dc_77_10 - REAL-d

Balázs Mihály és Horn Ildikó tanulmányait az erdélyi unitarizmusról, illetve az unitárius
nemességr�l. 146
dc_77_10
Sajnos csak kevés olyan család akad, ahol több generáció könyveit is elemezhetnénk. De
azok a szerencsés esetek, amikor ez mégis fennáll, komolyan intenek az interpretáció
visszafogottságára. Nyomon követhet�-e a könyvanyag változásán a konfesszióváltás?
Mennyire sz�klátókör� vagy éppen nyitott egy-egy családtag? Csak két példát emelnék ki a
bevezetésben: a Rákócziak sárospataki könyvtára a töredékesen fennmaradt katalógus szerint
is egy szenzációsan korszer�, nyitott, vallásilag összetett, elegend� módon világias összetétel�
gy�jteményt mutat. Az I. Rákóczi Györgyt�l vagy éppen Lorántffy Zsuzsától fennmaradt
írások nem ezt a képet bizonyítják. Péter Katalin a fiatalon elhunyt, Johannes Amos
Comeniusszal társalgó Rákóczi Zsigmond szerepét látja a könyvtár modernizálásában. 147
Lehet ez is igaz, de az azonban biztos, hogy György, katolikus testvérének, Pálnak a könyveit
javarészt behordatta Patakra, amikor tesvére korai halála után gyermekeinek gyámja lett. 148 A
második példa az Esterházyak kismartoni könyvtára. Ha számbavesszük a Pál haláláig (1713)
odakerült könyveket, akkor még jelent�s protestáns arculatról is beszélhetnénk. Csakhogy a
könyvek ma is megvannak, 149 és a kéziratos bejegyzések megmagyarázzák a jelenséget: az
Esterházy-birtokok katolizálásakor ott m�köd� protestáns lelkészek könyveir�l van szó. Nem
tudjuk pontosan, hogy miként kerültek ezek Esterházy Miklós, vagy valamelyik fia birtokába,
de Ceglédi Pál, 150 Kanizsai Pálfi János 151 könyvei közül sokat meg�riztek, ahogy � talán
éppen rajtuk keresztül � Beythe Istvánét, illetve a németújvári protestáns iskola könyvtárából
származó darabokat is. Ha csupán egy korabeli könyvjegyzék lenne a kezünkben, csábító
146 Csak példaként: BALÁZS Mihály: Az erdélyi antitrinitarizmus az 1560-as évek végén. Bp., 1988, Akadémiai
Kiadó (Humanizmus és reformáció, 14.); HORN Ildikó: Hit és hatalom. Az erdélyi unitárius nemesség
története. Bp., 2009, Balassi Kiadó. 232�248.; BALOGH Judit�HORN Ildikó: A hatalomépítés útjai. A
homoródszentpáli Kornis család története. Századok, 142(2008) 849�895.
147 PÉTER Katalin: A magyar romlásnak századában. Bp., 1985, Gondolat Kiadó. 128�133.; U� : Der
rosenkreuzerische Patriotismus. Die Verbreitung der Ideen der Rosenkreuzer in Mittel- und Osteuropa. In:
Das Ende der Renaissance: Europäische Kultur um 1600. Hrsg. von August BUCK, Tibor KLANICZAY.
Wiesbaden, 1987, Harrassowitz (Wolfenbütteler Anhandlungen zur Renassanceforschung. Bd. 6.) 125�133.
148 ADATTÁR 11. 494�495.; MONOK István: A Rákóczi-család könyvtárai – Bibliotheken der Familie-Rákóczi.
1588–1660. Szeged, 1996. Scriptum. (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai � Bibliotheken im
Karpatenbecken der frühen Neuzeit I.) 208�210.
149 Kismartonban és Moszkvában. Kismartonban Johann Harich katalógusa jól használható, a moszkvai
állományról is van egy nem teljes katalógus: Knyigi iz szobranyia knyazej Esztergazi v moszkovszkih
bibliotekah. – Bücher aus der Sammlung der Fürsten Esterházy in Moskauer Bibliotheken. Katalog. Der
Katalog wurde geschafft von: Karina A. DMITRIJEVA, Nikolaj N. SUBKOV et alii. Moszkva, 2007.
150 SZELESTEI NAGY László: Ceglédi Szabó Pál dunántúli református püspök könyvtárának kötetei. In: Adalékok
a 16–20. századi magyar művelődéstörténethez. Szerk. BÁLINT István János. Bp., 1987, OSZK. 98�128. A
tanulmány végén: Kanizsai Pálfi János dunántúli püspök könyvei. 125�126.; ZVARA Edina: Ceglédi Szabó
Pál könyvei az Esterházy-gyűjteményben. MKsz, 2011. (el�készületben)
151 Lásd az el�z� jegyzetet és ZVARA Edina: Kanizsai Pálfi János (1582–1641) könyvei Esterházy Pál
gyűjteményében. MKsz, 2010. 3. szám, 386�398.
35