dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
moralizáló, meditációs irodalom, nagyrészt francia gy�jtemény. Az olvasmányok janzenista jellege már szembet�n�, ugyanakkor az útleírások, a történelem és a szépirodalom is számottev� arányt képez. Összességében azonban Rákóczi Ferencet egészen különleges hely illeti meg a francia könyvek magyarországi jelenléte szempontjából. Az � francia kulturáltsága, francia nyelv�sége (m�veinek egy részét is franciául írta) kivételes jelenség még a XVIII. században is. Pázmány Miklós könyvei dc_77_10 Pázmány Miklós (1622�1667) 1181 nagybátyjához, Pázmány Péterhez hasonlóan unitárius családban született Biharban, de apja (György, a kés�bbi kardinális testvére) 1627-ben meghalt, amikor � még csak ötéves volt. Nagybátyja gondoskodott neveltetésér�l és teljes karrierjér�l, s�t családja jöv�jét is biztosította volna, ha Pázmány Miklósnak született volna gyermeke. Jezsuita iskolák sorában tanult (Grác, Nagyszombat, Bécs, Olmütz, Róma), majd Rómában belépett a rendbe (1639), Grácban és Judenburgban volt aktív. Olmützben állítólag jó viszonyban volt Franz Dietrichstein püspökkel, aki a könyvgy�jtés terén is jó példaképe lehetett. 1182 1627-ben Pázmány Péter a nevére íratta morvaországi birtokait, 1639-ben cseh és morva grófi címet nyert. 1642-ben kérésére elbocsátották a jezsuita rendb�l, Párizsba utazott, amely város nagy benyomást tett rá és könyvtára gazdagításában jelent�s szerepet játszott. Hazatérvén megn�sült, Jakusits György özvegyét, Hetesi Pethe Rosinát (� 1650) vette feleségül. 1183 Pápai majd veszprémi f�kapitány volt, 1650-ben megkapta a magyar grófi címet is. Élete végén állandó jelleggel a Brünnhöz közeli Li�e�ben tartózkodott, nem tudjuk, hogy könyvtára volt-e valaha Magyarországon. Íróként is ismert, hiszen iskolai poézis-gyakorlata megjelent, 1184 egy Zrínyi Miklósról írt versével a magyar nyelv� irodalomban is helyet foglal. A szakirodalomban említik Praxis et Szemle, 1925/26. 6. szám, 3�20. (külön is megjelent: Bp., 1926, Kir. M. Egyetemi Nyomda); KÖPECZI Béla: A bujdosó Rákóczi. Bp., 1991, Akadémiai Kiadó. 467�566. (különösen: 467�488.); újabban: KISS Endre József: A bujdosó könyvek üzenete. A Kazinczy Társaság Évkönyve, 13(2003) 3�6. 1181 Életr�l máig a legrészletesebb leírás: JENEI Ferenc: Gróf Pázmány Miklós veszprémi várkapitány. Veszprém megyei múzeumok közleményei, 1963. 161�170., de az alábbiakban hivatkozott szerz�k mindegyike egyegy momentummal kiegészítette ezt a képet. Különösen JANKOVICS József: Pázmány Péter ismeretlen végrendelete 1637-ből. Lymbus. Magyarságtudományi Közlemények, 2004. 66�69. 1182 Az � családja vette meg Dudith András könyveinek jelent�s részét is, de 1645-ben a könyvtárat a svédek Uppsalába hurcolták, és az ottani egyetemi képzést segíti napjainkig. Vö.: ADATTÁR 12/3. bevezetés, 11�12. 1183 Az asszony támogatásának köszönhet� egy imádságos könyv kiadása (Bécs, 1655, RMK I. 900, RMNy 2566). 1184 Pozsony, 1637 (RMK II. 2447, RMNy 1696) 236
dc_77_10 usus schedae menstruae cím� munkáját, mint ami Kölnben, 1639-ben megjelent, de ebb�l még senki sem látott példányt. 1185 Arbor scientiae boni et mali cím� értekezése sajnos máig ismeretlen. Olvasmányai pedig ennek szolgáltak leginkább alapul, annál is inkább, mert ebbe inkorporálta Alphabetum politicum cím� írását is. Patrónusként is fennmaradt emléke, hiszen Nadányi János neki ajánlotta egy utrechti jogi disputációját (1658). 1186 Könyveir�l, amelyeket az olmützi jezsuitákra hagyott, halála után készült összeírás. 1187 Ahogy Magyarországon, úgy Morvaországban is szétszóródtak a jezsuita könyvtárak a Mária Terézia döntése (1773) utáni feloszlatáskor, majd a második világháború utáni államosításkor. Ezért is a 386 tételben felsorolt könyv közül Kovács Eszter csak húszat tudott biztosan azonosítani, további tízr�l pedig, alappal, felteszi, hogy azok is Pázmány gy�jteményéb�l valók. 1188 A jegyzék és a fennmaradt könyvek alapján bizonyított soknyelv�sége, hiszen a magyaron, a csehen, a latinon kívül tanult görögöt, beszélt németül, franciául és bizonnyal valamelyest olaszul, továbbá egy olasz�spanyol bilingvis könyve mutatja ez irányú érdekl�dését, no meg tanult is a nyelvterületen. Ötvös Péter, majd Kovács Eszter tartalmi jellemzése a könyvtárról megállapította a könyvanyag nyelvi és tematikus arányait. Az 55% latin mellett a francia 28% kifejezetten ritka a kortárs magyarországi gy�jteményekben, még a 11% olasz is. A németül olvasás nem volt igazán ínyére, kevés könyve volt ezen a nyelven (még akkor is igaz ez, ha a latinul leírt könyvcím azonosítása után világossá vált, hogy a német nyelv� könyv címlapján szerepl� két latin szót írta le az összeíró 1189 ). A teológiai túlsúly mellett jelent�s a katonai jelleg� munkák száma, ami egy volt jezsuita várkapitányhoz eminensen illik. A kortárs teológiai munkák többsége, nem meglep�en, jezsuita szerz�t�l származik. Versíró embernek a szépírók is kellettek, mintának és gyönyörködni bennük. Történeti és politikai érdekl�désének megfelel�en megszerezte a nagy kortárs európai atlasz- kiadásokat. A kortárs történetírás és politikaelmélet érdekelte igazán, mint láttuk, ki nem adott, lappangó írása is valláserkölcsi megközelítés� politikai teória. A könyvek, amelyeket Kovács Eszter kézbe vett, mutatják, hogy olvasás közben figyelemfelhívó jeleket tett, szavakat írt a margóra. Egyszer feljegyezte azt is, mikor fejezte be a könyv olvasását. Lépjünk azonban közelebb ehhez a könyvanyaghoz. 1185 Minden hivatkozott szerz� említi, de nem sikerült megfejteni, honnan származik ez az adat, a még él� szakírók sem tudják megmondani (átvett adat). 1186 RMK III. 2023 1187 ÖTVÖS Péter: Pázmány Miklós gróf könyvei. In: Klaniczay-emlékkönyv. Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékezetére. Szerk.: JANKOVICS József. Bp., 1994, Balassi Kiadó. 344�364.; Adattár 13/2. 43�52. 1188 KOVÁCS Eszter: Pázmány Miklós és Olomouc. Magyar Sion, XLIII(2007) 2. szám, 228�240. Ugyanitt értékes életrajzi adalékokat is közöl. 1189 Ilyen példa az �Amara Dulcis�: SCHILLING, Florentius: Wiederholt und vermehrte Amaradulcis, oder Je länger, Je lieber, der Leich- und Ehren-Predigten… Wienn, Lackner � München, Jäcklin, 1663 237
- Page 185 and 186: antológiája a VIII. századi arab
- Page 187 and 188: dc_77_10 Lauterbach morálfilozófi
- Page 189 and 190: septem. 987 Miután Révay Péter k
- Page 191 and 192: a római jogban, vagyis ezt elvileg
- Page 193 and 194: A leuveni professzor De regni regis
- Page 195 and 196: Révayakéba Szklabinyára. De az i
- Page 197 and 198: kapcsolatban is, mint a dán Niels
- Page 199 and 200: dc_77_10 Márton egy Trencsénben k
- Page 201 and 202: jegyzeteit is inventálták, több
- Page 203 and 204: dc_77_10 szerepel a karancsberényi
- Page 205 and 206: és �egy régi� világtörténe
- Page 207 and 208: Wilhelm Nakatenus Coeleste Palmetum
- Page 209 and 210: polcán, és Jules Mazarin hallatla
- Page 211 and 212: 1598), Imre (1539 k.�1599) és Fe
- Page 213 and 214: Forgách Imre, a trencséni birtoko
- Page 215 and 216: Forgách Ádám 1681-ben meghalt,
- Page 217 and 218: els� hiányzik. Az összeíró ez
- Page 219 and 220: lehet, az Orbis Politicus Georg Hor
- Page 221 and 222: Zsigmondnak 1607. augusztus 15-én
- Page 223 and 224: dc_77_10 könyv azonban már a XV.
- Page 225 and 226: (constantia) nélkül ezeket a csap
- Page 227 and 228: dc_77_10 traktátusa 1146 � Gda
- Page 229 and 230: dc_77_10 Wittenberg szakított a to
- Page 231 and 232: kötetet regisztrált Visegrádi J
- Page 233 and 234: dc_77_10 anyag � a hazai termést
- Page 235: dc_77_10 gondolok arra, hogy a szá
- Page 239 and 240: m�ve is megvolt németül, hiszen
- Page 241 and 242: század fordulójának európai pol
- Page 243 and 244: hogy a politikáról való gondolko
- Page 245 and 246: Ezek magyar historikusok (Bonfini,
- Page 247 and 248: Daldianus, 1226 vagy Anna Maria van
- Page 249 and 250: históriája, 1236 Gottfried Hegeni
- Page 251 and 252: A Thököly család könyvei Jólle
- Page 253 and 254: árkus papirosra, Szamosközy Rerum
- Page 255 and 256: ánézésre örülhetnénk, mert t
- Page 257 and 258: Kempis-fordítása is, a magyar nye
- Page 259 and 260: dc_77_10 korszer�ségben nem éri
- Page 261 and 262: m�vel�dési élet számára, am
- Page 263 and 264: intenzívebbé tették a kultúra i
- Page 265 and 266: számosan a kis-, és középnemess
- Page 267 and 268: dc_77_10 BALÁZS Mihály�MONOK Is
- Page 269 and 270: dc_77_10 Bethlenfalvi gróf Thurzó
- Page 271 and 272: dc_77_10 Bücherkataloge als buchge
- Page 273 and 274: dc_77_10 DOMOKOS György�HAUSNER
- Page 275 and 276: dc_77_10 FARKAS Gábor: A nagyszomb
- Page 277 and 278: dc_77_10 GALAVICS Géza: Die frühe
- Page 279 and 280: dc_77_10 HELTAI János: Bethlen Pé
- Page 281 and 282: dc_77_10 JAKÓ Zsigmond: A székely
- Page 283 and 284: dc_77_10 KOLTAI András: Batthyány
- Page 285 and 286: dc_77_10 KUJOVI� OVÁ, Michaela:
moralizáló, meditációs irodalom, nagyrészt francia gy�jtemény. Az olvasmányok janzenista<br />
jellege már szembet�n�, ugyanakkor az útleírások, a történelem és a szépirodalom is<br />
számottev� arányt képez. Összességében azonban Rákóczi Ferencet egészen különleges hely<br />
illeti meg a francia könyvek magyarországi jelenléte szempontjából. Az � francia<br />
kulturáltsága, francia nyelv�sége (m�veinek egy részét is franciául írta) kivételes jelenség<br />
még a XVIII. században is.<br />
Pázmány Miklós könyvei<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
Pázmány Miklós (1622�1667) 1181 nagybátyjához, Pázmány Péterhez hasonlóan unitárius<br />
családban született Biharban, de apja (György, a kés�bbi kardinális testvére) 1627-ben<br />
meghalt, amikor � még csak ötéves volt. Nagybátyja gondoskodott neveltetésér�l és teljes<br />
karrierjér�l, s�t családja jöv�jét is biztosította volna, ha Pázmány Miklósnak született volna<br />
gyermeke. Jezsuita iskolák sorában tanult (Grác, Nagyszombat, Bécs, Olmütz, Róma), majd<br />
Rómában belépett a rendbe (1639), Grácban és Judenburgban volt aktív. Olmützben állítólag<br />
jó viszonyban volt Franz Dietrichstein püspökkel, aki a könyvgy�jtés terén is jó példaképe<br />
lehetett. 1182 1627-ben Pázmány Péter a nevére íratta morvaországi birtokait, 1639-ben cseh és<br />
morva grófi címet nyert. 1642-ben kérésére elbocsátották a jezsuita rendb�l, Párizsba utazott,<br />
amely város nagy benyomást tett rá és könyvtára gazdagításában jelent�s szerepet játszott.<br />
Hazatérvén megn�sült, Jakusits György özvegyét, Hetesi Pethe Rosinát (� 1650) vette<br />
feleségül. 1183 Pápai majd veszprémi f�kapitány volt, 1650-ben megkapta a magyar grófi címet<br />
is. Élete végén állandó jelleggel a Brünnhöz közeli Li�e�ben tartózkodott, nem tudjuk, hogy<br />
könyvtára volt-e valaha Magyarországon.<br />
Íróként is ismert, hiszen iskolai poézis-gyakorlata megjelent, 1184 egy Zrínyi Miklósról írt<br />
versével a magyar nyelv� irodalomban is helyet foglal. A szakirodalomban említik Praxis et<br />
Szemle, 1925/26. 6. szám, 3�20. (külön is megjelent: Bp., 1926, Kir. M. Egyetemi Nyomda); KÖPECZI Béla:<br />
A bujdosó Rákóczi. Bp., 1991, Akadémiai Kiadó. 467�566. (különösen: 467�488.); újabban: KISS Endre<br />
József: A bujdosó könyvek üzenete. A Kazinczy Társaság Évkönyve, 13(2003) 3�6.<br />
1181<br />
Életr�l máig a legrészletesebb leírás: JENEI Ferenc: Gróf Pázmány Miklós veszprémi várkapitány. Veszprém<br />
megyei múzeumok közleményei, 1963. 161�170., de az alábbiakban hivatkozott szerz�k mindegyike egyegy<br />
momentummal kiegészítette ezt a képet. Különösen JANKOVICS József: Pázmány Péter ismeretlen<br />
végrendelete 1637-ből. Lymbus. Magyarságtudományi Közlemények, 2004. 66�69.<br />
1182<br />
Az � családja vette meg Dudith András könyveinek jelent�s részét is, de 1645-ben a könyvtárat a svédek<br />
Uppsalába hurcolták, és az ottani egyetemi képzést segíti napjainkig. Vö.: ADATTÁR 12/3. bevezetés, 11�12.<br />
1183<br />
Az asszony támogatásának köszönhet� egy imádságos könyv kiadása (Bécs, 1655, RMK I. 900, RMNy<br />
2566).<br />
1184<br />
Pozsony, 1637 (RMK II. 2447, RMNy 1696)<br />
236
Change language