar egyik írástudójával. Ezek a jegyzékek jellemz�en a családi levéltárakban maradtak fenn, hivatalos szerv irattárába csak a tulajdonos halála utáni, esetleges vitás ügyek rendezésekor kerülhettek. Erre a �catalogus�-típusra két példát említünk. Els�ször Csáky István szepesvári könyveinek összeírását 1671-b�l. Jól látszik, hogy a közel 300 könyvnek az összeíráskor egyfajta tematikus rendezése is elkészült (theologi, juridici, medici, historici et politici, philosophi, miscellani, scholares). 161 Másodszor Berényi György 1690. évi könyvjegyzékét, ahol a könyveket alfabetikus rendben sorolták fel (hol a cím, hol a szerz� keresztneve, hol a családneve szerint). 162 Harmadszorra utalunk arra, hogy a �katalógus� és A tulajdonos javainak különböző célú, nem hivatalos szerv által történt összeírásai közt fennmaradt könyvjegyzék elhatárolása nem mindig egyszer� (már ha egyáltalán fontos lenne, hogy elhatároljuk). II. Rákóczi Ferenc Sárospatakon lév� 168 könyvének egyszer� felsorolását (láthatóan olyan sorrendben írták le a könyveket, ahogy az összeíró kezébe kerültek) 163 katalógusnak nem tekinthetjük, ugyanakkor az összeírás célja vélhet�en megegyezik az el�z� két példáéval. Komolyabb könyvtárrendezésekr�l is maradtak fenn azonban emlékeink. Ilyen történt Thurzó György biccsei udvarában, ahol a könyvek elhelyezésére bocsátott helyiség berendezésével együtt történt az összeírás. Samuel Hamel udvari titkár végezte ezt a feladatot. 164 A f�úr karrier-képébe szervesen illeszkedik ez a lépés. 165 Úgy t�nik, az ország nádora nem egyszer�en csak a mindennapi munkája végzését segít� könyvek beszerzését és használatát tartotta fontosnak, hanem tudta azt is, hogy egy önálló könyvtárhelyiség reprezentatív funkciókat is ellát. Könyveit azok beszerzésével párhuzamosan tulajdonjeggyel is ellátta, úgy t�nik, tisztségei b�vülésével egyes esetekben utólag ezeken módosított is, 166 és 1610�1611-ben rendeztette a könyvanyagot. A szándék tehát mindenképpen katalógusra utal, bár a fennmaradt könyvjegyzéken és a fennmaradt könyveken sem szerepelnek az egyes m�vek utólagos azonosítására szolgáló jelzetek. Nem tudjuk, hogy Hamel végül miért nem fejezte be a munkát, vagy ha befejezte, csak az úgynevezett kett�s mutató, Index geminus maradt ránk. dc_77_10 161 ADATTÁR 13/2. 58�65. Vö.: HARGITTAY Emil: Megjegyzések Csáky István kiadatlan könyvtárjegyzékéhez. Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis. 2(1992) 61�64. 162 ADATTÁR 13/2. 130�137. 163 ADATTÁR 13/2. 154�159. 164 LUDÁNYI Mária: Könyvtárrendezés Thurzó György udvarában. In: Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Szerk.: GALAVICS Géza, HERNER János, KESER� Bálint. Szeged, 1990, JATE. (Adattár XVI�XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 10.) 271�278. 165 Pálffy Géza külön, terjedelmes tanulmánnyal foglalkozik ezzel, egy még kéziratos munkájában. 166 Helena Saktorová volt szíves Thurzó György könyvtárából fennmaradt legtöbb könyvr�l fotókat is küldeni nekem, illetve magam is sok könyvet kézbe vettem. 40
Istvánffy Miklós könyvtáráról ugyanakkor nem ismerünk semmilyen összeírást. A ma is kézbe vehet� köteteken szerepl� �raktári jelzet� mutatja, hogy rendezett gy�jteménye volt, amelynek katalógusa is kellett, hogy legyen (az azonosító szám önmagában értelmetlen lenne). 167 Ez a gy�jtemény azonban vélhet�en nem a hatalmi reprezentációt szolgálta, hanem a tulajdonos tudományos munkáját. A fennmaradt kötetek kivétel nélkül olyan történelmi dokumentumok, illetve nyomtatott m�vek másolatai, amelyek a magyar történelem 168 megírásához kellettek neki. Ilyen értelemben bibliofil gy�jtemény, vagyis a tematikusan szelektív könyvtárak sorába tartozik. Ha a könyvtár típusán töprengünk, felvethet� a tudós könyvtár (Gelehrtenbibliothek) besorolás is, de olyan keveset tudunk err�l a bibliotékáról, hogy a kérdés eldöntése érdektelen. dc_77_10 A költ� Zrínyi Miklós csáktornyai könyvtárának rendezésében maga a tulajdonos is részt vett, bár a munkát � a feltevések szerint � a család történetének megírásával foglalkozó Mark Forstall végezte. Nincsen információnk arról, hogy ez a rendezés együtt járt volna új könyvtári bútorok készíttetésével, bizonyos azonban, hogy Zrínyi végrendeletének összeállításával egy id�ben (1662) történt. A könyvek rendje modern, utal a tulajdonos olvasmánym�veltsége összetételére. Emellett a könyvek sorszámot is kaptak, amellyel a könyvtári rend is követhet� (a kötetek fizikai sorrendje). A katalógus azonban nem befejezett, csak ritkán tünteti fel a köteteken szerepl� �könyvtári jelzet�-et. 169 Kétségtelen, hogy a korai újkori Magyarország két legnagyobb arisztokrata könyvgy�jteménye a pottendorfi Nádasdy-, illetve a fraknói Esterházy-könyvtár volt. Katalógus egyikr�l sem maradt fenn. Nádasdy Ferenc könyvtáráról azonban árulkodóak a vagyonelkobzási jegyz�könyvek mellékleteként ismert jegyzékek. Nem valószín� ugyanis, hogy az elkobzás alkalmával alakítottak ki tematikus csoportokat, és utána válogattak a könyvekb�l a császári könyvtár számára, különítették el a lorettói szervitákhoz küldend� anyagot. A Bécsbe szállított könyveket felsoroló jegyzék Ex classe… kezdet� részei rendezett könyvtárra utalnak. 170 Ugyanakkor a ma is kézbe vehet�, Nádasdy Ferenc tulajdonában volt könyveken nem szerepel olyan szám, amely a �katalógus� kritériumát (visszakereshet�ség 167 BERLÁSZ Jen�: Istvánffy Miklós könyvtáráról. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1959. Bp., 1961. 202�240.; BERLÁSZ Jen�: Újabb információk Istvánffy Miklós könyvtáráról. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1972. Bp., 1974. 218�228.; COLTA, Elena Rodina: Un exemplar din bibliotheca istoricului maghiar Nicolaus Istvánffy, identificat la Arad. Biblioteca �i Cercetarea, tom. VII. Cluj-Napoca, 1983. 182�187.; BALÁZS Mihály�MONOK István: Történetírók Báthory Zsigmond udvarában. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk.: VÁRKONYI Ágnes. Bp., 1987, Gondolat. 249�262. 168 ISTVÁNFFY Miklós: Historiarum de rebus Hungaricis libri XXIV. Coloniae Agrippinae, 1622, Antonius Hieratus sen. 169 BIBL. ZRINIANA 1991. Lásd különösen A Zrínyi-könyvtár eredeti rendje cím� függeléket, 540�546. 170 ADATTÁR 13/2. 73�79., 101�107.; ADATTÁR 13/4. 114�128. 41
- Page 1 and 2: dc_77_10 MONOK ISTVÁN A magyarorsz
- Page 3 and 4: Mottó: dc_77_10 �Parler de livre
- Page 5 and 6: kör. 4 De elmondható ez a többie
- Page 7 and 8: dc_77_10 telepedtek le, Észak-Nyit
- Page 9 and 10: ne protestáns arculatú lett volna
- Page 11 and 12: dc_77_10 Bármennyire is egyszer�
- Page 13 and 14: illetve az RMNy egyben az egyes kia
- Page 15 and 16: Nemesi udvar és könyvkultúra Mag
- Page 17 and 18: dc_77_10 le ennyire. Az erdélyi ka
- Page 19 and 20: dc_77_10 Az udvar szerkezetének ki
- Page 21 and 22: dc_77_10 (hogy modernek legyünk: a
- Page 23 and 24: tárgyalják. Egészen addig men�
- Page 25 and 26: dc_77_10 A könyvek beszerzésének
- Page 27 and 28: dc_77_10 jegyezte fel a megvásáro
- Page 29 and 30: fogadtak be udvarukba, birtokaikra
- Page 31 and 32: dc_77_10 ahogy az � udvari botani
- Page 33 and 34: eldönthet�. Batthyány Boldizsá
- Page 35 and 36: Balázs Mihály és Horn Ildikó ta
- Page 37 and 38: dc_77_10 tevékenységükkel); a k
- Page 39: Az olvasmánytörténet legfontosab
- Page 43 and 44: dc_77_10 A hagyatéki összeíráso
- Page 45 and 46: feljegyezték volna, de olyan esete
- Page 47 and 48: A ma is fennmaradt könyvek szaksze
- Page 49 and 50: Királyi udvar � fejedelmi udvar
- Page 51 and 52: most nem az, hogy mikor pusztult el
- Page 53 and 54: számukra Mátyás, illetve a Hunya
- Page 55 and 56: dc_77_10 könyvanyag, amely Náprá
- Page 57 and 58: dc_77_10 historikusai el�tt sem v
- Page 59 and 60: epertorum catalogum exhibens. 277 P
- Page 61 and 62: F�nemesi könyvtárak Az Istvánf
- Page 63 and 64: hogy a vinicai/paukoveci gy�jtem
- Page 65 and 66: dc_77_10 Külön figyelnünk kell u
- Page 67 and 68: történeti m�veltség mellett al
- Page 69 and 70: (CXV. törvénycikk). Mikulich Sán
- Page 71 and 72: klasszikus m�vét, a Practica Mus
- Page 73 and 74: dc_77_10 Az egész könyvjegyzéken
- Page 75 and 76: ajándékba, s Jóna több könyvé
- Page 77 and 78: dc_77_10 Gesner Historiae animalium
- Page 79 and 80: Tulajdonjogának megörökítésér
- Page 81 and 82: A nyelvi megoszlást tekintve a kö
- Page 83 and 84: dc_77_10 ezeket Nagykárolyba szál
- Page 85 and 86: dc_77_10 leírását Zrínyinek sz
- Page 87 and 88: A halála utáni összeírásokból
- Page 89 and 90: az Alsólindván kiadott, a korban
könyveit az udvar egyik írástudójával. Ezek a jegyzékek jellemz�en a családi levéltárakban<br />
maradtak fenn, hivatalos szerv irattárába csak a tulajdonos halála utáni, esetleges vitás ügyek<br />
rendezésekor kerülhettek. Erre a �catalogus�-típusra két példát említünk. Els�ször Csáky<br />
István szepesvári könyveinek összeírását 1671-b�l. Jól látszik, hogy a közel 300 könyvnek az<br />
összeíráskor egyfajta tematikus rendezése is elkészült (theologi, juridici, medici, historici et<br />
politici, philosophi, miscellani, scholares). 161 Másodszor Berényi György 1690. évi<br />
könyvjegyzékét, ahol a könyveket alfabetikus rendben sorolták fel (hol a cím, hol a szerz�<br />
keresztneve, hol a családneve szerint). 162 Harmadszorra utalunk arra, hogy a �katalógus� és A<br />
tulajdonos javainak különböző célú, nem hivatalos szerv által történt összeírásai közt<br />
fennmaradt könyvjegyzék elhatárolása nem mindig egyszer� (már ha egyáltalán fontos lenne,<br />
hogy elhatároljuk). II. Rákóczi Ferenc Sárospatakon lév� 168 könyvének egyszer�<br />
felsorolását (láthatóan olyan sorrendben írták le a könyveket, ahogy az összeíró kezébe<br />
kerültek) 163 katalógusnak nem tekinthetjük, ugyanakkor az összeírás célja vélhet�en<br />
megegyezik az el�z� két példáéval.<br />
Komolyabb könyvtárrendezésekr�l is maradtak fenn azonban emlékeink. Ilyen történt<br />
Thurzó György biccsei udvarában, ahol a könyvek elhelyezésére bocsátott helyiség<br />
berendezésével együtt történt az összeírás. Samuel Hamel udvari titkár végezte ezt a<br />
feladatot. 164 A f�úr karrier-képébe szervesen illeszkedik ez a lépés. 165 Úgy t�nik, az ország<br />
nádora nem egyszer�en csak a mindennapi munkája végzését segít� könyvek beszerzését és<br />
használatát tartotta fontosnak, hanem tudta azt is, hogy egy önálló könyvtárhelyiség<br />
reprezentatív funkciókat is ellát. Könyveit azok beszerzésével párhuzamosan tulajdonjeggyel<br />
is ellátta, úgy t�nik, tisztségei b�vülésével egyes esetekben utólag ezeken módosított is, 166 és<br />
16<strong>10</strong>�1611-ben rendeztette a könyvanyagot. A szándék tehát mindenképpen katalógusra utal,<br />
bár a fennmaradt könyvjegyzéken és a fennmaradt könyveken sem szerepelnek az egyes<br />
m�vek utólagos azonosítására szolgáló jelzetek. Nem tudjuk, hogy Hamel végül miért nem<br />
fejezte be a munkát, vagy ha befejezte, csak az úgynevezett kett�s mutató, Index geminus<br />
maradt ránk.<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
161<br />
ADATTÁR 13/2. 58�65. Vö.: HARGITTAY Emil: Megjegyzések Csáky István kiadatlan könyvtárjegyzékéhez.<br />
Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis. 2(1992) 61�64.<br />
162<br />
ADATTÁR 13/2. 130�137.<br />
163<br />
ADATTÁR 13/2. 154�159.<br />
164<br />
LUDÁNYI Mária: Könyvtárrendezés Thurzó György udvarában. In: Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok<br />
Klaniczay Tibor tiszteletére. Szerk.: GALAVICS Géza, HERNER János, KESER� Bálint. Szeged, 1990, JATE.<br />
(Adattár XVI�XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, <strong>10</strong>.) 271�278.<br />
165<br />
Pálffy Géza külön, terjedelmes tanulmánnyal foglalkozik ezzel, egy még kéziratos munkájában.<br />
166<br />
Helena Saktorová volt szíves Thurzó György könyvtárából fennmaradt legtöbb könyvr�l fotókat is küldeni<br />
nekem, illetve magam is sok könyvet kézbe vettem.<br />
40
Change language