dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10
A nemesség könyves m�veltségének forrásai
Az íráshasználat minden országban els�dlegesen a tulajdonhoz, az anyagi javak
nyilvántartásához, az azokkal történ� gazdálkodáshoz köt�dik. Feltehetnénk tehát, hogy a
nemességgel kapcsolatosan, akik egyben a politikai vezet� réteg tagjai is, a dokumentumok
keletkezése oldaláról korlátlanok a lehet�ségeink. 155 (A források fennmaradását tekintve
persze nem feltétlenül igaz ez az állítás.) Ez akkor is így van, ha tudjuk, hogy a kis-, és
középnemesség tagjai közt jelent�s mérték� volt az analfabétizmus, anyagi lehet�ségeik pedig
nem voltak titkár (deák), tiszttartó vagy udvari ügyintéz� alkalmazására. Különösen így van
ez Erdélyben, ahol a székely társadalom nagy része, vagyis nagyszámú nemes napi anyagi
gondokkal küszködött. 156 Az analfabétizmus kutatója persze a közép-, s�t a f�nemesség
körében is említ olyan eseteket, amikor a család férfi tagjai sem tudnak olvasni, vagy
legalábbis írni. 157 Ezzel kapcsolatban persze nem árt az óvatosság, hiszen az arisztokrácia
tagjainak életéhez hozzátartozott az íródeák, és nem biztos, hogy azért �csak aláír� a f�úr,
mert nem volna képes autográf módon levelezni, hanem ennek oka lehet az is, hogy nem volt
ill� saját kez�leg levelezni. Az elszórtan fennmaradt, az olvasmánym�veltség meglétére
vonatkozó források elemzése persze ugyanígy visszafogottságot igényel, a m�veltség
felértékelésével ugyancsak torz képet nyerhetünk a magyarországi nemesség kulturáltságáról.
155 MONOK István: Könyvkatalógusok és könyvjegyzékek Magyarországon, 1526–1720. Forrástipológia,
forráskritika, forráskiadás. Szeged, 1993. Scriptum. (Olvasmánytörténeti Dolgozatok, V.)
156 Lásd Erdély története. F�szerk.: KÖPECZI Béla. Bp., 1986, Akadémiai Kiadó. 454�520. (BARTA Gábor), 726�
782. (PÉTER Katalin); BALOGH Judit: A székely nemesség kialakulásának folyamata a 17. század első
felében. Kolozsvár, 2005, EME (Erdélyi Tudományos Füzetek, 254.); TÜD� S S. Kinga: Székely főnemesi
életmód a XVII. század alkonyán. Bukarest�Kolozsvár, 1998, Kriterion Könyvkiadó. (a Bibliotéka fejezet:
78�86.)
157 TÓTH István György számos tanulmányban értekezett Vas és Zala megyékr�l, valamint a mez�városokról:
Paraszti írástudás a körmendi uradalomban a 17–19. században. In: Adalékok a 16-20. századi magyar
művelődés történetéhez. Szerk.: BÁLINT István János. Bp., 1987, OSZK. 143�165.; U� : L'alphabétisation
des paysans en Transdanubie occidentale au temps des Lumières. In: Début et fin des Lumières en Hongrie,
en Europe Centrale et en Europe Orientale. Actes du sixième colloque de Mátrafüred 20�25 octobre 1984.
Publié par Ilona KOVÁCS. Bp.�Paris, 1987, Akadémiai Kiadó, CNRS. 293�300.; U� : How many Hungarian
noblemen could read in the eighteenth century?. CEU History Department yearbook. Bp., 1993. 67�79.;
U� : La diffusione dell’alfabetizzazione nel comitato di Vas nei secoli XVII–XIX. In: Dalla liberazione di
Buda all’Ungheria del Trianon. Ungheria e Italia tra età moderna e contemporanea. Atti del Convegno
storico italo�ungherese (Pécs 23�24 aprile 1993) a cura di Francesco GUIDA. Roma, 1996. 64�71.; U� :
Alfabetizáció a XVII–XVIII. századi Magyarországon. Acta Papensia. A Pápai Református Gy�jtemények
közleményei. 2(2002) 1�2. szám, 31�37.; U� : Illiterate and Latin-speaking gentlemen. In: The development
of literate mentalities in East Central Europe. Ed. by Anna ADAMSKA, Marco MOSTERT. Turnhout, 2004,
Brepols. 519�528.; U� : Írásbeliség és szóbeliség a XVII-XVIII. századi mezővárosokban. In: Falvak,
mezővárosok az Alföldön. Szerk. NOVÁK László, SELMECZI László. Nagyk�rös, 1986. 373�384.; U� :
Iskolák és analfabéták a szentgotthárdi uradalom falvaiban. In: A felvilágosodás jegyében. Tanulmányok H.
Balázs Éva 70. születésnapjára. Szerk.: KLANICZAY Gábor, POÓR János, RING Éva. Bp., 1985, ELTE BTK.
258�271.
38