23.12.2012 Views

dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10 - REAL-d

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />

tevékenységükkel); a külföldi (f�ként bécsi, dél-németországi és észak-itáliai) könyvkiadók<br />

ügynökei ha megkísérelték is rendszeres kapcsolat kiépítését a magyarországi f�úri<br />

családokkal, igyekeztek a saját kiadói környezetükben megjelent könyveket eladni, és nem<br />

volt tényleges konkurrenciájuk; az egyes családok költségén Európában tanuló alumnusok<br />

mint a családi bibliotéka gyarapítói jól m�ködtek ugyan, ízlésük, tanulmányaik, s így<br />

olvasmánym�veltségük jellege azonban óhatatlanul is éreztette hatását a patrónus könyvtárán.<br />

Az eddig említett okok azonban arra nézve, hogy egy magyarországi f�nemes nem<br />

pusztán a saját kedvtelésére alakította könyvgy�jteményét, eltörpülnek amellett, hogy az<br />

egyes családok udvaraikat ha nem is valamely korabeli udvar-teória alapján � bár erre is van<br />

példa 153 �, de mindenképpen tudatosan úgy alakították ki, hogy a felvállalt egyházszervez�,<br />

iskola-, illetve alumnium-fenntartó szerepet a családi könyvtár � az udvar környezetében él�<br />

tudósok, tanárok, lelkészek, diákok számára részlegesen nyilvánossá tett könyvtára � segítse.<br />

Szükség is volt erre, hiszen a királyi udvar helyett a m�vel�dés szervezésében tudatosan<br />

szerepet vállaló famíliák Magyarországon Mohács után, Erdélyben a fejedelmi udvar és<br />

gy�jtemények elpusztítását követ�en e szerep vállalására kényszerítve is voltak. Ez persze<br />

nem jelenti azt, hogy egy-egy nagyobb f�úri udvar könytárának anyaga tartalmilag ne lenne<br />

eltér�, illetve azt, hogy a könyvgy�jteményt alapító, fenntartó f�nemes ízlése teljességgel<br />

mell�zve lett volna. A XVI�XVII. században azonban nem tudunk olyan magánkönyvtárat<br />

említeni, amelynek a XVIII. században már általánossá váló reprezentatív funkciója is lett<br />

volna egy-egy udvarházban, kastélyban. Még akkor sem, ha tudunk példákat arra, hogy a<br />

könyvtárterem szép, egységes stílusú bútorzatot kapott, a könyveket egységes stílusban<br />

kötötték, s valamennyi super ex libris-szel is jelölt volt, illetve hogy egy-egy<br />

könyvtárrendezés alkalmával már szakembert alkalmaztak, és a gy�jteményen belül<br />

kialakított tartalmi egységek (szakrend) mellett már � magánkönyvtárban is! � tudunk<br />

raktári jelzetekr�l, illetve �állomány-katalógus�-ról. 154<br />

153 Vö.: MONOK István: Udvartartási minták, korszerű ismeretanyag a 16–17. század fordulójának főúri<br />

könyvtáraiban Magyarországon. In: Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai.<br />

Szerk.: G. ETÉNYI Nóra, HORN Ildikó. Bp., 20<strong>10</strong>, L'Harmattan Kiadó. 67�76.<br />

154 MONOK István: Kit nevezhetünk könyvtárosnak a XVI–XVIII. századbeli Magyarországon? In: „Mert a<br />

szívnek teljességéből szól a száj.” Könyvtártudományi tanulmányok Hajdu Géza 80. születésnapjára. Szerk.:<br />

BARÁTNÉ HAJDU Ágnes. Szeged, 2007, SZTE Juhász Gyula Fels�oktatási Kiadó. 156�164.<br />

37

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!