dc_77_10 - REAL-d

Lépjünk tehát közelebb Thurzó György nádor olvasmányaihoz, és figyelembe véve
Samuel Hamel tárgyi csoportosítását (hiszen nem tudhatjuk, hogy � melyik könyvet, melyik
csoportba sorolta), alkossunk ismeretcsoportokat a rendelkezésre álló címekb�l, illetve a
meglév� könyvekb�l. Nyelvileg a nádor képzettnek mondható, hiszen a magyar, a szlovák, és
a latin mellett olvasott csehül, lengyelül, és minden bizonnyal németül is (két német könyvet
említ az index).
dc_77_10
Hamel nem emelte ki az összefoglaló kézikönyveket, mi külön megemlítjük, hogy a
korszak elterjedt darabjai megvoltak Biccsén. Conrad Gesner Bibliothecája, Abraham
Buchholzer Chronologiája mellett számos többnyelv� szótár és Henri Estienne kiváló Lexicon
Ciceronianumja is. Biblia-kidásokból tíz ismert a könyvei között, vagyis az udvari
könyvtárban folyó viták során, ha filológiai bizonyítás kellett egy-egy állítás alátámasztására,
a legjobb kiadások álltak rendelkezésre. Ugyancsak külön gondolom megemlíteni az
egyházatyák összes m�veinek nagy sorozatait (a meglév�k alapján, a bázeli kiadások), 861 és
Cesare Baronio egyháztörténetét. Ezzel egyben szeretném jelezni, hogy a teológiai
könyvanyagban szép számmal lesznek katolikus munkák is.
Jogi könyvekben sem mondható szegénynek a gy�jtemény, hiszen a cseh és a morva
diaetalis actákon túl Carolus Sigonius római jogi leírásai, illetve magyarázatai szerepelnek az
indexben, a Digesták, az Institutiones és Claudius Cantiuncula, Equinarius Baro, Franciscus
Balduinus, Franciscus Hotman, Johannes Crucaeus, Joachim Mysinger, továbbá Antonino
Conti Justinianus-kommentárjai is a polcokra kerültek.
Nagyon részletez� a történeti anyag. Az ókori történetírók mellett a leginkább el�forduló
címek a környez� területek (Csehország, Lengyelország, a törökök, a Habsburgok, Velence,
oroszok) históriái szerepelnek. Johannes Dubravius (Bohemia), Martin Cromer (Polonia),
Reinhold Heidenstein (De bello Moscovitico), vagyis a leginkább elterjedt munkák mellett a
lengyel királyválasztások körüli nyomtatott állásfoglalások, az osztrák és cseh
megállapodások, a császárok koronázásainak leírásáig is felt�nnek az anyagban. Francesco
Guicciardini és Paolo Giovio nagy kortöréneti összefoglalásait akár a kézikönyveknél is
említhettem volna. Velencér�l is a klasszikus, Antonius Sabellicus volt meg Thurzónak, a
törökökr�l Johannes Leunclavius alapm�ve, és Nicolaus Reusner szinte minden nemesi
könyvtárban jelen lév� szöveggy�jteménye. Magyarországgal és Erdéllyel kapcsolatban
861 Vö.: Helena SAKTOROVÁ: Helvetiká v knižnici Juraja Turzu. In: Basler Buchwesen und das
Karpatheknbecken in der frühen Neuzeit. Internationelle Tagung in Smolenice, April 2007.
(el�készületben).
164