dc_77_10 - REAL-d
Share Embed Flag
Download ePaper

dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d

real.d.mtak.hu
from real.d.mtak.hu More from this publisher
23.12.2012 Views

tehát, hogy csak 1644-ben kapcsolódott be a harmincéves háború eseményeibe, még az 1636- os, Bethlen István-féle támadás után is kiváró politikát folytatott. 1164 Azt hiszem, hogy I. Rákóczi György (és Johann Heinrich Bisterfeld, valamint Johannes Amos Comenius) sikere az, hogy a vesztfáliai béke Erdély számára eredményesnek mondható, a Török Birodalom részét képezte ugyan, de egy nemzetközi szerz�désben az önálló pontban való szereplést vívta ki magának. 1165 Ehhez a politikához a könyvjegyzék-töredékben csak elszórtan látszó politikaelméleti m�vekb�l szerezhet� ismereteken túl is tájékozódnia kellett a fejdelemnek. Sokat mond Hargittay Emil azzal a fejezetcímmel, amelyet I. Rákóczi György Fejedelmi parainesis (1637) cím� munkája elemzésekor adott: �A középkori uralkodói eszmény a 17. században�. 1166 A cím persze valamelyest dehonesztáló, de a tanulmány végén pontosan utal a szerz� a fejedelem keresztény újsztoikus tájékozódására, és ez a gondolatkör éppen akkor még korszer�nek is mondható. dc_77_10 A többször említett kulturális politikával összhangban áll, hogy a Rákóczi-könyvtár az egyik leggazdagabb hungaricum-gy�jtemény, amelyet a korból ismerünk. 1167 A magyarországi és erdélyi kiadványok nagy számban szerepelnek az összeírásban. A teológiai Gábor korában. Századok, 115(1981) 726�748.; HELTAI János: Bethlen Péter és Pázmány. In: Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1982�1983. Bp., 1984. 411�421. Pázmány politikai gondolkodásának hátterér�l HARGITTAY Emil értekezett kimerít� alapossággal: A politikai elmélet Pázmány tevékenységének hátterében. In: Pázmány Péter emlékezete. Szerk.: LUKÁCS László, SZABÓ Ferenc. Róma, 1987, IHSI. 405� 448.; ugyanez, In: U� : Filológia, eszmetörténet és retorika Pázmány Péter életművében. Bp., 2009, Universitas Kiadó. (Historia Litteraria, 25.) 113�151.; lásd még: R. VÁRKONYI Ágnes: Erdély és a törökkérdés Pázmány politikájában. In: U� : Europica varietas – Hungaria varietas. Tanulmányok. Bp., 1994, Akadémiai Kiadó. 37�61. 1164 Szabó Péter tanulmányából éppen ez a szerintem alapvet� szempont hiányzik. SZABÓ Péter: Pázmány Péter, I. Rákóczi György, Bethlen Péter. In: Pázmány Péter és kora. Szerk.: HARGITTAY Emil. Piliscsaba, 2001, PPKE BTK. (Pázmány Irodalmi M�hely. Tanulmányok.) 92�101.; U� : A nemzetközi kapcsolatok és a Bethlenek 1636. évi restaurációs kísérlete Erdélyben. In: U� : Jelkép, rítus, udvari kultúra. Reprezentáció és politikai tekintély a kora újkori Magyarországon. Bp., 2008, L�Harmattan. (TDI Könyvek, 7.) 238�248. Anélkül, hogy a kérdést itt részletezném: Bethlen István, aki Rákóczit felkérte a fejedelemségre, jól értette Bethlen Gábort, ennek ellenére Rákóczi György uralkodói gyakorlata, és a rendek nyomása eltérítette a bátyja politikai örökségét�l. A kérdés klasszikusa: LUKINICH Imre: Bethlen István támadása 1636-ban. Bp., 1910, Athenaeum. Bethlen Gábor 1627 utáni politikai nézeteit helyesen írja le a velencei követ, aki Londonból tudósította a Segnioriát Bornemisza Ferenc és Cseffei László tárgyalásairól. Vö.: KRUPPA Tamás�MONOK István: Bornemisza Ferenc és Cseffei László követjárása az európai udvarokban a pozsonyi békekötés után (1627–1628). Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények, 2009. 7�14. 1165 Vö.: R. VÁRKONYI Ágnes: Comenius és a vesztfáliai béke Európája. In: U� : Europica varietas – Hungaria varietas. Tanulmányok. Bp., 1994, Akadémiai Kiadó. 62�75. 1166 HARGITTAY Emil: Gloria, fama, literatura. Az uralkodói eszmény a régi magyarországi fejedelmi tükrökben. Bp., 2011, Universitas Kiadó. (Historia Litteraria, 10.) 1167 Beszédes Heltai János könyvének a mutatója, hiszen jól látható, hogy milyen szerepet játszott a két Rákóczi György a hazai kiadványtermés létrejöttében: HELTAI János: Műfajok és művek a XVII. század magyarországi könyvkiadásában (1601–1655). Bp., 2008, Universitas Kiadó, OSZK. (Res libraria, II.); az iskolai mecenatúrájukra vonatkozóan csak két tanulmány-sort említek: HEREPEI János: I. Rákóczi György és művelődési törekvései. In: Polgári irodalmi és kulturális törekvések a század első felében. HEREPEI János cikkei. Szerk.: KESER� Bálint. Szeged, 1965, JATE. (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 1.) 507�582.; U� : A váradi kollégium és a Rákócziak. In: Apáczai és kortársai. HEREPEI János cikkei. Szerk.: KESER� Bálint. Szeged, 1966, JATE. (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 2.) 5�163. 232

dc_77_10 anyag � a hazai termést nem számítva � nem a legfrissebb, de valamennyi vallásirányzat jelent�sebb m�vei megtalálhatók voltak a polcokon. A katolikus szerz�k jelenléte, tudva, hogy a fejedelmi család mennyire elkötelezett református volt, külön is említésre méltó. Származhatnak ezek a könyvek a katolikus ág, Rákóczi Pál könyvtárából is. A filozófiai könyvanyag sokszín�sége származhat abból, hogy több magánkönyvtár in corpore került a gy�jteménybe, de utalhat Johann Heinrich Bisterfeld vagy Johannes Amos Comenius könyvvásárlásra vonatkozó tanácsainak megfogadására is. A könyvtár filozófiai részének interpretációjában a szakirodalom sejtetni enged olyan véleményt is, hogy Rákóczi Zsigmond személye, politikai szerepvállalása kapcsán a �panszofikus tudomány, a chiliasztikus vallási eszme és a politikai egység eszméje� kapcsolódott össze. 1168 Nem vitatható, hogy Comenius munkássága kapcsán ez a gondolat felvethet�, de az ifjú Zsigmondra való vetítése nagy körültekintést igényel. 1169 Mindenesetre a könyvtár jelenleg ismert anyaga filozófiai oldalról nem teszi indokolttá e felvetést. Jó lenne többet tudni II. Rákóczi György olvasmányairól, de a patrónusi tevékenységér�l tanúskodó könyvajánlásokon kívül nem maradtak fenn közvetlen források. Politikai gondolkodásáról többen írtak, ám historiográfiai irodalmunk a szerencsétlenül végz�dött lengyelországi kaland miatt megbélyegezte �t. Péter Katalin már 1985-ben figyelmeztetett arra, hogy a hadjárat megindításakor kevés uralkodó lett volna, aki az � helyében nem ezt teszi. 1170 A legutóbbi id�ben jelentek meg személyiségét elemz� írások, udvari, illetve politikai döntéshozó környezetét mutatják be, olvasmányairól azonban hallgatnak a források és a feldolgozások. 1171 A Rákóczi fiúkat azonban közösen nevelték, a pataki könyvtár mindkett�jük rendelkezésére állt. Az atyai instrukciók mindkett�jükhöz szóltak. 1172 Összegezve elmondható, hogy a sárospataki Rákóczi-könyvtár a XVII. század közepén az udvari könyvtárak hagyományosnak mondható feladatait látta el. Genezise és a könyvtár használata is szorosan I. Rákóczi György m�vel�désszervez� koncepciójához és gyakorlatához köt�dött. Egyesítése a kollégiumi könyvtárral a korszak talán legmodernebb 1168 SZ� NYI György Endre: Titkos tudományok és babonák. Bp., 1978, Magvet� Kiadó. (Gyorsuló id�) 134.; PÉTER Katalin: A magyar romlásnak századában. Bp., 1985, Gondolat Kiadó. 66�82. 1169 Vö.: PÉTER Katalin: Der rosenkreuzerische Patriotismus. Die Verbreitung der Ideen der Rosenkreuzer in Mittel- und Osteuropa. In: Das Ende der Renaissance: Europäische Kultur um 1600. Hrsg. von August BUCK, Tibor KLANICZAY. Wiesbaden, 1987, Harrassowitz. (Wolfenbütteler Anhandlungen zur Renassanceforschung. Bd. 6.) 125�133. 1170 PÉTER Katalin: A magyar romlásnak századában. Bp., 1985, Gondolat Kiadó. 128�133. 1171 Vö.: Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk.: KÁRMÁN Gábor, SZABÓ András Péter. Bp., 2009, L�Harmattan, Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület. 1172 Ennek latin kiadása RMNy 1722 (1638); magyarul: RMNy 1827 (1640); Vö.: SZILÁGYI Sándor: Rajzok és tanulmányok. I. kötet. Pest, 1875. 199�210. 233

<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />

anyag � a hazai termést nem számítva � nem a legfrissebb, de valamennyi vallásirányzat<br />

jelent�sebb m�vei megtalálhatók voltak a polcokon. A katolikus szerz�k jelenléte, tudva,<br />

hogy a fejedelmi család mennyire elkötelezett református volt, külön is említésre méltó.<br />

Származhatnak ezek a könyvek a katolikus ág, Rákóczi Pál könyvtárából is.<br />

A filozófiai könyvanyag sokszín�sége származhat abból, hogy több magánkönyvtár in<br />

corpore került a gy�jteménybe, de utalhat Johann Heinrich Bisterfeld vagy Johannes Amos<br />

Comenius könyvvásárlásra vonatkozó tanácsainak megfogadására is. A könyvtár filozófiai<br />

részének interpretációjában a szakirodalom sejtetni enged olyan véleményt is, hogy Rákóczi<br />

Zsigmond személye, politikai szerepvállalása kapcsán a �panszofikus tudomány, a<br />

chiliasztikus vallási eszme és a politikai egység eszméje� kapcsolódott össze. 1168 Nem<br />

vitatható, hogy Comenius munkássága kapcsán ez a gondolat felvethet�, de az ifjú<br />

Zsigmondra való vetítése nagy körültekintést igényel. 1169 Mindenesetre a könyvtár jelenleg<br />

ismert anyaga filozófiai oldalról nem teszi indokolttá e felvetést.<br />

Jó lenne többet tudni II. Rákóczi György olvasmányairól, de a patrónusi tevékenységér�l<br />

tanúskodó könyvajánlásokon kívül nem maradtak fenn közvetlen források. Politikai<br />

gondolkodásáról többen írtak, ám historiográfiai irodalmunk a szerencsétlenül végz�dött<br />

lengyelországi kaland miatt megbélyegezte �t. Péter Katalin már 1985-ben figyelmeztetett<br />

arra, hogy a hadjárat megindításakor kevés uralkodó lett volna, aki az � helyében nem ezt<br />

teszi. 1170 A legutóbbi id�ben jelentek meg személyiségét elemz� írások, udvari, illetve<br />

politikai döntéshozó környezetét mutatják be, olvasmányairól azonban hallgatnak a források<br />

és a feldolgozások. 1171 A Rákóczi fiúkat azonban közösen nevelték, a pataki könyvtár<br />

mindkett�jük rendelkezésére állt. Az atyai instrukciók mindkett�jükhöz szóltak. 1172<br />

Összegezve elmondható, hogy a sárospataki Rákóczi-könyvtár a XVII. század közepén az<br />

udvari könyvtárak hagyományosnak mondható feladatait látta el. Genezise és a könyvtár<br />

használata is szorosan I. Rákóczi György m�vel�désszervez� koncepciójához és<br />

gyakorlatához köt�dött. Egyesítése a kollégiumi könyvtárral a korszak talán legmodernebb<br />

1168 SZ� NYI György Endre: Titkos tudományok és babonák. Bp., 1978, Magvet� Kiadó. (Gyorsuló id�) 134.;<br />

PÉTER Katalin: A magyar romlásnak századában. Bp., 1985, Gondolat Kiadó. 66�82.<br />

1169 Vö.: PÉTER Katalin: Der rosenkreuzerische Patriotismus. Die Verbreitung der Ideen der Rosenkreuzer in<br />

Mittel- und Osteuropa. In: Das Ende der Renaissance: Europäische Kultur um 1600. Hrsg. von August<br />

BUCK, Tibor KLANICZAY. Wiesbaden, 1987, Harrassowitz. (Wolfenbütteler Anhandlungen zur<br />

Renassanceforschung. Bd. 6.) 125�133.<br />

1170 PÉTER Katalin: A magyar romlásnak századában. Bp., 1985, Gondolat Kiadó. 128�133.<br />

1171 Vö.: Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk.: KÁRMÁN Gábor, SZABÓ András<br />

Péter. Bp., 2009, L�Harmattan, Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület.<br />

1172 Ennek latin kiadása RMNy 1722 (1638); magyarul: RMNy 1827 (1640); Vö.: SZILÁGYI Sándor: Rajzok és<br />

tanulmányok. I. kötet. Pest, 1875. 199�2<strong>10</strong>.<br />

233

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!