Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
így Erdély választott fejedelme lett (1607. február 12.�1608. március 5.). Erkölcsi tartása<br />
mutatkozott meg akkor, amikor a polgárháborút elkerülend� lemondott választott tisztségér�l,<br />
s vele a fejedelmi hatalomról. A korban ritka cselekedet, manapság pedig elképzelhetetlen:<br />
valaki erkölcsi megfontolásból lemond a hatalomról. Látva a hatalomért folyó küzdelmet,<br />
1607. augusztus 27-én Forgách Zsigmondnak meg is írta: �Az én részemr�l az erdélyi<br />
vajdaságért csak egy tyúknak sem leszen halála.� 1<strong>10</strong>7 Mi adta Rákóczinak ezt az er�t?<br />
Bizonyára sokféle magyarázat létezik. A korszellem, Rákóczi ifjúkorának erkölcsi tanítása, a<br />
keresztény újsztoicizmus bizonyára az egyik szellemi támasza volt. A XVI. század utolsó<br />
évtizedeiben a magyar kálvinista nemesség, udvari környezetük a kor kiváló<br />
erkölcsfilozófusa, a németalföldi Justus Lipsius m�veit forgatta, keresték a Leidenben tanító<br />
tudóssal a személyes kapcsolatot is. 1<strong>10</strong>8 Rákóczi Zsigmond birtokos szomszédai, rokonai �<br />
Ecsedi Báthory István, Homonnai Drugeth István, Mágocsy Gáspár, de még Bocskai István is<br />
� csakúgy, mint a jeles értelmiségiek � Rimay János, Forgách Mihály, Draskovich János,<br />
Prágai András, Darholcz Kristóf, Szenci Molnár Albert, Alvinczi Péter stb. � a fiktív Marcus<br />
Aurelius-életrajzot fejedelemtükörré formáló spanyol ferences szerzetes, Antonio Guevara<br />
munkáiból, Justus Lipsiusnak az uralkodók és az alattvalók számára megírt erkölcstanából<br />
tájékozódtak. 1<strong>10</strong>9 Ám az erkölcsi alapokat mindenképpen a Biblia ismeretéb�l nyerték. A<br />
fejedelemmé választása idején már id�snek számító Rákóczi Zsigmond egészségi állapotát,<br />
szellemi frissességét másként-másként ítélték meg környezetében, illetve a birodalmi és<br />
országos központokban, Prágában, Bécsben, Pozsonyban vagy Gyulafehérvárt. Forgách<br />
1<strong>10</strong>7 Idézi HANGAY Zoltán az el�z� jegyzetben szerepl� könyvében: 191.<br />
1<strong>10</strong>8 Vö. KLANICZAY Tibor: Az akadémiai mozgalom és Magyarország a reneszánsz korában. In: U� : Pallas<br />
magyar ivadékai. Bp., 1985, Szépirodalmi Kiadó. 26�31. és U� : Az arisztokrácia és Justus Lipsius politikai<br />
gondolkodása. In: U� : Stílus, nemzet és civilizáció. Válogatta, szerk.: KLANICZAY Gábor, K� SZEGHY Péter.<br />
Bp., 2001, Balassi Kiadó. (Régi Magyar Könyvtár. Tanulmányok, 4.) 236�250.<br />
1<strong>10</strong>9 Összefoglalóan lásd: VARGHA Anna: Iustus Lipsius és a magyar szellemi élet. Bp., 1942, Dunántúl Pécsi<br />
Egyetemi Könyvkiadó. (Értekezések a magyarországi latinság köréb�l, 7.); újabban, bibliográfiákkal: PAPY,<br />
Jan: Justus Lipsius in Hungary: exchange of a humanist intellectual and educational programme. In:<br />
Hercules Latinus. Acta colloquiorum minorum anno MMIV Aquis Sextiis, sequenti autem anno Debrecini<br />
causa praeparandi grandis eius XIII conventus habitorum, quem Societatis Internationalis Studiis Neolatinis<br />
Provehendis diebus 6�13 m. Aug. a. MMVI in Hungariae finibus instituet. Ediderunt Ladislaus HAVAS,<br />
Emericus TEGYEY. Debrecini, 2006, KLTE BTK. 171�179. (Forgách Mihály, Rimay János, Melith István);<br />
Teszelszky KEES: Révay Péter és Justus Lipsius eszméi a történelemről és a nemzeti identitásról. In:<br />
Humanizmus, religio, identitástudat. Tanulmányok a kora újkori Magyarország művelődéstörténetéről.<br />
Összeáll.: BITSKEY István, FAZAKAS Gergely Tamás. Debrecen, 2007, KLTE BTK. <strong>10</strong>6�111.; BÓNIS<br />
György: Révay Péter. Bp., 1981, Akadémiai Kiadó. (Irodalomtörténeti Füzetek); Forgách Mihály–Justus<br />
Lipsius levélváltása. Sajtó alá rend.: STOLL Béla. Latinból ford.: PIRNÁT Antal. Bev., szerk.: KLANICZAY<br />
Tibor. Jegyzetek: V. KOVÁCS Sándor. Életrajz: KOMLOVSZKI Tibor. Bp., 1970, MTA Irodalomtudományi<br />
Intézete; SOMI Éva: Az újsztoicizmus (Lipsius) hatásának nyomai Borsos Tamás naplóiban. Szeged, 1973,<br />
JATE BTK. (Irodalomtörténeti dolgozatok, <strong>10</strong>0.); KESER� Bálint: Epiktétosz magyarul a XVII. század<br />
elején. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum. Acta Universitatis Szegediensis. Tom. III. Szeged, 1963.<br />
3�44. (Irodalomtörténeti Dolgozatok, 34.); HARGITTAY Emil: Justus Lipsius és Laskai János. In: Tarnai<br />
Andor-emlékkönyv. Szerk.: KECSKEMÉTI Gábor. Bp., 1996, Universitas. 117�126.; SZÉKELY Júlia: Justus<br />
Lipsius ismeretlen levelezőpartnere: Koppay György. ItK, 86(1982) 649�652.<br />
220
Change language