dc_77_10 - REAL-d

dc_77_10
le ennyire. Az erdélyi kancellárok többsége a XVI. században akadémita el�kel� volt, igaz a
XVII. században a külföldi egyetemet végzettek aránya köztük és az udvari tanácsosok közt is
csökkent. 46 Az anyagi helyzet tehát nem egyedüli tényez� az olvasottság megléte vagy hiánya
indoklásakor. Az iskolázási lehet�ségek változásai, vagyis az oktatási intézményrendszer
m�ködése � ne feledjük a tizenöt éves háború és az 1658 utáni évek pusztításait � alapvet�
hatással volt még az el�kel�k m�vel�dési szokásaira is.
A másik jelenség, amely a vizsgált korszakban általános érvénnyel befolyásolta a
nemesség (és persze az egész társadalom) olvasmánym�veltségét, a helyi papír- 47 és
könyvtermelés 48 szegényessége, és ezzel egy id�ben a könyvkereskedelem rendszerének teljes
hiánya. 49 Ez nem egyszer�en beszerzési, könyvtárgyarapítási probléma volt. Egyben azt is
jelentette, hogy még a f�nemesi réteg erudíciója is teljes mértékben kiszolgáltatott volt az
udvari környezet ízlésének, illetve a könyvügynökök anyagi érdekeinek. Egy 2008. évi
októberi konferencián a velencei m�tárgy-, illetve kulturális termék-piacot abból a
szempontból elemezték komplex módon, hogy a színházi és a zenei élet, a festmény, a szobor,
és a könyv vásárlása, gy�jtése, milyen ízlésbeli változást mutat a korai újkorban. Vagyis az
ízlés alakulása � és ez nem a kortárs szakmai kritika szempontjainak való egyszer� megfelelés
� már az alkotás szempontjait is befolyásolta. 50 Magyarország nagyon messze volt ett�l a
jelenségt�l. Még akkor is így van ez, ha a XVII. század közepe táján valóban elindult egy
gy�jtési hullám, megjelent a múzeumi gondolat is, 51 és a nyugat-magyarországi f�úri udvarok
felében. Kolozsvár, 2005, Erdélyi Múzeum-Egyesület. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 254.); TÜD� S S.
Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán. Bukarest�Kolozsvár, 1998, Kriterion
Könyvkiadó. (a Bibliotéka fejezet: 78�86.)
46 A továbbiakban ezzel az összehasonlítással még foglalkozunk. Horn Ildikó példaadó mértéktartással elemezte
a XVI. és a XVII. századi hazai m�vel�dési lehet�ségek változását, illetve a peregrinatio academica
szerepének alakulását. HORN Ildikó: A főnemesi iskoláztatás változásai az Erdélyi Fejedelemségben. In:
Barokk. Történelem � Irodalom � M�vészet. Különszám. Warszawa, 2010, Wydawnictwo Neriton. 109�
124.
47 BOGDÁN István: A magyarországi papíripar története 1530–1900. Bp., 1963, Akadémiai Kiadó. (A magyar
könyv)
48 V. ECSEDY Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473–1800. Bp., 1999, Balassi
Kiadó.
49 KÓKAY György: A magyarországi könyvkereskedelem története. Bp., 1997, Balassi Kiadó; PAVERCSIK Ilona:
A magyar könyvkereskedelem történetének vázlata 1800-ig. In: V. ECSEDY Judit: A könyvnyomtatás
Magyarországon a kézisajtó korában 1473–1800. Bp., 1999, Balassi Kiadó. 295�340.; Erdély
vonatkozásában máig a leghasználhatóbb: TEUTSCH, Friedrich: Geschichte des deutschen Buchhandels in
Siebenbürgen. In: Archiv für Geschichte des deutschen Buchhandels. Bd. IV. Leipzig, 1879. 13�27., Bd. VI.
Leipzig, 1881. 7�71., Bd. XV. Leipzig, 1892. 103�188. (reprint: Nendeln/Lichtenstein, 1977, Kraus)
50 Convegno internazionale Venezia mercato delle arti, Venezia 9�11 ottobre 2008. Technische Universität,
Dresden � Centro tedesco di studi veneziani. A konferencia anyagát Barbara MARX szerkeszti, és 2010-ben
jelenik meg. Lásd ezzel összefüggésben a Daniela Gallingani által a bolognai egyetemen irányított kutatást:
L’Evoluzione della sensibilità nel patrimonio culturale Europeo in epoca moderna e contemporanea.
51 Teleki Mihály például a XVII. század végén �az erdélyi múzeumi gondolat� megteremt�jének számít,
Hermányi Dienes József anekdotája szerint kell� hozzáértés és érzék híján, válogatás nélkül gy�jtött össze
mindent, ami réginek t�nt számára. Vö. VITA Zsigmond: A XVIII. századi Erdély képe Hermányi Dienes
17