dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10
nyomtatásban is kiadták Bártfán. 977 Fiait (Mihály, János, L�rinc és Ferenc) 1539 és 1544 közt
Bártfán neveltette Leonard Stöckel (1510�1560) 978 humanista iskolájában, majd a
peregrinatio Italica hasznos, ám nem olcsó lehet�ségét is biztosította számukra (itt kiváló
professzoroktól tanulhattak, mint például Lazaro Buonamico, vagy a jogász Matteo
Gribaldi). 979 Ferenc kés�bb a bártfai Jakob Klöss kiadványainak egyik támogatója lett (Eliá�
Láni lutheránus vitairata, 980 és Paulus Malus gyászversei 981 ).
Ahogy említettük, a Révay család legismertebb kora újkori képvisel�je Révay Péter
(1568�1622). 982 A lutheránus ifjú ugyancsak Bártfán kezdte iskoláit (Thomas Fabernél), Iglón
folytatta (Johannes Ursinus), ezután 1584-ben testvéreivel (Ferenc, Mihály) Bécsben tanult
(Johanes Molensis), majd 1588-ban Strassburgba ment, ahol Johann Sturm és Melchior Junius
volt rá hatással. 983 Justus Lipsiushoz levélben fordult kérdéseivel, itthon csatlakozott �Pallas
magyar ivadékaihoz�, vagyis ahhoz a nemesi és értelmiségi körhöz, amelynek tagjai a leideni
Lipsius keresztény újsztoikus erkölcsfilozófiájának hatása alatt gondolkodtak hazájuk
sorskérdéseir�l. 984 Hazatérte során több várost meglátogatott a Német Birodalomban, tágítva
látókörét. Itthon Turóc vármegye örökös ispánja lett, majd magas állami funkciókat
(korona�r, királyi tanácsos, királyi táblabíró, f�ajtónálló) töltött be. 1608-ban Prágába utazott,
Európa egyik legm�veltebb, leginkább pezsg� szellemi élettel teli udvarába. 985 Johannes
Jesseniusszal való barátsága is innen datálódik. Ezután írta meg említett m�vét De sacrae
coronae Regni Hungariae ortu, virtute, victoria, fortuna címmel. 986 Ezt továbbgondolva
jelentette meg történelmi munkáját De monarchia et sacra corona Regni Hungariae centuriae
977 1599-ben Severinus Sculteti egy lutheránus vitairatában (RMNy 854)
978 Stöckel beszédgy�jteményének megjelenését is Révay Ferenc és Mihály támogatták (Bártfa, 1578, David
Gutgesell, RMNy 406). A XVI. század végén megismételt kiadást (Bártfa, 1596) Révay Gábor (?�1598)
patronálta (RMNy 773).
979 Ezen peregrinatio academica dokumentumait FRANKL (FRAKNÓI) Vilmos adta ki: Réwai Ferencz nádori
helytartó fianak hazai és külföldi iskoláztatása 1538–1555. Pest, 1873.
980 RMNy 852
981 RMNy 872
982 Vö.: A legmodernebb, bibliográfiai összefoglalóval: BÓNIS György: Révay Péter. Bp., 1981, Akadémiai
Kiadó. (Irodalomtörténeti Füzetek)
983 Bécsi tanulmányi emlékei: Esztergom, Érseki Könyvtár Ms. II. 224, 272, 273.; Két strassburgi disputációját
ismerjük. Az els�t Paulus Graseccius elnökletével tartotta De mutuo materia tárgyban (1591, RMK III. 816),
a másodikat Melchior Juniusnál fizikából (1592, RMK III. 5526, második kiadása: Montbéliard, 1595, RMK
III. 5553), itteni jegyzeti: Esztergom, Érseki Könyvtár Ms. II. 253.
984 Vö. KLANICZAY Tibor: Az akadémiai mozgalom és Magyarország a reneszánsz korában. In: U� : Pallas
magyar ivadékai. Bp., 1985, Szépirodalmi Kiadó. 26�31. és U� : Az arisztokrácia és Justus Lipsius politikai
gondolkodása. In: U� : Stílus, nemzet és civilizáció. Válogatta, szerk.: KLANICZAY Gábor, K� SZEGHY, Péter.
Bp., 2001, Balassi Kiadó. (Régi Magyar Könyvtár. Tanulmányok, 4.) 236�250.
985 Prag um 1600. Kunst und Kultur am Hofe Rudolf II. Ausstellung, Essen, Kulturstiftung Ruhr, Villa Hügel,
10.6.�30.10.1988, Kunsthistorisches Museum, Wien, 24.11. 1988�26.2.1989. Hrsg. von Kulturstiftung
Ruhr. Organisation der Ausstellung: Jürgen SCHULTZE. Freren, 1988, Luca Verlag.
986 Augustae Vindelicorum, 1613, Christoph Mangus, RMK III. 1118.; Viennae Austriae, 1652, Matthaeus
Cosmerovius, RMK III. 1795, Magyarul: RÉVAY Péter: A Szent Korona eredete. Ford.: KULCSÁR Péter. Bp.,
2010, Magyar Ház.
188