dc_77_10 - REAL-d

(constantia) nélkül ezeket a csapásokat nem viselte volna el. 1133 Férje is, � is �bibliás ember�
volt, olyan, akinek napi szükséglete a Szentírás forgatása, az abból merített er�. 1134
Rákóczi György szenvedélyes gy�jt� volt. A kortársak és a történetírók ugyan nem kis
éllel els�sorban birtokgy�jt� buzgalmát emelik ki, úgy t�nik azonban, hogy könyvtárát is
következetesen gyarapította. A historikus még ebben is túlzást lát, hiszen megfogalmazódott
ellene a vád, hogy a gyulafehérvári fejedelmi tékából elvitette a pataki családi könyvtárban
meg nem lév� könyveket. 1135 Valószín�tlen feltevés, igaz azonban, hogy volt könyvforgalom
Gyulafehérvár és Patak között. Ha egyéb nem, a fejedelmi nyomda kiadványait id�r�l id�re,
Patakra is eljuttatta. 1136
A szakemberek véleménye affelé hajlik, hogy a gazdag, nyitott szellemiség� pataki
családi gy�jteményt inkább a kisebbik fiú, Zsigmond használta, 1137 az öreg fejedelem nem
nagyon. A historikus írásokat, az alapvet� jogi munkákat, kálvinista vallása alapm�veit, a
napi vallásgyakorlat könyveit biztosan forgatta, a Bibliát pedig napi következetességgel. Úgy
t�nik, ha környezetében felbukkant bármilyen Biblia-kiadás, törekedett megszerzésére. A
gy�jtemény gyarapítási folyamatának csak mozaikjai állnak el�ttünk. A Lorántffy Zsuzsanna
halála utáni id�b�l ismert könyvek összeírása, amikor azokat a várból átvitték a református
kollégium épületébe.
A könyvtár gyarapításának részletes történetét nem ismerjük, annyi bizonyos, hogy a
család támogatásával külföldre jutott fiatalok hazatértükkor könyveket hoztak magukkal,
részben a család valamelyik tagjának kérésére, részben ajándékba. Egyetemi disputációs
füzetükb�l mindenképpen ajándékoztak, hiszen annak költségeit is részben a Rákócziak
fedezték. 1138
dc_77_10
I. Rákóczi Györgynek volt egy � sajnos ma már meg nem lév� � naplója, amelyet
alumnusairól vezetett. A külföldre küldött diákok sorsát azonban személyesen nem kísérte
figyelemmel; ez a munka is nagyrészt Tolnai Istvánra hárult. Tolnai 1634. október 2-án
1133 A születésének 400. évfordulóján megjelent, róla szóló három kötet összefoglalja az eddigi szakirodalmat is:
PÉTER Katalin�TAMÁS Edit�VÁRADI László (fotó): Lorántffy Zsuzsanna album. Sárospatak, 2000.
(Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei, 39.); Erdély és Patak fejedelemasszonya. I�II. kötet. Szerk.: TAMÁS
Edit. Sárospatak, 2000. (Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei, 40�41.)
1134 Vö.: DIENES Dénes: I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna bibliás kegyessége. In: MONOK István�
HAPÁK József (fotó): A bibliás Rákócziak. Bp., 2006, Kossuth Kiadó. 97�102.
1135 Vö.: JAKÓ Zsigmond: A nagyenyedi Bethlen Kollégium könyvtárának kezdetei és első korszaka, 1622–1658.
In: U� : Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bukarest, 1976, Kriterion. 201�204.
1136 Rákóczi országlása idején a gyulafehérvári nyomda Erdély legnagyobb officinája volt. Vö.: V. ECSEDY Judit:
A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában, 1473–1800. Bp., 1999, Balassi Kiadó. 123�126.
1137 Erre utal az is, hogy a kollégium könyvtárában az ifjú Zsigmond könyveiként kerültek összeírásra.
1138 Lásd az RMK III. mutatóit, ahol az ajánlásokban el�forduló nevek is szerepelnek. Még 1647-b�l is ismerünk
levelet (Ge�tsi Pál), hogy az illet� Gda�skból elküldte az ott kiadott könyveket a fejedelemnek, vö.: I. R.:
Újabb okiratok I. Rákóczi György külföldi összeköttetéseinek történetéhez. Történelmi Tár, 1894. 360.
225