dc_77_10 - REAL-d

m�veiben gyakran található a szkeptikusok által feltett kérdésekre barokk válasz: mindennek,
amit nem lát át az ember, annak rendjét nem az emberi értelem szabályozza. Egész biztosan
közelebb kell lépni ezekhez a szerz�khöz, hogy körvonalazható legyen Pázmány Miklós
m�vének elképzelt világa.
dc_77_10
A politikai gondolkodói sor végén ugyanakkor megjelennek azok a francia szerz�k, akik
III. Henrikt�l kezd�d�en kialakították az államrezon szellemében történ� gazdálkodási és
uralkodási modelleket. III. Henrik történetírója, maga is pénzügyi szakember, Bernard de
Girard du Haillan, 1211 aki a vallásháborúk tanulságait is összegezte és helyeselte a nantes-i
ediktumot. Nicolas Caussin La cour Sainte-je rengeteg kiadásban ismert volt a korban
(olaszra ennek a francia államelméleti iskolának �ügyeletes� fordítója, Muzio Ziccata
tolmácsolta), címéhez képest sokkal tágabb államelméleti fejtegetéseket tartalmaz. És persze
megjelenik olvasmányai közt a XVII. század közepének legnagyobb hatású politikai elméletei
közül is több, így a Richelieu és Mazarin érsekek politikáját elemz� munkák (amelyeket több
más magyarországi arisztokrata is forgatott), és Jean de Silhon munkája is. 1212 Georges de
Scudéry, sajátos politikai gondolkodó, hiszen eredetileg szépíró (ismét utalnék az irodalmi
vonalra a politikai gondolkodás terén), Richelieu kedveltje. A XIV. Lajos spanyol háborúját
ellenz� Fronde-mozgalom részese lett, és élete végéig távol az udvartól, Normandiában élt.
Ebben az id�ben írta Discours politiques des Roys cím� munkáját, 1213 amely utalásokat
tartalmaz a Napkirály keleti politikájára is. Ha valaki a vasvári béke id�szakában ezt
megszerzi, bizonyára azokon a kérdéseken töpreng, amelyek a Wesselényi-összeesküvéshez
vezettek. Pázmány Miklós persze ekkor már kivonult a magyarországi politikai életb�l.
Ötvös Péter is felvetette a kérdést, hogy vajon Pázmány Péternek mennyi köze lehetett
ehhez a könyvtárhoz, hiszen logikusan gondolhatjuk, hogy egyéb javai mellett könyveket is
unokaöccsére hagyott. � is úgy látta, és dokumentumok híján fejet hajtva, magam is azt
gondolom, hogy Bitskey István kételkedése ez ügyben helytálló. 1214 Ez azonban nem zárja ki,
1211
GIRARD, Bernard de: De l'estat et succez des affaires de France. Enrichi et illustré, contenant sommairement
l’histoire des Rois, les faicts plus remarquables par eux institués pour l'ornement et grandeur de leur
Royaume; Vne sommaire Histoire des Seigneurs, Comtes, et Ducs d’Aniou� Lyon, 1596, De l�imprimerie
d�Antoine Blanc
1212
SILHON, Jean de: Le ministre d’Estat: avec le véritable usage de la politique moderne� Paris, 1641. sok
kiadás
1213
Paris, 1663, Jacques Le Gras
1214
BITSKEY István: Humanista erudítió és barokk világkép. Pázmány Péter prédikációi. Bp., 1979, Akadémiai
Kiadó (Humanizmus és Reformáció, 8.) 93�100.; Pázmány Péter idézeteir�l, politikaelméleti
felkészültségér�l lásd: HARGITTAY Emil: A politikai elmélet Pázmány tevékenységének hátterében. In:
Pázmány Péter emlékezete. Szerk.: LUKÁCS László, SZABÓ Ferenc. Róma, 1987, IHSI. 405�448.; ugyanez,
In: U� .: Filológia, eszmetörténet és retorika Pázmány Péter életművében. Bp., 2009, Universitas Kiadó
(Historia Litteraria, 25.) 113�151.; Vö.: BITSKEY István: Pázmány Kalauzának ókeresztény forrásairól. In:
242