dc_77_10 - REAL-d

El�szó
A legtöbb történeti munkában nem tudhatjuk el�re, mit is jelent a �magyarországi�
megjelölés. Esetünkben a kora újkori történelmünk valóságának megfelel�en kell érteni. Ez
azt jelenti, hogy a Magyar Királyság értend� �Magyarország� alatt, igaz, hogy az Istvánffy és
a Mikulich könyvtárak esetében átlépünk a Horvát Királyság területére, Varasd megyébe. A
Horvát Királyság azonban a magyar korona része volt, politikai önállósága az ehhez való
tartozás mentén rendezett viszonyt jelentett. Nem tárgyaljuk azonban az Erdélyi Fejedelemség
el�kel�inek könyvtárait, a Partium Regni Hungariae pedig nem kínál eldöntend� helyzetet:
nem ismerünk a kérdéses korszakból f�nemesi könyvtárakra vonatkozó dokumentumokat.
Dolgozatom szerkezetének megválasztásakor felmerült egy �Horvátország�, �Nyugat-
Magyarország� és �Felföld� tagolás, ezt azonban elvetettem. Szükségesnek látom azonban,
hogy err�l a lehetséges tagolásról az el�szóban szót ejtsek.
Általában nem értek egyet azzal, ha a mai horvátországi területek történeti kutatását
mell�zik a magyar m�helyek. Fel sem vet�dik, hogy egy-egy vizsgálat tárgyát ne képeznék a
mai szlovákiai részek, vagy a Romániához került egykori magyar régiók (Partium, Erdély,
Temesvidék). 1 Valóban vitatható, ha a dalmáciai nemességet bevonjuk a vizsgálatba, hiszen
egy alapjaiban eltér� m�vel�déstörténeti koordináta-rendszerben éltek. 2 A szlavónia, illetve
Varasd és Zágrád megyék 3 horvát nemességének iskolázottsága, vallási szokásai, olvasmányai
azonban nem tértek el a nyugat-magyarországi katolikus magyar nemességét�l. A kora
újkorban az itteni nemesek általában kétnyelv�ek (horvát és magyar) voltak, ismerték a latint,
mint az adminisztráció, és az országgy�lések (horvát és magyar) nyelvét, sokan közülük
Grácban, Bécsben tanultak, vagyis a német nyelv ismerete sem volt ritka körükben. Velence
közelsége, illetve a dalmát nemesség kétnyelv�sége (horvát és olasz), a gyakori házassági,
vagy csak egyszer�en gazdasági kapcsolatok miatt az olasz ismerete sem csak sporadikusnak
mondható. A Zrínyi család példája a XVII. században nem csak a mai kutatók számára jelenti
a kapcsolatot a horvát és a magyar kultúra között, a korban, tekintélyük okán is, kialakult
udvaraikban egy könyvekkel valamit kezdeni tudó, valóban horvát-magyar, kétnyelv� nemesi
1 Még a magyar nemzeti bibliográfiai munkákból (RMNy) is kimaradt például a XVI. században Nedelic
(Nedeli��e), amely ráadásul Zala megyéhez tartozott, vagyis semmilyen értelemben sem a Horvát
Királysághoz. A XIX. századi Csáktornyának (� akovec, egykor Zala megye) ugyancsak szerepelnie kellene
a nemzeti bibliográfiai számbavételben 1920-ig.
2 Talán nem bántó egy tudományos igény� dolgozatban, ha azt mondjuk, hogy a m�vel�déstörténeti határ ott
húzódik a két terület közt, ahol már nem šunka-t, hanem pršut-ot készítenek a sertés combjából.
3 Történetileg lásd: PÁLFFY Géza: Horvátország és Szlavónia a XVI–XVII. századi Magyar Királyságban. Fons,
9(2002). 107�121.
dc_77_10
4