dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10 - REAL-d dc_77_10 - REAL-d

real.d.mtak.hu
from real.d.mtak.hu More from this publisher
23.12.2012 Views

admirandis Hungariae acquis cím� munkája 881 lehet ilyen, hiszen a �fered�zés� már a kora újkori Magyarországon elkezd�dött, és a fürd�k körüli társasági élet is. Az 1611-es nagyszombati zsinat végzéseit 882 pedig a nádor, gondolom, hivatalból kapta kézhez. Összességében Thurzó Gyögy nádor erudíciójának három markáns vonását emelném ki. Az els� a lutheránus egyházat patronáló, erre a feladatra felkészült földesúr és politikus olvasottsága. A második egyértelm�en a történetbölcseleti ismeretanyagot a kortárs históriával és a politikai élettel egyeztet� államférfié. A harmadik a kortárs szellemi áramlatok, és azok múltja iránt érdekl�d� olvasóé, gondolok a csillagászati, és ez ezzel kapcsolatos ismereteire. A Pálffyak könyvei dc_77_10 A Thurzók mellett a másik f�nemesi család, amely a Fuggerekkel rokonságba került, a Pálffyak. Katonacsalád, amelynek egyik felmen�je, L�rinc a mohácsi csatában esett el. Ükunokái, Pálffy Péter fiai (Tamás, Miklós, János és István) 1581-ben kerültek a f�rend�ek közé, bárók lettek. 883 Közülük, könyvtörténeti szempontból bennünket els�dlegesen Pálffy Miklós (1552�1600) érdekel. Országbíró, Pozsony és Komárom vármegyék f�ispánja, érsekújvári f�kapitány, egész életét a végvári harcokban töltötte. 1583-ban feleségül vette Markus Fugger (1529�1597) leányát, Maria Fugger zu Kirchberg und Weisshornt (1566� 1646). 1599-ben birodalmi grófi címet kapott. Az � fiaik voltak II. István (1585�1646), Pozsony vármegye f�ispánja, érsekújvári és bányavidéki f�kapitány, 1635-t�l gróf, Pál (1589�1653), 1634-t�l gróf, az Aranygyapjas-rend lovagja, pozsonyi f�ispán és nádor (1646), továbbá II. János (1599�1672), Komárom megye f�ispánja, aki 1636-ban kapta grófi címét. A vörösk�i várat és uradalmat Thurzó Elek adta el Anton Fuggernek (1473�1560) 1535- ben, és Pálffy Miklós 1583-ban Maria Fugger hozományaként jutott hozzá. 884 Több magyar 881 Coloniae Agrippinae, 1595, Arnoldus Mylius 882 RMNy 1023 883 A legfrissebb családtörténeti áttekintés, teljes bibliográfiával: PÁLFFY Géza: A Pálffy család felemelkedése a 16. században. In: Pálfiovci v novoveku. Zostavili Anna FUNDÁRKOVÁ, Géza PÁLFFY. Bratislava�Bp., 2003. 17�36. 884 Az adás-vétellel kapcsolatos iratokat JEDLICSKA Pál adta ki: Adatok Erdődi Báró Pálffy Miklós… életrajza és korához… Eger, 1897. 83., 93�95.; SKLADANÝ, Marián: Rybnikárstvo na fuggerovskom panstve Č ervený Kameň v 16. storočí. Historické �túdie, 1965. nr. 10. 27.; � I� AJ, Viliam: Obilninárstvo na panstve Č erveny Kameň za Mikuláša Pálffyho v rokoch 1583 až 1600. Agricultúra, 15(1983) 5�19.; Pálfiovský rod – dejiny, osobnosti, stavebné aktivity, mecenášstvo a zbierky. Zborník príspevkov zo sympózia usporiadaného pri príležitosti výstavy Pálfiovci v Bojniciach. Ed.: Katarína MALE� KOVÁ. Bojnice, 2000, SNM-Múzeum Bojnice. 170

dc_77_10 szakíró, 885 majd a gazdaságtörténész Jacob Strieder 886 szerint Pálffy az Anton Fugger könyvei egy részét Vörösk�n helyezte volna el, de a Fugger-könyvtárak monográfusa, Paul Lehmann, aki a helyszínen is járt, ezt az állítást nem tudta dokumentumokkal igazolni. 887 Ahogy Lehmann írja, Maria Fugger biztosan nem örökölt könyveket apjától, mert azokat az apa (anyagi gondjai miatt) 1571-ben eladta a bajor választófejedelemnek, ezáltal az � gy�jteménye válhatott a mai Bayerische Staatsbibliothek egyik alapjává. Ett�l függetlenül a szlovák szakirodalomban makacsul tartja magát a nézet, hogy a Pálffyaknak már a XVI. században hatalmas könyvtára volt Vörösk�n. 888 Eva Frimmová számba vette a Szlovákia területén fennmaradt, egykor valamelyik Fugger-könyvtárhoz tartozó darabokat (sajnos, a kéziratos bejegyzéseket nem közölte), 889 ezek azonban vélhet�en a Lippay György által megvásárolt Anton Fugger-könyvtárból származhatnak. Ez utóbbi könyvanyag sajnálatos módon szétszóródott, ma Szegedt�l Turócszentmártonig, Kolozsvártól Kismartonig szinte valamennyi régi könyvállományban bukkannak fel darabjai. 890 Ugyanitt olvashatunk arról, hogy egy humanista, �Ludovico Carino� 891 halála után örökösei 1569-ben az egész Carino-könyvtárat 600 guldenért eladták a Pálffyaknak. Emellett Hans Dernschwam tizenkét görög kódexet vásárolt volna a család számára. Ezekkel az állításokkal kapcsolatban nem hivatkoznak forrásra. 885 TOLDY Ferenc: Az újkori magyar nemzeti irodalom története. I. füzet. Pest, 1853. 31.; TAKÁTS Sándor: Rajzok a török világból. I. kötet. Bp., 1915. 32.; ISTVÁNFFI Gyula: A Clusius-codex mycologiai méltatása. Bp., 1900. 172. 886 STRIEDER, Jacob: Die älteste Bibliotheksstiftung der Fugger. Zentralblatt für Bibliothekswesen, 50 (1933) 453�458. 887 Vö. LEHMANN, Paul: Eine Geschichte der alten Fuggerbibliotheken. I� II. Tübingen, 1956, 1959, Paul Siebeck. A magyar szakirodalomban a Fuggerek leginkább Lippay György esztergomi érsek könyvtára kapcsán kerülnek el�. Legújabban S. SASVÁRY Zoltán Lehmann könyve alapján egy magánkiadású füzetben összefoglalta a XVI. századi Fuggerek könyvtárainak történetét is: Adatok egy könyvgyűjtemény történetéhez. Az esztergomi Bibliotheca Fugger gyűjteménye. Bp., 2005. 10. 888 Vö. FRIMMOVÁ, Eva: Zachované exempláre z fuggerovskej knižnice na Slovensku. Kniha 2003/2004. Martin, 2004. 96�108.; KUJOVI� OVÁ, Michaela: Šłachtická knižnica Pálfiovcov na hrade Č erveny Kameʼn. � FRIMMOVÁ, Eva: Fuggerovsko–Pálfiovská knižnica v kultúrno-historickych súvislostiach. In: Pálfiovci v novoveku. Zostavili Anna FUNDÁRKOVÁ, Géza PÁLFFY. Bratislava�Bp., 2003. 105�117., 118�119.; FRIMMOVÁ, Eva: A Pálffy könyvtár. In: Kék vér, fekete tinta. Arisztokrata könyvgyűjtemények, 1500–1700. Szerk.: MONOK István. Bp., 2005, OSZK. 131�140. A magyar, az angol, a horvát és a német változatban kifejeztem kételkedésemet a könyvtárral kapcsolatban, a szlovák edícióban ezt nem közölték. 889 FRIMMOVÁ, Eva: Zachované exempláre z fuggerovskej knižnice na Slovensku. Kniha, 2003/2004. Martin, 2004. 96�108. 890 Az ilyen kérdések tisztázásához kellene a Kárpát-medence régi könyveit együtt kezel� adatbázis. A MOKKA-R kezdeményezés ezt az adatbázist ígéri. 891 Minden bizonnyal Ludovicus Carinus, nem olasz, hanem kieli humanistáról, Erasmus levelez�partnerér�l, bolognai tanulmányai alatt Ulrich Fugger nevel�jér�l lehet szó (1544). Vö.: Contemporaries of Erasmus. A Biographical Register of the Renaissance and Reformation. Ed. by Peter G. BIETENHOLZ, Thomas B. DEUTSCHER, Ilse GUENTHER, Catherine F. GUNDERSON. Toronto, 1985, University of Toronoto Press. 266� 268. 171

<strong>dc</strong>_<strong>77</strong>_<strong>10</strong><br />

szakíró, 885 majd a gazdaságtörténész Jacob Strieder 886 szerint Pálffy az Anton Fugger könyvei<br />

egy részét Vörösk�n helyezte volna el, de a Fugger-könyvtárak monográfusa, Paul Lehmann,<br />

aki a helyszínen is járt, ezt az állítást nem tudta dokumentumokkal igazolni. 887 Ahogy<br />

Lehmann írja, Maria Fugger biztosan nem örökölt könyveket apjától, mert azokat az apa<br />

(anyagi gondjai miatt) 1571-ben eladta a bajor választófejedelemnek, ezáltal az �<br />

gy�jteménye válhatott a mai Bayerische Staatsbibliothek egyik alapjává. Ett�l függetlenül a<br />

szlovák szakirodalomban makacsul tartja magát a nézet, hogy a Pálffyaknak már a XVI.<br />

században hatalmas könyvtára volt Vörösk�n. 888 Eva Frimmová számba vette a Szlovákia<br />

területén fennmaradt, egykor valamelyik Fugger-könyvtárhoz tartozó darabokat (sajnos, a<br />

kéziratos bejegyzéseket nem közölte), 889 ezek azonban vélhet�en a Lippay György által<br />

megvásárolt Anton Fugger-könyvtárból származhatnak. Ez utóbbi könyvanyag sajnálatos<br />

módon szétszóródott, ma Szegedt�l Turócszentmártonig, Kolozsvártól Kismartonig szinte<br />

valamennyi régi könyvállományban bukkannak fel darabjai. 890<br />

Ugyanitt olvashatunk arról, hogy egy humanista, �Ludovico Carino� 891 halála után<br />

örökösei 1569-ben az egész Carino-könyvtárat 600 guldenért eladták a Pálffyaknak. Emellett<br />

Hans Dernschwam tizenkét görög kódexet vásárolt volna a család számára. Ezekkel az<br />

állításokkal kapcsolatban nem hivatkoznak forrásra.<br />

885 TOLDY Ferenc: Az újkori magyar nemzeti irodalom története. I. füzet. Pest, 1853. 31.; TAKÁTS Sándor:<br />

Rajzok a török világból. I. kötet. Bp., 1915. 32.; ISTVÁNFFI Gyula: A Clusius-codex mycologiai méltatása.<br />

Bp., 1900. 172.<br />

886 STRIEDER, Jacob: Die älteste Bibliotheksstiftung der Fugger. Zentralblatt für Bibliothekswesen, 50 (1933)<br />

453�458.<br />

887 Vö. LEHMANN, Paul: Eine Geschichte der alten Fuggerbibliotheken. I� II. Tübingen, 1956, 1959, Paul<br />

Siebeck. A magyar szakirodalomban a Fuggerek leginkább Lippay György esztergomi érsek könyvtára<br />

kapcsán kerülnek el�. Legújabban S. SASVÁRY Zoltán Lehmann könyve alapján egy magánkiadású füzetben<br />

összefoglalta a XVI. századi Fuggerek könyvtárainak történetét is: Adatok egy könyvgyűjtemény<br />

történetéhez. Az esztergomi Bibliotheca Fugger gyűjteménye. Bp., 2005. <strong>10</strong>.<br />

888 Vö. FRIMMOVÁ, Eva: Zachované exempláre z fuggerovskej knižnice na Slovensku. Kniha 2003/2004. Martin,<br />

2004. 96�<strong>10</strong>8.; KUJOVI� OVÁ, Michaela: Šłachtická knižnica Pálfiovcov na hrade Č erveny Kameʼn. �<br />

FRIMMOVÁ, Eva: Fuggerovsko–Pálfiovská knižnica v kultúrno-historickych súvislostiach. In: Pálfiovci v<br />

novoveku. Zostavili Anna FUNDÁRKOVÁ, Géza PÁLFFY. Bratislava�Bp., 2003. <strong>10</strong>5�117., 118�119.;<br />

FRIMMOVÁ, Eva: A Pálffy könyvtár. In: Kék vér, fekete tinta. Arisztokrata könyvgyűjtemények, 1500–1700.<br />

Szerk.: MONOK István. Bp., 2005, OSZK. 131�140. A magyar, az angol, a horvát és a német változatban<br />

kifejeztem kételkedésemet a könyvtárral kapcsolatban, a szlovák edícióban ezt nem közölték.<br />

889 FRIMMOVÁ, Eva: Zachované exempláre z fuggerovskej knižnice na Slovensku. Kniha, 2003/2004. Martin,<br />

2004. 96�<strong>10</strong>8.<br />

890 Az ilyen kérdések tisztázásához kellene a Kárpát-medence régi könyveit együtt kezel� adatbázis. A<br />

MOKKA-R kezdeményezés ezt az adatbázist ígéri.<br />

891 Minden bizonnyal Ludovicus Carinus, nem olasz, hanem kieli humanistáról, Erasmus levelez�partnerér�l,<br />

bolognai tanulmányai alatt Ulrich Fugger nevel�jér�l lehet szó (1544). Vö.: Contemporaries of Erasmus. A<br />

Biographical Register of the Renaissance and Reformation. Ed. by Peter G. BIETENHOLZ, Thomas B.<br />

DEUTSCHER, Ilse GUENTHER, Catherine F. GUNDERSON. Toronto, 1985, University of Toronoto Press. 266�<br />

268.<br />

171

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!