dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
Csáky György). 94 A másik lehet�ség a válogatásra elvileg az lett volna, amikor a f�úr egész hagyatékokat vásárolt meg. Az ilyen vásárlásról azonban csak közvetett bizonyítékaink vannak, általában az írástudatlan, vagy olvasni tudó, de anyagilag megszorult özvegy támogatása volt inkább a f�úr célja. Erre lehet példa Jóna István könyveinek a Zrínyi családi könyvtárba kerülése, 95 vagy Csanaki Máté könyvtárának megvásárlása a Rákóczi család céljaira. 96 Éppen azokról a könyvekr�l maradt ránk jegyzék, amelyek Sárospatakon duplumok voltak, ezért Erdélybe, a fejedelmi vagy a gyulafehérvári iskolai könyvtárba küldték azokat. A hagyatékok megvásárolásakor azonban nem egy-két könyvet szerzett meg a f�úr, hanem válogatás nélkül mindent megvett. A könyvek fizikai kézbevételét nem tette ugyan lehet�vé az ajánlójegyzék, amelyet egy- egy könyvkeresked� az udvarba küldött, de legalább a f�bb tematikus csoportok alakításával a f�úrnak személyes befolyása is lehetett a könyvtár tartalmi összetételének formálásában. Ennek a beszerzési módnak legnagyobb hátránya a keresked� anyagi érdekének érvényesíthet�sége volt: nyilván nem ajánlott hasonló témában színvonalasabb kiadványokat, ha a saját kiadója, vagy azé, akinek szolgálatában állt, olyat kiadott. Egy fokkal jobb volt a XVI. század végét�l elterjed�ben lév� könyvvásár-katalógus (Frankfurt am Main, Leipzig). Ilyen birtoklásáról azonban csak néhány esetben tudunk: bizonyára Jean Aubry, a Párizsból Frankfurtba menekült André Wechel hugenotta nyomdász veje küldte Batthyányi Boldizsárnak azt a frankfurti könyvvásári katalógust, amely máig megvan. 97 Az 1671-ben kivégzett Nádasdy Ferenc és Balthasar Moretus kapcsolatának dokumentumait Viskolcz Noémi fedezte fel, és foglalja össze Nádasdy-monográfiájában. Az antwerpeni kiadó katalógusa megvolt a grófnak, és azt még Lippay György esztergomi érseknek is kölcsönadta. 98 A XVIII. század elején pedig Ráday Pál a lipcsei könyvvásár katalógusából 94 ÖTVÖS Péter: A Csáky-énekeskönyv. ItK, 1980. 486�509. 95 BIBL. ZRINIANA 1991. (sok helyen, lásd az idézett kötet mutatóját) 96 MONOK István: A Rákóczi-család könyvtárai – Bibliotheken der Familie-Rákóczi, 1588–1660. Szeged, 1996. Scriptum. (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai � Bibliotheken im Karpatenbecken der frühen Neuzeit, I.) 7�29. 97 Vö.: Robert EVANS: The Wechel Presses. Humanism and Calvinism in Central Europe 1572–1627. Oxford, 1975 (Past and Present. Supplement, 2.); a könyvbeszerzésekr�l legújabban: MONOK István: A Batthyány család németújvári udvara és könyves műveltsége. In: Kék vér, fekete tinta. Arisztokrata könyvgyűjtemények 1500–1700. Szerk.: MONOK István. Bp., 2005, OSZK. 87�104.; a könyvvásár-katalógus: Bibliotheken in Güssing im 16. und 17. Jahrhundert. Hrsg. von István MONOK, Péter ÖTVÖS. Band II: István MONOK�Péter ÖTVÖS�Edina ZVARA: Balthasar Batthyány und seine Bibliothek. Eisenstadt, 2004. (Burgenländische Forschungen. Sonderband XXVI.) Nr. 116. 98 VISKOLCZ Noémi: Nádasdy Ferenc. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Szerk.: K� SZEGHY Péter, VIII. köt. Bp., 2008, Balassi Kiadó. 66. dc_77_10 26
dc_77_10 jegyezte fel a megvásárolni kívánt könyveket. 99 Mindez persze nem jelenti azt, hogy mások nem ismerték volna ezt a tájékozódási forrást. A leggyakoribb azonban mégis csak az volt, ha a birtokok intéz�i beszerz�útjaikon megvásárolták a család tagjai által kért, vagy csak maguktól érdekesnek ítélt könyveket. A kérés persze csak a f�bb témát jelölte meg: historikus könyvet vagy éppen az újonnan felfedezett földrészekr�l szólót, esetleg a császárokat bemutató képes albumot kérhettek, és a helyi kínálatból a vásárló személy döntötte el, hogy mire is gondolhatott megbízója. A XVI. századtól kezdve vannak nyomok az ilyen vásárlásokra. Perneszith György, 100 vagy a Csányiak levelei 101 meggy�znek bennünket fenti vélekedésünk igazáról, de hasonló jelenség dokumentálható a Zrínyi-udvarral kapcsolatosan is. 102 A jószágigazgatók és intéz�k persze nem utaztak messzire. Nyugat-Magyarországról és a nyugati Felföldr�l inkább Bécsbe, Grácba, északról néha Krakkóba, a horvátországi urak alkalmazottai els�dlegesen Velencébe. Lévén mindegyik közeli nyomdászati központ katolikus, a protestánsok vallási, teológiai, illetve egyházszervezési érdekl�dését ez úton nem lehetett kielégíteni. Számukra f�ként az általuk támogatott, tanulmányi céllal Nyugat-Európába utazó diákok vásárolták a könyveket. Ilyen vásárlásról számos album-, naplóbejegyzés és misszilis levél tanúskodik. 103 A diplomáciai utak feladatai sorába is gyakran került a megbízó számára történ� könyvvásárlás, 104 ahogy a bármilyen áruval keresked� utazót is megkérhették egy-egy kötet 99 ADATTÁR 13/4. 289�297., a jegyzék értelmezése, feldolgozása: BORVÖLGYI Györgyi: Ráday Pál (1677–1733) könyvtára. Bp.�Szeged, 2004, OSZK�Scriptum Rt. (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai � Bibliotheken im Karpatenbecken der frühen Neuzeit, VII.) 100 Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdiak 1540–1550-es számadásaiból. Kiad.: KUMOROVICZ L. Bernát, M. KÁLLAI Erzsébet. Munkatárs BELÉNYESY Mária, GÁDORJÁN Alice. Fasc. I�II. Bp., 1959. (Történeti és néprajzi füzetek, I.) 101 � ZE Sándor: 500 magyar levél a XVI. századból. Csányi Ákos levelei Nádasdy Tamáshoz 1549–1562. I�II. kötet. Bp., 1996, Magyar Nemzeti Múzeum. 102 A Zrínyi-család udvara Ozalyban volt és tiszttartóik f�leg Velencébe jártak bevásárolni (a család a 17. században velencei polgárjogot is nyert). A családf�, Zrínyi György (1549�1603) sógorának, a németújvári Batthyányi Boldizsárnak írt (1571. december 12.) arról, hogy egy érdekes könyvet hozott a tiszttartója a török elleni nagy tengeri gy�zelemr�l (Lepanto). Biztosan �t is érdekli, ezért elküldi neki: ADATTÁR 11. 553�554. 103 Vö.: Peregrinuslevelek (1711–1750). Külföldön tanuló diákok levelei Teleki Sándornak. Készült JANKOVICS József irányításával. Közzéteszi: BÁLINT Judit, BUJTÁS László, HOFFMANN Gizella, HORVÁTH Zsuzsanna, KÜRI Erika, MIHALICS Veronika, UDVARDI Ágnes. A latin szöveget ford.: BARTÓK István. Szerk.: HOFFMANN Gizella. Szeged, 1980, JATE (Adattár XVI�XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 6.); Kaposi Sámuel naplói: ADATTÁR 16/3. 223�264. 104 Van, hogy a peregrinatio academica és a legatio összeköt�dik. Vö.: KRUPPA Tamás�MONOK István: Bornemisza Ferenc és Cseffei László követjárása az európai udvarokban a pozsonyi békekötés után (1627– 1628). Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények, 2009. 7�14.; MONOK István: Quelle distance entre la Transylvanie et l’Angleterre? Les ambassadeurs de Gàbor Bethlen dans les cours européennes apres la paix de Presbourg. In: Relazioni internazionali e diplomazia nell’Europa Centro-Orientale, tra età moderna e contemporanea. Atti del Colloquio Internazionale (Attigliano 4�6 dicembre 2008), a cura di Gaetano PLATANIA. Viterbo, 2009, Sette città. 53�66. 27
- Page 1 and 2: dc_77_10 MONOK ISTVÁN A magyarorsz
- Page 3 and 4: Mottó: dc_77_10 �Parler de livre
- Page 5 and 6: kör. 4 De elmondható ez a többie
- Page 7 and 8: dc_77_10 telepedtek le, Észak-Nyit
- Page 9 and 10: ne protestáns arculatú lett volna
- Page 11 and 12: dc_77_10 Bármennyire is egyszer�
- Page 13 and 14: illetve az RMNy egyben az egyes kia
- Page 15 and 16: Nemesi udvar és könyvkultúra Mag
- Page 17 and 18: dc_77_10 le ennyire. Az erdélyi ka
- Page 19 and 20: dc_77_10 Az udvar szerkezetének ki
- Page 21 and 22: dc_77_10 (hogy modernek legyünk: a
- Page 23 and 24: tárgyalják. Egészen addig men�
- Page 25: dc_77_10 A könyvek beszerzésének
- Page 29 and 30: fogadtak be udvarukba, birtokaikra
- Page 31 and 32: dc_77_10 ahogy az � udvari botani
- Page 33 and 34: eldönthet�. Batthyány Boldizsá
- Page 35 and 36: Balázs Mihály és Horn Ildikó ta
- Page 37 and 38: dc_77_10 tevékenységükkel); a k
- Page 39 and 40: Az olvasmánytörténet legfontosab
- Page 41 and 42: Istvánffy Miklós könyvtáráról
- Page 43 and 44: dc_77_10 A hagyatéki összeíráso
- Page 45 and 46: feljegyezték volna, de olyan esete
- Page 47 and 48: A ma is fennmaradt könyvek szaksze
- Page 49 and 50: Királyi udvar � fejedelmi udvar
- Page 51 and 52: most nem az, hogy mikor pusztult el
- Page 53 and 54: számukra Mátyás, illetve a Hunya
- Page 55 and 56: dc_77_10 könyvanyag, amely Náprá
- Page 57 and 58: dc_77_10 historikusai el�tt sem v
- Page 59 and 60: epertorum catalogum exhibens. 277 P
- Page 61 and 62: F�nemesi könyvtárak Az Istvánf
- Page 63 and 64: hogy a vinicai/paukoveci gy�jtem
- Page 65 and 66: dc_77_10 Külön figyelnünk kell u
- Page 67 and 68: történeti m�veltség mellett al
- Page 69 and 70: (CXV. törvénycikk). Mikulich Sán
- Page 71 and 72: klasszikus m�vét, a Practica Mus
- Page 73 and 74: dc_77_10 Az egész könyvjegyzéken
- Page 75 and 76: ajándékba, s Jóna több könyvé
Csáky György). 94 A másik lehet�ség a válogatásra elvileg az lett volna, amikor a f�úr egész<br />
hagyatékokat vásárolt meg. Az ilyen vásárlásról azonban csak közvetett bizonyítékaink<br />
vannak, általában az írástudatlan, vagy olvasni tudó, de anyagilag megszorult özvegy<br />
támogatása volt inkább a f�úr célja. Erre lehet példa Jóna István könyveinek a Zrínyi családi<br />
könyvtárba kerülése, 95 vagy Csanaki Máté könyvtárának megvásárlása a Rákóczi család<br />
céljaira. 96 Éppen azokról a könyvekr�l maradt ránk jegyzék, amelyek Sárospatakon duplumok<br />
voltak, ezért Erdélybe, a fejedelmi vagy a gyulafehérvári iskolai könyvtárba küldték azokat. A<br />
hagyatékok megvásárolásakor azonban nem egy-két könyvet szerzett meg a f�úr, hanem<br />
válogatás nélkül mindent megvett.<br />
A könyvek fizikai kézbevételét nem tette ugyan lehet�vé az ajánlójegyzék, amelyet egy-<br />
egy könyvkeresked� az udvarba küldött, de legalább a f�bb tematikus csoportok alakításával a<br />
f�úrnak személyes befolyása is lehetett a könyvtár tartalmi összetételének formálásában.<br />
Ennek a beszerzési módnak legnagyobb hátránya a keresked� anyagi érdekének<br />
érvényesíthet�sége volt: nyilván nem ajánlott hasonló témában színvonalasabb kiadványokat,<br />
ha a saját kiadója, vagy azé, akinek szolgálatában állt, olyat kiadott. Egy fokkal jobb volt a<br />
XVI. század végét�l elterjed�ben lév� könyvvásár-katalógus (Frankfurt am Main, Leipzig).<br />
Ilyen birtoklásáról azonban csak néhány esetben tudunk: bizonyára Jean Aubry, a Párizsból<br />
Frankfurtba menekült André Wechel hugenotta nyomdász veje küldte Batthyányi<br />
Boldizsárnak azt a frankfurti könyvvásári katalógust, amely máig megvan. 97 Az 1671-ben<br />
kivégzett Nádasdy Ferenc és Balthasar Moretus kapcsolatának dokumentumait Viskolcz<br />
Noémi fedezte fel, és foglalja össze Nádasdy-monográfiájában. Az antwerpeni kiadó<br />
katalógusa megvolt a grófnak, és azt még Lippay György esztergomi érseknek is<br />
kölcsönadta. 98 A XVIII. század elején pedig Ráday Pál a lipcsei könyvvásár katalógusából<br />
94 ÖTVÖS Péter: A Csáky-énekeskönyv. ItK, 1980. 486�509.<br />
95 BIBL. ZRINIANA 1991. (sok helyen, lásd az idézett kötet mutatóját)<br />
96 MONOK István: A Rákóczi-család könyvtárai – Bibliotheken der Familie-Rákóczi, 1588–1660. Szeged, 1996.<br />
Scriptum. (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai � Bibliotheken im Karpatenbecken der frühen Neuzeit,<br />
I.) 7�29.<br />
97 Vö.: Robert EVANS: The Wechel Presses. Humanism and Calvinism in Central Europe 1572–1627. Oxford,<br />
1975 (Past and Present. Supplement, 2.); a könyvbeszerzésekr�l legújabban: MONOK István: A Batthyány<br />
család németújvári udvara és könyves műveltsége. In: Kék vér, fekete tinta. Arisztokrata könyvgyűjtemények<br />
1500–1700. Szerk.: MONOK István. Bp., 2005, OSZK. 87�<strong>10</strong>4.; a könyvvásár-katalógus: Bibliotheken in<br />
Güssing im 16. und 17. Jahrhundert. Hrsg. von István MONOK, Péter ÖTVÖS. Band II: István MONOK�Péter<br />
ÖTVÖS�Edina ZVARA: Balthasar Batthyány und seine Bibliothek. Eisenstadt, 2004. (Burgenländische<br />
Forschungen. Sonderband XXVI.) Nr. 116.<br />
98 VISKOLCZ Noémi: Nádasdy Ferenc. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Szerk.: K� SZEGHY Péter, VIII.<br />
köt. Bp., 2008, Balassi Kiadó. 66.<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
26
Change language