dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
Borbereki Alvinczi Péter 85 az Apaffiaknál már a gazdasági értelmiségi réteg kialakulása kezdeteit jelzik. Franciaországban Colbert könyvet íratott a nemeseknek a gazdálkodás szabályairól, de sem Claude Irson Méthode pour bien dresser toutes sortes de comptes-ja, 86 sem Gilles André de La Roque Traité de la noblesse cím� m�ve 87 nem fordul el� Magyarországon, ám a politika elméleti irodalom egyes darabjai, amelyek eljutottak a magyarországi nemesekhez, tartalmaznak általános, ma közgazdaságinak mondható ismerteket is. 88 dc_77_10 A magyarországi nemesi családnak azonban általában voltak könyvei. Különböz� számban, de minden családtag rendelkezett személyes használatú kötetekkel. Ezek az iskolai könyvek mellett a katekézis, a napi vallásgyakorlat könyvei voltak, mellette néhány személyes olvasmány. De csaknem valamennyi f�úri családnak tudunk udvari könyvtáráról még akkor is, ha a korszakból nem maradt fenn a könyvek összeírása, katalógusa. Legtöbbször csak vételi bizonylatok (számlák), tiszttartói beszerzési feljegyzések, vagy éppen örökösödéssel kapcsolatos összeírások adnak hírt a könyvtár egyes darabjairól. Természetesen sokaknak maradt fenn valamennyi könyve, de a XVI�XVII. századból csak néhány kivételes esetben tudunk olyan családról, amelyik könyvtárának ismerjük korabeli összeírását, és a könyvek nagy része ma is kézbe vehet� (Zrínyi Miklós ilyen, Esterházy Pál nádor, és kisebb mértékben Nádasdy Ferenc országbíró). 89 Az udvari könyvtár az udvar tagjai számára mindenképpen közös használatú gy�jtemény volt. Még akkor is, amikor a bibliotéka már a bibliofil gy�jtés eredménye (például a kismartoni Esterházy-könyvtár): a kerti szök�kutak építéséhez használható könyveket � amelyeket bizonyára az épít� m�vész javaslatára vettek meg 90 � maga a kivitelez� is használhatta. Az általunk vizsgált korszakban azonban a pottendorffi Nádasdy-, illetve az említett Esterházy-gy�jteményen kívül nem ismerünk nem funkcionális, nem a teljes udvar, és annak környezete igényeit kielégít� könyvtárat. 85 Alvinczi Péter okmánytára – Diplomatarium Alvinczianum. Közzétette SZILÁGYI Sándor. Pest, 1870, Eggenberger. (Magyar Történelmi Emlékek � Monumenta Hungariae Historica. 1. osztály. Okmánytárak, 14/15.) 86 Paris, 1678, Jean Cusson 87 Paris, 1678, Etienne Michallet 88 e Vö.: Dinah RIBARD: Livres, pouvoir et théorie. Compatibilité et noblesse en France á la fin du XVII siècle. Revue de Synthèse, 128(2007) Nr. 1-2. 97�122. 89 Általánosságban lásd: MONOK István: A magyarországi főnemesség könyvgyűjtési szokásai a XVI–XVII. században. CaféBábel, 14. kötet (Gy�jtés), 1994/4. 59�68. 90 Esettanulmányként kiváló lesz ehhez a témához Sabine Cartuyvels nemzetközi felmérése DAZELLIER D�ARGENVILLE, Antoine Joseph: La Théorie et la Pratique du Jardinage cím� munkájának elterjedtségér�l. Magyarországon is sok volt bel�le. Vö. FATSAR Kristóf adattárával (Magyarországi barokk kertművészet. Bp., 2008, Helikon Kiadó.) 24
dc_77_10 A könyvek beszerzésének voltak közös jellemz�i. Állandó könyvesboltot Magyarországon nem talált az érdekl�d� arisztokrata vagy köznemes. A könyvköt�m�helyek kereskedelmi kínálata általában szegényes volt, ráadásul nem feltétlenül terjedt túl a napi vallásgyakorlatban és az iskolákban használt könyveken. Néhány felföldi és erdélyi keresked�r�l tudunk csupán, aki könyvek közvetítésével is foglalkozott, de �k is alapvet�en a polgári közönséget célozták meg tevékenységükkel; 91 a külföldi (f�ként bécsi, dél- németországi és észak-itáliai) könyvkiadók ügynökei, ha megkísérelték is rendszeres kapcsolat kiépítését a magyarországi f�úri családokkal, igyekeztek a saját kiadói környezetükben megjelent könyveket eladni, és nem volt tényleges konkurrenciájuk. Külön említésre érdemes a Batthyányak és a Frankfurtba menekült párizsi hugenotta André Wechel, és vejei (Jean Marne, Jean Aubry), illetve leszármazottaik kapcsolata, 92 továbbá az az érdekes tény, hogy Nádasdy Ferenc nádor az antwerpeni Moretus családdal tervezett könyvesboltot nyitni Bécsben. 93 Az egyes f�úri családok költségén Európában tanuló alumnusok mint a családi bibliotéka gyarapítói jól m�ködtek ugyan, ízlésük, tanulmányaik, s így olvasmánym�veltségük jellege azonban óhatatlanul is éreztette hatását a patrónus könyvtárán. A f�úr saját ízlése szerinti könyvválogatásának persze ett�l függetlenül több lehet�sége volt. A legnyilvánvalóbb eset az, ha maga is utazott, vagyis a kereskedelmér�l híres város meglátogatása alkalmával a helyi boltokban kézbe is vehette a kívánt könyvet, találkozott olyan kiadványokkal, amelyekr�l, ha nincsen ott személyesen, még információja sem nagyon lehetett volna. Ilyen példát sokat említhetünk, talán a leginkább ismert Batthyány Boldizsár, Zrínyi Miklós, vagy Nádasdy Ferenc utazása, mint amelyik perdönt�nek bizonyult a könyvgy�jt� ízlésének formálásában. Az utazásnak egy sajátos formája az, amikor a f�úr a császári hadsereg tisztjeként külföldi hadszíntereken harcolt, így lehet�sége nyílt egy-egy város meglátogatására, illetve az ottani személyes könyvvásárlásra (példaként: Czobor Ádám, 91 Vö.: MONOK István: Lőcse város olvasmányai a XVI–XVII. században. In: Könyvek által a világ... Tanulmányok Deé Nagy Anikó tiszteletére. Szerk.: BÁNYAI Réka, SPIELMANN-SEBESTYÉN Mihály. Marosvásárhely, 2009, Teleki Téka Alapítvány. 199�211.; U� : Német könyvkereskedők Budán és Pesten a XVIII. század első felében. In: Tanulmányok P. Vásárhelyi Judit köszöntésére. Szerk.: STEMLER Ágnes. Bp., 2010, OSZK. (megjelenés alatt) 92 IVÁNYI Béla: Batthyány Boldizsár, a könyvbarát. In: ADATTÁR 11. 389�436.; BARLAY Ö. Szabolcs: Boldizsár Batthyány und sein Humanisten-Kreis. MKsz, 95(1979) 231�251.; U� : Elias Corvinus és magyar barátai. MKsz, 93(1977) 345�353.; BOBORY Dóra: Batthyány Boldizsár és humanista köre. Erudíció, természettudomány és mecenatúra egy 16. századi főúr életében. Századok, 139(2005) 923�944.; Robert EVANS: The Wechel Presses. Humanism and Calvinism in Central Europe 1572–1627. Oxford, 1975. (Past and Present. Supplement, 2.); André Wechel oldalági leszármazottai Magyarországon (Tejfalu, Somorja, K�szeg) is aktívak voltak mint nyomdászok. Vö.: V. ECSEDY Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473–1800. Bp., 1999, Balassi Kiadó. 106�109. 93 Vö.: VISKOLCZ Noémi: Nádasdy Ferenc. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Szerk.: K� SZEGHY Péter, VIII. köt. Bp., 2008, Balassi Kiadó. 64�70. 25
- Page 1 and 2: dc_77_10 MONOK ISTVÁN A magyarorsz
- Page 3 and 4: Mottó: dc_77_10 �Parler de livre
- Page 5 and 6: kör. 4 De elmondható ez a többie
- Page 7 and 8: dc_77_10 telepedtek le, Észak-Nyit
- Page 9 and 10: ne protestáns arculatú lett volna
- Page 11 and 12: dc_77_10 Bármennyire is egyszer�
- Page 13 and 14: illetve az RMNy egyben az egyes kia
- Page 15 and 16: Nemesi udvar és könyvkultúra Mag
- Page 17 and 18: dc_77_10 le ennyire. Az erdélyi ka
- Page 19 and 20: dc_77_10 Az udvar szerkezetének ki
- Page 21 and 22: dc_77_10 (hogy modernek legyünk: a
- Page 23: tárgyalják. Egészen addig men�
- Page 27 and 28: dc_77_10 jegyezte fel a megvásáro
- Page 29 and 30: fogadtak be udvarukba, birtokaikra
- Page 31 and 32: dc_77_10 ahogy az � udvari botani
- Page 33 and 34: eldönthet�. Batthyány Boldizsá
- Page 35 and 36: Balázs Mihály és Horn Ildikó ta
- Page 37 and 38: dc_77_10 tevékenységükkel); a k
- Page 39 and 40: Az olvasmánytörténet legfontosab
- Page 41 and 42: Istvánffy Miklós könyvtáráról
- Page 43 and 44: dc_77_10 A hagyatéki összeíráso
- Page 45 and 46: feljegyezték volna, de olyan esete
- Page 47 and 48: A ma is fennmaradt könyvek szaksze
- Page 49 and 50: Királyi udvar � fejedelmi udvar
- Page 51 and 52: most nem az, hogy mikor pusztult el
- Page 53 and 54: számukra Mátyás, illetve a Hunya
- Page 55 and 56: dc_77_10 könyvanyag, amely Náprá
- Page 57 and 58: dc_77_10 historikusai el�tt sem v
- Page 59 and 60: epertorum catalogum exhibens. 277 P
- Page 61 and 62: F�nemesi könyvtárak Az Istvánf
- Page 63 and 64: hogy a vinicai/paukoveci gy�jtem
- Page 65 and 66: dc_77_10 Külön figyelnünk kell u
- Page 67 and 68: történeti m�veltség mellett al
- Page 69 and 70: (CXV. törvénycikk). Mikulich Sán
- Page 71 and 72: klasszikus m�vét, a Practica Mus
- Page 73 and 74: dc_77_10 Az egész könyvjegyzéken
Borbereki Alvinczi Péter 85 az Apaffiaknál már a gazdasági értelmiségi réteg kialakulása<br />
kezdeteit jelzik. Franciaországban Colbert könyvet íratott a nemeseknek a gazdálkodás<br />
szabályairól, de sem Claude Irson Méthode pour bien dresser toutes sortes de comptes-ja, 86<br />
sem Gilles André de La Roque Traité de la noblesse cím� m�ve 87 nem fordul el�<br />
Magyarországon, ám a politika elméleti irodalom egyes darabjai, amelyek eljutottak a<br />
magyarországi nemesekhez, tartalmaznak általános, ma közgazdaságinak mondható<br />
ismerteket is. 88<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
A magyarországi nemesi családnak azonban általában voltak könyvei. Különböz�<br />
számban, de minden családtag rendelkezett személyes használatú kötetekkel. Ezek az iskolai<br />
könyvek mellett a katekézis, a napi vallásgyakorlat könyvei voltak, mellette néhány<br />
személyes olvasmány. De csaknem valamennyi f�úri családnak tudunk udvari könyvtáráról<br />
még akkor is, ha a korszakból nem maradt fenn a könyvek összeírása, katalógusa.<br />
Legtöbbször csak vételi bizonylatok (számlák), tiszttartói beszerzési feljegyzések, vagy éppen<br />
örökösödéssel kapcsolatos összeírások adnak hírt a könyvtár egyes darabjairól. Természetesen<br />
sokaknak maradt fenn valamennyi könyve, de a XVI�XVII. századból csak néhány kivételes<br />
esetben tudunk olyan családról, amelyik könyvtárának ismerjük korabeli összeírását, és a<br />
könyvek nagy része ma is kézbe vehet� (Zrínyi Miklós ilyen, Esterházy Pál nádor, és kisebb<br />
mértékben Nádasdy Ferenc országbíró). 89<br />
Az udvari könyvtár az udvar tagjai számára mindenképpen közös használatú gy�jtemény<br />
volt. Még akkor is, amikor a bibliotéka már a bibliofil gy�jtés eredménye (például a<br />
kismartoni Esterházy-könyvtár): a kerti szök�kutak építéséhez használható könyveket �<br />
amelyeket bizonyára az épít� m�vész javaslatára vettek meg 90 � maga a kivitelez� is<br />
használhatta. Az általunk vizsgált korszakban azonban a pottendorffi Nádasdy-, illetve az<br />
említett Esterházy-gy�jteményen kívül nem ismerünk nem funkcionális, nem a teljes udvar, és<br />
annak környezete igényeit kielégít� könyvtárat.<br />
85<br />
Alvinczi Péter okmánytára – Diplomatarium Alvinczianum. Közzétette SZILÁGYI Sándor. Pest, 1870,<br />
Eggenberger. (Magyar Történelmi Emlékek � Monumenta Hungariae Historica. 1. osztály. Okmánytárak,<br />
14/15.)<br />
86<br />
Paris, 1678, Jean Cusson<br />
87<br />
Paris, 1678, Etienne Michallet<br />
88 e<br />
Vö.: Dinah RIBARD: Livres, pouvoir et théorie. Compatibilité et noblesse en France á la fin du XVII siècle.<br />
Revue de Synthèse, 128(2007) Nr. 1-2. 97�122.<br />
89<br />
Általánosságban lásd: MONOK István: A magyarországi főnemesség könyvgyűjtési szokásai a XVI–XVII.<br />
században. CaféBábel, 14. kötet (Gy�jtés), 1994/4. 59�68.<br />
90<br />
Esettanulmányként kiváló lesz ehhez a témához Sabine Cartuyvels nemzetközi felmérése DAZELLIER<br />
D�ARGENVILLE, Antoine Joseph: La Théorie et la Pratique du Jardinage cím� munkájának elterjedtségér�l.<br />
Magyarországon is sok volt bel�le. Vö. FATSAR Kristóf adattárával (Magyarországi barokk kertművészet.<br />
Bp., 2008, Helikon Kiadó.)<br />
24
Change language