dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
eszerzésére. A külföldön tartózkodó diákok is szívesen bízták ezekre a keresked�kre a haza küldend� könyveket. 105 dc_77_10 Az udvari intézmények � nyomda, könyvtár, iskola, kert � fenntartása, tevékenységük szervezése, az aktív mecenatúra ugyancsak az el�kel� családok feladata volt. Mellékesen megjegyezve, ez eszköze lehetett a könyvtár gyarapításának is. Talán nem alaptalan feltételezés, hogy egy-egy támogatott szerz� vagy éppen nyomdász erkölcsi feladatának tekintette � és persze jól felfogott érdekük is volt �, hogy a megjelent m� legalább egy példányát a mecénásnak ajándékozza. Így a f�úri könyvtárak anyagának rekonstruálásakor mindig számba vesszük a család tagjainak ajánlott munkákat is. Ugyanígy az egyes udvarokba id�szakosan befogadott vándornyomdászok által kiadott könyveket sem hagyhatjuk figyelmen kívül a f�úr kulturális látókörének megrajzolásakor. 106 Az udvari nevelés intézményes biztosítása mellett az arisztokrata családok aktívan részt vettek a birtokaikon lév� iskolák fenntartásában. Sokszor maga az iskola épülete is a család tulajdona volt, támogatták a tehetséges ifjakat a hazai középfokú és külföldi fels�fokú tanulmányaik végzésében, vagyis segítették, hogy tanító, tanár is legyen az iskolában. Az iskola könyvtárát is fejlesztették: ajándékokkal, az ott használatos könyvek közvetlen megvásárlásával, hagyatékozással. Forgách Imre 1588-ban ajándékozta a trencséni evangélikus iskolának saját könyvtára azon darabjait, amelyeket az iskolában hasznosnak gondolt. 107 Sajátosnak mondható az a mód, ahogy Batthyány Boldizsár e téren segítette a németújvári protestáns iskolát. A ma is kézbevehet� könyvek tanúsága szerint átadta nekik a helyi ágostonos rendház könyveit. 108 Ezek azután folyamatosan forogtak a tanárok, a falu és az udvar lelkészei kezében. A kéziratok nagy részét azonban köt�anyagnak használták fel a XVI. század második felében, így beszélhet Borsa Gedeon �németújvári kötés�-r�l. 109 Boldizsár a szerzetesek könyveinek átadása mellett az �t talán kevéssé érdekl�, f�ként teológiai könyveket rendszeresen az iskolának engedte át, jóllehet tulajdonosi bejegyzése szerepel a kötetekben (néha más, az � használatára utaló jegyzet is). � , és fia, Ferenc, gyakran 105 Lásd Kornis Mihály 1627. április 16-án Leidenb�l, id. Bethlen Istvánhoz írott levelét (LUKINICH Imre, Történelmi Tár, 1911. 305�310.) 106 Bármelyik udvart említhetjük, amelyben aktív vándornyomdász m�ködött (Nádasdy Sárvár, Bánffy Alsólindva, vagy éppen a korai fejedelmi nyomda Gyulafehérvárt). 107 ADATTÁR 13/2. 3�9. 108 Bibliotheken in Güssing im 16. und 17. Jahrhundert. Hrsg. von István MONOK, Péter Ötvös. Band II: István MONOK�Péter ÖTVÖS�Edina ZVARA: Balthasar Batthyány und seine Bibliothek. Eisenstadt, 2004. (Burgenländische Forschungen. Sonderband XXVI.) 109 BORSA Gedeon: Johannes Manlius könyvkötői tevékenysége. Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1970�1971. Bp., 1972, OSZK, 301�321., ugyanez: BORSA Gedeon: Könyvtörténeti írások. III. kötet. Bp., 2000, OSZK. 99�113.; vö. SZENDREI Janka: A magyar középkor hangjegyes forrásai. Bp., 1981, MTA Zenetudományi Intézet. 28
fogadtak be udvarukba, birtokaikra menekült értelmiségieket (lelkészek, tanárok), akik vagy megajándékozták �ket könyveikkel, vagy a f�úr úgy is segített rajtuk, hogy megvásárolta könyveiket az iskola számára. 110 Példákat persze a kés�bbi generációk idejéb�l is b�ven hozhatunk, akár Batthyány Ádámét, aki a protestáns iskola helyére telepített ferenceseket és a katolikus tanítói tevékenységet támogatta, 111 Pálffy Pálét Malackán, 112 vagy a Rákócziakét Sárospatakon. 113 dc_77_10 A kérdés természetesen azonnal feltehet�: mennyiben tartoznak a f�úri m�veltség körébe azok a könyvek, amelyeket ezek az arisztokraták a különféle iskoláknak, rendházaknak ajándékoztak? Az iskolai könyvek anyagát minden bizonnyal ismerhették, ugyancsak a konfesszionális hovatartozásuknak megfelel� napi vallásgyakorlat kis köteteit is. Nem lehetünk már bizonyosak abban, hogy az általuk megjelenéshez segített beszédgy�jteményekben szerepl� prédikációkat el is olvasták, ám általában ismerték azokat a pap, a lelkész istentiszteleti szolgálatából, illetve a velük való beszélgetésekb�l. A külföldr�l beszerzett, a tanár számára hasznos, az iskolában is tanított ókori szerz�k munkáit iskolai szinten, illetve a proverbium-gy�jteményekb�l biztosan megismerték, sokszor mélyebben is. A historikus olvasmányok ismereteik középpontjában álltak, a teológiai munkák szerz�ir�l tudtak, alapvet� gondolataikról is tájékozódtak (prédikációk, beszélgetések, itthoni hitviták), vagyis tudhatták, hogy mit ajándékoztak. Ahogy az alsóbb társadalmi rétegek olvasmánym�veltségének elemzésekor figyelembe kell venni az eruditív alapú szóbeli ismeretátadást, 114 úgy az arisztokraták esetében fokozatosan figyelembe vehet� ez a tényez�. Nekik ugyanis lehet�ségük volt alapismereteik hatékony, a szakember (tanár, lelkipásztor, tudós, másik f�úr) által történ� kiegészítésére. A f�nemes kulturális és tudományos ismereteinek megítélésekor figyelembe kell venni az udvar teljes szellemi er�terét. Ennek számos eleme és jelent�s része olvasmánym�veltségen 110 MONOK István: Württenbergi exulánsok Batthyány Ferenc udvarában. MKsz, 2003. 205�211.; U� : Die kulturvermittelnde Rolle des Batthyány-Hofes an der Wende vom 16. zum 17. Jahrhundert. In: Deutsche Sprache und Kultur, Literatur und Presse in Westungarn/Burgenland. Hrsg. von Wynfrid KRIEGLEDER, Andrea SEIDLER. Bremen, 2004, Edition Lumière. 75�90.; U� : Exulanten aus Bayern, Oberpfalz und Pfalz am Batthyány-Hof an der Wende des 16. und 17. Jahrhunderts. Ungarn Jahrbuch, Bd. 27. 2004. 331�340. 111 KOLTAI András: Batthyány Ádám és könyvtára. Bp.�Szeged, 2002, OSZK�Scriptum Rt. (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai � Bibliotheken im Karpatenbecken der frühen Neuzeit, IV.) 120�147. 112 HAUSNER Gábor: Pálffy Pál. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Szerk.: K� SZEGHY Péter. IX. köt. Bp., 2009, Balassi Kiadó. 7�10. 113 MONOK István: A Rákóczi-család könyvtárai – Bibliotheken der Familie-Rákóczi, 1588–1660. Szeged, 1996. Scriptum. (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai � Bibliotheken im Karpatenbecken der frühen Neuzeit, I.); vö.: R. VÁRKONYI Ágnes: Zrínyi Ilona. „Európa legbátrabb asszonya” � „Avrupa'nin en cesur kadini” . Bp., 2008, Magyar-Török Baráti Társaság. 114 Vö. KRISTÓF Ildikó: �Istenes könyvek – ördöngös könyvek” . (Az olvasási kultúra nyomai kora újkori falvainkban és mezővárosainkban a boszorkányperek alapján.) In: Népi kultúra – népi társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve, XVIII. Akadémiai Kiadó, Bp., 1995. 67�104. 29
- Page 1 and 2: dc_77_10 MONOK ISTVÁN A magyarorsz
- Page 3 and 4: Mottó: dc_77_10 �Parler de livre
- Page 5 and 6: kör. 4 De elmondható ez a többie
- Page 7 and 8: dc_77_10 telepedtek le, Észak-Nyit
- Page 9 and 10: ne protestáns arculatú lett volna
- Page 11 and 12: dc_77_10 Bármennyire is egyszer�
- Page 13 and 14: illetve az RMNy egyben az egyes kia
- Page 15 and 16: Nemesi udvar és könyvkultúra Mag
- Page 17 and 18: dc_77_10 le ennyire. Az erdélyi ka
- Page 19 and 20: dc_77_10 Az udvar szerkezetének ki
- Page 21 and 22: dc_77_10 (hogy modernek legyünk: a
- Page 23 and 24: tárgyalják. Egészen addig men�
- Page 25 and 26: dc_77_10 A könyvek beszerzésének
- Page 27: dc_77_10 jegyezte fel a megvásáro
- Page 31 and 32: dc_77_10 ahogy az � udvari botani
- Page 33 and 34: eldönthet�. Batthyány Boldizsá
- Page 35 and 36: Balázs Mihály és Horn Ildikó ta
- Page 37 and 38: dc_77_10 tevékenységükkel); a k
- Page 39 and 40: Az olvasmánytörténet legfontosab
- Page 41 and 42: Istvánffy Miklós könyvtáráról
- Page 43 and 44: dc_77_10 A hagyatéki összeíráso
- Page 45 and 46: feljegyezték volna, de olyan esete
- Page 47 and 48: A ma is fennmaradt könyvek szaksze
- Page 49 and 50: Királyi udvar � fejedelmi udvar
- Page 51 and 52: most nem az, hogy mikor pusztult el
- Page 53 and 54: számukra Mátyás, illetve a Hunya
- Page 55 and 56: dc_77_10 könyvanyag, amely Náprá
- Page 57 and 58: dc_77_10 historikusai el�tt sem v
- Page 59 and 60: epertorum catalogum exhibens. 277 P
- Page 61 and 62: F�nemesi könyvtárak Az Istvánf
- Page 63 and 64: hogy a vinicai/paukoveci gy�jtem
- Page 65 and 66: dc_77_10 Külön figyelnünk kell u
- Page 67 and 68: történeti m�veltség mellett al
- Page 69 and 70: (CXV. törvénycikk). Mikulich Sán
- Page 71 and 72: klasszikus m�vét, a Practica Mus
- Page 73 and 74: dc_77_10 Az egész könyvjegyzéken
- Page 75 and 76: ajándékba, s Jóna több könyvé
- Page 77 and 78: dc_77_10 Gesner Historiae animalium
eszerzésére. A külföldön tartózkodó diákok is szívesen bízták ezekre a keresked�kre a haza<br />
küldend� könyveket. <strong>10</strong>5<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
Az udvari intézmények � nyomda, könyvtár, iskola, kert � fenntartása, tevékenységük<br />
szervezése, az aktív mecenatúra ugyancsak az el�kel� családok feladata volt. Mellékesen<br />
megjegyezve, ez eszköze lehetett a könyvtár gyarapításának is. Talán nem alaptalan<br />
feltételezés, hogy egy-egy támogatott szerz� vagy éppen nyomdász erkölcsi feladatának<br />
tekintette � és persze jól felfogott érdekük is volt �, hogy a megjelent m� legalább egy<br />
példányát a mecénásnak ajándékozza. Így a f�úri könyvtárak anyagának rekonstruálásakor<br />
mindig számba vesszük a család tagjainak ajánlott munkákat is. Ugyanígy az egyes udvarokba<br />
id�szakosan befogadott vándornyomdászok által kiadott könyveket sem hagyhatjuk figyelmen<br />
kívül a f�úr kulturális látókörének megrajzolásakor. <strong>10</strong>6<br />
Az udvari nevelés intézményes biztosítása mellett az arisztokrata családok aktívan részt<br />
vettek a birtokaikon lév� iskolák fenntartásában. Sokszor maga az iskola épülete is a család<br />
tulajdona volt, támogatták a tehetséges ifjakat a hazai középfokú és külföldi fels�fokú<br />
tanulmányaik végzésében, vagyis segítették, hogy tanító, tanár is legyen az iskolában. Az<br />
iskola könyvtárát is fejlesztették: ajándékokkal, az ott használatos könyvek közvetlen<br />
megvásárlásával, hagyatékozással. Forgách Imre 1588-ban ajándékozta a trencséni<br />
evangélikus iskolának saját könyvtára azon darabjait, amelyeket az iskolában hasznosnak<br />
gondolt. <strong>10</strong>7 Sajátosnak mondható az a mód, ahogy Batthyány Boldizsár e téren segítette a<br />
németújvári protestáns iskolát. A ma is kézbevehet� könyvek tanúsága szerint átadta nekik a<br />
helyi ágostonos rendház könyveit. <strong>10</strong>8 Ezek azután folyamatosan forogtak a tanárok, a falu és<br />
az udvar lelkészei kezében. A kéziratok nagy részét azonban köt�anyagnak használták fel a<br />
XVI. század második felében, így beszélhet Borsa Gedeon �németújvári kötés�-r�l. <strong>10</strong>9<br />
Boldizsár a szerzetesek könyveinek átadása mellett az �t talán kevéssé érdekl�, f�ként<br />
teológiai könyveket rendszeresen az iskolának engedte át, jóllehet tulajdonosi bejegyzése<br />
szerepel a kötetekben (néha más, az � használatára utaló jegyzet is). � , és fia, Ferenc, gyakran<br />
<strong>10</strong>5<br />
Lásd Kornis Mihály 1627. április 16-án Leidenb�l, id. Bethlen Istvánhoz írott levelét (LUKINICH Imre,<br />
Történelmi Tár, 1911. 305�3<strong>10</strong>.)<br />
<strong>10</strong>6<br />
Bármelyik udvart említhetjük, amelyben aktív vándornyomdász m�ködött (Nádasdy Sárvár, Bánffy<br />
Alsólindva, vagy éppen a korai fejedelmi nyomda Gyulafehérvárt).<br />
<strong>10</strong>7<br />
ADATTÁR 13/2. 3�9.<br />
<strong>10</strong>8<br />
Bibliotheken in Güssing im 16. und 17. Jahrhundert. Hrsg. von István MONOK, Péter Ötvös. Band II: István<br />
MONOK�Péter ÖTVÖS�Edina ZVARA: Balthasar Batthyány und seine Bibliothek. Eisenstadt, 2004.<br />
(Burgenländische Forschungen. Sonderband XXVI.)<br />
<strong>10</strong>9<br />
BORSA Gedeon: Johannes Manlius könyvkötői tevékenysége. Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve<br />
1970�1971. Bp., 1972, OSZK, 301�321., ugyanez: BORSA Gedeon: Könyvtörténeti írások. III. kötet. Bp.,<br />
2000, OSZK. 99�113.; vö. SZENDREI Janka: A magyar középkor hangjegyes forrásai. Bp., 1981, MTA<br />
Zenetudományi Intézet.<br />
28
Change language