dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
tehát, hogy csak 1644-ben kapcsolódott be a harmincéves háború eseményeibe, még az 1636- os, Bethlen István-féle támadás után is kiváró politikát folytatott. 1164 Azt hiszem, hogy I. Rákóczi György (és Johann Heinrich Bisterfeld, valamint Johannes Amos Comenius) sikere az, hogy a vesztfáliai béke Erdély számára eredményesnek mondható, a Török Birodalom részét képezte ugyan, de egy nemzetközi szerz�désben az önálló pontban való szereplést vívta ki magának. 1165 Ehhez a politikához a könyvjegyzék-töredékben csak elszórtan látszó politikaelméleti m�vekb�l szerezhet� ismereteken túl is tájékozódnia kellett a fejdelemnek. Sokat mond Hargittay Emil azzal a fejezetcímmel, amelyet I. Rákóczi György Fejedelmi parainesis (1637) cím� munkája elemzésekor adott: �A középkori uralkodói eszmény a 17. században�. 1166 A cím persze valamelyest dehonesztáló, de a tanulmány végén pontosan utal a szerz� a fejedelem keresztény újsztoikus tájékozódására, és ez a gondolatkör éppen akkor még korszer�nek is mondható. dc_77_10 A többször említett kulturális politikával összhangban áll, hogy a Rákóczi-könyvtár az egyik leggazdagabb hungaricum-gy�jtemény, amelyet a korból ismerünk. 1167 A magyarországi és erdélyi kiadványok nagy számban szerepelnek az összeírásban. A teológiai Gábor korában. Századok, 115(1981) 726�748.; HELTAI János: Bethlen Péter és Pázmány. In: Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1982�1983. Bp., 1984. 411�421. Pázmány politikai gondolkodásának hátterér�l HARGITTAY Emil értekezett kimerít� alapossággal: A politikai elmélet Pázmány tevékenységének hátterében. In: Pázmány Péter emlékezete. Szerk.: LUKÁCS László, SZABÓ Ferenc. Róma, 1987, IHSI. 405� 448.; ugyanez, In: U� : Filológia, eszmetörténet és retorika Pázmány Péter életművében. Bp., 2009, Universitas Kiadó. (Historia Litteraria, 25.) 113�151.; lásd még: R. VÁRKONYI Ágnes: Erdély és a törökkérdés Pázmány politikájában. In: U� : Europica varietas – Hungaria varietas. Tanulmányok. Bp., 1994, Akadémiai Kiadó. 37�61. 1164 Szabó Péter tanulmányából éppen ez a szerintem alapvet� szempont hiányzik. SZABÓ Péter: Pázmány Péter, I. Rákóczi György, Bethlen Péter. In: Pázmány Péter és kora. Szerk.: HARGITTAY Emil. Piliscsaba, 2001, PPKE BTK. (Pázmány Irodalmi M�hely. Tanulmányok.) 92�101.; U� : A nemzetközi kapcsolatok és a Bethlenek 1636. évi restaurációs kísérlete Erdélyben. In: U� : Jelkép, rítus, udvari kultúra. Reprezentáció és politikai tekintély a kora újkori Magyarországon. Bp., 2008, L�Harmattan. (TDI Könyvek, 7.) 238�248. Anélkül, hogy a kérdést itt részletezném: Bethlen István, aki Rákóczit felkérte a fejedelemségre, jól értette Bethlen Gábort, ennek ellenére Rákóczi György uralkodói gyakorlata, és a rendek nyomása eltérítette a bátyja politikai örökségét�l. A kérdés klasszikusa: LUKINICH Imre: Bethlen István támadása 1636-ban. Bp., 1910, Athenaeum. Bethlen Gábor 1627 utáni politikai nézeteit helyesen írja le a velencei követ, aki Londonból tudósította a Segnioriát Bornemisza Ferenc és Cseffei László tárgyalásairól. Vö.: KRUPPA Tamás�MONOK István: Bornemisza Ferenc és Cseffei László követjárása az európai udvarokban a pozsonyi békekötés után (1627–1628). Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények, 2009. 7�14. 1165 Vö.: R. VÁRKONYI Ágnes: Comenius és a vesztfáliai béke Európája. In: U� : Europica varietas – Hungaria varietas. Tanulmányok. Bp., 1994, Akadémiai Kiadó. 62�75. 1166 HARGITTAY Emil: Gloria, fama, literatura. Az uralkodói eszmény a régi magyarországi fejedelmi tükrökben. Bp., 2011, Universitas Kiadó. (Historia Litteraria, 10.) 1167 Beszédes Heltai János könyvének a mutatója, hiszen jól látható, hogy milyen szerepet játszott a két Rákóczi György a hazai kiadványtermés létrejöttében: HELTAI János: Műfajok és művek a XVII. század magyarországi könyvkiadásában (1601–1655). Bp., 2008, Universitas Kiadó, OSZK. (Res libraria, II.); az iskolai mecenatúrájukra vonatkozóan csak két tanulmány-sort említek: HEREPEI János: I. Rákóczi György és művelődési törekvései. In: Polgári irodalmi és kulturális törekvések a század első felében. HEREPEI János cikkei. Szerk.: KESER� Bálint. Szeged, 1965, JATE. (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 1.) 507�582.; U� : A váradi kollégium és a Rákócziak. In: Apáczai és kortársai. HEREPEI János cikkei. Szerk.: KESER� Bálint. Szeged, 1966, JATE. (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 2.) 5�163. 232
dc_77_10 anyag � a hazai termést nem számítva � nem a legfrissebb, de valamennyi vallásirányzat jelent�sebb m�vei megtalálhatók voltak a polcokon. A katolikus szerz�k jelenléte, tudva, hogy a fejedelmi család mennyire elkötelezett református volt, külön is említésre méltó. Származhatnak ezek a könyvek a katolikus ág, Rákóczi Pál könyvtárából is. A filozófiai könyvanyag sokszín�sége származhat abból, hogy több magánkönyvtár in corpore került a gy�jteménybe, de utalhat Johann Heinrich Bisterfeld vagy Johannes Amos Comenius könyvvásárlásra vonatkozó tanácsainak megfogadására is. A könyvtár filozófiai részének interpretációjában a szakirodalom sejtetni enged olyan véleményt is, hogy Rákóczi Zsigmond személye, politikai szerepvállalása kapcsán a �panszofikus tudomány, a chiliasztikus vallási eszme és a politikai egység eszméje� kapcsolódott össze. 1168 Nem vitatható, hogy Comenius munkássága kapcsán ez a gondolat felvethet�, de az ifjú Zsigmondra való vetítése nagy körültekintést igényel. 1169 Mindenesetre a könyvtár jelenleg ismert anyaga filozófiai oldalról nem teszi indokolttá e felvetést. Jó lenne többet tudni II. Rákóczi György olvasmányairól, de a patrónusi tevékenységér�l tanúskodó könyvajánlásokon kívül nem maradtak fenn közvetlen források. Politikai gondolkodásáról többen írtak, ám historiográfiai irodalmunk a szerencsétlenül végz�dött lengyelországi kaland miatt megbélyegezte �t. Péter Katalin már 1985-ben figyelmeztetett arra, hogy a hadjárat megindításakor kevés uralkodó lett volna, aki az � helyében nem ezt teszi. 1170 A legutóbbi id�ben jelentek meg személyiségét elemz� írások, udvari, illetve politikai döntéshozó környezetét mutatják be, olvasmányairól azonban hallgatnak a források és a feldolgozások. 1171 A Rákóczi fiúkat azonban közösen nevelték, a pataki könyvtár mindkett�jük rendelkezésére állt. Az atyai instrukciók mindkett�jükhöz szóltak. 1172 Összegezve elmondható, hogy a sárospataki Rákóczi-könyvtár a XVII. század közepén az udvari könyvtárak hagyományosnak mondható feladatait látta el. Genezise és a könyvtár használata is szorosan I. Rákóczi György m�vel�désszervez� koncepciójához és gyakorlatához köt�dött. Egyesítése a kollégiumi könyvtárral a korszak talán legmodernebb 1168 SZ� NYI György Endre: Titkos tudományok és babonák. Bp., 1978, Magvet� Kiadó. (Gyorsuló id�) 134.; PÉTER Katalin: A magyar romlásnak századában. Bp., 1985, Gondolat Kiadó. 66�82. 1169 Vö.: PÉTER Katalin: Der rosenkreuzerische Patriotismus. Die Verbreitung der Ideen der Rosenkreuzer in Mittel- und Osteuropa. In: Das Ende der Renaissance: Europäische Kultur um 1600. Hrsg. von August BUCK, Tibor KLANICZAY. Wiesbaden, 1987, Harrassowitz. (Wolfenbütteler Anhandlungen zur Renassanceforschung. Bd. 6.) 125�133. 1170 PÉTER Katalin: A magyar romlásnak századában. Bp., 1985, Gondolat Kiadó. 128�133. 1171 Vö.: Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk.: KÁRMÁN Gábor, SZABÓ András Péter. Bp., 2009, L�Harmattan, Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület. 1172 Ennek latin kiadása RMNy 1722 (1638); magyarul: RMNy 1827 (1640); Vö.: SZILÁGYI Sándor: Rajzok és tanulmányok. I. kötet. Pest, 1875. 199�210. 233
- Page 181 and 182: Láni, Elias Splenius, Johannes Gra
- Page 183 and 184: István (1635�1699) szepesvári k
- Page 185 and 186: antológiája a VIII. századi arab
- Page 187 and 188: dc_77_10 Lauterbach morálfilozófi
- Page 189 and 190: septem. 987 Miután Révay Péter k
- Page 191 and 192: a római jogban, vagyis ezt elvileg
- Page 193 and 194: A leuveni professzor De regni regis
- Page 195 and 196: Révayakéba Szklabinyára. De az i
- Page 197 and 198: kapcsolatban is, mint a dán Niels
- Page 199 and 200: dc_77_10 Márton egy Trencsénben k
- Page 201 and 202: jegyzeteit is inventálták, több
- Page 203 and 204: dc_77_10 szerepel a karancsberényi
- Page 205 and 206: és �egy régi� világtörténe
- Page 207 and 208: Wilhelm Nakatenus Coeleste Palmetum
- Page 209 and 210: polcán, és Jules Mazarin hallatla
- Page 211 and 212: 1598), Imre (1539 k.�1599) és Fe
- Page 213 and 214: Forgách Imre, a trencséni birtoko
- Page 215 and 216: Forgách Ádám 1681-ben meghalt,
- Page 217 and 218: els� hiányzik. Az összeíró ez
- Page 219 and 220: lehet, az Orbis Politicus Georg Hor
- Page 221 and 222: Zsigmondnak 1607. augusztus 15-én
- Page 223 and 224: dc_77_10 könyv azonban már a XV.
- Page 225 and 226: (constantia) nélkül ezeket a csap
- Page 227 and 228: dc_77_10 traktátusa 1146 � Gda
- Page 229 and 230: dc_77_10 Wittenberg szakított a to
- Page 231: kötetet regisztrált Visegrádi J
- Page 235 and 236: dc_77_10 gondolok arra, hogy a szá
- Page 237 and 238: dc_77_10 usus schedae menstruae cí
- Page 239 and 240: m�ve is megvolt németül, hiszen
- Page 241 and 242: század fordulójának európai pol
- Page 243 and 244: hogy a politikáról való gondolko
- Page 245 and 246: Ezek magyar historikusok (Bonfini,
- Page 247 and 248: Daldianus, 1226 vagy Anna Maria van
- Page 249 and 250: históriája, 1236 Gottfried Hegeni
- Page 251 and 252: A Thököly család könyvei Jólle
- Page 253 and 254: árkus papirosra, Szamosközy Rerum
- Page 255 and 256: ánézésre örülhetnénk, mert t
- Page 257 and 258: Kempis-fordítása is, a magyar nye
- Page 259 and 260: dc_77_10 korszer�ségben nem éri
- Page 261 and 262: m�vel�dési élet számára, am
- Page 263 and 264: intenzívebbé tették a kultúra i
- Page 265 and 266: számosan a kis-, és középnemess
- Page 267 and 268: dc_77_10 BALÁZS Mihály�MONOK Is
- Page 269 and 270: dc_77_10 Bethlenfalvi gróf Thurzó
- Page 271 and 272: dc_77_10 Bücherkataloge als buchge
- Page 273 and 274: dc_77_10 DOMOKOS György�HAUSNER
- Page 275 and 276: dc_77_10 FARKAS Gábor: A nagyszomb
- Page 277 and 278: dc_77_10 GALAVICS Géza: Die frühe
- Page 279 and 280: dc_77_10 HELTAI János: Bethlen Pé
- Page 281 and 282: dc_77_10 JAKÓ Zsigmond: A székely
tehát, hogy csak 1644-ben kapcsolódott be a harmincéves háború eseményeibe, még az 1636-<br />
os, Bethlen István-féle támadás után is kiváró politikát folytatott. 1164 Azt hiszem, hogy I.<br />
Rákóczi György (és Johann Heinrich Bisterfeld, valamint Johannes Amos Comenius) sikere<br />
az, hogy a vesztfáliai béke Erdély számára eredményesnek mondható, a Török Birodalom<br />
részét képezte ugyan, de egy nemzetközi szerz�désben az önálló pontban való szereplést vívta<br />
ki magának. 1165 Ehhez a politikához a könyvjegyzék-töredékben csak elszórtan látszó<br />
politikaelméleti m�vekb�l szerezhet� ismereteken túl is tájékozódnia kellett a fejdelemnek.<br />
Sokat mond Hargittay Emil azzal a fejezetcímmel, amelyet I. Rákóczi György Fejedelmi<br />
parainesis (1637) cím� munkája elemzésekor adott: �A középkori uralkodói eszmény a 17.<br />
században�. 1166 A cím persze valamelyest dehonesztáló, de a tanulmány végén pontosan utal a<br />
szerz� a fejedelem keresztény újsztoikus tájékozódására, és ez a gondolatkör éppen akkor<br />
még korszer�nek is mondható.<br />
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
A többször említett kulturális politikával összhangban áll, hogy a Rákóczi-könyvtár az<br />
egyik leggazdagabb hungaricum-gy�jtemény, amelyet a korból ismerünk. 1167 A<br />
magyarországi és erdélyi kiadványok nagy számban szerepelnek az összeírásban. A teológiai<br />
Gábor korában. Századok, 115(1981) 726�748.; HELTAI János: Bethlen Péter és Pázmány. In: Az Országos<br />
Széchényi Könyvtár évkönyve 1982�1983. Bp., 1984. 411�421. Pázmány politikai gondolkodásának<br />
hátterér�l HARGITTAY Emil értekezett kimerít� alapossággal: A politikai elmélet Pázmány tevékenységének<br />
hátterében. In: Pázmány Péter emlékezete. Szerk.: LUKÁCS László, SZABÓ Ferenc. Róma, 1987, IHSI. 405�<br />
448.; ugyanez, In: U� : Filológia, eszmetörténet és retorika Pázmány Péter életművében. Bp., 2009,<br />
Universitas Kiadó. (Historia Litteraria, 25.) 113�151.; lásd még: R. VÁRKONYI Ágnes: Erdély és a<br />
törökkérdés Pázmány politikájában. In: U� : Europica varietas – Hungaria varietas. Tanulmányok. Bp.,<br />
1994, Akadémiai Kiadó. 37�61.<br />
1164 Szabó Péter tanulmányából éppen ez a szerintem alapvet� szempont hiányzik. SZABÓ Péter: Pázmány Péter,<br />
I. Rákóczi György, Bethlen Péter. In: Pázmány Péter és kora. Szerk.: HARGITTAY Emil. Piliscsaba, 2001,<br />
PPKE BTK. (Pázmány Irodalmi M�hely. Tanulmányok.) 92�<strong>10</strong>1.; U� : A nemzetközi kapcsolatok és a<br />
Bethlenek 1636. évi restaurációs kísérlete Erdélyben. In: U� : Jelkép, rítus, udvari kultúra. Reprezentáció és<br />
politikai tekintély a kora újkori Magyarországon. Bp., 2008, L�Harmattan. (TDI Könyvek, 7.) 238�248.<br />
Anélkül, hogy a kérdést itt részletezném: Bethlen István, aki Rákóczit felkérte a fejedelemségre, jól értette<br />
Bethlen Gábort, ennek ellenére Rákóczi György uralkodói gyakorlata, és a rendek nyomása eltérítette a<br />
bátyja politikai örökségét�l. A kérdés klasszikusa: LUKINICH Imre: Bethlen István támadása 1636-ban. Bp.,<br />
19<strong>10</strong>, Athenaeum. Bethlen Gábor 1627 utáni politikai nézeteit helyesen írja le a velencei követ, aki<br />
Londonból tudósította a Segnioriát Bornemisza Ferenc és Cseffei László tárgyalásairól. Vö.: KRUPPA<br />
Tamás�MONOK István: Bornemisza Ferenc és Cseffei László követjárása az európai udvarokban a pozsonyi<br />
békekötés után (1627–1628). Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények, 2009. 7�14.<br />
1165 Vö.: R. VÁRKONYI Ágnes: Comenius és a vesztfáliai béke Európája. In: U� : Europica varietas – Hungaria<br />
varietas. Tanulmányok. Bp., 1994, Akadémiai Kiadó. 62�75.<br />
1166 HARGITTAY Emil: Gloria, fama, literatura. Az uralkodói eszmény a régi magyarországi fejedelmi tükrökben.<br />
Bp., 2011, Universitas Kiadó. (Historia Litteraria, <strong>10</strong>.)<br />
1167 Beszédes Heltai János könyvének a mutatója, hiszen jól látható, hogy milyen szerepet játszott a két Rákóczi<br />
György a hazai kiadványtermés létrejöttében: HELTAI János: Műfajok és művek a XVII. század<br />
magyarországi könyvkiadásában (1601–1655). Bp., 2008, Universitas Kiadó, OSZK. (Res libraria, II.); az<br />
iskolai mecenatúrájukra vonatkozóan csak két tanulmány-sort említek: HEREPEI János: I. Rákóczi György és<br />
művelődési törekvései. In: Polgári irodalmi és kulturális törekvések a század első felében. HEREPEI János<br />
cikkei. Szerk.: KESER� Bálint. Szeged, 1965, JATE. (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink<br />
történetéhez, 1.) 507�582.; U� : A váradi kollégium és a Rákócziak. In: Apáczai és kortársai. HEREPEI János<br />
cikkei. Szerk.: KESER� Bálint. Szeged, 1966, JATE. (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink<br />
történetéhez, 2.) 5�163.<br />
232
Change language