dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d

real.d.mtak.hu
from real.d.mtak.hu More from this publisher
23.12.2012 Views

dc_77_10 rosszul írták le, így néha nehéz kitalálni, kire/mire gondolhattak. Ahol eltalálták a szerz� nevét, ott csak azt mondják meg, és ezért egy Joachim Camerarius, vagy Matthiae Dresserij- tétellel és a hasonlókkal nehéz mit kezdeni. A legfelt�n�bb jelenség az összeírásban a könyvanyag katolikus jellege. Mintha valamelyik rendházból a XVI. század közepén elhordták volna a könyvtárat. Klára Komorová is kiemeli az egyházatyák kiadásainak nagy számát (f�leg Augustinus, Epiphanius, Hieronymus), továbbá a középkori alapm�vek (Thomas de Aquino 11 tételben, Petrus Lombardus, Bonaventura, Johannes Gerson) túlsúlyos jelenlétét. Ez azt jelenti, hogy a könyvanyag 20%-a ilyen jelleg�. Emellett hasonló arányú a katolikus teológia és vitairodalom. Nagyon kevés a tényleges teológiai alapm�. Zavarba ejt�, hogy miért kell a Révayaknak két missale. Vagy bibliofil indíttatásból szerezték meg, mint régi könyvet (ez ebben a korban korainak számítana), vagy hozzájuk sodródott. A mai Szlovákia területén található �snyomtatványok katalógusával néhány tétel feloldható, és ez is azt mutatja, hogy a könyvek valamely egyházi intézményt�l vagy személyt�l számaznak. Nem tudjuk, hogy a Révay család melyik tagja és mikor katolizált. Mindenesetre az egyik Thomas de Aquino �snyomtatványban 992 szerepel bejegyzés egy bizonyos Bernardinus Sartoriustól 1619-b�l, aki azt állítja magáról, hogy �Bernardus Sartorius Artium ac philosophiae Magister et pro tempore Spectabilis ac Magnifici Domini Francisci de Reva junioris Domini Catholicj et Sancta Romana Ecclesiae filj fidelissimi Concionator. 1619. Mensis Maij die Secunda.� Nem kevesebbet tehát, mint hogy � (Sartorius) a fiatalabb Révay Ferencnek (1619-ben, tehát a könyvtár tulajdonosáról van szó), a �Szent Római Katolikus Egyház h�séges fiának a hitszónoka�. A Szent Tamás-kötet ekkor még a papé volt, nem tudjuk, hogy mikor került bele az Ecclesiae Nouak, és azt sem, hogy melyik Novákról van szó, feltehet�en a Privigye melletti, mai Nováky községr�l. Mondjuk, az is furcsa, hogy egy XVII. századi Magister egy �snyomtatványt használ a felkészüléséhez. Nem kizárt, hogy a rengeteg katolikus anyag ennek a hitszónoknak a könyvtára volt, amelyet Révay Ferenc megvásárolt. Esetleg katolizálásakor a könyvtár ilyen anyagának a pótlását így oldotta meg. Nem látom tehát igazolhatónak az eddigi � f�ként szlovák � szakirodalom feltevését, hogy ez egy generációs könyvtár. Ahhoz, hogy igaz legyen, ez a könyv kevés, másrészt hiányzik a legképzettebb generációk (a XVI. század derekán egyetemet jártak) olvasmányanyaga. Való igaz, hogy felbukkannak nevek és m�vek a XVI. századi generációk tagjainak professzorai közül (például Johann Sturm), és a könyvtár jogi része különösen er�s 992 KOTVAN, Imrich: Inkunábuly na Slovensku. Martin, 1979, Matica slovenská. 349�350. (Nr. 1131) I. exemplar. THOMAS de Aquino: Summa theologica. Pars III. Norimbergae, Antonus Koberger, 1496 190

a római jogban, vagyis ezt elvileg lehet Matteo Gribaldi padovai tanár hatásának is magyarázni, de ezek a m�vek nagyon gyakoriak a magyarországi könyvtárakban is, így távolról sem bizonyos, hogy akár a padovai, akár a strassburgi peregrináció emlékei lennének. Nem is tudom elképzelni, hogy ahol ennyi gyermek születik, ott a családi könyvtár generációkon át egy helyben, a központi udvartartás helyén (ez esetben Szklabinyán) maradna. Ahhoz képest, hogy Lazzaro Buonamicótól tanultak a Révay gyermekek Padovában, ebben a szklabinyai gy�jteményben a humanista irodalom meglehet�sen gyenge, nem felt�n�. A grammaticae institutiones általános, többször el�forduló cím mögött lehet ugyan rangos munka, lehet iskolai használatú m� is. Igaz, Aldo Manuzio, Angelo Pontano és aliorum, epistolae kiadásai, Angelo Poliziano, Filippo Beroaldo és Francesco Patrizi valamely munkája el�fordulnak, de mellettük csak azt lehet feltenni, hogy a tényleg 10%-nyi ókori szerz�k kiadásai ilyen színvonalas szerz�kt�l származnak. A felbukkant, Révay bejegyzés� könyvek közt vannak ilyenek is (pl. Ovidius). 993 Mivel Révay Ferenc katolizált, nem meglep� a protestáns teológia teljes hiánya. 994 Két Philipp Melanchthon-kötet szerepel a jegyzéken, de nem mondja meg az összeíró, hogy melyik. Ezenkívül egy Historia Augustanae Confessionis, amely címmel ugyan több szerz� is írt, de ilyen latin címkezdettel csak David Chytraeus, és m�ve több kiadást megélt, elterjedt volt. Talán még e körbe tartozik egy, a reformáció jubileumára Wittenbergben készült, közelebbr�l meg nem határozható kiadvány, és ezzel le is zárható a protestáns oldal. Természetesen a historikusok közt van még lutheránus (például Matthaeus Dresser), bár az sem jellemz�. A könyvanyag másik része, csaknem 40%-a a jogi és a történeti irodalom közt oszlik meg, utóbbihoz értve a politikai elméleteket is. Ez az könyvállomány már valóban egy vármegyét és saját birtokait igazgató f�úr olvasmányaira emlékeztet, amelyik a környez� országokra figyelve vesz részt a helyi politikában. Ezekr�l talán feltehet�, hogy Révay Péter öröksége. dc_77_10 A jogi szakirodalom egyik része (12 kötet) a római jogra koncentrál, az Institutiones Justiniani és a Pandectae magyarázatai. A legtöbb � már amennyire a leírásból inkább csak sejteni lehet � XVI. századi kiadás. A legmodernebbek közé tartozik az egyik 993 Klára KOMOROVÁ ezeket, hivatkozott Forum Historiae internetes folyóiratban megjelent írásában megjelöli. 994 Nem értem KOMOROVÁ asszonynak ezt a mondatát: �azonban a könyvtár alapvet�en protestáns jelleg� családi gy�jtemény volt, így a wittenbergi klasszikusok (Luther, Melanchthon és kortársaik) természetesen nagyobb számban vannak jelen. A protestáns teológiai anyag valójában elavult, a kor legmodernebb könyvei nem találhatók meg.� Luther egy darab sincsen, kortársai sincsenek. 191

a római jogban, vagyis ezt elvileg lehet Matteo Gribaldi padovai tanár hatásának is<br />

magyarázni, de ezek a m�vek nagyon gyakoriak a magyarországi könyvtárakban is, így<br />

távolról sem bizonyos, hogy akár a padovai, akár a strassburgi peregrináció emlékei lennének.<br />

Nem is tudom elképzelni, hogy ahol ennyi gyermek születik, ott a családi könyvtár<br />

generációkon át egy helyben, a központi udvartartás helyén (ez esetben Szklabinyán)<br />

maradna.<br />

Ahhoz képest, hogy Lazzaro Buonamicótól tanultak a Révay gyermekek Padovában,<br />

ebben a szklabinyai gy�jteményben a humanista irodalom meglehet�sen gyenge, nem felt�n�.<br />

A grammaticae institutiones általános, többször el�forduló cím mögött lehet ugyan rangos<br />

munka, lehet iskolai használatú m� is. Igaz, Aldo Manuzio, Angelo Pontano és aliorum,<br />

epistolae kiadásai, Angelo Poliziano, Filippo Beroaldo és Francesco Patrizi valamely munkája<br />

el�fordulnak, de mellettük csak azt lehet feltenni, hogy a tényleg <strong>10</strong>%-nyi ókori szerz�k<br />

kiadásai ilyen színvonalas szerz�kt�l származnak. A felbukkant, Révay bejegyzés� könyvek<br />

közt vannak ilyenek is (pl. Ovidius). 993<br />

Mivel Révay Ferenc katolizált, nem meglep� a protestáns teológia teljes hiánya. 994 Két<br />

Philipp Melanchthon-kötet szerepel a jegyzéken, de nem mondja meg az összeíró, hogy<br />

melyik. Ezenkívül egy Historia Augustanae Confessionis, amely címmel ugyan több szerz� is<br />

írt, de ilyen latin címkezdettel csak David Chytraeus, és m�ve több kiadást megélt, elterjedt<br />

volt. Talán még e körbe tartozik egy, a reformáció jubileumára Wittenbergben készült,<br />

közelebbr�l meg nem határozható kiadvány, és ezzel le is zárható a protestáns oldal.<br />

Természetesen a historikusok közt van még lutheránus (például Matthaeus Dresser), bár az<br />

sem jellemz�.<br />

A könyvanyag másik része, csaknem 40%-a a jogi és a történeti irodalom közt oszlik<br />

meg, utóbbihoz értve a politikai elméleteket is. Ez az könyvállomány már valóban egy<br />

vármegyét és saját birtokait igazgató f�úr olvasmányaira emlékeztet, amelyik a környez�<br />

országokra figyelve vesz részt a helyi politikában. Ezekr�l talán feltehet�, hogy Révay Péter<br />

öröksége.<br />

<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />

A jogi szakirodalom egyik része (12 kötet) a római jogra koncentrál, az Institutiones<br />

Justiniani és a Pandectae magyarázatai. A legtöbb � már amennyire a leírásból inkább csak<br />

sejteni lehet � XVI. századi kiadás. A legmodernebbek közé tartozik az egyik<br />

993 Klára KOMOROVÁ ezeket, hivatkozott Forum Historiae internetes folyóiratban megjelent írásában megjelöli.<br />

994 Nem értem KOMOROVÁ asszonynak ezt a mondatát: �azonban a könyvtár alapvet�en protestáns jelleg�<br />

családi gy�jtemény volt, így a wittenbergi klasszikusok (Luther, Melanchthon és kortársaik) természetesen<br />

nagyobb számban vannak jelen. A protestáns teológiai anyag valójában elavult, a kor legmodernebb könyvei<br />

nem találhatók meg.� Luther egy darab sincsen, kortársai sincsenek.<br />

191

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!