You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
Wittenberg szakított a toleráns, humanista elveket valló, Philipp Melanchthon-tanítványokkal,<br />
el is küldte az ilyen professzorokat, illetve ezek hallgatóit. A Wittenbergben nemkívánatos<br />
tanárok és diákok nagyrészt Heidelbergbe mentek. A heidelbergi egyetem a XVI. század 70-<br />
es éveit�l kezdve 1622-es 1151 megsz�néséig Európa egyik legérdekesebb összetétel�<br />
értelmiségi körét alakította ki maga körül. Menekült hugenották, nonkonformista nézeteket<br />
valló olaszok, angolok és hollandok, számos közép-európai nemzet fiai gy�ltek itt össze. 1152<br />
Nem csoda, hogy a teológiai irénizmus teoretikusa, a protestáns vallásbékét hirdet� David<br />
Paraeus nagyon népszer� volt és lett m�veivel, tanítványaival Magyarországon is.<br />
Az eddigiekben számba vettük a Rákóczi-család pataki könyvtára gyarapodási folyamatát<br />
dokumentáló forrásokat. Sajnos, ilyen jelleg� egyéb irat nem került el�. A könyvtárról ezen<br />
túlmen�en csupán egy töredékes katalógus tudósít, amelyet akkor állítottak össze, amikor<br />
Lorántffy Zsuzsanna halála után, végakaratának megfelel�en a könyvek a pataki református<br />
kollégium könyvtárába kerültek. 1153 A család könyvtára Rákóczi Zsigmondéként (1622�1652)<br />
került összeírásra, utalva arra, hogy az ifjú Zsigmond nagy gonddal gyarapította szülei<br />
gy�jteményét, amelynek a kortársak szemében ért� használója is volt. A könyvtár anyagához<br />
hozzászámítjuk az id�sebb fiú, II. Rákóczi György (1621�1660) erdélyi fejedelemnek és az<br />
öreg fejedelem feleségének, Lorántffy Zsuzsannának ajánlott könyveket is. 1154<br />
Miután a ma is meglév� katalógustöredék alapján az összeírás munkamenete jól<br />
rekonstruálható, továbbá számos, a katalógusban nem szerepl� könyvr�l biztosan tudjuk,<br />
hogy megvolt a Rákóczi-könyvtárban, kijelenthetjük, hogy valóban csupán töredék-forrásunk<br />
van. Az íveken lév� bet�jelzések is hiányosak (A, B, D, F, G és J nincsen), tehát az itt jelzett<br />
könyvállománynak legalább a duplája biztosan megtalálható volt Sárospatakon. A<br />
szakirodalomban különféle becslések élnek a Rákóczi-könyvtár egykori állományára nézve;<br />
mi a 2000 körüli kötetszámot tartjuk reálisnak. 1155<br />
1151 A harmincéves háború kezdetén a katolikus csapatok feldúlták a Pfalzi Választófejedelemség területét, Pfalz<br />
megsz�nt létezni. A fejedelmi központban, Heidelbergben lév� egyetem is szétzilálódott, a tanárok és a<br />
diákok jelent�s része Franekerbe települt át.<br />
1152 Vö.: TURÓCZI-TROSTLER József: Szenci Molnár Albert Heidelbergben. In: U� .: Magyar Irodalom –<br />
Világirodalom. Tanulmányok. II. kötet. Bp., 1961, Akadémiai Kiadó. <strong>10</strong>9�155.; HELTAI János: Adattár a<br />
heidelbergi egyetemen 1595–1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról. In: Az Országos<br />
Széchényi Könyvtár évkönyve 1980. Bp., 1982, OSZK. 243�346.<br />
1153 A datálatlan töredék tehát 1660 körül készült. Eredetije: Sárospatak, Református Kollégium Nagykönyvtára<br />
Kt. 1113/1. Kiadása, a könyvtár történetével: HARSÁNYI István: A sárospataki Rákóczi-könyvtár és<br />
katalógusa. Bp., 1917, Stefánia Nyomda.; KKK I. MONOK 1996. az egyes tételek azonosításával; ADATTÁR<br />
13/4. 74�93.<br />
1154 KKK I. MONOK 1996. 193�202., 205.; Vö. még: BITSKEY István: Irodalompolitika Bethlen Gábor és a két<br />
Rákóczi György udvarában. MKsz, 1980. 1�14.; TARNÓC Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a<br />
két Rákóczi György korában. Bp., 1978, Gondolat; KURTA József: Egyház és könyv. I. Rákóczi György<br />
művelődéspolitikája. Református Szemle, 2001. 1. szám, 72�76.<br />
1155 Az összeírás munkájának részletes elemzését lásd KKK I. MONOK 1996. XXII�XXIII.<br />
229
Change language