23.12.2012 Views

dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10 - REAL-d

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />

hitvallásúak (Philippe de Mornay) m�vei. A konvertita Georg Wicel egy, a megbékélést<br />

sürget� állásfoglalásokban gazdag beszédgy�jteménye is Illésházy tanulságára szolgálhatott.<br />

Kétségtelen a könyvtár humanista jellege. A teológusok közt is az olyan nevek, mint<br />

Melanchthon vagy Bullinger, de még Thomas Stapleton, a leuveni katolikus hitvitázó is a<br />

humanista alaposságot és az erre építkez� toleranciát juttatják eszünkbe. Ugyanakkor<br />

Illésházynak a humanizmus irodalmi és filozófiai vonalába tartozó szerz�k munkái is<br />

gyarapíthatták ismereteit. Aeneas Sylvius Piccolomini, Leonardo Bruni, Erasmus, Leonhard<br />

Culmann persze a legtöbb könyvtárban megvolt, azonban nem mindegy, milyen<br />

környezetben. Láttuk, ennek a filológiai stúdiumokon megalapozódott humanizmusnak a<br />

teológiai ered�jét, van azonban egy másik jelenség is a könyvanyagban, amelyet Ötvös Péter<br />

csak mellékesen említ, mondván, hogy nem tudni, Johannes Gersonnak melyik munkája volt<br />

Trencsénben. Ebben igaza van, de � ha visszautalhatok el�z� gondolatomra � a humanizmus<br />

másik ered�jeként az azzal születése pillantától párhuzamosan jelen lév� devotio moderna<br />

folytatása is megjelenik: a meditációs irodalomban, illetve az imádságoknál. Ötvös Péter<br />

jellemzi Johannes Habermannt, a wittenbergi teológust, akinek imádságoskötetét Illésházy<br />

megszerezte. Szerintem a Cseh Testvérekre figyelés 934 is ebbe az érdekl�dési körbe tartozhat.<br />

Raimundus de Sabunda dialógus formában megírt, az emberi természetr�l szóló<br />

elmélkedései 935 b�vítik ezt a kiadványkört. A XV. század eleji gondolkodó theologia<br />

naturalisa nagy hatással volt a szkepticizmus újkori filozófiáját megfogalmazó Michel de<br />

Montaigne-re is. 936 Ezt persze Illésházy nem tudta, azt azonban valósnak tartom, hogy a XVI�<br />

XVII. század Magyarországán egy, az ország sorsán felel�sen töpreng�, az egyházak közti<br />

vitákat látó és követ�(!), amúgy politikailag meghurcolt f�úr lelki töprengéseiben szívesen<br />

nyúlt Epictetus mellett is Johann Gersonhoz vagy Raimundus de Sabunda szövegeihez. Ha<br />

Ecsedi Báthory István meditációinak forrásvidékét nézzük, akkor ennek a szövegkörnek<br />

eminensen jelen kell lennie látókörünkben, és nem hiszem, hogy lelkivilágában Báthory<br />

nagyon távol állt Illésházytól. 937 Ez különösen felvethet� akkor, ha ott látjuk a trencséni<br />

Bürgertums in Ungarn. In: Bürgerliche Kultur im Vergleich. Deutschland, die böhmischen Länder und das<br />

Karpatenbecken im 16. und 18. Jahrhundert. Hrsg. von István MONOK, Péter ÖTVÖS. Szeged, 1998. 71�80.<br />

934<br />

Confessio fidei et religionis christianae, quam… Romanorum, Ungariae… Regi Ferdinando obtulerunt<br />

Vienane in Austria XIIII die Novembris, Anni… MDXXXV, barones et ex nobilitate in regno Bohemiae ii,<br />

qui puriori doctrinae in piis ecclesiis, quas communitatem Fratrum Bohemorum nominat, dediti sunt et<br />

coniuncti… Basileae, 1575. Ez a kiadás Martin Luthernek a hitvalláshoz írt el�szavát is közli.<br />

935<br />

Raimundus de SEBUNDA: De natura hominis dialogi. Hi, et Christi, et sui ipsius cognitionem exhibent, nunc<br />

demùm aucti, summaque fide recogniti. … Lugduni, 1550, Theobaldus Paganus<br />

936<br />

Michel de MONTAIGNE: Apologia de Raymound de Sebond. Ed. Robert AULOTTE. Paris, 1979, Société<br />

d�Enseignement Supérieure.<br />

937<br />

Vö.: Ecsedi Báthory István meditációi. Sajtó alá rend.: ERDEI Klára, KEVEHÁZI Katalin. Bp.�Szeged, 1984,<br />

MTAK. (Adattár XVI�XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 8.); Ecsedi Báthory István<br />

179

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!