dc_77_10 - REAL-d

századból tudunk. 129 Ett�l függetlenül fontos figyelni azokra az adatokra, amelyek a n�i
könyvtulajdonlást említik. Ez lehet egyszer�en azért, mert n�i ági öröklés során keletkezett
egy-egy összeírás, vagy éppen az özvegy javait írták össze, felsorolva a család könyveit is.
Telegdi Borbála 130 vagy Batthyány Borbála 131 könyveit biztosan csak tulajdonként jegyezték
fel, ugyanakkor Veér Judit 132 vagy Bornemisza Anna 133 olvasmányait jól jellemezhetik az
összeírások. 134
dc_77_10
Az elmúlt évtizedekben az arisztokrata könyvtárak történetének kutatása egyrészt a
bibliofília történetének bemutatásával köt�dött össze, 135 másrészt akörül a kérdés körül
forgott, hogy milyen mértékben olvasta a tulajdonos az összegy�jtött könyveket. 136 Manapság
a könyvtárak története összekapcsolódik a ritkasággy�jtemények, a múzeumok, 137 illetve az
ízlés históriájával. 138 A magyarországi f�úri udvarokba került könyvek � ahogy az
eddigiekb�l is kit�nt � jelent�s részben nem egyszer�en a család olvasmányaiként szolgáltak.
Ezért nagy figyelemmel kell különválasztani azokat a könyveket, amelyeket nagy
valószín�séggel ténylegesen az arisztokrata használt. Van eset, amikor ez viszonylag hitelesen
129
DEÉ NAGY Anikó: Könyvgyűjtő asszonyok a XVIII. században. In: Emlékkönyv Jakó Zsigmond nyolcvanadik
születésnapjára. Szerk.: KOVÁCS András, SIPOS Gábor, TONK Sándor. Kolozsvár, 1996, EME. 134�147.;
ugyanez lényegében változatlanul: SIMON Melinda�SZABÓ Ágnes: Bethlen Kata könyvtárának
rekonstrukciója. DEÉ NAGY Anikó bevezetésével. Szeged, 1997, Scriptum. (A Kárpát-medence koraújkori
könyvtárai � Bibliotheken im Karpatenbecken der frühen Neuzeit, II.) XXV�XXXVII.
130
ADATTÁR 13/4. 32.; MONOK István: A Rákóczi-család könyvtárai – Bibliotheken der Familie-Rákóczi, 1588–
1660. Szeged, 1996. Scriptum. (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai � Bibliotheken im
Karpatenbecken der frühen Neuzeit, I.) 205.
131
ADATTÁR 13/2. 110�113.
132
ADATTÁR 16/3. 125�126.
133
ADATTÁR 16/3. 71�74.
134
Az asszonykönyvtárakkal majd külön tanulmányban foglalkozunk. Lásd addig is: S. SÁRDI Margit: Főrangú
hölgyek gyógyfűves könyvei. In: Áldás és átok, csoda és boszorkányság. Szerk.: PÓCS Éva. Bp., 2004,
Balassi Kiadó. (Tanulmányok a transzcendensr�l, IV.) 203�222.; SOLTÉSZ Zoltánné: Révay Mártonné
Esterházy Zsófia Isocrates-kötetének kötése és későbbi possessorai. MKsz, 1995. 131�141.
135
Példaként lásd a következ�, jelent�s részben historiográfiai áttekintést nyújtó köteteket: Coleccionismo y
bibliotecas (siglos XV–XVIII). Dir. por María Luisa LÓPEZ-VIDRIERO, Pedro M. CÁTEDRA. Salamanca,
1998, Universidad de Salamanca; Cristina DE BENEDICTIS: Per la storia del collezionismo italiano: fonti e
documenti… Firenze, 1998, Ponte alle Grazie.
136
Paul RAABE: Bibliotheksgeschichte und historische Leserforschung. Anmerkungen zu einem
Forschungsthema. Wolfenbütteler Notizen zur Buchgeschichte. 7(1982) 433�441.; U� : Bibliothekskataloge
als buchgeschichtliche Quellen. Bemerkungen über gedruckte Kataloge öffentlicher Bibliotheken in der
frühen Neuzeit. In: Bücherkataloge als buchgeschichtliche Quellen in der frühen Neuzeit. Hrsg. von
Reinhard WITTMANN. Wiesbaden, 1984, Harrassowitz. (Wolfenbütteler Schriften zur Geschichte des
Buchwesens. Bd. 10.) 275�297.
137
RAFFLER, Marlies: Museum Spiegel der Nation? Zugänge zur Historischen Museologie am Beispiel der
Genese von Landes- und Nationalmuseum in der Habsburgermonarchie. Wien�Köln�Graz, 2007, Böhlau
Verlag.; Vö.: Bibliothek als Archiv. Hrsg. von Hans Erich BÖDEKER, Anne SAADA. Göttingen, 2007,
Vandenhoeck und Ruprecht. (Veröffentlichungen des Max-Planck-Instituts für Geschichte, Bd. 221.)
138
Dorit RAINES La biblioteca del collezionista – una palestra del ’gusto’ artistico? cím� el�adásában
Velencében a Venezia, mercato delle arti-konferencián (2008); a konferencia anyaga kiadásra vár.; vö.
Biblioteche nobiliari e circolazione del libro tra Settecento e Ottocento. Atti del Convegno nazionale di
studio, Perugia, 29�30 giugno 2001, a cura di Gianfranco TORTORELLI. Bologna, 2002, Pendragos.
32