dc_77_10 - REAL-d

Antonio Bonfini két kiadásban, Veit Marchtaler Báthory Zsigmondnak a 15 éves háború alatti
tetteit tárgyaló munkája, és a már említett Petrus Ransanus-kézirat állt csak rendelkezésére.
Thurzó érdekl�dött a távoli földrészek iránt is, hiszen Pietro Belloni Ázsia- és Egyiptom-
leírása mellett Jacques Le Moyne Historia Americae cím� könyve is megvolt könyvtárában.
Abraham Ortelius Theatrum orbis terraruma, és a nagyon népszer� Georg Braun
városmetszetes könyve is (Civitates orbis terrarum).
A történelemhez sorolta � gondolom � Hamel a politikai traktátusokat is, bár lehet, hogy a
nála létez� filozófia szakba, vagy az Ethicibe mint erkölcsfilozófiát. Macchiavelli Fejedelem
cím� m�ve mellett rögtön a cáfolat, anti-Machiavelli irat, Alessandro Sardi tollából. Frissen
megjelent munka (1610) Pierre Matthieu és Raoul Boutrays Historiopolitographiája. 862 IV.
Henrik tanácsosainak m�ve a kortárs Európa történetét foglalja össze, nem erkölcsfilozófiai
jelleggel, de egy eligazító mérlegelést adnak a különböz� politikai er�k szándékai között.
Részben ehhez hasonló a toulousi jogász Étienne Forcadel m�ve, De Gallorum imperio et
philosophia. Megjegyzend�, hogy ez az utóbbi két munka ritkán talált magyarországi
olvasóra.
dc_77_10
Thurzó György azonban els�dlegesen a régebbi és kortárs királytükrök világában találta
meg a neki leginkább szükséges tanításokat. 863 Felt�n�en sok volt könyvei között. Ezt Samuel
Hamel is észrevette, ezért a Philosophici csoport mellett kialakított egy Ethicit is. Antonio
Guevara Horologium principuma latinul és Draskovich János tolmácsolásában magyarul mint
az újsztoikus királytükrök klasszikusa. Ehhez vehetjük még I. Jakab király intelmeit fiához, és
feltétlenül Mambrino Roseo Institutio principis christiani cím� munkáját Adam a Stang latin
fordításában, amely frissen, 1608-ban jelent meg el�ször. A perugiai Roseo volt az, aki
Guevara munkáját spanyolból olaszra fordította, és maga is írt erkölcsfilozófiai m�veket.
Gondolatvilágában Justus Lipsius Politicája is ide sorolható, nem feledve a leideni
morálfilozófus nagymérték� jelenlétét a magyarországi olvasmányanyagban. 864 Róla akár
862 Historiopolitographia sive Opus Historico-Politicum… Rodolphi BOTOREI... nec non Petri MATTHAEI... In quo
res toto pene Orbe hisce proximis annis gestae... illustrantur, ut ab Anno Domini MDXCIV. usque ad annum
praesentem MDCX ... moneatur. Francofurti, 1610, Johann Martin Schönwetter
863 Vö.: HARGITTAY Emil: A fejedelmi tükör műfaja a 17. századi Magyarországon és Erdélyben. ItK, 99(1995)
441�484.; U� .: Gloria, fama, literatura. Az uralkodói eszmény a régi magyarországi fejedelmi tükrökben.
Bp., 2011, Universitas Kiadó (Historia Litteraria, 10.)
864 A kérdés klasszikusa: VARGHA Anna: Iustus Lipsius és a magyar szellemi élet. Bp., 1942. (Értekezések a
magyarországi latinság köréb�l, 7.); újabban, bibliográfiákkal: PAPY, Jan: Justus Lipsius in Hungary:
exchange of a humanist intellectual and educational programme. In: Hercules Latinus. Acta colloquiorum
minorum anno MMIV Aquis Sextiis, sequenti autem anno Debrecini causa praeparandi grandis eius XIII
conventus habitorum, quem Societatis Internationalis Studiis Neolatinis Provehendis diebus 6�13 m. Aug. a.
MMVI in Hungariae finibus instituet. Ediderunt Ladislaus HAVAS, Emericus TEGYEY. Debrecini, 2006,
Kossuth Lajos Tudományegyetem BTK. 171�179. (Forgách Mihály, Rimay János, Melith István);
Teszelszky KEES: Révay Péter és Justus Lipsius eszméi a történelemről és a nemzeti identitásról. In:
165