dc_77_10 - REAL-d

talán ismert volt, annak erdélyi múltja miatt is. Az a kolligátum, amelyet olvashatott,
Alexander Alane (Alesius) ágostai és Josias Simler helvét hitvallású álláspontját
tartalmazta. 867
A teológiai kérdések közül, úgy t�nik, Thurzót az úrvacsora körüli (de coena) viták
érdekelték, és err�l az egyházatyák tanításai mellett a humanista Joachim Watt (Vadianus), és
a lutheránus (helmsedti) Tilemannus Heshusius könyvét is megvette. A lélekr�l (de anima) és
annak halhatatlanságáról több külön kisebb traktátus is jelen volt gy�jteményében, kezdve az
ókori klasszikussal, Aristotelesszel, az egyházatyákkal, majd a lutheránus Petrus
Mosellanussal, és egy nyilván rosszul lejegyzett szerz�vel (mert nem sikerült megtalálnunk)
Balthasar Ostann(!) Oratio de statu animae post mortem etc. Nem csoda, hogy olvasott a
felszentelésr�l (de ordinatione), hiszen egyházának lelkészeit csaknem egy évszázadig a
sziléziai Briegben ordinálták. A klasszikus és mértékadó e téren persze Philipp Melanchthon
volt, de a már említett angol (aki nem utolsósorban az el�bbi hatására fogadta el az ágostai
tanokat) Alexander Alane egy munkájához is fordulhatott, ha kétségei támadtak.
A református teológiai szerz�k közül számosan több könyvvel, csaknem életm�vel
képviseltetik magukat. Heinrich Bullinger, Wolfgang Musculus, Jean Calvin, és persze
Théodore de Bèze.
dc_77_10
Ennél több m�ve csak a lutheránus tábor képvisel�inek volt Biccsén. Martin Luther,
Philipp Melanchthon, Aegidius Hunnius, David Chytraeus, Andreas Osiander, Lucas
Osiander, Johann Brenz, Martin Chemnitz m�vei sok polcot megtöltöttek, ahogy Johann
Spangenberg beszédgy�jteményei is. Sajnos Samuel Hamel nem részletezte a marburgi és a
wittenbergi tézisfüzet-kolligátumok tartalmát, csak jelezte, hogy mir�l van szó a kötetben.
Tudjuk, van olyan testesebb volumen, amelybe akár száz diplomamunkát is bekötöttek.
Samuel Hamel a grammatici szakba nyilván a szótárakat és az iskolai grammatikákat
sorolta, és nem tudom, hogy az oratores mit takar nála, de biztosan olyan tételeket is ide
helyezett, mint a Suetonii de illustribus grammaticis et rhetoribus, vagyis ókori munkákat.
Bizonyosan Franciscus Sylviust, Cicero beszédeinek ismert elemz�jét, de nem valószín�,
hogy a temetései beszédek is itt jelentek volna meg. Thurzóhoz írt levelében beszél egy logici
szakról, azonban az indexben egyetlen ilyen munka sem szerepel. Ez ismét arra utal, hogy volt
egy katalógus, amihez az index nem teljesen készült el.
867 ALESIUS, Alexander: Assertio doctrinae catholicae et orthodoxae ecclesiae Jesu Christi, de S. Trinitate Deo
uno, cum confutatione erroris cujusdam ... Lipsiae, 1564. � SIMLER, Josias: Responsio ad maledicum
Francisci Stancari Mantuani librum aduersus Tigurinae ecclesiæ ministros, de Trinitate et ediatore Domino
nostro Iesu Christo … Tiguri, 1563, Christoph Froschover.
167