dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
tudósította a fejedelmet, hogy egy Szántai nev� peregrinus diák Bázelbe törekedvén, útközben meghalt. Kérte Rákóczit, hogy rendelkezzen az elhunyt könyvei fel�l. 1139 Nem tudjuk, hogy végül is megvette-e a hagyatékot. További fontos beszerzési forrást jelentettek azok a tudós-, lelkész- vagy diákkönyvtárak és hagyatékok, amelyeket a fejedelem megvásárolt az elhunytak hozzátartozóitól, vagy éppen a pénzre szoruló tulajdonostól. 1627-ben a nagysárosi plébánostól vett egy kötetet, 1140 1629- ben pedig megvásárolta Samuel Rochotius menekült morvaországi prédikátor könyveit. 1141 A fejedelem törekvése, hogy megvásárolja a Bibliotheca Corvina maradványait a törökökt�l, nem vezetett sikerre. 1142 A vásárlásokon kívül a szerz�kt�l kapott ajándékok is gyarapították a könyvgy�jteményt. 1143 dc_77_10 A család könyvtárát Patakon az 1630-as években Tolnai István, a város els� papja kezelte. Rendezte � sajnos ez a katalógus (ha volt is) nem maradt ránk �, illetve a megvételre felajánlott könyveket hasonlította össze a már meglév� anyaggal, így adott tanácsot a fejedelemnek. Rákóczi is neki küldte a megszerzett új könyveket, ahogy az 1634. október 31- én, Szászsebesr�l keltezett, Tolnainak írott leveléb�l is kiderül: Im egynehány könyvet küldtünk ki, kiket kegyelmed meglátogatván tegyen az többihez. 1144 Rákóczi György következ�, nagyobb könyvvásárlására 1638-ban került sor. Csanaki Máté (1594�1636) hosszú európai tanulmányi körútja után hazatért és a fejedelem szolgálatába szeg�dött. 1145 Humán végzettsége mellett orvosi tanulmányai is igazoltak, oklevele fennmaradt Padovában. Hazatérése közben könyveinek egy része � köztük az általa kiadott, a Bartholomaeus Keckermann logikáját támadó Jacobus Martinius ellen írt 1139 SZILÁGYI Sándor: I. Rákóczi György levelezése Tolnai István pappal. Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, 1875. 749.; KKK I. MONOK 1996. XVII.; Szántairól azóta sem tudunk többet, vö.: HEGYI Ádám: Magyarországi diákok svájci egyetemeken és akadémiákon 1526–1788 (1798). Bp., 2003, ELTE EK. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 6.) 1140 KKK I. MONOK 1996. 94. Nr. 278. 1141 Ez utóbbiak közül több ma is megtalálható a sárospataki könyvtárban és Debrecenben a Református Nagykönyvtárban. Vö. KKK I. MONOK 1996. 306, 426, 665, 669, 670, 672, 674, 675. tételek. 1142 A több helyen megjelent adatok összefoglalását lásd: HARSÁNYI István: A sárospataki Rákóczi-könyvtár és katalógusa. Bp. 1917. 6�7., és KKK I. MONOK 1996. XVII�XVIII. 14. jegyzet 1143 Vö.: KKK I. MONOK 1996. Nr. 78. (Damian Pajeczki), Nr. 543. (Szenci Molnár Albert), Nr. 673. (Prágai András) 1144 A levelet kiadta SZILÁGYI Sándor: I. Rákóczi György levelezése Tolnai István pappal. Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, 1875. 776. hasáb, majd Lorántffy Zsuzsannáról szóló monográfiája jegyzeteiben: SZILÁGYI Sándor: Lorántffy Zsuzsánna. Bp., 1872. 14. Lásd még KKK I. MONOK 1996. 3�6.; A szakirodalom még adós annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy honnan, kit�l vette Rákóczi éppen Szászsebesen ezeket a könyveket. 1145 HEREPEI János: Csanaki Mant. Máté. In: Polgári irodalmi és kulturális törekvések a század első felében. Herepei János cikkei. Szerk.: KESER� Bálint. Bp.�Szeged, 1965. (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, I.) 277�181.; MONOK István: Csanaki Máté könyvjegyzéke. MKsz, 1983. 256� 262.; KKK I. MONOK 1996. 7�29. 226
dc_77_10 traktátusa 1146 � Gda�skban maradt. Az ifjú orvos hazatérte után nem sokkal elhunyván, özvegye eladta a könyveket, amelyeket Rákóczi meg is vett, fizetve a hazaszállítás költségeit is. A könyveket Patakra szállították, ahol Tolnai István különválasztotta azokat, amelyek már megvoltak a családi könyvtárban. Ezeket Rákóczi Gyulafehérvárra, a fejedelmi gy�jteménybe kérette. Sajnos csak ezeknek az összeírását ismerjük. Miután a Sárospatakon meglév� kötetek duplumairól (103 tétel) készült a jegyzék, így egyben annak részbeni katalógusa is. Ez a kis gy�jtemény a hagyományos és közismert szerz�k munkái mellett több érdekességet is tartogat. Origenes, Ambrosius, Gregorius Magnus pápa biblia-kommentárjai a katolikus egyház kanonizált szövegei voltak, és emellett a protestáns teológusok számára is nagytekintély�, gyakran idézett munkák maradtak. Elterjedtségük f�ként annak köszönhet�, hogy a korai nyomdászok, f�ként Johann Amerbach Bázelben, majd az ugyancsak bázeli Johann Froben teljes sorozatokat adtak ki ezen egyházatyák m�veib�l. Frobennek Rotterdami Erasmus volt a f�szerkeszt� munkatársa, aki a korszak legkiválóbb biblia-filológusait kérte fel egy-egy egyházatya kommentárjainak sajtó alá rendezésére. Nem kevéssé a két nyomdásznak � és az általuk ösztönzött más m�helyeknek � köszönhet�en vált Bázel a XVI. századi tudományos könyvkiadás fellegvárává, amellyel igazán csak Párizs vette fel a versenyt. Ha valamely antik szerz�, ókori, vagy középkor egyházatya m�ve megjelent Bázelben, néhány éven belül elkészült a párizsi konkurens kiadás is. Nicolaus de Lyra m�vei pedig gyakorlatilag minden fontos könyvkiadási centrumban megjelentek. 1147 A XVI�XVII. század fordulója magyar zsoltárfordításainak és énekelt változatainak fontos forrásai voltak Ambrosius Lobwasser és Georgius Buchananus kiadásai, illetve parafrázisai. Szenci Molnár Albert és a magyarországi református énekeskönyvek forrásai között ezek a m�vek kiemelt helyen említhet�k, nem csoda, hogy a f�úri udvari könyvtárakban is rendre megtalálhatók voltak. Nem Csanaki könyvtárával kerültek a Rákóczi-gy�jteménybe az els� bibliai szöveggy�jtemények, fontos azonban Thomas Hybernicus antwerpeni kiadása, mert az egyik legelterjedtebb, és kiváló szövegfilológiai teljesítményt mutató edíció. A genfi francia Ószövetség-kivonat (Petrus Robertus Olivetanus) jelenléte pedig Sárospatakon inkább kuriózumként értelmezhet�, nem tudunk ugyanis arról, hogy komoly igény lett volna az ilyen 1146 RMK III. 1387: CSANAKI Máté: Controversiae partim logicae et philosophicae, partim etiam theologicae. Quas per universam Keckermanni logicam auctori movit Iocobus Martinius � . Leiden, 1625, Johannes Cornelius Wourdanus 1147 Vö.: Henri-Jean MARTIN�Lucien FEBVRE: A könyv születése. A nyomtatott könyv és története a XV–XVIII. században. Bp., 2006, Osiris Kiadó. 186. (térkép) 227
- Page 175 and 176: aranyból alapítványt hozott lét
- Page 177 and 178: dc_77_10 magyar Aegidius Hunnius-fo
- Page 179 and 180: dc_77_10 hitvallásúak (Philippe d
- Page 181 and 182: Láni, Elias Splenius, Johannes Gra
- Page 183 and 184: István (1635�1699) szepesvári k
- Page 185 and 186: antológiája a VIII. századi arab
- Page 187 and 188: dc_77_10 Lauterbach morálfilozófi
- Page 189 and 190: septem. 987 Miután Révay Péter k
- Page 191 and 192: a római jogban, vagyis ezt elvileg
- Page 193 and 194: A leuveni professzor De regni regis
- Page 195 and 196: Révayakéba Szklabinyára. De az i
- Page 197 and 198: kapcsolatban is, mint a dán Niels
- Page 199 and 200: dc_77_10 Márton egy Trencsénben k
- Page 201 and 202: jegyzeteit is inventálták, több
- Page 203 and 204: dc_77_10 szerepel a karancsberényi
- Page 205 and 206: és �egy régi� világtörténe
- Page 207 and 208: Wilhelm Nakatenus Coeleste Palmetum
- Page 209 and 210: polcán, és Jules Mazarin hallatla
- Page 211 and 212: 1598), Imre (1539 k.�1599) és Fe
- Page 213 and 214: Forgách Imre, a trencséni birtoko
- Page 215 and 216: Forgách Ádám 1681-ben meghalt,
- Page 217 and 218: els� hiányzik. Az összeíró ez
- Page 219 and 220: lehet, az Orbis Politicus Georg Hor
- Page 221 and 222: Zsigmondnak 1607. augusztus 15-én
- Page 223 and 224: dc_77_10 könyv azonban már a XV.
- Page 225: (constantia) nélkül ezeket a csap
- Page 229 and 230: dc_77_10 Wittenberg szakított a to
- Page 231 and 232: kötetet regisztrált Visegrádi J
- Page 233 and 234: dc_77_10 anyag � a hazai termést
- Page 235 and 236: dc_77_10 gondolok arra, hogy a szá
- Page 237 and 238: dc_77_10 usus schedae menstruae cí
- Page 239 and 240: m�ve is megvolt németül, hiszen
- Page 241 and 242: század fordulójának európai pol
- Page 243 and 244: hogy a politikáról való gondolko
- Page 245 and 246: Ezek magyar historikusok (Bonfini,
- Page 247 and 248: Daldianus, 1226 vagy Anna Maria van
- Page 249 and 250: históriája, 1236 Gottfried Hegeni
- Page 251 and 252: A Thököly család könyvei Jólle
- Page 253 and 254: árkus papirosra, Szamosközy Rerum
- Page 255 and 256: ánézésre örülhetnénk, mert t
- Page 257 and 258: Kempis-fordítása is, a magyar nye
- Page 259 and 260: dc_77_10 korszer�ségben nem éri
- Page 261 and 262: m�vel�dési élet számára, am
- Page 263 and 264: intenzívebbé tették a kultúra i
- Page 265 and 266: számosan a kis-, és középnemess
- Page 267 and 268: dc_77_10 BALÁZS Mihály�MONOK Is
- Page 269 and 270: dc_77_10 Bethlenfalvi gróf Thurzó
- Page 271 and 272: dc_77_10 Bücherkataloge als buchge
- Page 273 and 274: dc_77_10 DOMOKOS György�HAUSNER
- Page 275 and 276: dc_77_10 FARKAS Gábor: A nagyszomb
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
traktátusa 1146 � Gda�skban maradt. Az ifjú orvos hazatérte után nem sokkal elhunyván,<br />
özvegye eladta a könyveket, amelyeket Rákóczi meg is vett, fizetve a hazaszállítás költségeit<br />
is. A könyveket Patakra szállították, ahol Tolnai István különválasztotta azokat, amelyek már<br />
megvoltak a családi könyvtárban. Ezeket Rákóczi Gyulafehérvárra, a fejedelmi gy�jteménybe<br />
kérette. Sajnos csak ezeknek az összeírását ismerjük. Miután a Sárospatakon meglév� kötetek<br />
duplumairól (<strong>10</strong>3 tétel) készült a jegyzék, így egyben annak részbeni katalógusa is.<br />
Ez a kis gy�jtemény a hagyományos és közismert szerz�k munkái mellett több<br />
érdekességet is tartogat. Origenes, Ambrosius, Gregorius Magnus pápa biblia-kommentárjai a<br />
katolikus egyház kanonizált szövegei voltak, és emellett a protestáns teológusok számára is<br />
nagytekintély�, gyakran idézett munkák maradtak. Elterjedtségük f�ként annak köszönhet�,<br />
hogy a korai nyomdászok, f�ként Johann Amerbach Bázelben, majd az ugyancsak bázeli<br />
Johann Froben teljes sorozatokat adtak ki ezen egyházatyák m�veib�l. Frobennek Rotterdami<br />
Erasmus volt a f�szerkeszt� munkatársa, aki a korszak legkiválóbb biblia-filológusait kérte fel<br />
egy-egy egyházatya kommentárjainak sajtó alá rendezésére. Nem kevéssé a két nyomdásznak<br />
� és az általuk ösztönzött más m�helyeknek � köszönhet�en vált Bázel a XVI. századi<br />
tudományos könyvkiadás fellegvárává, amellyel igazán csak Párizs vette fel a versenyt. Ha<br />
valamely antik szerz�, ókori, vagy középkor egyházatya m�ve megjelent Bázelben, néhány<br />
éven belül elkészült a párizsi konkurens kiadás is. Nicolaus de Lyra m�vei pedig<br />
gyakorlatilag minden fontos könyvkiadási centrumban megjelentek. 1147<br />
A XVI�XVII. század fordulója magyar zsoltárfordításainak és énekelt változatainak<br />
fontos forrásai voltak Ambrosius Lobwasser és Georgius Buchananus kiadásai, illetve<br />
parafrázisai. Szenci Molnár Albert és a magyarországi református énekeskönyvek forrásai<br />
között ezek a m�vek kiemelt helyen említhet�k, nem csoda, hogy a f�úri udvari<br />
könyvtárakban is rendre megtalálhatók voltak.<br />
Nem Csanaki könyvtárával kerültek a Rákóczi-gy�jteménybe az els� bibliai<br />
szöveggy�jtemények, fontos azonban Thomas Hybernicus antwerpeni kiadása, mert az egyik<br />
legelterjedtebb, és kiváló szövegfilológiai teljesítményt mutató edíció. A genfi francia<br />
Ószövetség-kivonat (Petrus Robertus Olivetanus) jelenléte pedig Sárospatakon inkább<br />
kuriózumként értelmezhet�, nem tudunk ugyanis arról, hogy komoly igény lett volna az ilyen<br />
1146 RMK III. 1387: CSANAKI Máté: Controversiae partim logicae et philosophicae, partim etiam theologicae.<br />
Quas per universam Keckermanni logicam auctori movit Iocobus Martinius � . Leiden, 1625, Johannes<br />
Cornelius Wourdanus<br />
1147 Vö.: Henri-Jean MARTIN�Lucien FEBVRE: A könyv születése. A nyomtatott könyv és története a XV–XVIII.<br />
században. Bp., 2006, Osiris Kiadó. 186. (térkép)<br />
227
Change language