dc_77_10 - REAL-d

A Thököly család könyvei
Jóllehet a XVI. és XVII. század fordulóján a késmárki Thököly-udvar az egyik
legélénkebb, humanista és egyben lutheránus jelleg� kulturális életet tudhatta magáénak, a
család, vagy Thököly Sebestyén (� 1607) � aki 1593-ban magát és örököseit tekintve bárói
rangot kapott � könyvtáráról nincs tudomásunk. 1250 István fiának (1581�1652) 1251 Thurzó
Katától született utóda Thököly Zsigmond (1618�1678), akinek könyveir�l késmárki és
savniki házainak összeírásából tudunk. 1252 Thököly István másik fiától, Istvántól (1623�1670)
született unokája Európa legismertebb Thökölyje lett, Thököly Imre (1657�1705). 1253
Olvasottsága megítéléséhez emigrációba magával vitt könyveinek összeírása a forrásunk.
Thököly Zsigmond savniki házában mindössze 17 könyvet említenek az összeírók 1673-
ban. 1254 A szerény könyvgy�jtemény leírása ráadásul olyan, amely alapján pontosan nem
azonosítható a tulajdonos által ismert szerz�i kör. Jean Fernel, XVI. század eleji humanista
nevét tudjuk csak meg, így nem eldönthet� az sem, hogy vajon a királynak adott tanácsai,
vagy valamely filológiai munkája került Savnikra. A Liber Transsylvanicarum rerum minden
bizonnyal Bethlen János frissen megjelent munkája (1664), amelyben Erdély történetét
tárgyalja Bethlen Gábor halálától Apafi fejedelemségéig. David Frölich késmárki
matematikus Ulmban megjelent munkája, az utazók kézikönyve (Cynosura peregrinantium) a
szerz� ajándéka lehetett a családnak, hiszen támogatták munkáját. Ambrogio Calepino egy
szótára, egy kalendárium, két német historikus, két magyar beszédgy�jtemény és számos
kézirat, gazdasági iratok maradtak még a felsorolásból. Igaz, hogy három évvel el�bb, 1670-
ben a javak számbavételekor említenek egy thecát könyvekkel, de hogy az mekkora, egy polc
vagy egy szekrény, nem részletezik. Egyetlen könyvet neveznek meg, amely kiegészít�
információ az eddigiekhez, Liber de aetatibus mundi vetustis, vagyis találgathatunk, mennyire
1250 ÖTVÖS Péter: Thoracomynus Mátyás. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum. Tomus X�XI. Szeged, 1971.
29�36.; SEB� K Marcell: Humanista a határon. A késmárki Sebastian Ambrosius története, 1554–1600. Bp.,
2007, L�Harmattan. (Mikrotörténelem, 1.) � teljes bibliográfiával az udvari életet érint� szakirodalomról:
366�388.; Az el�bb említett Ötvös-tanulmány ebb�l hiányzik, itt kiemelem még: ÚJVÁRY J. Zsuzsanna: A
ponyvásszekértől a közjó szolgálatáig. Thököly Sebestyén pályafutása. Hadtörténeti Közlemények,
105(1992) 75�93.
1251 Az � udvartartásáról lásd SZABÓ Péter: A Thököly család és a görög-római kultúra. Credo, 2005. 3-4. szám,
203�211.; U� .: A késmárki Thököly-udvar reprezentációja. Thököly István (1581–1652). In: U� .: Jelkép,
rítus, udvari kultúra. Reprezentáció és politikai tekintély a kora újkori Magyarországon. Bp., 2008,
L�Harmattan (TDI Könyvek 7.)
1252 IVÁNYI Béla: Könyvek és képek a Szepességben a XVI–XVII. században. Közlemények Szepes vármegye
Múltjából, 1912. 69�78. (ADATTÁR 11. 381�388.).
1253 KÖPECZI Béla: „Magyarország a kereszténység ellensége” . A Thököly-felkelés az európai közvéleményben.
Bp., 1976, Akadémiai Kiadó.
1254 ADATTÁR 11. 382�383.
dc_77_10
251