dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
Összegzés A XVI�XVII. századi magyarországi arisztokrácia könyvtárainak és olvasmánym�veltségének számbavételekor természetes módon kett�s korláttal kellett számolnom. Az egyik a forráshelyzet, a másik a saját olvasottságom, felkészültségem. Az utóbbi azért fontos, mert a feltárt dokumentumok megközelítését, elemzési módját meghatározó tényez�. Miután az ismert források jelent�s részének felkutatásában magam is részt vettem, a forrásközeliségben eltöltött évtizedek alatt megtanultam köt�dni az adatokhoz. Nem egy-egy eszmei áramlat megjelenésének igazolásához próbálok adatokat gy�jteni, hanem fordítva, az adatok tartalmának megismeréséhez kísérelem meg az elméleti ismereteket megszerezni. Mindezt azzal a mottóval, amelyet tanulmányom elején idéztem. A könyvről, és nem a szövegről beszélni könnyebb, de egyben nehéz is. Folytonos a csábítás, hogy egy-egy szellemi áramlat megjelenésekor elmerüljön az ember annak megismerésében, elemzésében, ám ez az út veszélyes, a megismert jelenségek között kedvencek lehetnek, vagyis jelent�ségüket túlértékelhetjük, ha nem vesszük komolyan az adatok figyelmeztetését. A forráshelyzet távolról sem mondható ideálisnak. A f�nemes családok ingó vagyonának összeírása nem bírt akkora jelent�séggel, mint a szegényebb társadalmi rétegekhez tartozók esetében. Ráadásul a Mohács utáni két évszázadban a hivatali írásbeliség rendszeressége nem hasonlítható a Habsburg Birodalmon belüli id�szakéhoz, és a jelzett id�szakban az ország többször hadm�veleti területté vált, vagyis a levéltári anyag pusztulása már a korban jelent�snek mondható. A XVIII. századtól kezd�d� levéltári rendezések, iratselejtezések, továbbá a t�zesetek, majd a második világháború, illetve az 1956-os forradalom idején bekövetkezett iratveszteség legalábbis egyenetlenné teszi a dolgozatomban tárgyalt téma megismerését. Értve ez utóbbi alatt azt, hogy családonként az id�ben és földrajzi egységenként nehéz olyan forrásanyagot felmutatni, amely az elemzéseket egységes szempontok szerint lehet�vé teszi. dc_77_10 Az udvari kultúra és ezen belül a f�nemesek könyves m�veltsége gazdag örökséget tudhatott magáénak a középkori Magyarországtól. A királyi udvar példaadó szerepe, ereje a m�vel�dési intézményrendszer � egyházak, iskolák, m�vészetek, könyvkiadás (másolás, nyomda), könyvtárak � támogatásában és fenntartásában megfelel� hatással volt a f�papi és f�úri réteg tagjaira. A Jagelló-kor gazdag kulturális élete a tanúbizonyság ennek az állításnak az igazolására. A Mohácsi csatavesztés, az ország megosztása, a királyi udvar hiánya, Erdély elszakítása a királyságtól, majd ennek XVII. század közepi pusztulása olyan keretet jelentett a 260
m�vel�dési élet számára, amely nem annak gazdag, gond nélküli virágzása irányába mutatott. A magyarországi és erdélyi arisztokrácia tagjai az udvari kultúra kereteinek kialakításakor tudatosan vállaltak olyan szerepet, amely részben a királyi udvaré lett volna. Ez a tudatosság a reformált egyházak szervezésében, majd az újjászervez�d� katolikus egyház intézményeinek kialakításában, ezek támogatásában, illetve a birtokok m�vel�dési intézményrendszerének fenntartásában nyilvánult meg. A könyv az udvari kultúrában A könyvek beszerzése, a könyvtár kialakítása az udvar közéleti és m�vel�dési szerepvállalásának minden eleméhez szükséges, legalábbis hasznos volt. Értve ez alatt a diszciplináris tanítást (praeceptorok, udvari iskola), a vallási életet (papok, lelkészek), a gazdálkodást (várnagy, jószágigazgató, kertész, mesterek), az általános m�vel�dést (m�vészek), a köz-, és hétköznapi életet (jogász, orvos) és utoljára említve, ám talán a legfontosabb szerepet, a katonai és politikai szerepvállalást (f�úr, családtagjai, familiárisai). A könyvbeszerzés módjai nagy mértékben eltértek a többi ország f�nemességének szokásaitól. Az arisztokrata örökölhetett könyveket, illetve házassága révén is kerülhetett jelent�s könyvmennyiség az udvarába. Láthattunk példát könyvszeret� asszonyokra, akik a maguk könyveit, vagy éppen szüleikt�l örökölt bibliotékát tudhattak magukénak. Külön ki kell emelni annak a jelent�ségét, ha a magyar arisztokrata külföldi asszonyt hozott a házhoz, hiszen ez utóbbi gyakran egészen eltér� könyvbeszerzési lehet�ségekkel bírt otthonában. A Habsburg Birodalom, a német fejedelemségek, vagy az itáliai városállamok, hercegségek nagy családjaiból származó feleségek (és néha a Magyarországra költöz� férjek) � több esteben láttuk ezt � korszer�, közel kortárs kiadású könyvanyagot hoztak magukkal az itteni udvarba. dc_77_10 Az itthoni gyarapítási források közül els�ként a család tagjainak mecenatúrája eredményeként megjelent könyveket említem. A f�úri család birtokán esetlegesen m�köd� nyomda, vagy ott el� értelmiségi könyvének támogatása volt az els� lépés a könyvek megszerzésének lehet�sége felé. Emellett a helyi vásárlási � nagyon sz�k � lehet�séggel is éltek. Miután szervezett könyvkereskedelem az általam vizsgált korszakban nem m�ködött Magyarországon, a városokba látogató f�úr, de jellemz�en az udvar beszerz�i megvették a sz�kös kínálat darabjait. Ez a vásárlási lehet�ség országrészenként más és más volt. A horvátországi megyékb�l rendszeresen jártak a tiszttartók Velencébe, Grácba, vagy éppen Bécsbe, ugyanígy a nyugat-magyarországi területekr�l, és a nyugati Felföldr�l is. Az északi 261
- Page 209 and 210: polcán, és Jules Mazarin hallatla
- Page 211 and 212: 1598), Imre (1539 k.�1599) és Fe
- Page 213 and 214: Forgách Imre, a trencséni birtoko
- Page 215 and 216: Forgách Ádám 1681-ben meghalt,
- Page 217 and 218: els� hiányzik. Az összeíró ez
- Page 219 and 220: lehet, az Orbis Politicus Georg Hor
- Page 221 and 222: Zsigmondnak 1607. augusztus 15-én
- Page 223 and 224: dc_77_10 könyv azonban már a XV.
- Page 225 and 226: (constantia) nélkül ezeket a csap
- Page 227 and 228: dc_77_10 traktátusa 1146 � Gda
- Page 229 and 230: dc_77_10 Wittenberg szakított a to
- Page 231 and 232: kötetet regisztrált Visegrádi J
- Page 233 and 234: dc_77_10 anyag � a hazai termést
- Page 235 and 236: dc_77_10 gondolok arra, hogy a szá
- Page 237 and 238: dc_77_10 usus schedae menstruae cí
- Page 239 and 240: m�ve is megvolt németül, hiszen
- Page 241 and 242: század fordulójának európai pol
- Page 243 and 244: hogy a politikáról való gondolko
- Page 245 and 246: Ezek magyar historikusok (Bonfini,
- Page 247 and 248: Daldianus, 1226 vagy Anna Maria van
- Page 249 and 250: históriája, 1236 Gottfried Hegeni
- Page 251 and 252: A Thököly család könyvei Jólle
- Page 253 and 254: árkus papirosra, Szamosközy Rerum
- Page 255 and 256: ánézésre örülhetnénk, mert t
- Page 257 and 258: Kempis-fordítása is, a magyar nye
- Page 259: dc_77_10 korszer�ségben nem éri
- Page 263 and 264: intenzívebbé tették a kultúra i
- Page 265 and 266: számosan a kis-, és középnemess
- Page 267 and 268: dc_77_10 BALÁZS Mihály�MONOK Is
- Page 269 and 270: dc_77_10 Bethlenfalvi gróf Thurzó
- Page 271 and 272: dc_77_10 Bücherkataloge als buchge
- Page 273 and 274: dc_77_10 DOMOKOS György�HAUSNER
- Page 275 and 276: dc_77_10 FARKAS Gábor: A nagyszomb
- Page 277 and 278: dc_77_10 GALAVICS Géza: Die frühe
- Page 279 and 280: dc_77_10 HELTAI János: Bethlen Pé
- Page 281 and 282: dc_77_10 JAKÓ Zsigmond: A székely
- Page 283 and 284: dc_77_10 KOLTAI András: Batthyány
- Page 285 and 286: dc_77_10 KUJOVI� OVÁ, Michaela:
- Page 287 and 288: dc_77_10 Magyarországi magánköny
- Page 289 and 290: dc_77_10 TÓTH István György. Bp.
- Page 291 and 292: dc_77_10 l�Institut Historiques A
- Page 293 and 294: dc_77_10 PÁLFFY Géza: A magyar ne
- Page 295 and 296: dc_77_10 PUMM, Liesbeth: Die Kloste
- Page 297 and 298: dc_77_10 SÁRDI Margit, S.: Főrang
- Page 299 and 300: dc_77_10 SZABÓ Péter: A nemzetkö
- Page 301 and 302: dc_77_10 TEUTSCH, Friedrich: Geschi
- Page 303 and 304: dc_77_10 Uralkodók és corvinák -
- Page 305 and 306: dc_77_10 WACHSTEIN, Bernhardt: Urku
- Page 307 and 308: MONOK, Péter ÖTVÖS. Szeged, 1996
- Page 309: Bp. Budapest BTK Bölcsészettudom
m�vel�dési élet számára, amely nem annak gazdag, gond nélküli virágzása irányába mutatott.<br />
A magyarországi és erdélyi arisztokrácia tagjai az udvari kultúra kereteinek kialakításakor<br />
tudatosan vállaltak olyan szerepet, amely részben a királyi udvaré lett volna. Ez a tudatosság a<br />
reformált egyházak szervezésében, majd az újjászervez�d� katolikus egyház intézményeinek<br />
kialakításában, ezek támogatásában, illetve a birtokok m�vel�dési intézményrendszerének<br />
fenntartásában nyilvánult meg.<br />
A könyv az udvari kultúrában<br />
A könyvek beszerzése, a könyvtár kialakítása az udvar közéleti és m�vel�dési<br />
szerepvállalásának minden eleméhez szükséges, legalábbis hasznos volt. Értve ez alatt a<br />
diszciplináris tanítást (praeceptorok, udvari iskola), a vallási életet (papok, lelkészek), a<br />
gazdálkodást (várnagy, jószágigazgató, kertész, mesterek), az általános m�vel�dést<br />
(m�vészek), a köz-, és hétköznapi életet (jogász, orvos) és utoljára említve, ám talán a<br />
legfontosabb szerepet, a katonai és politikai szerepvállalást (f�úr, családtagjai, familiárisai).<br />
A könyvbeszerzés módjai nagy mértékben eltértek a többi ország f�nemességének<br />
szokásaitól. Az arisztokrata örökölhetett könyveket, illetve házassága révén is kerülhetett<br />
jelent�s könyvmennyiség az udvarába. Láthattunk példát könyvszeret� asszonyokra, akik a<br />
maguk könyveit, vagy éppen szüleikt�l örökölt bibliotékát tudhattak magukénak. Külön ki<br />
kell emelni annak a jelent�ségét, ha a magyar arisztokrata külföldi asszonyt hozott a házhoz,<br />
hiszen ez utóbbi gyakran egészen eltér� könyvbeszerzési lehet�ségekkel bírt otthonában. A<br />
Habsburg Birodalom, a német fejedelemségek, vagy az itáliai városállamok, hercegségek<br />
nagy családjaiból származó feleségek (és néha a Magyarországra költöz� férjek) � több<br />
esteben láttuk ezt � korszer�, közel kortárs kiadású könyvanyagot hoztak magukkal az itteni<br />
udvarba.<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
Az itthoni gyarapítási források közül els�ként a család tagjainak mecenatúrája<br />
eredményeként megjelent könyveket említem. A f�úri család birtokán esetlegesen m�köd�<br />
nyomda, vagy ott el� értelmiségi könyvének támogatása volt az els� lépés a könyvek<br />
megszerzésének lehet�sége felé. Emellett a helyi vásárlási � nagyon sz�k � lehet�séggel is<br />
éltek. Miután szervezett könyvkereskedelem az általam vizsgált korszakban nem m�ködött<br />
Magyarországon, a városokba látogató f�úr, de jellemz�en az udvar beszerz�i megvették a<br />
sz�kös kínálat darabjait. Ez a vásárlási lehet�ség országrészenként más és más volt. A<br />
horvátországi megyékb�l rendszeresen jártak a tiszttartók Velencébe, Grácba, vagy éppen<br />
Bécsbe, ugyanígy a nyugat-magyarországi területekr�l, és a nyugati Felföldr�l is. Az északi<br />
261
Change language