dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10
amelyet a család 1835-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának
adományozott. 917 Ennek a könyvtárnak a XVII. századi történetér�l � ahogy majd látni fogjuk
� azonban gyakorlatilag semmit sem tudunk.
A család els� f�rend� tagja Illésházy István (1540/41�1609) volt, a Pálffy Miklós mellett
katonáskodó és titkári teend�ket ellátó köznemes, aki 1587-ben emelkedett bárói rangra.
1584-ben királyi tanácsos, majd udvarmester, Liptó (1582) és Trencsén (1594) vármegyék
f�ispánja lett. 1582-ben feleségül vette Pálffy Katát (1542�1616), Krusith János özvegyét, és
ezzel a házassággal gazdagságban is utolérte rangját. A trencséni uradalmat 1600-ban szerezte
meg. 1603-ban hamis vádak alapján felségsértési eljárás indult ellene, � az idézésre nem jelent
meg, Lengyelországba menekült, jelent�s vagyont magával víve. Hazatértekor csatlakozott
Bocskaihoz, szerephez jutott a bécsi béke tárgyalásain. 1608-ban a rendek Magyarország els�
protestáns nádorává választották. 918 Könyvtártörténeti szempontból örököse, unokaöccse
Illésházy Gáspár (1593�1648) vonalán követjük a család történetét, aki a dubnici kastélyt is
építtette, és leszármazottai folyamatosan ezt a rezidenciát tették központi udvarukká. Gáspár a
trencséni, liptói, árvai f�ispáni címet is örökölte, császári és királyi tanácsos lett. 1626�1648
között vezette az árvai birtokokat. Fia, Illésházy György (1625?�1689) lutheránusként
Rózsahegyen tanult, trencséni és liptói f�ispán, császári és királyi tanácsos és kamarás,
valamint királyi f�asztalnok volt. A század közepe táján katolizált.
A XVI�XVII. századi Illésházy-könyvtárakról kevés dokumentum tudósít. 919 Ötvös Péter
� amikor elemezte az exiliumban él� f�nemes olvasmányait � sorra vette a neki szóló
ajánlásokat is. 920 Az evangélikus egyház intézményeinek aktív támogatójaként a környzetében
él� lelkészek, tanítók munkáinak sajtó alá kerüléséhez is hozzájárult, tanulmányaikban is
támogatta �ket. Leonard Mokoschinus tézisfüzete így látott nyomdafestéket. 921 Felesége,
Pálffy Kata t�le függetlenül és hozzá hasonlóan Bornemisza Péter mecénásaként is ismert, a
917 BERLÁSZ Jen�: Az Illésházy könyvtár. Fejezet az Országos Széchényi Könyvtár állomány történetéből. Az
Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1967. Bp., 1969, OSZK. 57�95.
918 Illésházyról könyvtárnyi szakirodalom szól. Itt csak ÖTVÖS Péter m�vel�déstörténeti szempontú téziseire
hivatkozom: Illésházy István az emigrációban. Egy magyar litterátor-politikus főúr típusa. Szeged, 1985,
JATE BTK; Egy szlovák kép: FRIMMOVÁ, Eva: L’influence de la famille Ilešházi sur la vie politique et
culturelle dans la première moitié du XVIIe siècle. In: Les noblesses dans l’empire des des Habsbourg de la
Montagne Blanche au Printemps des peuples, 1620–1848. Sous la dir. de Michel BERNARD. Paris, Numero
spécial: Revue des études slaves, tome 78(2007) fasc. 4. 417�430.
919 BABI� OVÁ, Katarina�HÁBL, Vlastimil�U� NIKOVÁ, Daniela: Ilešháziovci. Rodová zbierka obrazov. Tren�ín,
1998, Tren�ianske múzeum; FRIMMOVÁ, Eva: Vzťah Ilešháziovcov ku knižnej kultúre. Kniha, 2000�2001.
Martin, 2002. 415�428.; SAKTOROVÁ, Helena: Thurzó György nádor és az Illésházyak családi könyvtára.
In: Kék vér, fekete tinta. Arisztokrata könyvgyűjtemények, 1500–1700. Szerk.: MONOK István. Bp., 2005,
OSZK. 142�157. (ugyanez szlovákul, horvátul, németül és angolul is megjelent)
920 ÖTVÖS Péter: Egy főúri könyvtár a XVII. század elején. In: Az értelmiség Magyarországon a 16–17.
században. Szerk. ZOMBORI István. Szeged, 1988. 139�148.
921 Wittenbergben, 1594 (RMK III. 938)
176