You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
nyelv� kiadásokra. Az, hogy ott volt, jól mutatja azt a tényt, hogy a bibliakiadásokat az<br />
aktuális használhatóságtól függetlenül beszerezte a család.<br />
Folytatva a könyvtár kialakulása történetét, meg kell említenünk, hogy Rákóczi György<br />
1644-ben megszerezte Regéc várát Esterházy Miklós nádortól. Az ott talált javakat Sáray<br />
János és Jármi Ferenc írta össze (1644. augusztus 22�24.), és a fejedelem jószágigazgatója,<br />
Debreceni Tamás hitelesítette az összeírást. 1148 Elképzelhet�, hogy az itt talált könyveket<br />
Patakra vitték a családi bibliotéka gazdagítására, de nem tudjuk, kié volt ez a protestáns<br />
teológiai kis téka. Regéc ugyanis 1611-ben, Mágocsy Ferenc halála után Alaghy Menyhérté<br />
(� 1630) lett, aki itt is lakott, 1630 és 1633 között pedig özvegye, Erd�dy Anna vitte itt<br />
udvartatását. Ekkor kapta meg Esterházy Miklós a várat és uradalmat. 1149 A könyvanyag<br />
protestáns jelleg�, f�leg kálvinista szerz�k teológiai munkái. Tulajdonosként szóba jöhetnek a<br />
Mágocsyak, azonban az egyik könyv, Johannes Scharpius Symphonia prophetarum et<br />
apostolorumja el�ször 1625-ben jelent meg Genfben, vagyis a buzgó katolikus Alaghy<br />
Menyhért idején. Johannes Polyander anti-szociniánus írása pedig 1640-ben Leidenben. Sós<br />
István kiváló tanulmányában 1150 összeszedte a vár személyzetének adatait, ám egy<br />
tulajdonosváltáskor miért írnák össze a személyzet tulajdonát? A könyvanyag a XVII. század<br />
els� felében kezd� alapkönyvtár egy iskolázott, nagyon m�velt kálvinista értelmiséginek.<br />
Latin�görög grammatika, Nicolaus Clenardus görög nyelvi magyarázata mellett egy latin�<br />
görög Újtestamentum, és <strong>10</strong> protestáns biblia-magyarázat, vagy teológiai munka. Kötetünk<br />
Esterházy-fejezetében már elemeztük a problémát, itt csak megismételjük, hogy Szluha<br />
Mátyás udvarbíró (1639) a valószín�bb tulajdonos, hiszen az 1621 és 1633 közötti udvarbíró,<br />
Aszalay Miklós elhagyta a környéket, 1633-ban Grácba ment tanulni, majd nádori titkár lett.<br />
Nem tudjuk tehát, hogy ezek a könyvek bekerültek-e Patakra, de ott ugyanezen szerz�k<br />
említett m�vei megvoltak. Nem csoda, hiszen egyik sem ritkaság. David Paraeus személye<br />
nagyon ismert volt a XVI�XVII. század fordulójának Magyarországán. A XVI. század végén<br />
ugyanis az addig a magyarországi származású peregrinus diákok el�tt nagyon népszer�<br />
1148<br />
Vö.: MAKKAI László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai 1631–1644. Bp., 1958. 28.; KKK I.<br />
MONOK 1996. 218�221.<br />
1149<br />
A vár története részleteiben ismert, itt csak MELEGH Szabolcs összefoglaló írására hivatkozok: A regéci vár<br />
birtoklástörténete. In: A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara tudományos diákköri közleményei. 1.<br />
kötet. 1999�2000. évi dolgozatok. Szerk.: FAZEKAS Csaba. Miskolc, 2003, ME Kiadó. 129�144.<br />
1150<br />
SÓS István: Tisztviselők és életkörülmények a regéci várban, a 17. század első felében. Múlt-kor, 2005.<br />
november 25. [20<strong>10</strong>. szeptember 9.]<br />
<br />
Nem valószín�, hogy ugyanarról a Szluha Mátyásról lenne szó, akit 1623�25-ben Nádasdy Pál csejtei udvarában<br />
találunk. Vö.: BENDA Borbála: Egy uradalmi központ egy korabeli étrend tükrében. Csejte, 1623. november<br />
1.–1625. augusztus 31. Aetas, 23(2008) 4. szám, 24�46. (itt: 31.)<br />
228
Change language