You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
(német nyelv�) munkái is lényegében La Noue-kompilációk (a heidelbergi Adelschule<br />
megalapítása el�tt Johann Casimir személyesen is többször konzultált La Noue-val). A XVII.<br />
században számos Ritterakademie vagy Kriegsakademie alakult szerte a német<br />
nyelvterületen, 73 Itáliában a XVI. századi lovasiskolák oktatási anyagát 74 b�vítették a<br />
nemesség számára szükségesnek vélt tantárgyakkal, igaz az els� Accademia Reale Torinóban<br />
csak 1678-ban nyitotta meg kapuit, francia mintát követve tananyagában. Megjegyezzük még,<br />
hogy a jezsuitákon kívül a bencések is több, csak nemeseknek nyitott iskolát tartottak fenn<br />
(Ettal, Kremsmünster, Saar/Mähren), és Varsóban a piaristák is egy hasonlót.<br />
A magyarországi nemesség ezekkel az elméletekkel nem találkozott, legalábbis az<br />
említett szerz�k és m�vek nem fordulnak el� olvasmányaikban. Azok az ismeretek azonban,<br />
amelyeket �k elméletileg fontosnak tartottak, az �ket olvasó kortárs erkölcsfilozófiai m�vek<br />
íróival vagy politikai elméletekkel mégis ismertek voltak. Ne feledjük, Catarinus Dulcis<br />
irányította a kasseli Mauritianum els� reformját 1602 körül, és ez vált majd 1618-ban<br />
Collegium Mauritianum Adelphinummá. A Magyarországon Dulcishoz hasonlóan népszer�,<br />
és könyveivel gyakorta el�forduló Christoph Besold pedig a tübingeni egyetem és nemesi<br />
iskola együttm�ködését, a közös képzést szorgalmazta. Vagyis Magyarországon a res publica<br />
emendenda gondolata erkölcsfilozófiai és politika elméleti olvasmányokból volt ismert, és<br />
ilyen m�vekben találkozhatott a magyar nemes az educatio publica tézisével, vagyis azzal,<br />
hogy nem kell a nemeseket külön iskolában képezni, fels�fokú tanulmányaikat végezzék<br />
közösen a többi leend� értelmiségivel. Nem mellesleg így jutunk el a bibliotheca publica<br />
intézményéig is, illetve annak hasznossága felismeréséig. Ezeket a gondolatokat persze már<br />
Seneca írásaiban is megtalálhatták, 75 ugyanígy Petrarca is írt róluk. 76 Rajtuk kívül is számos<br />
tudós értekezett hasonló értelemben. Közülük itt egyetlenként a XVI�XVII. századi<br />
Magyarországon is elterjedt olvasmánynak mondható Guilhelmus Peraldus példáját említjük.<br />
A dominikánus szerzetességb�l a lyoni püspöki székbe emelkedett teológus Summa virtutum<br />
ac vitiorum cím� m�vének hatodik fejezetében Hieronymusra hivatkozva ír De superbia<br />
librorum. <strong>77</strong> Ezek a gondolatok a XVI. századi államelméleti m�vekben is helyet kaptak, s<br />
mint fontos, az uralkodók, illetve a f�nemesség számára nem elhanyagolható kérdést<br />
73 Vö.: Norbert CONRADS: Ritterakademien der frühen Neuzeit. Bildung als Standesprivileg im 16. und 17.<br />
Jahrhundert. Göttingen, 1982, Vandenhoeck und Ruprecht.<br />
74 Rögtön jelezzük, hogy a lovak idomításáról szóló könyvek, például Zrínyi Miklós könyvtárában, gyakran<br />
tartalmaznak a lovak gazdáinak nevelésére vonatkozó bekezdéseket, illetve megjegyzéseket is. Vö. BIBL.<br />
ZRINIANA 1991.<br />
75 �Vitiosum est ubique quod nimium est�. SENECA: De tranquillitate animi 9,4�7.; �distringit librorum<br />
multitudo� SENECA: Epistola ad Lucilium 1,2.<br />
76 Franciscus PETRARCHA: De remediis utriusque fortunae libri II. Lugduni, 1585. 1<strong>77</strong>�184.<br />
<strong>77</strong> Antverpiae, 1567. Tractatus 6.: De superbia librorum.<br />
22
Change language