dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d
dc_77_10 Széchenyi Zsigmond 65 ). A császári udvarokba � miután Erdély nem volt a Habsburg Birodalom része � természetes módon kevés erdélyi család tagja jutott el, vagy élt ott huzamosabban. Ne feledjük azonban azt sem, hogy az erdélyi udvari kultúra forrásai nagyrészt � a XVII. század közepéig � hiányoznak, 66 amit tudunk, azt jellemz�en elbeszél� forrásokból ismerjük. A fejedelmi udvar, illetve a fejedelmi család anyagi erejének túlsúlya részben hátrány volt a többiekre nézve, ugyanakkor példaadó, kulturális programalkotó ereje el�nyt is jelentett. 67 A két terület � a Királyi Magyarország és Erdély � f�úri udvarainak összehasonlításakor azt a tényt is állandóan szem el�tt kell tartanunk, hogy az erdélyi (és f�leg a protestáns erdélyi) f�úri udvarok rákényszerültek arra, hogy kisebb anyagi erejükkel többet vállaljanak sz�kebb környezetük olvasmánym�veltségének ápolásából, mint a kortárs magyarországiak; udvar-funkciójuk a XVI. századi értelemben tovább megmaradt, gyakran a XVIII. század végéig, esetleg akár a XIX. század elejéig. 68 Az udvari intézményi rendszer els� eleme az udvari nevelés megszervezése. A nevelés diszciplináris részéhez praeceptort alkalmaztak, de a f�úri család által támogatott egyház képvisel�je (pap, lelkész, valamely szerzetesrend tagja) is részt vállalhatott ebben a munkában. 69 Ez nem jelenti azt, hogy a család emellett ne támogatta volna a birtokain lév� plébániai, parókiai iskolákat, hiszen önmagukban a falusi közösségek nem tudták volna biztosítani az elemi oktatás összes feltételét (f�ként az iskolai célra is használható épületet nem). A nevelés további elemei informálisak és gyakorlatiak voltak. Ide tartoztak a gazdálkodási szokások megismertetése, a helyi, a területi és esetlegesen országos (nagyon ritkán a nemzetközi) politikai életben való részvétel szabályai, a kapcsolati rendszer kiépítése 65 Széchenyi Zsigmond itáliai körútja 1699–1700. Kiad.: ÖTVÖS Péter. Szeged, 1988, JATE (Peregrinatio Hungarorum, 1.) 66 Jellemz�, hogy az els� udvartartási napló is csak a XVII. század második feléb�l való: Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681). Kiad. FEHÉR János. Kolozsvár, 2007, Entz Géza M�vel�déstörténeti Alapítvány. (Erdélyi m�vel�déstörténeti források, 5.); vö. még a végrendelet-sorozat f�rendiek köteteivel: Erdélyi testamentumok. 2�3. kötet: Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei. XVI. század, 1600–1660. Kiad.: TÜD� S S. Kinga. Marosvásárhely, 2006�2008, Mentor Kiadó. (Erdély emlékezete), és a régi gernyeszegi kastély összeírásaival: TÜD� S S. Kinga: A régi gernyeszegi várkastély. Marosvásárhely, 2009, Mentor Kiadó. 67 Vö.: Erdély története. F�szerk.: KÖPECZI Béla. Bp., 1986, Akadémiai Kiadó. 726�782. (PÉTER Katalin); TARNÓC Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában. Bp., 1978, Gondolat; BITSKEY István: Irodalompolitika Bethlen Gábor és a két Rákóczi György udvarában. MKsz, 1980. 1–14.; KURTA József Tibor: Egyház és könyv. I. Rákóczi György művelődéspolitikája. Református Szemle, 2001. 72�76. 68 Nagyon érdekes és fontos könyv (bár nem kell�képpen megvitatott) e szempontból: DANKANITS Ádám: A hagyományos világ alkonya Erdélyben. Bp., 1973, Magvet� Kiadó. 69 Az udvari kultúráról és benne a nevelésr�l lásd a két, számos esettanulmányt tartalmazó kötetet: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk.: R. VÁRKONYI Ágnes. Bp., 1987, Gondolat; Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk.: G. ETÉNYI Nóra, HORN Ildikó. Bp., 2005, Balassi Kiadó; Vö.: FAZEKAS István: Batthyány I. Ádám és gyermekei. In: Gyermek a kora újkori Magyarországon. Szerk.: PÉTER Katalin. Bp., 1996, MTA Történettudományi Intézete (Társadalom- és m�vel�déstörténeti tanulmányok, 19.) 91�114. 20
dc_77_10 (hogy modernek legyünk: a kapcsolati t�ke megszerzése), a csapatszervezési, a hadvezetési ismeretek átadása, más népek, els�sorban az osztrák, a német, illetve a törökök szokásainak megismertetése, de ugyanígy a civilizált viselkedés szabályainak elsajátítása (evés, személyes higiéniai szokások, udvarlás, tánc stb). Az udvar hölgytagjai természetesen másfajta szerkezetben, de hasonló ismereteket sajátítottak el. 70 A f�nemes, és nemesi környezete nevelésében a következ� lépés az esetleges külföldi tanulmányút megszervezése volt. Ez egyben a könyvek személyes kiválasztásában is kivételes lehet�ségnek számított. 71 A kérdés számunkra persze az, hogy mindehhez milyen mértékben, milyen forrásból, és milyen módon használtak könyveket. 72 El�feltevésként sem élhetünk azzal a gondolattal, hogy a magyarországi nemesek a nemességr�l, annak nevelésér�l szóló elméleteket megismerve alakították a következ� generáció és udvari környezetük tagjainak ismeretszerzési rendjét. Nem találkozunk a könyvtárjegyzékeken Jean-Antoine de Baïf, François de la Noue vagy Antoine de Pluviel munkáival, amelyek befolyásolták az olyan nemesi iskolák programját, mint az anger-i Académie d’équitation, a sedani Académie des exercices, de még Richelieu-t és a jezsuitákat is, amikor megalapították az Académie Royale de Paris-t, illetve a Collège Royale á la Flèche-t. Közvetlen ismeretként még az északi (német és dán) nemesi iskolák képzési elképzeléseivel sem operálhatunk. Az els� ilyen iskolák � Heidelberg: Adelschule (1593), Tübingen: Collegium illustre (1594), Kassel: Mauritianum (1596), Sorö: Ritterakademie (1623) � is a francia elméletekre alapoztak. Jakob Rathgeb lefordította François de la Noue könyveit és Pierre de La Primaudaye Academia Gallicáját (Móric hesseni választófejedelem kedvenc olvasmányát) németre, és Georg Engelhardt von Löhneysen számtalan kiadást megélt Della Cavalleria és Aulico Politica cím� 70 Az udvar szerkezetér�l, az udvari nevelésr�l b� szakirodalom áll rendelkezésre. Az utóbbi évtizedekben jó bibliográfiával lásd az el�z� jegyzetet, valamint a Magyar udvari rendtartás. Utasítások és rendeletek 1617–1708. Sajtó alá rend.: KOLTAI András. Bp., 2001, Osiris Kiadó. (Millenniumi magyar történelem) kötetet, továbbá az életmódkutatás klasszikusát: RADVÁNSZKY Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I�III. Bp., 1895. (reprint és kiegészítések: Bp., 1986, Helikon Kiadó); Óra szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17–18. században. Szerk.: ZIMÁNYI Vera. Bp., 1994, MTA Történettudományi Intézet. (Társadalom- és m�vel�déstörténeti tanulmányok, 9.); KINCSES Katalin Mária: Egy nyugat-magyarországi párhuzam: Batthyány Ferencné Lobkowitz Poppel Éva udvartartása. In: Erdély és Patak fejedelemasszonya Lorántffy Zsuzsanna. Tanulmányok születésének 400. évfordulójára. II. kötet. Szerk.: TAMÁS Edit. Sárospatak, 2000. (A Sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei, 41.) 171�182.; VÁRKONYI Gábor: Arisztokrata társasági élet a kora újkori Magyarországon. In: Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kósa László születésnapjára. Szerk.: ABLONCZY Balázs. Bp., 2002. 140�149. 71 Egy nem régi összefoglalása a kérdésnek: KALMÁR János: A 17. századi magyar világi főnemesség neveléséhez. Vázlatos áttekintés. In: Barokk. Történelem � Irodalom � M�vészet. Különszám. Warszawa, 2010, Wydawnictwo Neriton. 125�138. 72 MONOK István: Udvartartási minták, korszerű ismeretanyag a 16–17. század fordulójának főúri könyvtáraiban Magyarországon. In: Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk.: G. ETÉNYI Nóra, HORN Ildikó. Bp., 2010, L�Harmattan Kiadó. 67�76. 21
- Page 1 and 2: dc_77_10 MONOK ISTVÁN A magyarorsz
- Page 3 and 4: Mottó: dc_77_10 �Parler de livre
- Page 5 and 6: kör. 4 De elmondható ez a többie
- Page 7 and 8: dc_77_10 telepedtek le, Észak-Nyit
- Page 9 and 10: ne protestáns arculatú lett volna
- Page 11 and 12: dc_77_10 Bármennyire is egyszer�
- Page 13 and 14: illetve az RMNy egyben az egyes kia
- Page 15 and 16: Nemesi udvar és könyvkultúra Mag
- Page 17 and 18: dc_77_10 le ennyire. Az erdélyi ka
- Page 19: dc_77_10 Az udvar szerkezetének ki
- Page 23 and 24: tárgyalják. Egészen addig men�
- Page 25 and 26: dc_77_10 A könyvek beszerzésének
- Page 27 and 28: dc_77_10 jegyezte fel a megvásáro
- Page 29 and 30: fogadtak be udvarukba, birtokaikra
- Page 31 and 32: dc_77_10 ahogy az � udvari botani
- Page 33 and 34: eldönthet�. Batthyány Boldizsá
- Page 35 and 36: Balázs Mihály és Horn Ildikó ta
- Page 37 and 38: dc_77_10 tevékenységükkel); a k
- Page 39 and 40: Az olvasmánytörténet legfontosab
- Page 41 and 42: Istvánffy Miklós könyvtáráról
- Page 43 and 44: dc_77_10 A hagyatéki összeíráso
- Page 45 and 46: feljegyezték volna, de olyan esete
- Page 47 and 48: A ma is fennmaradt könyvek szaksze
- Page 49 and 50: Királyi udvar � fejedelmi udvar
- Page 51 and 52: most nem az, hogy mikor pusztult el
- Page 53 and 54: számukra Mátyás, illetve a Hunya
- Page 55 and 56: dc_77_10 könyvanyag, amely Náprá
- Page 57 and 58: dc_77_10 historikusai el�tt sem v
- Page 59 and 60: epertorum catalogum exhibens. 277 P
- Page 61 and 62: F�nemesi könyvtárak Az Istvánf
- Page 63 and 64: hogy a vinicai/paukoveci gy�jtem
- Page 65 and 66: dc_77_10 Külön figyelnünk kell u
- Page 67 and 68: történeti m�veltség mellett al
- Page 69 and 70: (CXV. törvénycikk). Mikulich Sán
<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />
(hogy modernek legyünk: a kapcsolati t�ke megszerzése), a csapatszervezési, a hadvezetési<br />
ismeretek átadása, más népek, els�sorban az osztrák, a német, illetve a törökök szokásainak<br />
megismertetése, de ugyanígy a civilizált viselkedés szabályainak elsajátítása (evés, személyes<br />
higiéniai szokások, udvarlás, tánc stb). Az udvar hölgytagjai természetesen másfajta<br />
szerkezetben, de hasonló ismereteket sajátítottak el. 70 A f�nemes, és nemesi környezete<br />
nevelésében a következ� lépés az esetleges külföldi tanulmányút megszervezése volt. Ez<br />
egyben a könyvek személyes kiválasztásában is kivételes lehet�ségnek számított. 71<br />
A kérdés számunkra persze az, hogy mindehhez milyen mértékben, milyen forrásból, és<br />
milyen módon használtak könyveket. 72 El�feltevésként sem élhetünk azzal a gondolattal,<br />
hogy a magyarországi nemesek a nemességr�l, annak nevelésér�l szóló elméleteket<br />
megismerve alakították a következ� generáció és udvari környezetük tagjainak<br />
ismeretszerzési rendjét. Nem találkozunk a könyvtárjegyzékeken Jean-Antoine de Baïf,<br />
François de la Noue vagy Antoine de Pluviel munkáival, amelyek befolyásolták az olyan<br />
nemesi iskolák programját, mint az anger-i Académie d’équitation, a sedani Académie des<br />
exercices, de még Richelieu-t és a jezsuitákat is, amikor megalapították az Académie Royale<br />
de Paris-t, illetve a Collège Royale á la Flèche-t. Közvetlen ismeretként még az északi<br />
(német és dán) nemesi iskolák képzési elképzeléseivel sem operálhatunk. Az els� ilyen<br />
iskolák � Heidelberg: Adelschule (1593), Tübingen: Collegium illustre (1594), Kassel:<br />
Mauritianum (1596), Sorö: Ritterakademie (1623) � is a francia elméletekre alapoztak. Jakob<br />
Rathgeb lefordította François de la Noue könyveit és Pierre de La Primaudaye Academia<br />
Gallicáját (Móric hesseni választófejedelem kedvenc olvasmányát) németre, és Georg<br />
Engelhardt von Löhneysen számtalan kiadást megélt Della Cavalleria és Aulico Politica cím�<br />
70 Az udvar szerkezetér�l, az udvari nevelésr�l b� szakirodalom áll rendelkezésre. Az utóbbi évtizedekben jó<br />
bibliográfiával lásd az el�z� jegyzetet, valamint a Magyar udvari rendtartás. Utasítások és rendeletek<br />
1617–1708. Sajtó alá rend.: KOLTAI András. Bp., 2001, Osiris Kiadó. (Millenniumi magyar történelem)<br />
kötetet, továbbá az életmódkutatás klasszikusát: RADVÁNSZKY Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI.<br />
és XVII. században. I�III. Bp., 1895. (reprint és kiegészítések: Bp., 1986, Helikon Kiadó); Óra szablya,<br />
nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17–18. században. Szerk.: ZIMÁNYI Vera. Bp.,<br />
1994, MTA Történettudományi Intézet. (Társadalom- és m�vel�déstörténeti tanulmányok, 9.); KINCSES<br />
Katalin Mária: Egy nyugat-magyarországi párhuzam: Batthyány Ferencné Lobkowitz Poppel Éva<br />
udvartartása. In: Erdély és Patak fejedelemasszonya Lorántffy Zsuzsanna. Tanulmányok születésének 400.<br />
évfordulójára. II. kötet. Szerk.: TAMÁS Edit. Sárospatak, 2000. (A Sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei,<br />
41.) 171�182.; VÁRKONYI Gábor: Arisztokrata társasági élet a kora újkori Magyarországon. In:<br />
Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kósa László születésnapjára. Szerk.:<br />
ABLONCZY Balázs. Bp., 2002. 140�149.<br />
71 Egy nem régi összefoglalása a kérdésnek: KALMÁR János: A 17. századi magyar világi főnemesség<br />
neveléséhez. Vázlatos áttekintés. In: Barokk. Történelem � Irodalom � M�vészet. Különszám. Warszawa,<br />
20<strong>10</strong>, Wydawnictwo Neriton. 125�138.<br />
72 MONOK István: Udvartartási minták, korszerű ismeretanyag a 16–17. század fordulójának főúri könyvtáraiban<br />
Magyarországon. In: Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk.: G.<br />
ETÉNYI Nóra, HORN Ildikó. Bp., 20<strong>10</strong>, L�Harmattan Kiadó. 67�76.<br />
21
Change language