dc_77_10 - REAL-d

lenne a jelenség túlértelmezése. Mindenképpen az Esterházyak javára írandó azonban, hogy a
könyveket meg�rizték.
dc_77_10
A bevezetés els� bekezdéseiben említést tettem az udvari funkciók id�beli változásáról. A
királyi udvar példaadása, m�vel�désszervez� ereje hiányában a két évszázad alatt több
vallásváltoztatás mellett a f�úri udvarokra jelent�sen nagyobb feladatok hárultak. Ugyancsak
szem el�tt kell tartani azt a tényt, hogy a katolikus hierarchia csak a XVII. század második
felében állt helyre annyira, hogy a f�papi központok, illetve a meger�söd� rendek
intézményei részben átvehettek feladatokat. A feladatok átvétele nem jelentette mindig a f�úri
család anyagi tehermentesítését, de a napi szint� feladatviselést mell�zhet�vé tette. Külön
érdekes kutatási téma lehet, hogy melyik család, mikor, melyik rendre bízott különféle
m�vel�désszervez�i feladatokat � világi papi teend�k ellátása, iskola m�ködtetése, nyomda
felügyelete �, és miért változtatott (Nádasdyak és a szerviták, Esterházyak és a jezsuiták, majd
a ferencesek). E szempontból is más volt a nyugat-magyarországi és az erdélyi f�urak
helyzete. S�t, a katolikus és a protestáns családoké általában. A gyászévtized után a protestáns
egyházak legalább még egy évszázadig közvetlen, napi szint� segítséget igényeltek.
Erdélyben a f�konzisztórium intézménye 152 pedig intézményesen is feladatot adott a
f�rendieknek. Ezért az udvari könyvtár bármely szempontú elemzésekor ezeket a
különböz�ségeket is folyamatosan figyelembe kell venni.
A bevezetést összegezve tehát: amikor a magyarországi f�nemesség könyvtárai
kialakulásának történetét, illetve könyvgy�jtési szokásait vizsgáljuk, feltétlenül figyelemmel
kell lennünk arra a tényre, hogy a Kárpát-medence térségében nem alakulhatott ki olyan
gy�jtemény, amely a német választófejedelmek vagy az európai uralkodók bibliotékájával
egyenrangú lett volna anyagának gazdagságában, a képviselt szellemi áramlatok
frissességében, környezetre gyakorolt hatásában. Összehasonlítható viszont a magyarországi
f�rangú családok egyes tagjainak olvasmánym�veltsége a kortárs európai grófi rétegével, s
tanulmányunk egyes részeiben erre az összehasonlításra vissza is térünk. Fontos hangsúlyozni
azt a tényt is, hogy a Magyarország sorsáért felel�sséget érz� politikusok � tehát az akkori
nemesség jelent�s része � nem alakíthatta életmódját, gy�jteményeinek arculatát csupán a
saját maga ízlése szerint. A könyvek megvásárlásának lehet�sége nagyon is korlátozott volt: a
belföldi könyvtermelés nem volt számottev�; a könyvkereskedelem szervezettsége
kezdetleges volt (néhány felvidéki és erdélyi keresked�r�l tudunk csupán, aki könyvek
közvetítésével is foglalkozott, de �k is alapvet�en a polgári közönséget célozták meg
152 SIPOS Gábor: Az Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása 1668–1713 (–1736). Kolozsvár, 2000,
Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Református Egyházkerület. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 230.)
36